Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ imninn 5 c BÁ TONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ j Bátonyterenye. A Nógrádi Szénbányáknál mostanában nem fogadják tárt karokkal a kíván­csiskodó újságírót. A felszámolás alatti vállalatról kevés jót lehet elmondani, a gondokkal és a ba­jokkal pedig senki nem szeret „dicsekedni”. így aztán meglehe­tősen kimértre sikeredett az alábbi „kerekasztal-beszélgetés”. — Milyen eredménnyel zárta vállalatuk az első negyedévet? — Ha leszámítjuk a bezárási munkák költségét, akkor a szén­áremelésnek köszönhetően nagy­jából egálban van a bevétel és a kiadás — felelte Jákóhalmi Ferenc gazdasági vezérigazgató­helyettes, majd hozzátette. — A szorospataki akna bezárásának idei költségvonzata 53 millió fo­rint. Ennek az időarányos része terhelte meg az első negyedévi mérleget. — Gondolom, a kányási akna bezárása úgyszintén sokba ke­rül. — A bezárás még korántsem eldöntött. A szerkezetátalakítási központ mondja ki a végső szót. A döntés elősegítésére végeznek különböző vizsgálatokat Kányá- son a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem bányászati tanszéké­nek szakemberei. Amennyiben bezárásra kerül az akna, úgy ez erre az esztendőre 163 millió fo­rintos kiadást jelent. — A külfejtések rekultivációja, az elpusztult természeti környezet visszaállítása hasonlóképpen sok pénzt emészt fel — szólt közbe Gubán Zoltán főkönyvelő. — A tiribesi bánya bezárásának is van­nak még áthúzódó költségei. Min­dezek együttesen 263 millió fo­rintos terhet jelenthetnek az idén. — Milyen sorsra jut a ménke- si akna? . — Abban sincs még végleges döntés — válaszolta Jákóhalmi Ferenc. — Több menetben átte­kintettük az akna jelenét és jövő­jét. Egyelőre szüneteltetjük a ke­leti bányamező feltárását. Nagy bánya Ménkes, ebből követke­zően tetemes a fenntartási és a szállítási költség, ezeket muszáj lefaragni. Messze van az akna bejáratától a bányászkodás terüle­te, ezen kell változtatnunk. Ki­sebb, hatékonyabb bányára van szükség. — Mennyi szenet termel az idén a vállalat? — A terv 660 ezer tonna. Két külfejtésünk üzemel, s Nyírme- den kéregbánya termel. A közel­jövőben még egy kéregbányát kívánuk nyitni Székvölgypusz- tán. — Tudtommal importszén értékesítésével is foglalkoznak. — Az első fél évben 54 ezer • tonna szovjet szenet osztályozunk és értékesítünk — kapcsolódott a beszélgetésbe Morvái Ernő ve­zérigazgató. — A nyereség a mi titkunk. — Jó minőségű szénről van szó — fűzte hozzá Jákóhalmi Ferenc —, lakossági szénként adható el. Pora javítja az általunk kibányá­szott erőművi szén minőségét. — Az importszén értékesítése mintegy ötven embernek biztosít munkát — jegyezte meg Balázs Ernő, a szakszervezeti bizottság titkára. — Apropó, létszám! Hány embernek ad ma kenyeret a vál­lalat? — Ezerhatszázan vagyunk — közölte Jákóhalmi Ferenc. — Ez 1 étszázzal kevesebb a múlt évi záró létszámnál és százzal több az ez év végére tervezettnél. — Nem árt megjegyezni: május elsejétől a ménkesi és a nyírmedi fronton növeltük az üzemidőt — jelentette ki Gubán Zoltán. — Szombaton is három műszakos a munkarend. Ezáltal hetven em­bernek van munkája. Vállalatunk törekszik a létszám megtartására. — Miben reménykednek eb­ben az esztendőben? — Ha fedezetet kapunk a már említett 263 millió forintra, akkor elkerülhetjük a veszteséget — így Jákóhalmi Ferenc. —Bízom benne, végre eredmé­nyesen befejeződik a felszámolás — toldotta meg Morvái Ernő. (kolaj) Lesz-e utánpótlás az erdei csapatban? Mátraalmás. Déli pihenőjét tölti a báronyterenyei erdészet