Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
4 nt'hriwi LÁTÓHATÁR 1991. ÁPRILIS 30., KEDD Vélemény „Fiatalok a bizonytalan jelenben” Rómeó farmerben Ha emlékezetem nem csal, a hatvanas évek elején találkoztam először Ruszt József nevével. Akkoriban lelkes látogatója voltam az Universitas Együttes műsorainak az — éppen most kilakoltatott — Egyetemi Színpadon. Ott kezdte ő is rendezői pályafutását, csakúgy, mint a mai színházi élet derékhadát jelentő kitűnő színészek sora. A későbbiekben számos fővárosi és vidéki társulatnál dolgozott, eredeti felfogású, sajátos karakterű rendezőként, nem köny- nyen kezelhető színházvezetőként lett közismert országszerte. Olyan típusú személyiség, akivel, aki körül mindig történik valami, s aligha véletlenül. Az utóbbi időben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy látványosan kilépett a Szegedi Nemzeti Színház kötelékéből, s néhány fiatal követőjével, pályatársával megalapította a Független Színpadot. Eleddig csak hallottam, olvastam viszontagságairól, sok vitát kiváltott produkcióikról, a minap azonban—• a televízió jóvoltából — alkalom nyílott betekinteni is a legújabb Ruszt vezette színházi műhely munkájába. Többször, jó néhány koncepció szerint láttam már színre vinni a Rómeó és Júliá-t, de a Független Színpad előadása mégis alaposan meglepett, mondhatni meghökkentett. Az, hogy Ruszt nem szokványosán értelmezte s jelenítette meg Shakespeare,- ' örökbecsű tragédiáját, megközelítően sem fejezi ki azt a különös, nem mindennapi élményt, amelyben mi nézők — a helyszínen és a képernyők előtt — részesültünk. Egy színházi előadás esetében ugyanis közel sem természetes, hogy nincs színpad, nincsenek díszletek, s a színészek zöme utcai ruhában — az életkorának megfelelő — fiatalos, modem öltözetben játssza el 16. századi szerepét. Ruszt csak minimális— elkerülhetetlen — mértékben alkalmaz kelléket is. A közönség négyszögben üli körül a játékteret s a cselekmény szó szoros értelemben embergyűrűben — ráadásul ködfüggönyben —játszódik. Sokszor a nézőktől karnyújtásnyira, vagy éppen közvetlenül a lábuk előtt zajlik az erősen stilizált veronai történet. A darabra speciálisan jellemző úgynevezett erkélyjelenetben például Rómeó a földön hasat, Júlia pedig áll, hogy a „kötelező szintkülönbség” meglegyen kettőjük között. E rendhagyó, a konvenciókkal abszolút módon szakító avant- garde megoldások azonban legalább a Ruszt-féle tartalommal szinkronban vannak. O ugyanis nem hangsúlyozza az ellenséges Montague és a Capulet család viszályát, nála minden szál a két fiatal tragikus véget érő szerelme köré fonódik. Kérdés, hogy a művészi szabadság elve feljogosít e bárkit — akár egy, a nevében függetlennek titulált társulatot — is az eredeti mű arányainak ilyen mérvű megváltoztatására. Érdekes, hogy Ruszt — mint elmondta — a reáliákat mellőző, végletekig puritán játékstílust éppen az íróra, a Shakespeare - korabeli színház hagyományaira hivatkozva alkalmazza. Géher István egyetemi tanár — az előadás szünetében tett nyilatkozatában, mintegy a rendező prókátoraként — szintén arra apellált, hogy a konkrétum a színész teste és a hangja, minden más úgyis csak a fantázia játéka. Ami azt illeti Ruszt alaposan próbára teszi mind a szereplők, mind a nézők képzelőerejét. Az előbbiek láthatóan szívesen, fenntartás nélkül követik őt, de — úgy tűnik — sajátjának érzi az előadást a jelenlévő — jobbára fiatalabb évjáratú — közönség is. Az én ízlésemtől azonban egyelőre igencsak távol áll egy klasszikus dráma ilyesfajta gondolati és formai „lecsupaszítása”. Tartok tőle, hogy sok ezer tévénéző tetszését sem nyerte meg igazán. Ezen a minősítésen mit sem változtat, ha esetleg Ruszt nem elvi okokból rendezte meg így a Rómeó és Júliát, hanem az anyagi fedezet hiánya kényszerítette olcsó fogásokra. (— csongrády —) Minden magyarok táncfesztiválja Augusztus 13. és 21. között a Minden magyarok táncfesztiválját akarja megrendezni a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ és a Gyulai Várszínház a környező országokból és Nyu- gat-Európából meghívott magyar néptáncegyüttesek részvételével. A Körös-parti fürdőváros nép- táncoshagyományai — 1948- ban itt tartották az első hazai néptáncfesztivált, s ma is kitűnő táncegyüttese van a városnak —, valamint a Várszínház táncszínházi kezdeményezései adnak alapot e nagyszabású vállalkozáshoz. A szervezők I—2 együttest akarnak meghívni