Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

4 luznnzm LÁTÓHATÁR 1991. ÁPRILIS 10., SZERDA Fodor Istvánná keramikus és Bakos Ferenc grafikus kiállítása Mindkét művész a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház dolgozója. Fodor Istvánná földből és tűz- ből készíti korongolt, mázas edé­nyeit. Az ősi, mély gyökerű szak­ma megszállottja. A nyugdíjas korhatárt meg sem várva, feladta tisztes tisztviselői fizetését, hogy helyette a kézművesség varázsla­tos formanyelvén szóljon. Az Erdélyi-medencéből hozta szak­mai szeretetét, s most az éléskam­ra zsebkendőnyi alapterületén korongolja álmai edényeit. Mind­ehhez — szűkebb környezete ra­jongóin kívül — a tokaji művész­telepen kap biztató szakmai lendí­tést, kísérletező kedvet. Munkásságát alkotói igényes­ség, a legnemesebb népművészeti hagyományokra épült formai egyszerűség és alkotói alázat jel­lemzi. Tevékenységi köre felölei az egykori paraszti életforma „fazekas” használati tárgyait: tá­lak, tányérok, köcsögök, korsók, kuglófsütők, fazekak stb. széles körét. Az alkotói életöröm tovább gyűrűzik a művelődési ház kerá­miai szakkörében. Hallatlan lel­Jász-Nagykun- Szolnok megye „mini expo”-ja Bécsben Jász-Nagykun-Szolnok megye mini expóját rendezik meg április második felében a bécsi Collegi- cum Hungaricumban, mintegy ki­fejezéseként annak, hogy a ma­gyar vidék szeretné, ha részese lehetne a Budapest—Bécs Világ- kiállításnak. A megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat által szervezeti bemutató két rész­ből, gazdasági-kulturális, illetve idegenforgalmi programból áll. kesedéssel és eredményesen dol­goznak itt a fiatalok. Kiemelkedő munkájáért Fodor Istvánnét a szakszervezetek megyei tanácsa szakmai művészeti díjban része­sítette. Alkotásaival szerepelt a kecs­keméti és a nyíregyházi országos képzőművészeti és iparművészeti kiállításon. Egyénileg bemutat­kozott a gyöngyösi művelődési házban. Környezetünk tárgyai vissza­hatnak ránk, Fodomé edényei kel­lemesek, hangulatteremtő ere­jűek. Bakos Ferenc grafikus Győr­ben, a vizek városában született. Művészeti tanulmányait a bu­dapesti képző- és iparművészeti szakközépiskolában végezte, majd kirakatrendező dekoratőr lett. Felesége is szakmabeli. Két leánygyermeküknek teremtenek kiegyensúlyozott családi hátteret. Biztosan ez is segíti az alkotá­sok ilyen bőségű létrejöttét. Jó lehetőséget kínál ehhez a lakóhe­lyi környezet, Szécsény, a közép­kori eredetű műemlék város. Ré­gészeti leletmentéseivel, házai­nak felújításával — folyamatosan Mini lej- és húsüzemek — hazai piacról. A lajosmizsei Mizse szövetke­zet kínálta berendezések várhatóan segítenek a sertéshizlalók és a tejterme­lők egy részének gondjain. Kétszáz tehén Köveskáion. Milyen tervei, reményei lehetnek annak a gaz­dának, aki kétszáz tehén gondjával küzd manapság, mikor kettő is sok. Nemzetközi követelmények, honi normák tükrében. A tejről másként című cikkben a téma legavatottabb képviselője, dr. Horváth Zoltán főálla­torvos írja meg, milyennek kell lenni a fogyasztásra alkalmas tejnek. Az írás igazán aktuális ma, amikor bizonytalan eredetű nyers tej is forgalomba kerül. nyújt témalehetőséget az alkotó­nak. Bakos Ferenc érzékenyen rea­gál ezekre a mozzanatokra. Köl­tői képekbe formálja a bontott tetők, ablakok, málló vakolatok tovatűnő, üzenetközvetítő