Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
1991 MÁJUS ?2 SZERDA MEGYEI KÖRKÉP [LEFŰZZ] 3 J6 wport-0 a butik? Nem vagyok Olcsó lános Iz elnökjelölt megvette a Pentamert Nem akar másodhegedŰM lenni Egyelőre szegcsomagoló gépeket gyártanak. Fotó; gyurkó Bátonyterenye. Megnyerő modorú, határozott fellépésű, 34 éves. Korábban a Metalcoop Kft.-nek volt a műszaki igazgatója. Egy jogi személlyel közösen megvette a jogutód ' nélkül felszámolt Pentamer Lakatos- és Szerelőipari Kisszövetkezet vagyonát, s megalakította az Elva Elektronikai és Vasipari Gyártó, Forgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaságot. A névjegyén ez olvasható: Tóth József, cégtulajdonos és ügyvezető igazgató. — Hogyan történt? — kérdeztem tőle. — Volt cégem üzleti kapcsolatban állt a Pentamer- rel, innen az ismeretség. Január végén, vagy február elején megkerestek a kisszövetkezettől, vállaljam el az elnöki funkciót. Ugyancsak feladták a leckét, hiszen tudtam, a múlt évet tízmilliós veszteséggel zárták. Ennek ellenére sem utasítottam vissza az ajánlatot, ám idővel rá kellett jönnöm: szövetkezeti formában nem tudom talpra állítani a gazdasági szervezetet. Már csak azért sem. mert az első negyedév végére négymilliónyolcszázezer forinttal gyarapodott a ráfizetés. — Erre megvették a Pentamert. — Igen, egy jogi személy- lyel ötven-ötven százalékban vettük meg a vagyonát. Április 3-án jogutód nélkül felszámolták a kisszövetkezetet. s egy nappal később megalakult a társaságunk. Huszonnégy dolgozóval kezdtünk, de idővel növelni akarom a létszámot. — Mi volt az első fontosabb intézkedése? — Utasítást adtam a gyártócsarnok felújítására, az általános rendcsinálásra. Olyan arculatot kell kapnia a telephelynek, amely bizalmat kelt a partnerekben. — Milyen sikerrel? — Először is azt kellett magamban tisztáznom: termékszerkezetben követem-e a pentameres vonalat, vagy vállalom a nyugati piacra való termelést. Az utóbbi mellett döntöttem. Elhatároztam, ipari és kommunális konténereket, valamint egyéb fémtömegcikkeket gyártunk. Konténereket a Pentamer is készített, ám az üzlet három-négy kézen át bonyolódott, s így mások tették zsebre a hasznot. Nem szeretnék másodhegedűs lenni, közvetlenül tárgyalok a felhasználókkal.. — Vannak-e már konkrét megrendelések? — Igen. Például az egvik osztrák cégnek bármelyik pillanatban megkezdhetjük az olajtároló edények előállítását. — Hogyan képzeli el rége jövőjét? — A létszámot nagyjából a háromszorosára kívánom gyarapítani. Ennek megfelelően 80—100 millió forintra tervezem az évi árbevételt. — Sok sikert az elképzeléseihez! (kolaj) Ki engedheti meg magának manapság, hogy a butikok kínálata szerint fusson versenyt a divattal? Mitől van varázsa a butiknak? Meg lehet-e ebből gazdagodni? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Paradisóban, Salgótarján egyik legnépszerűbb butikjában, a tulajdonossal, Gyura Tiborral, akinek teljes nevét talán kevesen tudják. A megyeszékhelyen és környékén egyszerűen Tibiként ismerik. — Az ma mindenki számára nyilvánvaló, hogy a bizományi nem a szegénység fokmérője. A butik ellenben nem a gazdagság mércéje? — Jó néhány esztendővel ezelőtt akadtak törzsvevőink, akik hetente-kéthetente bejártak hozzánk, és a fizetésüknek azt a részét, amit ruhára szántak, itt költötték el. Egy-két évvel ezelőtt kezdődött a változás: akiket már név szerint ismertünk, kezdtek elmaradozni. Egyre ritkábban Vásároltak, van aki azóta sem jön. Az ország déli részén ugyanakkor nem csappant meg a butikok forgalma. Ott azért panaszkodnak a butikosok, hogy a ju- goszlávok miatt kevesebb a vevőjük. A nyugati országrészen kiugró jövedelemmel rendelkeztek a kollégák, de ők is érdekes dolgot tapasztalnak: az osztrákoknak drágák a mi butikjaink, nem jönnek ide vásárolni... — Önöknél mikorra esett a forgalmi csúcs? — Három évvel ezelőttre. Mindenki szabadulni akart a felhalmozott pénzétől. Ez jelentette a nagy felvásárlások korát. — Kívülállók szerint, butikot nyitni, egyenlő a hirtelen meggazdagodással... — Hát ez nem fedi a valóságot. Az indúló butikosoknak két csoportjuk van: az egyik, akik gyorsan akarnak meggazdagodni, a