a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból, Bur- genlandból, valamint Nyugat-Euró- pából, s a műsorban Békés megyei néptáncosok is szerepelnek majd. Az elképzelések szerint a fesztivált a Várszínpadon és a vár körül rendezik meg, a Téglavár környéke pedig népművészeti kirakóvásárnak ad helyet. A gyulaiak, ha kezdeményezésük támogatásra talál, kétévente fogják megrendezni a Minden magyarok táncfesztiválját, amely reményeik szerint a határainkon túl működő magyar néptáncégyüttesek bemutatkozása mellett a mai egyetemes néptáncművészet megismerését is elősegítheti. (MTI) A borúlátás igazolódott: az ifjúság jövője napjainkban még bizonytalanabb, mint amilyen korábban volt — állapították meg az ifjúságkutatók, akik csaknem másfél évvel ezelőtt jelentést készítettek „Fiatalok a bizonytalan jövő előtt” címmel. Értékelésük, prognózisuk ma is időszerű, tanulmányuk címét azonban úgy módosították, hogy „Fiatalok a bizonytalan jelenben”. Az ifjúsági szervezetek a parlament elé kívánják terjeszteni a terjedelmes művet, amely egyebek között rögzítette: a fogyasztói árak növekedése és a hiteltörlesztés gyorsítása miatt a fiatalok kiadása — feltételezve fogyasztásuk fenntartását — 38 százalékkal növekszik ebben az évben. Ezzel szemben, ez év első két hónapjában például a munkabérek 19, a családi pótlék 15, a mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevételek csak 10 százalékkal emelkedtek. így mindent összevetve — várhatóan — a legnagyobb veszteség a fiatalokat, a fiatal szülőket éri. Az ifjúság létbizonytalansága miatt a 90-es évek első felében minden korábbit felülmúló feszültségek kialakulásával kell számolni. A társadalom legnagyobb generációs kisebbsége: a gyermekekés a fiatalok. Az ifjúság ügye a pluralista parlamentben és a jogállamiságra törekvés során még nem vált—jogi és intézményes garanciák híján nem is válhatott — sarkalatos üggyé. Az olyannyira kívánatos ifjúsági lobby legfeljebbcsak rövid távú, taktikai ügyekben lehet eredményes. A napi döntések szorításában vergődő parlament, de még inkább a kormány nem képes az ifjúság stratégiai partnerévé válni, elodázza a döntést — hangsúlyozták a tanulmányban. A jelenlegi ifjúságpolitika alkalmatlan az ifjúság gondjainak kezelésére. Újféle szervezeti, intézményi keretek között kell foglalkozni az ifjúság problémáival. A fiataloknak nem arra- van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket. Olyan szituációt kellene teremteni, amelyben az ifjúság az önszerveződés lehetőségének birtokába jut, és élhet ezzel a lehetőséggel —javasolták a kutatók. (MTI) Megtalálták Attila szobrát A soproni József Attila-lakőtelepen a hajdani hadapródiskola udvarán 20 évvel ezelőtt, valószínűleg politikai okok miatt elásták Attila szobrát. A polgármesteri hivatal a szobor kiásásához, csak erkölcsi támogatást tudott adni. így a lakótelep 18 családja összefogott, majd kiásták a 3 tonna súlyú és mintegy 3 méter magas szobrot. A lakók elhatározták, hogy saját költségükön restauráltatják és felállítják azt a lakótelepen. MTI-FOTÓ: Matuz Károly Népi kalendárium Május—Pünkösd hava V Május 1. A munka ünnepére teljes pompájában kibomlik a tavasz, zöldbe borulnak az erdők, a mezők, a kertek. Ezen a napon a falusi legények „májfát” állítanak a lányoknak. Kisebb csoportokban mennek az erdőre. Ha szép, egyenes törzsű nyírt, juhart, gyertyánt vagy bükköt találnak, kivágják, legallyazzák. Csak a csúcsán hagynak méternyi hosszan friss leveles ágakat. A lányos háznál aztán földíszítik színes szalagokkal, díszes kendővel és egy-két üveg itallal; így állítják fel a kapu elé. Jutalmul megvendéglik őket a háziak. A fa ott marad a kapu előtt, amíg ki nem szárad. Addig is büszkén hirdeti, hogy szép lány van a háznál, akire odafigyeltek a falu legényei. Mióta szigorúan tiltják a fák kivágását, sok helyen virágkosarat visznek a lányoknak, a májfa helyett. Virágkosarat csak az a lány kap, akinek már komoly udvarlója van. A díszes ajándék az utca felőli ablakba kerül, hadd lássa mindenki, hogy annál a háznál eljegyzés vagy lakodalom van kilátásban. Május 7. Gizella A magyarok első királynője Gizella bajor hercegnő volt. Eredetileg kolostorba akart vonulni, de a sors mást tartogatott számára. Honalapító Szent István királyunk felesége lett. Minden erejével azon volt. hogy előmozdítsa új hazája kereszténnyé tételét. Neki kellett az ország templomait egyházi felszerelésekkel ellátnia. Negyven éven át micsoda óriási munkát végezhetett