vilá­gát. Bravúros technikai felké­szültsége segíti ebben. Ismeri a kifejező anyagok természetét. Pasztellkrétával rejtelmes fénye­ket sző a bontott épületek romjai fölé, mintegy gloriólát emelve letűnt korok mestereinek. Nem másolja, de gondosan ta­nulmányozza a tárgyi valóságot, amelyet egy elvontabb képzettár­sító világba emel. Képei gondol­kodtatnak, elmélyült szemléletet kívánnak. Műveivel rendszeresen szere­pel a salgótarjáni rajzbiennálén, a legutóbbi egri akvarellbiennálén. (Ezt az alkotást Rómában is be­mutatták). Folyamatos résztve­vője a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban rendezett nyári zománcművész-telepnek. Itt két éve nívódíjat kapott. A közös kiállítás Kisterenye után Nagybátonyban tekinthető meg. Radics István A selyemhernyó-tenyésztés hagyo­mányai és jövője Bulgáriában című cikk ajánlja a magyar tenyésztőknek, hogyan is kezdhetnék el ismét a te­nyésztői munkát. Méltó helyen, biztonságban! A magyar őshonos tyúkok ismét Gödöl­lőre kerültek, ahol az Állattenyésztési Kutató Intézet baromfitelepén szak­emberek gondoskodnak a fajta fenn­maradásáról. Kávézacc a gilisztának. Srankó Ist­ván riportja olyan gilisztatenyésztővel ismerteti meg az olvasót, akinek érvé­nyes szerződése van a giliszták értéke­sítésére is. A Kistermelők Lapja áprilisi számából Megawattok a szélből Az észak-németországi Schles­wig-Holstein tartomány dán határ melletti tengerparti szakaszán üzembe helyezték Európa legna­gyobb szélerőművét. A harmin­cöt, szél hajtotta áramfejlesztő évente 19 millió kilowattóra elektromos áramot termel, amit a környék villamosáram-hálózatá- ba táplálnak be. Ugyanott ez év ta­vaszán még további 15 szélgene­rátort állítanak üzembe. A németek először egy 100 méter lapátátmérőjű óriás szélke­rék típussal folytattak kísérlete­ket, amely azonban nem vált be. A 102 méter magas oszlopon álló, 3 megawatt kapacitású szélkerék tartószerkezetén és rotortestén rövid időn belül repedések kelet­keztek. így azután „csak” 50 méter magas, 48 méter lapátátmé­rőjű változatra tértek át, ebből ál­lították össze a szélerőmű-parkot. Ennél a rotorlapok önműködően állnak be a mindenkori szélsebes­ségnek megfelelően. A szélkere­kek másodpercenkénti 3—25 méter erősségű szél esetén mű­ködnek. Ha a szél teljesen lelany­hul vagy viharossá erősödik, ak­kor a szélkerekek leállnak. A szélenergia hasznosításának élvonalában pillanatnyilag az Egyesült Államok áll, az amerikai „szélfarmok” 95 százaléka a nyugati parton, Kaliforniában ta­lálható. Az ottani korszerű szél­turbinák már a gyenge fuvallato­kat is hasznosítják, s nem kell őket leállítani még az orkánszerű szél­lökéseknél sem. Egy-egy széltur­bina —közepes szélerősségnél — 70—80 kilowatt energia leadására képes. Képünk tanúsága szerint egy- egy amerikai „szélfarm” az acél- szerkezetű állványzatok valósá­gos erdejéből áll. Kaliforniában eddig már sok ezer szélturbinát állítottak üzembe, s az ezredfordu­lóra a felhasznált áram egytizede a környezetbarát szélerőművekből származik majd ebben az erősen iparosított államban. AGROMARKET­szemléző A Földművelésügyi Miniszté­rium Műszaki Intézete továbbkép­ző irodája megjelentette az AGROMARKET című lap harma­dik számát. A gödöllői szerkeszté­sű nyolcoldalas kiadvány legutób­bi számában gép, termék, ingat­lanforgalom, oktatás, tanácsadás, vállalkozás