Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

1991. MÁJUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Báthoryra emlékeztek Salgótarján. Báthory Ist­vánról neveztek el teret május 11-én, azon a helyen, ahol a Somlyói születésű fejedelem szobra is áll. Az ünnepségen megemlékeztek Báthory négyszázhúsz évvel ezelőtti erdélyi fejedemmé választásá­ról és 1576-os lengyel királlyá való koronázásáról. Baló Attila, a salgótarjáni Erdélyi Kör elnöke történel­münk e jelentős személyiségé­nek életművét méltatta, Von- grey Béla, a Tájak-Korok­Műzeumok Egyesület tarjáni klubjának vezetője pedig a Báthory-szobor történetét is­mertette. A névadón megje­lent lengyel vendégek a len­gyel—magyar barátság ha­gyományaira emlékeztek. Az ünnepség végén Von- grey Béla felavatta a Báthory- emléktáblát, majd a rossz idő ellenére is megjelent közel száz résztvevő koszorút és vi­rágokat helyezett el a fejede­lemkirály szobránál. Hajbakapott két falu (Folytatás az 1. oldalról) Hétmillió forintból gazdálko­dik ez évben a szilaspogonyi ön­kormányzat. Ezt a pénzt kell úgy beosztania, hogy abból jusson is és maradjon is. Vannak intézmé­nyei és nemrégiben megnyert egy pályázatot is a vízprogramjához. Van tehát bőségesen helye a mil­lióinak, s így talán nem tűnik túl­ságosan akadékoskodónak a kö­vetkező a korábbi, Ceredhez tar­tozás következményeinek felfog­ható, örvendetesnek nem mond­ható ügyben. A volt Ceredi Községi Közös Tanács tartozásának visszafizeté­se gerjesztett vitát a két település között. Ennek alapszínét megha­tározza Pogony azon álláspontja, miszerint a közösködés Cered malmára hajtotta a vizet. — Míg Cereden az elmúlt évek alatt több mint tízmilliós beruhá­zásokat valósítottak meg, addig nálunk mindössze egy-két milliót fektettek be. Sokat költöttek az .orvosi rendelő és a postahivatal felújítására, mondják ők. Igen ám. de ehhez a posta is adott egy­milliót — mondja Gál Barnabás pogonyi polgármester. A kimuta­tásuk szerint a klubkönyvtár (volt művelődési ház) felújítása is el­vitt mintegy másfél milliót. Sportcélokra, a könyvtárra is köl­töttek néhány ezret — holott in­nen a könyveket, a berendezést elvitték. A klubkönyvtár például Gál . Barnabás szerint annak idején nagyrészt társadalmi munkában épült. Más a véleménye erről a ceredi polgármesternek: — A községi közös tanács első beruházása Pogonyon valósult meg, s itt a mi faluházunk, mely minden szilaspogonyi és zabari fiatal előtt nyitva állt és áll ma is. De nem is ez a mi nagy gondunk. Abban nem tudunk konszenzusra jutni, hogy a volt tanács másfél milliós tartozását ki milyen mér­tékben fizesse. A volt társközsé­gek vezetői ugyanis méltányta­lannak tartják, hogy közösen ró­juk le a tartozást. A volt szakigazgatási szerv ál­tal felvett pénzt a szerződés sze­rint 500—500 ezer forintonként kellett visszafizetni. A 300 ezer forintos kapiatról sem szabad megfeledkezni, amit a ceredi pol­gármesteri hivatal tavaly lerende­zett. A többi azonban még hátra­van és természetesen kamatot is felszámítanak. Szilaspogonynak 760 ezer forintjától kellene meg­válnia ahhoz, hogy megoldás szü­lessen. Azonban Gál Barnabás mást ajánlott: — Ha kapunk Ceredtől másfél milliót, nem tartunk igényt va- gyonrészesedésre. A másik fél azonban ezt nem fogadta el, mondván nincs túl sok pénze neki sem. Hosszas egyezkedésre, békét­lenségre viszont nincs idő, erre figyelmeztetnek Tajti Tibor sza­vai: — Sajnos az óra ellenünk ke­tyeg: ahogy múlik az idő, úgy nő a kamat, ami a számlánkat terheli. Én a konszenzus híve vagyok, éppen ezért azt mondom, legyünk nagyobb bizalommal egymás iránt. Mihalik Júlia BELEBETEGSZUNK A PIACGAZDASÁGBA (Folytatás az 1. oldalról) súlyos forintokért alacsony szín­vonalú szolgáltatást, csekély nyugdíjat kapunk cserébe. Vajon mi a véleménye erről Viczián Gyulának, a Nógrád Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjének, akivel a megye sajá­tosságairól is szót váltottunk. — A társadalombiztosítási já­rulékkulcs Magyarországon vi­lágviszonylatban is valóban ma­gas — kezdte Viczián Gyula. — Ennek nem felel meg a kapott szolgáltatás színvonala. De mivel nálunk alacsonyak a munkabé­rek, kevesebb a bevétel is. Ennek ellenére el kell látnunk olyan fela­datokat, melyeknek semmi közük a társadalombiztosítás intézmé­nyéhez. Például a hadigondozot­tak, vakok ellátása, különböző járadékok átutalása, melyek kifi­zetése mögött nincs bevételünk. Ez pedig sajnos, a minőség rová­sára megy. —Tehát a jövőben sem számít­hatunk jelentős javulásra? — Az elkövetkezendő időkben az előbb említett „sallangok” fi­nanszírozását át kell vállalnia az állami költségvetésnek. Tisztázni kell kinek mi a feladata, s akkor számonkérhető lesz a mi intézmé­nyünk munkája is. Az lenne a legcélravezetőbb, ha a tébé önállóan gazdálkodhatna a rendelkezésre álló jelenleg 450 milliárd forintos alappal, ha a munkavállalók és munkáltatók felelősséggel kezelnék" és közö­sen döntenének felhasználásáról. Ugyanis pillanatnyilag csak a minisztériumokon keresztül szólhatunk bele az elosztásba, te­hetünk javaslatokat. — Hogyan alakultak az elmúlt évben a megyei társadalombizto­sítás bevételei és kiadásai? — A tavalyi esztendőben 850 millió forinttal emelkedtek bevé­teleink, s egyúttal egymilliárd 250 millió forinttal nőttek kiadá­saink. A mérleg tehát negatív. Rendkívül sok a kintlévőségünk. 1990-ben 663 millió volt, legna­gyobb adósunk a felszámolás alatt álló szénbányák. Romlik a gazdálkodók fizetőképessége is. Amíg 89-ben a kirovások 95,6 százalékát fizették be, addig 90- ben márcsak 94,7 százalékát tel­jesítették. —Milyen hatással van a társa­dalombiztosításra a gazdaság és a társadalom átalakulása? —A munkanélküliség növeke­désével csökkennek bevételeink, nő a táppénzesek aránya és meg­szaporodott a rokkantsági nyug­díjat igénylők száma is. A megyében közel hatezren vannak naponta táppénzen s ará­nyuk évről évre nő. Ezzel az or­szágban a legrosszabb helyen ál­lunk. Nem ritkaság, hogy azok a dolgozók, akik tudják, hogy rövi­desen elbocsátják őket megpró­bálnak táppénzre menni, elodáz­va a felmondás idejét. Szintén a munkanélküliség megjelenésével jár együtt, hogy soha nem látott méreteket öltött a rokkantsági nyugdíjba való me­nekülés. 1990-ben 20 százalékkal többen jelentették be ilyen irányú igényüket, mint az előző évben, de csak 6 százalékkal többet ha­gyott jóvá az orvosi bizottság. Ez a szám azt mutatja, hogy a kérel­mek jó része megalapozatlan volt. Nógrád megyében az országos átlagnál —, mely 24,7 százalék — magasabb a nyugdíjasok ará­nya is: ez 27,1 százalék. Az egy főre eső nyugdíj viszont alacso­nyabb, míg országosan 6589 fo­rint, addig a megyében 6499. — E szerint munkanélküliség következtében csökkennek a tár­sadalombiztosítás bevételei, vi­szont nőnek kiadásai. Nincsenek fizetési gondjaik? — Egyelőre nincsenek. Ha