Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

4 uEFnnn LÁTÓHATÁR 1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ Leporellók több nyelven Nagy segítség a hazánkba látogató külföldiek számára, ha saját nyelvü­kön kapnak információt egy-egy vá­rosról, városrészről, illetve valamelyik művész munkásságáról, A Képzőmű­vészeti Kiadót dicséri, hogy a közel­múltban több nyelven albumot jelente­tett meg Budapest jeles negyedéről, kis, zsebbe tehető színes füzetecskét ,,Budapest a múzsák városa” címmel, illetve egy másikat a legszebb fővárosi katolikus templomokról. Most négy leporellóval jelentkezik a kiadó. Szentendrét bemutató füzet kereken hetven oldalon ír a város múltjáról és jelenéről. Tájékoztat a település meg­közelítésének lehetőségeiről, és a vá­rosközpont műemlékeit térképen jelö­li. Önálló kötet az angol, német és olasz nyelvű változat. A Hősök tere a főváros egyik leg­szebb látványossága. Kajetán Endre arra vállalkozik, hogy a tér és épület művészeti értékei mellett azok politi­kai szerepéről is beszéljen. A centrum­ban álló szoborcsoportnál azokat is számba veszi, amiket ma nem látha­tunk ott. A több mint százoldalas lepo­relló ugyancsak angol, német és olasz nyelvű szöveget tartalmaz. P. Brestyánszky Ilona Kovács Mar­gitról írt albuma immár öt kiadást ért meg. A mostani leporelló rövid össze­foglalója a keramikusművész mun­kásságának. Közli az alkotó tevékeny­ségét méltató bibliográfiát és tartal­mazza fontosabb kiállításait is. A ti­zenkét színes reprodukció többek kö­zött a Jegyespár a fényképésznél, a Kuglófmadonna, Élő és holt fejfák, Öreg csősz és a Szoptató című kerá­miákat mutatja be. A leporelló magyar, német és angol nyelvű szövegváltozat­tal készült. Csontváryról Bárdi Terézia fiatal művészettörténész írt kereken ötven- oldalas tanulmányt. A leporelló tíz festményreprodukciójából kettőt per­foráltak, így levelezőlapként is felad­ható. A füzetecske német és angol nyelven jelent meg. Vak vezet világtalant Patthelyzet a kultúrában Szó se róla: imitt-amott tapasztalni már előnyeit is a menedzserszemléletű kulturális gyakorlatnak. Hallani jó pél­dákat vállalkozásokra, alapítványok­ra, tőkepénzes szponzorok megnyeré­sére. De mi ez ahhoz képest, amilyen nehéz szituációba sodródott a kultúra a rendszerváltás, átmeneti időszaká­ban?! Aligha lehet vitatni annak az Elet és Irodalom hasábjain közzétett levélnek a jogosságát, amely az Olvasókörök Szövetsége nevében fordult az önkor­mányzatokhoz, a helyi társadalom képviselőihez és arra kérte őket. hogy „erejükhöz mérten, a szűkös anyagi helyzettel szemben is védjék a helyi Könyvgyűjteményi értékeket, gondos­kodjanak megtartásukról, fejleszté­sükről”. Indoklásként felhozzák, hogy „hazánkban a szabad választások után a minden fejlődés alapját jelentő nem­zetgazdaság talpraállítása mellett — s egyben annak érdekében is — a lakos­ság művelődése a fő feladat”. A levelet az Olvasókörök és a Társadalmi Egye­sülések Szövetségének vezetői mellett nem kisebb személyiség írta alá, mint Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az önkormányzatok reagálása még nem ismert, de — panaszaik hallatán — feltételezhető. Adalékul csak any- nyit, hogy a salgótarjáni pedagógusfó­rumra meghívott helyi polgármester az oktatásügy problémáinak egyik meg­oldásaként a parlament előtti tüntetést emlegette. A demonstráción együtt folyamodna segítségért — talán éppen a köztársasági elnökhöz — a tisztvise­lő a pedagógussal! Vajon ilyen körülmények között, hogyan tudja majd az önkormányzat a könyvtárakat a fent idézett kérés sze­rint támogatni, ha az óvodák, iskolák fenntartását sem képes a naptári év végéig garantálni. Az is igaz persze, hogy ha a könyvtárak nem kapják meg a létezésükhöz szükséges minimális fedezetet, az általános és szakművelt­ség elemi feltételei kerülnek veszély­be. S akkor még a művelődési közpon­tokról, múzeumokról — mint a köz- művelődés ugyancsak nélkülözhetet­len intézményeiről — szó sem esett. Duplán is patthelyzet következett hát be. Egyrészt azért, mert a központi szervek az alsóbb szintektől várják, remélik az anyagi segítséget, a helybe­liek pedig változatlanul