asszonycsapata a Mátraalja Kö­vesoromnak nevezett, helyenként bozótossá csúnyult részén. Az erdőművelés egyik legkénye­sebb, legnagyobb türelmet igény­lő feladatát végzik: tisztítanak. Fiatal bükkös „fuldoklik” az élős­ködő iszalag, böhönc, kecskefű hálójában, melyek veszélyeztetik a kis fák életét. A felszabadító a hattagú asszonycsapat. Közülük négyen Gembiczkiek, s itt van Pompor Károlyné és Munkácsi Ferencné is. Egyikük kivételével valamennyien elmondhatnák: az erdőn öregedtek meg. Fiatalon kezdték az erdészetnél, innen mentek nyugdíjba, ami nem jelen­ti azt, hogy pihennek. Nem tették le a lantot, vagyis az ásót, a kis- fejszét és a sujtókést. Hogy miért? —Kevés a nyugdíj, kell a plusz­pénz — hangzik az egyöntetű magyarázat. Pompor Károlyné lóg ki egye­dül a sorból: — Húsz évet dolgoztam Galya­tetőn, egy szállodai mosodában. Engem is a többiekhez hasonló késztetés hozott az erdei csapatba. A csapatvezető elégedett velük. Havonta mintegy tizenöt hektár­nyi területet tesznek rendbe, s ezért napi 420—450 forintot kap­nak. Gondot inkább az jelent majd, hogy az erdőművelők kiöregsze­nek, s nagyon kevés az utánpótlás. Pünkösdre mind elkészül SZENTKÚT. Bontsák le az állványerdőt! — így határozott korábban a kegyhely fejlesztésére, kiépíté­sére létrehozott alapítvány kuratóriuma. Az árusok — ha nem is minden ellenvetés nélkül — lassan ne- kikezdtek a düledező, rozsdamarta építmények eltávolításának. S ezzel együtt megrendelésükre meg­kezdődött a formatervezett pavilonok építése, többnyire a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében. A tetszetős, bár borsos árú kis épületek egy része közművesített lesz, s pünkösdre, az év első nagybúcsújára valamennyi elkészül. Fotó: Gyurkó P. Bombasztikus álom Lányok, álmodtam öt számot! — ezekkel a szavakkal állított be minap Attila a lucfalvai polgár- mesteri hivatalba. A megszólí­tottak összenéztek, hittek is, nem is ismerősüknek. Később egyi­küknek támadt egy ötlete: mi lenne, ha kitolnánk az Attilával? Játsszuk meg mindnyájan az „álpmszámokat”! Nem sokat te­ketóriáztak, vettek egy-egv szel­vényt. A húzás napján aztán volt nagy álinélkodás, ujjongás, ugyanis négyes találatot értek el, természetesen mind a négyen. Némi Iclkiismeret-furdalással vitték az örömhírt ismerősük­nek. Bevallották, hogy kölcsön­vették a számokat, s hogy nyer­tek. Gondoltak ők mindenre, csak arra nem. hogy a fiatalem­bernek eszébe sem jutott, hogy lottót vegyen. Képzelt álmát tré­fának szánta... Miért sírnak a szentkúti idősek? Ugyanakkor itt a sokat emlegetett munkanélküliség. Egy biztos: a falusi, szakképzetlen állástalanok Tóth Lászlóné és a szín játszó csoport tagjai Mátraverebély. Tóth Lászlóné, az általános iskola ne­velője, de méginkább a színját­szást kóstolgató csoportjának tag­jai a legkedvesebb vendégek a szentkúti szociális otthonban. Nem túlzás: évek óta felejthetet­len perceket szereznek itt egymás­nak idősek és gyerekek. A színjátszók legutóbbi anyák napjára állítottak be az otthonba a májusi virágokkal: ötven csokor­ral és az ezt a címet viselő kedves műsorral. Garantált volt a sikerük, hiszen minden szereplő önként jelentkezett. Vitték a maguk ké­szítette díszeket, az érzelmes da­lokat, verseket. —Egy kék kendős nénit nagyon szeretek — vallja be a beszédes, kipirult arcú Csemer Valentina, s gyorsan hozzáteszi, amit még tud róla: — hatvanhárom éves. Olyan jó hozzá kimenni!