munkatársaival, mivel akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézzel végeztek! A királynő ugyanakkor fáradhatatlan volt a jótettek gyakorlásában, megnyitotta szívét és kezét a szegények előtt. Fiának, Imrének és férjének halála után már csakis Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte. Ha városában, Veszprémben járunk, gondoljunk Boldog Gizellára, első uralkodónőnkre. A vámegyedben barangolva csodáljuk meg az első királyi pár hatalmas hófehér szobrát. Május 12—14. Pongrác, Szervác, Bonifác Több évszázados paraszti tapasztalat, hogy májusban fagyosszentekkor a meleg időjárás hirtelen hidegre vált, többször fagyot is okoz, tönkreteszi a virágzó fákat, a zsendülő vetéseket. Az emberek nem szeretik a fagyosszenteket, talán azért nem is adják gyermekeiknek a Pongrác, Szervác, Bonifác nevet. A néphit szerint e szentek úgy fagytak halálra, hogy fázó, nyomorult betegeket takargattak a maguk ruháival. Azok megmaradtak, ők pedig belehaltak a hirtelen támadt hidegbe. Május 16. Nepomuki Szent János Nepomuki Szent János a XIV. században élt a prágai királyi udvarban papként. A gyónási titok megőrzése miatt lelt vértanú- halált. Egyszer Vencel király,, aki őrülten féltékeny volt a nála húsz évvel fiatalabb feleségére, magához hivatta János papot. — Jelentették nekem, hogy feleségem gyakran és hosszan gyónja a bűneit nálad. Ki vele hát, mit tudsz? — Felséges uram, a gyónási titok szent. — De, ha a király parancsolja ? —Az Isten akkor is tiltja. — Reszkess pap, ha nem mondasz el rögtön mindent, vizet kell nyelned! —A pap. akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog. És Nepomuki Szent János mindvégig hallgatott. Ezért előbb megkínozták, majd a város utcáin a Moldvához hurcolták. Kezét hátrakötötték, fejét karikában a lábához erősítették, száját egy fapöcökkel szétfeszítették, majd a prágai hídról a vízbe taszították, így lett a vi'zenjárók, a halászok, a molnárok védőszentje. Hasszabb autós útjainkon sűrűn láthatjuk a szobrát egy-egy híd tövében. Falusi népünk magyar embert faragott belőle. Még a nevét is Neszepuszi Szent Jánosra változtatták több helyen. Jászberény előtt a Zagyva-hídnál alföldi pásztornak ábrázolják kalappal, báránybőr bundával, pásztorbottal, kutyával. Pünkösd A húsvétot követő ötvenedik nap, amely eredetileg a befejezett aratás meghálálásának napja volt a zsidóknál. A keresztényeknél a Szentlélek ünnepe lett. ,Amikor elérkezett pünkösd napja, együtt voltak az apostolok. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak, és Szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöl- tötte a Szentlélek." (Áp Csel 2). A középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét megelőzte, úgy akarták utánozni, hogy a nagymisén kürtöket és harsonákat szólaltattak meg. A tüzes nyelveket helyenként égő kócokkal jelképezték, amelyeket a templom padlásáról a hívek közé dobtak. Pünkösd reggelén több helyen nyitva tartották az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat. Jámbor öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön, nem jó tehát szidni, mert szél- hűdés, guta üti meg az embert. Az ünnep legismertebb népi szokása a pünkösdi király és királyné választása. A pünkösdi királyságért lóversenyben vetélkedtek a legények. Minden legény háromszor futott a lován nyereg és kengyel nélkül. Kifeszített köteleket ugrottak át. A győztes lett a pünkösdi király. Koronaformára font koszorút kapott a lányoktól, és a mulatság alatt a fején hordta. Igazi jutalma azonban az volt, hogy álló esztendeig minden lakodalomra és mulatságra hivatajos volt, büntetést nem szabhattak rá, jószágát ingyen őrizték, s a község költségére minden kocsmában ingyen ihatott. A pünkösdi királyság lóversenyének színes leírását Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében olvashatjuk részletesen. A lányok pünkösdölni jártak házról házra. Négy kislány vezette az ötödiket: á legkisebbet és a legszebbet, a kiskirálynét, akinek a kezében kosár volt rózsaszirmokkal. Egy házhoz érve megálltak az ajtó előtt, és a kiskirályné feje fölött kendőt feszítettek ki. Miközben rózsaszirmokat hintettek a királynő fejére dalba kezdtek: Mi van ma? Mi van ma? Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Jó legény, jó! megfogd lovadnak kantárját, Hogy le ne tiporja a /ninkösdi rózsát. A pünkösdölés legszebb énekeit Kodály Zoltán dolgozta föl híres gyermekkari művében, a Pünkösdölőben. Nagy Zoltán