felfelé tekin­getnek gondjaikkal. De azt sem lehet egyértelműen eldönteni, mi történjen az oktatás, illetve a közművelődés sé­relmére. A kulturális szféra specifikumai miatt e területen a legnehezebb érvé­nyesíteni a piacgazdálkodás követel­ményeit — sőt nem is szabad, hogy minden mozzanat financiális ténye­zőktől függjön — mégis egyedül a bevezetőben jelzett módszerekben lehet bízni. De vajon mi lesz addig, amíg ez a rendszer kiteljesedik? Ho­gyan éli túl a kultúra a válságos hóna­pokat, netán éveket? —csongrády — HALLOTTA MÁR? A Nógrád megyében elsőként alakult AM ÉTA Kft. törzstőkebővítéssel NÉMET—MAGYAR VEGYES VÁLLALATTÁ ALAKULT! Az Állami Vagyonügynökségnél bejegy­zésre került, mint a privatizációs folya­matok lebonyolítására alkalmas cég. Szakképzett munkatársaival a követke­ző — RÉGI és ÚJ! SZOLGÁLTATÁSAIRA HÍVJA FEL A FIGYELMET: —vagyonértékelés — ingatlanok értékbecslése — ingatlanforgalom teljes körű lebonyo­lítása — beruházások lebonyolítása — telekalakítás, -értékesítés — telephely forgalmazása és hasznosí­tási javaslatok — műszaki tervezés — kereskedelmi ügyletek közvetítése —társaságok megalakítása, szabályza­tok elkészítése — vállalkozások részére főkönyvi és fo­lyószámla-könyvelés, bérszámfejtés, munkaügy- és társadalombiztosítási fe­ladatok ellátása —jogi képviselet. Soron kívüli ajánlattétellel, konzul­tációval, szaktanácsadással, majd a konkrét feladat szakszerű méltá­nyos díjértéken történő elvégzésé­vel állunk rendelkezésre. Ingatlanforgalmi és Kereskedel­mi Kft. 3101 Salgótarján, Vörös Hadsereg út 7. Telefon: 32/11- 399,11-384. Telefax: 11-399. Popsarok HAVANNA, HAJNALI HÁROM A Clash már vagy hat éve nem létezik. És mégis van! A Levi’s farmerek új reklámhadjáratának köszönhetően az 1982-ben kia­dott „Should I stay or should I go?” (Maradjak, vagy menjek?) felkerült a jelentős slágerparádék előkelő helyeire. Mick Jones gitáros, aki a szá­mot szerezte és énekelte, nem sokáig kérette magát mielőtt megadta a Levi’s-nek a jogot, hogy hirdetései kísérőjeként használja a dalt, de a CBS-nél kikötötte, hogy Bad nevű zeneka­rának egyik felvétele, a „Rush” legyen a kislemez B oldalán, ne pedig az eredeti Clash-nóta, melynek címe: Irány a pokol. Ez felháborította Joe Strummert és Paul Simonont, akik kijelentet­ték, hogy szó sem lehet többé a Clash összeállásáról. Stummer gitározott és énekelt a zenekar­ban, Simonon volt a basszusgitá­ros. Mikor már mindenki bizonyos volt benne, hogy Paul nem veszi kezébe többé a hangszerét, egy­szer csak megjelent három zenész — Nigel Dixon (gitár, ének), Gary Myrick (gitár) és Travis Williams (dob) — társaságában. A zenekar neve: Havanna 3 A. M. — Az A. M., ugye ante meri­diem, tehát az éjféltől délig terje­dő idő. így ,,.Havanna, hajnali három óra" az együttes neve. Miért? — Van egy kazettám, amire dél-amerikai zenéket vettem föl, és Perez Prado egyik nagylemeze után ezt a címet adtam neki. A menedzserünk meg ráharapott, rettenetesen tetszik neki. — Már azt hittük, soha nem játszik többé. — Hát igen. Nézze: tíz évig basszusoztam a Clashban. Pihen­ni vágytam egy kicsit, kicserélőd­ni. Festettem. Olajjal. Nagy, figu- ratív vásznaim vannak. Az egyik festményem a Big Audio Dyna­mite „Tighten up, Vol. 88" című albumának borítóján meg is je­lent. Épületeket meg motoros hapsikat festek. Ez egy másik önkifejezés, így szokták szépen mondani. Motoroztam is. Renge­teget. Nigel Dixonnal. Jó barátok vagyunk, mióta megismertük egymást. A Clash előzenekara volt az övé... —Apropó: Clash! Nem hiány­zik? — Egyáltalán nem. Mikor el­kezdtük, már akkor volt bennem egy érzés, hogy fel kell készül­nöm a szétválásra. Aztán nem lepődtem meg. Azon se túlságo­san, hogy egyedül maradtam. Ezért is mentem Londonból Amerikába, El Pasoba. Dixonnal eladtuk a régi motorjainkat, új Harley Davidsonokat vettünk. Szerettem ott. Közel volt a mexi­kói határ, a mexikói zene. Két hónap múlva aztán Los Angeles­be mentünk, ott mutatták be My- ricket. Egy hét alatt megcsinál­tunk két dalt — Reach the Rock, Blue Motorcycle Eyes —, meg voltunk elégedve és elhatároztuk, hogy együtt maradunk. Texasban volt néhány koncertünk, aztán