-— Amikor sírnak, tudom, szé­pen énekeltünk, s eszükbejutott a gyerekük — mondja Bagyinszki Ildikó, akinek Petőfi Sándor a kedvenc költője. Ha nem is beszélnek róla, de ők is elérzékenyülnek műsor közben. A legbiztosabb jele ennek, hogy csillogó szemükkel már sem írón­ké nénire, sem a hallgatóikra nem mernek nézni. De a tanító néni elismerésére azért nagyon éhesek. Vendéglátóik mindig megajándé­kozzák őket. Van aki szentképet, cukrot, tíz forintot ad. Azokról sem feledkeznek meg a gyerekek, akiket a nehéz mozgás ágyhoz köt. Egy szál virág, kará­csonykor egy dísz, szavalat nekik is jut. — Nagyon őszinték és lelkesek — dicséri tanítványait Tóth Lász­lóné. — Reggelenként, mire beé­rek a tanterembe, ők már a kated­rán állnak: próbálnak. Ha kell, mesét gyűjtenek, én pedig átdol­gozom azokat jelenetté. A díszlet is közös munkával készül. Iskolai, tábori előadás, vagy a falusi fóru­mokon való szereplés egyaránt kedves nekik. Ráéreztek a játék­kal összekötött produkció ízére. Lámpalázzal alig találkoznak. De nem is csoda, hiszen még ki­csik. Csak azt érzik: örömet sze­reznek és örömet kapnak. Az elis­merésnek ezt a módját sohasem lehet megunni — mutatják a szí­nes rajzok, a köszöntősorok, ame­lyekkel Irénke tanító nénit megle­pik. —Mihalik J.— Kép: Gyurkó Péter Bányászremények Bátonyterenye és környéke Új körjegyző Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza. A négy pályázó közül Pintér Jánosáénak szavaztak bizal­mat a képviselők, így ő a három tele­pülés új körjegyzője. Pintémé 22 éve dolgozik az államigazgatásban, korábban Homokterenyén dolgo­zott. Ki lesz az útépítő? IJorogháza. Sóder-kavics keve­rékkel, nem pedig a korábbi elkép­zelésekben szerepelt, a szállítási költségek miatt viszont drága ózdi kohósalakkal fedik le az Április 4. és Kossuth Lajos utakat, ezért a tervező június 15-ig átdolgozza a terveket. Utána az útépítésre jelentkezett üze­mek, kft.-k két héten belül árajánla­tokat adnak, s ezek alapján dönt majd a képviselő-testület, ki kap megbízást a munkára. Korszerűsítések hatszázezerért Szuha. Korszerűbb és tetszető­sebb lesz a falu óvodája a most épülő fedett terasszal és a konyha mellett kialakított átadóhelyiséggel. A tő- szomszédságában lévő orvosi ren­delőben készül a vizesblokk, s hátra­van még ugyanitt a járda építése, a kerítés rendbehozatala, illetve a vízelvezetés megoldása. A munká­latokat helyi kisiparosok végzik, mintegy hatszázezer forintos költ­séggel. Raklapos gondok Mátramindszent. Termelési gondokkal küszködik a Mátragyön- gye Temielőszövetkezetek faipari üzeme, mivel a vártnál kevesebb a Dunai Kőolajipari Vállalat II. ne­gyedévi megrendelése. A kis létszá­mú kollektíva így nem tudja megis­mételni az első három hónap kiváló eredményét, amikor is csaknem 9 ezer raklapot gyártott, mintegy 3,5 millió forint értékben. Toborzás Mátraterenye. Hivatalos fóru­mokon, baráti beszélgetéseken már többen felvetették: kellene egy köz­ségszépítő egyesület a falunak. Bő­ven lenne tennivalója már most is, például a polgármesteri hivatal szomszédságában lévő tó környé­kén. Az önkormányzat várja azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének az egyesület munkájában. Elballagtak Kisterenye. Ballagási ünnepsé­get rendeztek május 11-én, délelőtt a Váczi Mihály Gimnáziumban. Két osztály vágzős diákjai vettek búcsút az alma matertől, tanáraiktól, diák­társaiktól. Fogadónapok Bátonyterenye. Vilcsek Ferenc SZDSZ-es képviselő ma 17-től 19 óráig a nagybátonyi mozgalmi ház­ban várja az érdeklődőket. Szomszéd Tamás alpolgármester május 15-én, 14-től 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodában tart foga­dónapot. az erdőn bőségesen találnának munkát. (inihalik!—(gvurkó)

Next

/
Thumbnails
Contents