témákban kínál olvas­nivalót. Tájékoztatót ad arról, hol lehet beszerezni különféle új és használt mezőgazdasági gépeket, szól a most megalakult Mezőgaz­dasági Szaktanácsadók Közép­magyarországi Szövetségének ter­veiről. Vállalkozás előtti alapos számolgatásra figyelmezteti a leendő tehéntartókat, tudósít az AGROTAN által szervezett szak- tanfolyamokról, képzésekről. A kizárólag mezőgazdasági szakemberek részére készített lap havonta jelenik meg Mit rejt a jövő? Vízszintesen: A tolvaj arra vágyik, hogy ellensége, a kato­natiszt — a kis hamis — házá­ban, hűséges házasságban ne csak váratlan öröm, hanem bosszúság is érje őt. A bíró elu­tazik, hogy meglátogassa az öz­vegyasszonyt, akire állandóan gondol, miközben gyermekét szerencse éri, mert egy szerel­mes nő révén sok pénzhez jut, bár szerencsétlenség is éri majd. Megörül az özvegy férfi annak a levélnek, amelyben megajándékozza egy lelkész, aki belebetegedett a féltékeny­ségbe, és talán bele is hal. Kevés pénzt veszít a szomorú szerető, mert reménykedett egy szerel­mes üzenetben. Függőlegesen: A tolvaj meg­látogatja a lelkészt, hogy el­mondja: állandóan arra vágyik, hogy megszabaduljon beteg el­lenségétől, aki gondolatban fél­tékeny a katonatisztre, mert ő az özvegyasszony házába holtbiz­tosán bejáratos. O a szerencse fia (János) a kis hamis, mert kevés pénzt máris hozott neki a szerelmes nő iránti hűsége, noha elveszti majd egy házas­ság miatt. Ez egyben szeren­csétlenséget, de sok pénzt is je­lent, mert a szomorúságra vá­ratlanul öröm éri a szeretőt, aki bosszús volt az özvegy férfi miatt, mert reménykedett egy utazásban, és már levélben meg is üzente a bírónak: szerelmese meg fogja ajándékozni. Egy csomag „jóskártya” se­gítségével a lapokat egymás mellé helyezve ennyi sületlen­séget lehet összehozni kis fan­táziával, ha a képeket vízszin­tesen és függőlegesen nézzük. A jóslás ugyan tilos, de megér­demli, aki elhisz bármit is ne­hezen összeilleszthető képek­ből. Gera Éva Magyar filmek a cannes-i filmfesztiválon Három magyar játékfilm — Kamondi Zoltán Halálutak, an­gyalok; Kézdi-Kovács Zsolt És mégis, valamint a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna—Petényi Katalin alkotóhármas által ma­gyar—német—grúz koproduk­cióban készült Száműzöttek című — játékfilmet találta méltónak a cannes-i filmfesztivál előzsűrije a május 9—20-ig tartó rangos se­regszemlén való részvételre. További két magyar játékfilm Gothár Péter Szabadság, szere­lem, valamint Janis Attila Árnyék a havon című alkotásairól a can- nes-i filmseregszemle előzsűrije a későbbiekben dönt. Kicsengetés után Fotó: Gyurián . A Koós-évforduló kapcsán Gyermekkorom óta lelkes hall­gatója vagyok Koós János dalai­nak és lelkes nézője műsorainak. O a kedvenc táncdalénekesem, de tárgyilagosan értékelve is a leg­jobbak közé kell őt sorolni. Az utóbbi néhány évben azonban kellemetlen mellékzöngéket fe­dezek fel fellépéseiben. Úgy tű­nik számomra, hogy nem éri be az (egyik) legjobb magyar táncdalé- nekes megtisztelő szerepével, hanem valamilyen össznépi szimbólumnak, univerzális szu­perművésznek képzeli magát. Ez a szereptévesztés hatotta át 30 éves pályafutása alkalmából rendezett gálaestet is. A műsor lé­nyegében jó volt, bár szívesen hallgattam volna többet a régi nagy Koós-slágerekből, amik az igazi sikert