visszajöttünk Londonba. — Rock and roll, reggae meg dél-amerikai keveredik, kavarog a zenéjükben... — Igen... hát... mit lehet erről mondani? A rock and roll, az lel­kiállapot, hangulat. Szegény Gene Vincent érezte. A Beatles, ugye, nem csak hogy nem érezte, de jól bele is rándított. A reggae - ben, a reggaevel nőttem fel. A dél­amerikai zenét pedig a Clash-tur- nékon fedeztem föl, mikor elcsa­varogtam vásárolni, és kis lemez­boltokban egy dollárért vettem Perez Prádót meg a többieket az ötvenes évekből. A fúvósokat imádom ezeken a lemezeken, és a ritmust. Napokig lehetne erről beszélni, de inkább hallani kell. Én a bolondja vagyok... — Miért mentek Japánba le­mezfelvételre? — Mert a japán cég azt mondta, hogy a felvételek után a miénk lehet a mesterszalag, elvihetjük. Azt hittük, hogy jaj de milyen ul­tramodern stúdióban leszünk, aztán paff —: volt egy régi keve­rőasztal, öreg cuccok... A két hangmérnök nem tudott angolul, tolmácsot kellett hívni. Azzal is csak a baj volt. Lassan ment a dolog. Végül ők megtanultak ki­csit angolul, mi egy kicsit japánul, és már tudtuk is vezetni a fölvéte­leket. A saját magunk producerei voltunk. Paul Simonon egy kicsit fanya­rul, egy kicsit tétován elmosolyo­dik. Vass Imre DÍSZTÁVIRAT Sári Attilának! 16. születés­napodra sok szerencsét és boldogságot kíván: anya és apa. ELNYOMOTT FÉRFIAK MOZGALMA „Azzal a ténnyel, hogy a nők mind nagyobb súllyal vesznek részt a társadalom irányításában, elő­idézték, hogy a férfiak talajvesztetté válnak, elidegenednek, és zavartak lesznek” — nyilatkozta Robert Bly, foglalkozására nézve költő. Véle­ményével nem áll egyedül, száz­ezerre becsülték azt a sorstársi kö­zösséget, amely Férfiak mozgalma néven megtartotta első összejövete­lét az Egyesült Államokban, „Ame­rika elnőiesedésére adott férfivá­laszként”. Mit akarnak az „elnyo­mott férfiak”? Programadó nyilat­kozatuk szerint, melyet az USA Today ismertetett, mozgalmuknak nincs sem politikai, sem szexuális színezete. Egyszerűen vissza akar­ják szerezni a férfinem tekintélyét, amely az egyenjogúság térnyerésé­vel, szerintük, mindinkább zsugo­rodik. A tömeges érdeklődés arra utal, hogy az állítólag erősebb nem harcba indul elvesztett pozícióiért. „A nőkkel tartott kapcsolat fele­mészti érzelmi tartalékainkat, és amikor válságba jutunk, kiderül, hogy tulajdonképpen kifosztottak bennünket” — állítja a washingtoni csoport vezetője. Hogy mi a teendő? „Elérkezett az idő ahhoz, hogy a férfiak felismerjék végre: meghatá­rozott szerepük van a világban, és ezt semmiképpen sem adhatják fel!” — szögezte le a mozgalom szellemi vezére. Aki egyébként 63 esztendős. * * * az alábbi üzleteit: 9. sz. Vegyesbolt, Őrhalom 16. sz. Vegyesbolt, Csitár 17. sz. Vegyesbolt, Nógrádgárdony 18. sz. Vegyesbolt, lliny 11. sz. Italbolt, Nógrádgárdony. * mt* w* ^ »!> wts >1« »1# »t» «t« »f» »I» «J« * fj* *{• wfa »J» íj» & A Balassagyarmat és Vidéke Áfész bérleti üzemelésre adja át * * * * * * # 1 * * * A pályázatot a hirdetést követően (május 13- tól) 10 napon belül nyújthatják be az érdek­* lődők az áfész-központ kereskedelmi főosz­tályára. Pályázati cím: Balassagyarmat és Vidéke Áfész Balassagyarmat, Óváros tér 26. * * * (1265/SZ) * sje * sfc sj« 4c He 3c sjs 4c * * He $ He % sj« $ * * Ht ♦ sje s|e sfe * w & t , Szovjetunióba (Tengizbe) az alábbiak szerinti magas kereseti lehetőséggel, ebből 150 dollár költségtérítéssel, ingyenes teljes ellátással dol­gozókat felveszünk: — étteremvezető-helyettes (követelmény: szakmai főiskola vagy középiskola és lega­lább 10 éves vezetői gyakorlat) havi nettó jövedelem kb.50 000 Ft —szakács — betanított szakács vagy szakácsnő — gázkészülék-szerelő — automatikaszerelő — karbantartó szakmunkás vendéglátó gépekhez — konyhalány beosztásba. Feltétel: egészségügyi alkalmasság, korhatár 24—49 év között és szakvizsga. Jelentkezés személyesen önéletrajzzal és bizonyítvány­nyal a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. személyzeti osztályán. (Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz.) Telefon: (46) 25-863. (1255/SZ) 40 000 Ft 35000 Ft 40000 Ft 40000 Ft 40 000 Ft 25 000 Ft améta

Next

/
Thumbnails
Contents