másik, akik nem En az utóbbiakhoz tartozom. A szakmát azok rontották el, akik a „jó sport a butik” elv alapján indultak: vették a drága bérleményeket, ám ezt a többletkiadást valahol be kell hozniuk! Legegyszerűbb a 40—50 százalékos árrés. A miénk például csak 20—30 százalék között mozog. — Ebből az következne, hogy a magasabb árréssel dolgozók megbuknak? — Nem. Nyilván lesznek áruk, amiket nálam nem talál meg a vevő, a drágább butikban viszont igen. Patthelyzetet jelent ez, ezért is élnek ők is meg. — Vdn-e valamilyen megoldási ellenpont? — Igen. A fejlesztés. Ez nem azt jelenti, hogy meg akarom venni a Centrum Áruházat! Űj boltok nyitásával akarok szakosodni. Most például cipőüzletet szeretnék bérelni. Én sem vagyok „Olcsó János”, tehát nem mondom azt, hogy nem a pénzért dolgozom. Arra számítok, hogy akik drága bérleményeket vettek ki a gyors meggazdagodás reményében, előbb-utóbb visz- szaadják azokat. Ettől én talán jobb leszek, de egyeduralkodó semmiképp. — A nyári szezonban mennyiért lehet felöltözni a Paradisóból? — Ez az olcsóbb szezon. Egy nadrág pólóval és egy kis kabáttal 3—4 ezer forint, de akkor a szolid minimálárát mondtam. Egy far- mer-farmerdzseki-pólós ösz- szeállítás már hatezer körül mozog. Ezek után megkérdezhetné, miért van akkor 5 ézer forintos farmernadrág' a Paradisóban? Jó üzlet az nekem? Elárulom, sokszor már én is drágállom, amikor megveszem. De a külföldi beszerzésre rámegy az áfa, a nagyker, a kisker, és már elértünk az 5 ezer forinthoz. A legrosszabb üzlet a drága áru! Sokat kell befektetnem, kevés a hasznom. De mégis kell kuriózumokat is tartani! Ha bejön egy vevő. megkérdezi: milyen farmer- nadrág van? A drágát is ki kell tennem, hogy lássa, itt ilyen is akad. — Mit kezd a kereskedő az állókészlettel? — Van aki azzal kezdi a jövő évi szezont. Azt mondja, úgyis emelkednek az árak, ez jövőre olcsó lesz. Én nem ezt tartom szempontnak. Én is felvertem a színvonalat, meg a vevő is nekem, én nem tehetem ki a tavalyit! Augusztus végén mindenki leáraz, de tapasztalataim szerint a vevőt nem érdekli a 10—20 százalékos kedvezmény. Nálunk ilyenkor drasztikus leárazás van: minden féláron kapható. — Mi ebben az üzlet? — Sok kolléga hülyének tartott ezért: ha 50 százalékot veszítek, hol van ebben a hasznom. Pedig van. Ezt a pénzt az őszi készletbe fektetem. Az mindig drágább, mint a nyári, s haszonnal adom el. — Tíz éve elsőként nyitottak butikot ■ Salgótarjánban. Ma már tény, hogy bejött, de akkor ez még nem volt biztos. Hogyan kezdődött? — Tizenhárom évig kiszálló műszerész voltam a Gel- kánál, teljesítménybérben. Az akkori 4—5 ezer forint szuperfizetés volt. Ott is a csúcsot céloztam meg és el is értem: elsőként lettem színestévé-műszerész a megyében. Akkor még az egész megyét én láttam el egyedül. Később jelentkezett az anyaghiány, szállítani kellett, megszűnt, hogy „jön a Tibor, este tévét nézünk!” És így abbahagytam. — Eddig arról beszéltünk, hogy megcsappant a forgalom. Mégis van jövője a butikoknak? — Igaz, hogy kevesebb a pénz, de az emberek szeretnek öltözködni, és igényesek Sajnálatos, hogy ennek az igénynek pillanatnyilag nincs fedezete. És aki szeret öltözködni, az nem a ruhán, hanem a ruhára spórol! Mert azt senki nem látja, hogy télen is paradicsomot eszik, az viszont feltűnő, ha rossza megjelenése. Dudellai Ildikó Szépítik a géci templomot Még most, megújításra váró állapotában is síép látványt nyújt a magyargéci templom. Az is igaz, hogy ráfér az alapos, belső-külső tatarozás. Jó egy hete „költöztek be” a festők a templomba, hogy teljes egészében újjávarázsolják. Amikor belül végeznek, hozzálátnak a külső javításhoz, és a torony is új külsőt kap. A költségekhez a hívek járultak hozzá azt remélve, hogy hamarosan a megszépült templomban tartják már a szentmisét. A mátraszölösi Függő-kői barlang A Cserhát és a Mátra dön- 1 <i részben vulkáni kőzetekből épül fel, melyek karsztosodásra alkalmatlanok — így barlangokban :gen szegényesek. Éppen ezért különös figyelmet érdemel az az üreg, mely Mát- raszőlős közelében található. A magyarországi barlangok listáját többen is megkísérelték összeállítani, de a Függő-kői