a kiadások országosan meghalad­ják a bevételeket, az állami költ­ségvetésnek kell pótolnia a külön- bözetet. —Ha jól értem, akkor a munka- nélküliséggel járó mérleghiányt az állam a mi adónkból, a dolgo­zók társadalombiztosítási járulé­kából finanszírozza majd. — Lényegében így van. Az ál­lam nem vonulhat ki erről a terü­letről, fizetési garanciát kell vál­lalnia. — Miben látja a társadalom- biztosítás rendszerének jövőjét? — Mint már említettem, elő­ször le kell tisztulni annak, hogy mi a társadalombiztosítás felada­ta és mi a költségvetésé. Ezenkí­vül az ágazati biztosítások beve­zetésére lenne szükség — például nyugdíj, beteg- és balesetbiztosí­tás —, hogy egyértelmű legyen m ire adják a dolgozók a pénzüket. Szerencsés lenne, ha mobili­zálható vagyonnal rendelkezhet­nénk, melynek hozadékából ki­egészíthetjük kiadásainkat. Min­denki számára nyilvánvaló, hogy a társadalombiztosításra szükség van, de megbízható működését csak úgy lehet garantálni, ha megváltozik jelenlegi szervezete. A társadalombiztosítási törvény megszületése az átalakulás leg­fontosabb lépése lesz. Mindnyá­jan türelmetlenül várjuk. Ozsvárt Tamás Nyitásra várva. — Gvurkó felv. Hazudik a reklám?! Salgótarján. A címben emlí­tett felfogásban kereste fel szer­kesztőségünket egyik olvasónk, mondván: a posta által hirdetett postabankjegynél nem igaz, hogy egy hónap után 17 százalékos kamatot fizetnek. A megyei pos­tától kapott tájékoztatás szerint valószínű, hogy a panaszos rosz- szul értelmezte a reklámban sze­replő ajánlatot. Ugyanis a posta­bankjegy után egyévi lekötés ese­tén, bruttó 26 százalék kamat jár, ami személyi jövedelmadó-köte- les, nettóban pedig 20 százalékot jelent. Egy hónap után az előbb említett összeg egytizenketted része esik. Például egy tízezer forintos postabankjegyhez egy hónap elmúltával 173 forint ka­mat kapcsolódik. Amennyiben az illető egy hónapon belül kiveszi az értékpapírt, utána nem kaphat kamatot. A postatakarékcsekknél más a helyzet. Itt csak egyéves lekötés után jár bruttó harminchá­rom százalékos kamat. Amennyi­ben év közben bármikor, bármi­lyen kis összeget kivesz az illető, elveszti a kamat iránti igényét. •Egyébként a többi bank is így hir­deti meg az értékpapírok után járó kamatfeltételeket. Hal víz nélkül Salgótarjában a vásárcsarnok elárusítóstandján rendszeresen meg­jelenik a halárus. Ha alaposabban szemügyre vesszük a portékát, való­ban szép példányokat kínál a vevőknek. Nyomban el is képzeljük ezt látva a különféle halpecsenyéket, a halászlevet. Igen ám, de addig a kínok kínját állja ki a kiszemelt „áldozat". A szegény uszonyosok megvételükig víz nélkül vergődnek, haláb a ítélten igen alacsony tepsijükben. Mi lenne, ha ez nem csak nekünk vevőknek szúrna szemet, hanem, maguknak az eladónak is? És nem hagynák a halakat az eladásig „kín­lódni' ’, annál is inkább, mert nem biztos, hogy egy délelőtt folyamán mind elkel! telek Szervezkednek a volt hadifoglyok (Folytatás az 1. oldalról) A VHBSZ ülését a balassagyar­mati városháza B épületének ta­nácskozótermében tartják. Az összejövetelen tájékoztató hang­zik el a bajtársi szövetség tevé­kenységéről, valamint a volt ha­difoglyok, illetve özvegyeik kár­pótlásának lehetőségeiről, az ügyintézés módjáról. S, hogy az érdemi ügyintézés már az első találkozón megkezdődhessék, a szervezők kérik a volt hadifog­lyokat, hogy az alakuló ülésre vigyék magukkal nyugdíjasszel­vényüket. Azok, akik