Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-25 / 121. szám
1991. MÁJUS 25., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP iimnnj 3 Hatvanöt éve történt ítéletidő Salgótarjánban A katolikus egyház bizonyítja életrevalóságát Békésen hulldogál az aranyat érő májusi eső. Zimankó helyett csak hideget hoztak a „fagyosszentek”. Bezzeg 65 évvel ezelőtt — 1926. május 25-én — nem volt ilyen csendes nap Salgótarjánban. Délután 3 óra tájban délkelet felől hatalmas vihar kerekedett és 45 percig ömlött az eső. A piszkos ár betörte az ácélgyári dróthúzó Pécskő felé eső oldalát és a gyári telepről sok mindent magával ragadott. A városban számos házat elöntött a víz. A bányaiskolából a gyerekeket úszó katonák és szülők mentették ki. Víz alá kerültek a Hirsch-gyár (mai S VT) és vasút körüli földek is. A fel- becsülhetetlennek tűnő káron kívül emberáldozatai is voltak az elemi csapásnak: két gyári munkásra szakadt a sodronyhúzó épület. E szomorú események krónikáját a „Munka” című lap 1926. május 29-i száma őrzi. dr. Gajzágó Aladár Nógrádiak elismerése Risto Hyvarinen, Finnország magyarországi nagykövete baráti összejövetelre hívta meg mindazokat, akik évek óta sokat tesznek a finn—magyar barátság ápolásáért és a Finn hét szervezéséért. Nógrád megyéből Konczné Bodnár Ágnes és Földi Sándomé a Bolyai János Gimnázium tanárai, valamint Nádasdi István a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola igazgatója vett részt az ünnepi fogadáson. (Folytatás az 1. oldalról) hogy szomszédságban és közösségben élünk. Az egyházmegye legnyugatibb része a nógrádi vidék. Sajátos népi etnikummal, hagyományokkal, és nagyon melegszívű emberekkel találkozhat az, aki ide látogat. Ami a kérdése második részét illeti: a római katolikus egyház kétezer esztendeje elterjedt az egész világon, és a Jézus Krisztustól kapott üzenet képviselőjeként nem azért maradt fenn Magyarországon, mert jól szervezett és hatékony eszközökkel rendelkezett, hanem mert az általa képviselt üzenet a legemberségesebb, méltó élet alapját képező evangélium. Ezért a jövőt illetően nem aggódunk, hogy az egyház — megfosztva minden anyagi erejétől, csökkentve személyi állományában és bizonyos tehertételeket hordozva —, nem fog talpra állni. Azzal viszont mindannyiunknak tisztában kell lennünk, hogy azt ami a negyven év alatt felnőtt új nemzedékek életéből kimaradt, legalább ugyanennyi idő alatt lehet pótolni. Amire szükségünk van, azt visszakérjük — Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek segítik az egyházat ebben a gigászi munkának a végrehajtásában? — Az egyház megkezdte saját életének regenerálását. Nemcsak azzal bizonyítja életrevalóságát, hogy hitoktatást végez — és ebben a papság létszámának hiánya miatt a világi oktatókra is számít —, nemcsak, hogy templomait helyreállítja hanem azzal is, hogy elkezdődött az 1950-ben megszüntetett szerzetes rendek életének és tevékenységének újjászervezése. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy egy szerzetes középiskolai tanár kilenc, egy tanárnő hét év alatt szerezheti meg képesítését érettségi után. Tehát, ha most elmélyül szerzetesi hivatásában, annak megvalósításában, csak hét-nyolc-tíz év múlva kezdheti el oktatói munkáját a rend keretein belül. Addig is számítunk az elkötelezett keresztény pedagógusok segítségére. A megváltozott társadalmi helyzetben visszakérjük azokat az eszközöket, épületeket, fölszereléseket, amelyek szükségesek tevékenységünkhöz. Ezt senki sem veheti rossz néven. — Mennyiben érinti Nógrád megyét az Országgyűlés napirendjén is szereplő egyházi javak visszaigénylése? — Elsősorban^(helyi egyház- községi testületek tudják felmérni az igényeket.^ Tudtommal a ferences rendiek, akiknek temploma és kolostora volt Salgótarjánban, igény tartanak mind a templomra, mind a kolostorra. Az utóbbinak felújítása természetesen több millió forintba kerül. Ennek megvalósítása után egy rendház és kollégium létesítését vették tervbe, — amennyiben az információim helytállóak. Hogy katolikus iskola, vagy más katolikus kollégium létesül-e még a környéken a nógrádi diákok kedvező ellátására, erre vonatkozólag még korai nyilatkozni. Mindenesetre meg kell teremteni a szükséges feltételeket, és olyan kapcsolatokat kell kiépíteni az önkormányzatokkal, amelyek révén, eredményre jutunk. Példás élet József bíboros-hercegprímás esztergomi temetését. Önnek jelentős érdemei voltak abban, hogy Mindszenty hamvait örök nyugalomra helyezhették szülőhazájában. Hogyan összegzi a herceg- prímás tevékenységét? — Mindszenty József személyét, tevékenységének emlékét a történelem igazolta. És ezért, legyen akár pro, akár kontra vélemény, az ő neve és tevékenységének terméke időt állóbb lett, mint a róla kialakított álláspontok némelyike. Mindszenty volt az, aki soha nem került szembe a saját meggyőződésével, világosan előre látta a háború utáni társadalmi átalakulások egyházi és keresztény következményeit. Ő életét is kész lett volna odaadni a célért. Péteri örökség — A római katolikus egyház feje, a pápa a világ számos országát meglátogatta már, és augusztusban Magyarországot is felkeresi. Mit vár egyházpolitikai szempontból ettől a látogatástól? — A II. János Pál pápa magyarországi látogatása történelmi esemény hazánk életében. Nem csak a katolikusok, hanem a más vallásúak számára is. A római katolikus, egyház vezetője a világon a legnagyobb létszámú emberi közösség irányítója, és egyben képviselője annak a keresztényi üzenetnek, amely annyi kultúrának a megalapításában vett részt. A pápa látogatása nyilván hozzá fog járulni a keresztény élet megvalósításához, és bízunk abban, hogy Jézus Krisztus üzenetének képviseletében még a kívülállók számára is eloszlatja azokat a téves elgondolásokat, amelyek a katolikus egyházról, az elmúlt negyven év alatt elterjedtek. A rádió és a televízió révén a vele járó közös imádság otthonainkban is elérhető lesz. Azt kérem azonban a hívektől; úgy tervezzék augusztus 16—20 közötti programjukat, hogy egy napon vállalják az utazással, a részvétellel járó fáradalmakat, anyagi áldozatokat, s mutassák meg a katolikus egyházhoz és közösségi élethez való tartozásukat. A pápával való találkozás vallásos életünk egyik jelentős pillanata. II. János Pál az egész világon vállalja missziós küldetését. Személyes jelenlétével a péteri örökséget teljesíti és megerősít meggyőződésünkben, hitünkben. — Érsek úr, köszönjük a beunrniz] Körzetszám: BATONYTERENYE MÁTRAMINDSZENT NEMTI DOROGHÁZA SZUHA MÁTRANOVÁK HOMOKTERENYE JÁNOSAKNA — Rokonszenves figyelemmel kísérte a nagyvilági Mindszenty szélgetést. Sólymos László Gyermeknapi programok Nincs olyan helye Nógrádnak, ahol ne lennének gyermeknapi programok május utolsó vasárnapján, illetve már szombaton. Helyszűke miatt csupán ízelítőt nyújthatunk a jobbnál jobb szórakozási lehetőségekből. Salgótarjánban, az öblösüveggyá- ri Kossuth Művelődési Házban május 25-én este 7 órakor jótékonysági bál lesz Szalai Lilláért. A súlyos beteg pásztói kislány szemműtétjének anyagi terheihez szeretnének hozzájárulni ezzel a rendezvénnyel. Vasárnap délelőtt 9 órakor Együtt a család címmel játékos ügyességi vqrSzécsénvben szombaton a művelődési ház szervezésében bicikliverseny, és aszfaltrajzversenyen vesznek részt. A nagyobb nebulók is kerékpározhatnak, és különböző ügyességi játékokon próbálhatják ki rátermettségüket. Lesz lovaglás, puskával és íjjal célba lövés. Késő délután az Indikátor klubban diszkó zárja a programot. Kisterenyén vasárnap délután 14 órára várják meglepetéseikkel a szervezők kis barátaikat a kastélykertben. Palotáson, a sportpályán vasárnap rendeznek gyermekmajálist. Délután diszkó lesz a művelődési házban, s a ££ telefon- @ előfizetőinek névjegyzéke seny kezdődik a Dolinkában. Tíz órára a József Attila Művelődési Központ előtti térre játékra, csereberére és rajzversenyre invitálják az ünnepeiteket. Délután 14 órakor — egyedülálló programként — az acélgyári katolikus templomban gyermeknapi szentmise lesz. Három órakor kulturális műsor kezdődik a József Attila Művelődési Központ előtt. Ugyanitt 17 órakor a Honvéd Művészegyüttes ajándékműsorral lepi meg a gyerekeket. A Katlan szabadidőközpontban (a volt Epítők- pálya) egész napos rendezvényoroza- ton látják vendégül a gyerekeket. napot romantikus tábortűz zárja. Kishartyánban, a közelmúltban felújított játszótéren rendeznek játékos programokat, sportvetélkedőket. Balassagyarmaton, vasárnap délelőtt 10 órakor, a művelődési otthon előtti téren aszfaltrajzverseny nyitja a gyermeknapi eseménysort. Délután gyermekruha- és táncbemutató, virág- és könyvvásár, valamint díszmadárkiállítás várja a kicsiket és nagyokat. Ugyanezen a napon a művelődési házban kiállítás nyílik a város óvodásainak rajzaiból. NÉZŐPONT Az egyház és vagyona Balassagyarmaton A római katolikus egyház Balassagyarmaton az idén akár külön is megünnepelheti hétszáz éves jelenlétét, hiszen a város történetének részeként említhető, hogy itt már 1291-ben! feljegyezték a plébánia létezését. Ugyancsak abból az évből, korból ismert első név szerint is említett plébánosa, akit Mihálynak hívtak és aki mint tanú szerepelt egy korabeli okiratban. Az egyháznak már a török hódoltság előtt volt iskolája Balassagyarmaton és általában is megállapítható, hogy a helybeli egyházi fejlődéssel minden korban (az utóbbi évtizedek más lapra tartoznak valóban) szorosan összefüggött az iskolai, élet fejlődése is. Sághy Ferenc kanonok plébánossal az egyházi tulajdonok visszajuttatásának törvénybe iktatása idején ezekről a történeti gyökerekről — amelyek nélkül végeredményben érthetetlen is lenne a jelen vagy a jövő — és a mai igényekről, realitásokról beszélgettem a minap. A tények között szerepelhet itt Balassagyarmaton, hogy a római katolikus egyháznak 1857-ben már külön lányiskolája is volt, hogy Scitovszky János bíboros-hercegprímás angol kisasszonyokat telepített le, s hogy ugyanő alapította a zárdát is. Simor kardinális 1890 körül a szatmári irgalmas nővérekre bízta a zárdái, nevelést, tanítást és ez végeredményben a rendek megszüntetéséig működött is. Az épület a város egyik legrégebbi, legértékesebb műemléke, ma a Bajcsy-iskola részeként áll fenn. Ennek belátható idejű visszaigényléséről nincs szó és azt már csak magam teszem hozzá, hogy felesleges aggodalom, gerjesztett indulat testesül meg azokban a meglehetősen széles körben publikált téveszmékben, hogy az egyházak a tulajdonrendezési törvény megalkotása után azonnal visszaigényelnek mindent, ami valaha a kezükön működött, vagy ugyanezt tennék a nagy kiterjedésű egyházi erdőkkel, földekkel. Maga az egyház hosszú időre belső és fokozatos építésre szorul, hiszen személyi feltételek nélkül sem lehetne minden régi szerepkört újravállalni. Sághy Ferenc kanonokkal éppen arról is szót tudunk váltani, hogy már most is nehezen tudja teljesíteni néhány pap az egyre több ponton keletkezett igényt: az óvodai nevelésben, a hitoktatásban, a kórházi és újabban (újra) a börtöni szolgálatban. Az egyik leginkább belátható igény — erről éppen mostanában értesítik újólag az önkormányzatot, bár ez már vagy két esetben korábban is megtörtént! — az iskola létrehozása. Itt érdemes megemlíteni, hogy az 1832-ben létrehozott (Madách Imre édesapja volt a bizottság vezetője) Nemzeti Intézet nyomán létrejött ugynakkor a Nemzeti Iskola is, amely vagy száz éven át őrizte és adta tovább a magyar nyelvet a nagyszámú gyarmati betelepülő és főként szlovák eredetű lakosságnak. A Nemzeti Iskola új épületet kapott 1912-ben ez ma is áll (Rákóczi néven) és nagyszámú cigány származású tanulót nevel. A korabeli új épület építésének idején Jeszenszky Kálmán későbbi esztergomi prelátus kanonok kertjét ingyen adta az iskola céljaira, amely mint látható végig városi nevelési ügyet szolgált és a magyar nyelv igazi őrhelye volt. Ma sem arról van szó — mondta a kanonok ennél a résznél — hogy ugyanazt az iskolaépületet kéri vissza a katolikus egyház, hanem arról, hogy az óvodai nevelés (csoportok működnek óvodákon belül jelenleg) következő láncszemeként legyen a város katolikus egyházának és nagyszámú hívének valahol egy iskolája is. Ugyanez vonatkozik a jelenleg megtűrt helyzetű óvodai csoportokra. Ennek a kérdésnek az eldöntése a jelen feladata, hogy ugyanis mit adna az önkormányzat és milyen kötelezettségeket vállalna a római katolikus egyház az óvodai nevelésben (mintegy nyolcvan jelentkező van jelenleg.) Tíz világi hitoktató dolgozik Balassagyarmaton az egyházi személyeken kívül, óradíjuk, továbbképzésük, utaztatásuk mindmegannyi anyagi kiadást feltételez. Az iskolaépülethez tehát nem ragaszkodnak, egy alkalmas helyet kémek, amelyet kezelésben tartanának a katolikusok. Az iskoláról annyi elmondható, hogy katolikus szellemű nevelésben, de nem kizárólag katolikus gyerekek részvételével! folyna ott a munka. Szó van ugyancsak a régi Rebmann Rókus-féle patika (a plébánia épületében, az egykori főbejáratot és a Szent István könyvesboltot is magába ötvözve): mai gyógyszertári jelenlétéről és arról, hogy a vállalat ezért a helyért az egyháznak nem fizet semmit. Aligha túlzás a tulajdonok rendezése idején arról beszélni, hogy a plébánia épülete egységes egész(nek kellene lennie). Az egyháznak a jövőben szüksége lesz újra egy könyvárusító helyre, hiszen évtizedek óta a plébánia kertjében, a szabad ég alatt árulják az egyházi kiadványokat. A szalézi atyák (hárman élnek, dolgoznak Gyarmaton) oratóriumot akarnak létesíteni, ahol főként a hátrányos helyzetű szakmunkásfiatalok nevelésével foglalkoznának rendjük tradíciója szerint. Ehhez azonban a mostani kisegítő iskola (a szaléziek egykori tulajdona) egy részének visszajuttatása szükséges. A történeti oldal így fest ugyanis: a szaléziek fiúárvaházát láttak el, ők felügyelték. Az árvaházat egyébként az egykor itt háromszáz taggal! működő Szent Erzsébet katolikus nőegylet tartotta fenn. Nincs szó továbbra sem a kórházi irgalmas nővérek egykori épületének visz- szaigényléséről, ennek nincsenek meg a személyi és más feltételei sem. Itt eddig az történt, hogy a máltai rend segítségével egykori pavilonuk kápolnáját visszaállították és nemrégiben újraavatták a kórházban. Balassagyarmaton erőteljes nevelési élet folyt a Katolikus Legényegyletben is, amelynek saját helyiségét most sem igényli vissza az egyház. De szükség van ilyen feladatú nevelésre a felnőtt ifjúság körében (régen elsősorban a kereskedők és iparossegédek gyülekezete volt) és ehhez megfelelő épület-helyiség is kell. Saját helyisége volt Gyarmaton még a Katolikus Körnek is, kerttel, miegyébbel. Ezenfelül még vagy tizenhárom egyesület és kör működött a régi Balassagyarmaton az egyház közreműködése mellett, azoknak azonban külön helyisége nem volt. T. Pataki László