barlangot egyikben sem találjuk. A község északnyugati halárában. az időszakosan művelt „Függőkő-bánya”, vagy más néven „Vöröskő-bánya” közvetlen közelében fut a Függő-kői völgy, mely nevét egy 12 méter magas andezitből álló sziklaképződményről kapta. Ennek oldalában a patak eróziója egy visszahajló sziklaereszt alakított ki, valamint egy kisebb üreget is. A vízfolyás később megszűnt és a sziklaeresz elkezdett feltöltődni lejtőlörmelékkel és lösszel. A felhalmozódó üledékbe kisebb-nagyobb gerinces állatok csontjai is betemetőd- tek.. melyeket a kőfülkében lakó ragadozó madarak gyűjtöttek össze. A csontok konzerválódásában döntő szerepet játszott a meszet tartalmazó lösz. Enélkül a talajvíz menthetetlenül kioldotta volna a csontok mész- anyagát, melyek ennek következtében megsemmisültek volna. A barlang története ezzel még nem éri véget. A felhalmozódás befejeződése után a patak újra megjelent és a lejtőtörmelékbe mély árkot vésett. Az árok meredek falában található csontmaradványokra először Varga András múzeológus fi7 gyeit fel. Az ő beszámolója alapján 1978. és 1982. között a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai, dr Kordos László és dr. Kro- lopp Endre tárták föl a kő- fülke kitöltését. A kiásott szelvényt 19 szintre osztották és ezekből anyagot gyűjtöttek be. Ezt vízzel szitákon átmosták (iszapolták) és az iszapolá- si maradékot — szárítás után — alaposan átválogatták. Ebből 33 csigafaj 339 példányát, és 54 gerinces faj 2184 egye- dét határozhatták meg. A Függő-kői barlang példája arra hívja fel a kutatók figyelmét, hogy a Cserhát és a Mátra kisebb sziklaüregei is rejthetnek tudományos-szempontból izgalmas ősmaradványokat. Dr. Hír János Imdllastatorzi Ktiir. Életet ax éveknek klubot kíván létrehozni a Társadalmi Egyesülések Szövetségének helyi szervezete. A klubba várják a nyugdíjasok jelentkezését. TSzsdei bonyolításban Érsekvadkert A termelőszövetkezet húsz vagon búzát vásárolt, mely árutőzsdei bonyolításban, a gödöllői gabona termelési rendszeren keresztül érkezik a gazdasághoz. Az első tíz vagonra való terményt május végéig, a másodikat pedig júniusban fogadja a nagyüzem. A búzáért egymillió-háromszáz- hatvanezer forintot fizetnek ki. Autóparkoló Mohora. A képviselő-testület irányításával, a lakosság aktív támogatásával alakítják ki az 50—60 gépkocsit befogadó parkolót. A szükséges alapanyagot Nóg- radkövesdről, illetve Szan- dáról szállítják a helyszínre. A parkoló kialakítása 120 ezer forintba kerül az ön- kormányzatnak. Az összeg jelentős részét a kő megvásárlására fordítják. Számvetés Kazáron Zsúfolásig megtelt az elmúlt szombat estén Kazár község tanácsterme. Mintegy százhúszan vettek részt a Társadalmi Egyesülések Szövetsége helyi szervezetének taggyűlésén, amelyen Berecz Imre elnök számolt be . az elmúlt évi tevékenységről. •Juhászné Kincses Helén a megyei szövetség nevében köszöntötte a legnagyobb létszámú szervezetüket és megköszönte az önkormányzat, valamint a községben lévő pártok támogatását. A taggyűlés felvette a TESZ tagjai sorába az újonnan alakult hagyományőrző asszonykórust. Mivel az előző vezetőség mandátuma lejárt, a tagság új vezérkart választott. Eredményes munkája elismeréseként ismét Berecz Imre bányamentő —, aki egyben a szervezet országos ügyvivője is — lett a kazári társadalmi egyesülés elnöke. Titkárrá Kovácsné Fekete Mária üzletvezetőt választották. Tejutalvány Cserhátsurány. összeírták a tejutalvány igénybevételére jogosultakat. A Népjóléti Minisztériumhoz elküldött kimutatásban tizenkilenc fő szerepelt. Közülük tízen rendszeres nevelési, négyen szociális, öten pedig hadigondozotti ellátásban részesülnek. A rászorultak zöme 70 éven felüli. Új hálózat Garáb. Üj villamoshálózat építésére készül az ön- kormányzat a Rákóczi és a Széchenyi úton. Első lépcsőben már megérkezett az ÉMÁSZ által készített kivitelezési terv. Konténeres gyűjtés Alsótold, Felsőtold és Ga. ráb község önkormányzata úgy döntött, hogy a köz- tisztasági helyzet javítása érdekében konténeres gyűjtést vezetnek be. A szolgáltatást^ amelynek eddig nem volt intézményes formája, a Pásztói Közszolgáltató Válallat végzi.