jelentették... El tud­tam viselni az édesanyjának éneklés giccses megnyilvánulá­sait és gondolom, hogy sokan talán nem is érezték ezt giccsesnek. Alapvetően tetszett Kovács Kati­val és Tábori Nórával való közös produkciója, bár mindkettőben volt némi ripacskodás (nem a mű­vésznők részéről). Tulajdonkép­pen Heilig Gáborral előadott szá­muk is jó lett volna, azonban, hogy ennek kapcsán Koós János a Lata- bár testvérekkel való párhuzamot emlegetett, az úgy hatott rám, mint egy hintaló bejelentése, miszerint az el akar indulni egy galoppfuta­mon. A műsor másik fénypontja Hofi Gézával készült közös felvé­telük bejátszása volt, pedig Meny­hért Mészáros László Hofi-maffia című könyvéből minden érdeklő­dő tudhatja, hogy a két művész néhány évé nincs igazán jó barát­ságban egymással... Bár én is úgy értékelem, hogy Koós János pályafutásának sike­res szakasza az volt, amikor Hofi Gézával együtt léptek fel, mégis az adott körülmények között ért­hetetlen számomra Koós János szokatlan szerénysége. Ez arra „Végigmentem az ormódi temetőn...” Ez a régi szép hallgató jutott az eszembe, amikor húsvét táján be­jártam jó tucatnyi falut és azok határát a Nógrád megyei gyönyö­rű cserhátvidéki tájakon. A nótás emlékezésnek azonban sajnos, keserű indítóoka volt: „teme­tőben" jártam, de olyanban, ahol a „hullák” a falvakon kívül is, meg belül is „csak úgy” vannak szanaszéjjel elszórva-halmozva. Ezek azonban, egyik-másik ku­tya- meg macskatetem kivételé­vel, nagyrészt esztendőkig sem enyésznek el, mert hiszen java­részt műanyagból vannak, bár akad ám közöttük rongyos télika­bát, cipő meg pulóver is! A környe­zetvédelem legelemibb szabályait szinte kigúnyolva mindenfelé ékte­lenkednek olykor házteleknyi ki­terjedésű szemétlerakatok, mely látványt az esztelen és minden élőlényre halált hozó gyepégetés kormos, fekete foltjai még csak gyászosabbá teszik. A falusi turizmus magyarorszá­gi fellendítése tárgyában tárgyal­tam több önkormányzati felelős személlyel. Örömmel vették ilye­tén készségemet és ajánlották fal­vaik turisztikai, sportos, avagy elszállásolási lehetőségeit, me­lyeket bizonyára érdemes lenne kifejleszteni, de csakis akkor, ha előbb a saját portán rend és tiszta­késztette őt, hogy a műsor sikere érdekében Hofi Gézát valamilyen formában mindenképpen a nézők elé vigye. Nem ismerem az ide vonatkozó művészeti jogszabá­lyokat, de Hofi Gézát ismerve valószínűtlennek tartom, hogy szó nélkül hagyja az esetet. Végül jött a finálé. Általában szerencsés és rokonszenves, ha egy ismert művész családját is a közönség elé viszi. Azonban az itt előadott családi nóta volt az, ami­nek segítségével konkrétan meg tudtam volna fogalmazni Koós János szereptévesztésének a té­nyét. Ez késztettet arra, hogy leír­jam ezt a néhány gondolatot, ami ugyancsak szereptévesztés, hi­szen műsorkritikát írtam, pedig valójában Koós Jánosnak akartam nyílt levelet küldeni. Frenkl Gábor ság uralkodik! A fenti siralmas állapotok miatt azonban bátran merem állítani: kár lenne még a befektetésekért, mert a nyugati turisták aligha vennék ezt alkuba. Ma alig akad már Magyarorszá­gon falusi ember is, aki ne járt volna legalább az „osztrák só- gor”-nál. Vajon nem észlelték az óriási különbséget a környezet tisztaságát illetően? Bolza Antal A—9010 Klagenfurt Pf.: 42 Ausztria

Next

/
Thumbnails
Contents