nyugdíj­kiegészítési kérelmüket már el­juttatták az illetékes szervekhez, a kérelem beadásának dátumát is közöljék a szervezőkkel. Sajnos, sok idős ember már rit­kán olvas újságot és az is lehet, hogy ez a híradás elkerüli figyel­müket. Ezért fontos, hogy azok, akiknek környezetében, családjá­ban volt hadifogoly vagy annak özvegye él, hívja fel a figyelmet erre a rendezvényre. A VHBSZ balassagyarmati szervezete megalakulása után az elképzelések szerint rendszere­sen tart majd fogadónapot is, ahol folyamatosan gondoskodik a szervezet tagjainak érdekvédel­méről. Salgótarjánban másfél hónap­pal ezelőtt megalakult a VHBSZ városi szervezete. Az eltelt rövid idő alatt több mint kétszáz volt hadifogoly ügyében intézkedtek és nyújtottak számukra segítsé­get. Minden hétfőn délután 3-tól fél 5-ig tartanak fogadónapot a Társadalmi Egyesülések Szövet­ségének Rákóczi út 13. szám alat­ti helyiségeiben, ahol egyben székhelyük is található. A hónap végén Pásztón is meg­alakult a városi TESZ kezdemé­nyezésére a hadifoglyok szerve­zete, s ezzel mentesülnek a fárasz­tó utazgatás alól a környező köz­ségekben és a városban lakók. Pásztón is a TESZ Kölcsey úti tanácskozóterme ad majd otthont a VHBSZ-szervezet számára. Szabó Ferenc HEPTH2J 3 Felújítják a ravatalozót Szécsénke. Az önkormányzat döntése alapján leromlott állagú ravatalozót átépítik. A munkák elvégzését a berceli termelőszö­vetkezet építőrészlege vállalta s várhatóan augusztusig befejezik. A munkára száznegyvenezer fo­rintot fordít a polgármesteri hiva­tal. Hálózat­bővítés Salgótarján. A város újabb részén, a Rózsafa úton folyik je­lenleg a kábeltelevízió bevezeté­se. Az utca lakói és a lakóközös­ség kezdeményezésére május első napjaiban kezdték el a mun­kálatokat, és a hónap végére sze­retnék befejezni azt. Önkéntesek Bércéi. Az önkéntes tűzoltókat — számuk 20—25 fő, s közülük hatan, nyolcán rendszeresen, ver­senyeken is részt vesznek — har- mincezerforinttal segíti az önkor­mányzat, s emellett tizenhárom- ezer forintot kapnak a helyi ter­melőszövetkezettől. Szerencsé­re, néhány kisebb avartűzön kívül a közelmúltban a pusztító piros kakas elkerülte a községbelieket. Piacteret terveznek Karancslapujtő. A község önkormányzati testületé a telepü­lés központjában piactér kialakí­tását tervezi. Elképzelésük sze­rint négy pavilont építenének, melyben helyet biztosítanának a helyi és a környékbeli kistermelői árusításnak. Vállalták a tervezést Vanyarc. Még ebben az évben elkészülnek a település ivóvízhá­lózatának kiépítésére vonatkozó tervek. A pályázatok elbírálása után a polgármesteri hivatal a mélyépítési tervezővállalatot bízta meg a tervek elkészítésével: a cég hatszázezer forintért vállal­ta a munkát. Gazdaság­politikai fórum Salgótar ján. A Keresztényde­mokrata Néppárt városi szerveze­te gazdaságpolitikai fórumot szervez a ferences rendház épüle­tében (Malinovszkij út 1.), május 14-én, délután 17 órától. A fórum témája a magyar gazdaság hely­zete és jövője. Előadó dr. Dobos Károly, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanára. Mesterbérlet Salgótarján. Az Állami Ze­neiskola Mesterbérlet sorozatá­nak legközelebbi hangversenyét május tizennegyedikén, kedden este hétórai kezdettel rendezik. Ez alkalommal Perényi Eszter, Perényi Miklós és Jandó Jenő lép pódiumra. A műsoron Haydn- és Mozart-művek szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents