Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
1991. ÁPRILIS 30., KEDD iinETUÜ] 5 c SZECSENY ES KORNYÉKÉ ) Sakk a placcon Szécsény. A város központjában lévő sörkertben Rigó Pál — aki bérbe vette a helyi áfésztől a vendéglátó egységet gondol azokra is, akik nem csupán munka utáni sörözgetésre térnek be -a gesztenyefák alatt lévő sörözőbe. A 6x6 méteres szabadtéri sakkpályán mintegy 30 centiméter magas bábukkal lehetőséget biztosít arra, hogy az időtöltés szellemi tevékenységgé is váljon. A már alaposan elhasználódott sakkfigurákat most újra cserélik és egy ecsegi mester készíti azokat. Akinek pedig nagy a 36 négyzetméteres sakkpálya, az természetesen asztali, úgynevezett táblasakkot is kérhet a söröző bérlőjétől. Vélemény, kontra ellenvélemény Lapunk 1991. április 16-i számában rövid cikket közöltünk abból a beszélgetésből, amelyet a ludányhalászi tó partján rögzítettünk a bérükkel elégedetlen gépkocsivezetőkkel. Ez alkalommal — természetesen — helyt adunk az őket foglalkoztató termelőszövetkezet szállítási vezetője véleményének is. Az alábbiakban az ő sorait adj uk közzé. Megjegyzés a „Bérháború a tó partján” című cikkhez Tisztelt Szerkesztőség! Elolvasva a fent említett cikket, megállapítottam, hogy az újságírót nem az igazsághoz hűen tájékoztatták. Az újságíró kapott egy sztorit és most kap egy másikat. A gazdasági helyzetet, gondolom, nem kell elemeznem, sajnos, mindenki ismeri. Ez kényszerítette a téesz vezetőit arra, hogy olyan bérezési formát alakítsanak ki, ami árbevétel-arányos. Mindenki tudja, hogy a meg nem keresett pénzt még bér címén sem lehet kifizetni. Tehát nem az eltöltött napok száma a lényeges, hanem a gépkocsi árbevétele és az ehhez felhasznált költségek. Itt utalnék vissza a cikkre, ugyanis 17 napot egy gépkocsivezető sem dolgozott márciusban. Vagy többet, vagy kevesebbet dolgozott az a három dolgozó, akivel az újságíró beszélt. Ide írhatnám most a nevüket is, de ha már ők letagadták, én sem fedem fel őket. A kishartyáni téeszben ugyanis tudja mindenki, mást meg, gondolom, nem nagyon érdekel. De itt nem is ez a lényeg, hanem a bér. Ha egy kocsi keres, mondjuk — a könnyebb számolás kedvéért — 100 000 forintot és ehhez a felhasznált költség, megint csak az egyszerűség kedvéért 50 000 forint, akkor az anyagmentesen megmaradt 50 000 forint 32 százaléka a gépkocsivezető bére, ami 16 000 forint lenne. Lehet, hogy most a szállítás vezető kollégák csóválják a fejüket, igazuk van. Százezer forintból nem marad meg ötven tisztán, csak a bér- számfejtés szempontjából. Ugyanis csak azokat a költségeket vonjuk le a bevételtől, amiket a gépkocsi vezetője befolyásolhat. (Például: üzemanyag javítás stb.) Magyarul, nem a bérükből, hanem a gépkocsi bevételéből vonjuk a költségeket. Ami viszont igaz a cikkben, így is lehet 3—5 ezer forintot hazavinni. De akkor vagy nagyon sokat kell a műhelyben állni, vagy nagyon kevés árbevételhez kell jutni. De a helyi viszonyokat ismerve tudom és bátran állítom, hogy becsületes munkával ezzel a bérezési formával is becsületes fizetéshez lehet jutni. Ismétlem, becsületes munkával. (Régen megtette az is, ha írtuk a menetlevelet.) A cikk említ bizonyos szerződési hiányosságot is. Remélem, a bérezési forma ecsetelésével erre is megválaszoltam. De ha már itt tartunk, a szerződéses üzemeltetési forma is fel lett ajánlva. Tisztelettel: Márton Imre szállításvezető Csemetemilliomosok KRUMPLIT ÜLTETTEK A PLÉBÁNIA KERTJÉBEN Uj iskola épül KARANCSSÁG. A szécsényi Építő- és Szerelőipari Szövetkezet kivitelezésében épül a falu új iskolája. — Gyurkó felv. — Az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szécsényi erdészetének területén javában tartanak az erdősítési és ezzel párhuzamosan a fakitermelő munkák. Az erdészethez harminc település tartozik. A?z erdősítési, erdőfelújítási munkálatokról Jamrik István erdészetvezető tájékoztatta lapunkat: — Az erdősítési alapanyagot — a facsemetéket — a dejtári csemetekertből biztosítjuk. Ez azt jelenti, hogy egy-egy munkálat alkalmával egymillió csemetét ültetünk az erdészet területén. 20—22 százaléknyi mennyiséget jelent az akác. Az említett fafajokból jelentős apapírfa-ala- panyag termelése, amelyet Ausztriába és Olaszországba szállítunk vasúton. Bár szigorúan véve nem erdőgazdálkodási tevékenység, de az erdészetvezető elmondta, hogy igyekeznek elejét venni az egyébként régi hagyományokra utaló májusfa-állítási fákat gyilkoló hullámnak. Sokan ugyanis hajnalban kimennek az erdőbe, azt sem tudják milyen fát akarnak kivágni, kedvesük ablaka Alkony a fenyvesben. Jellemzőbb fafajaink a kocsány- talan tölgy, a vöröstölgy, a csertölgy, a vörösfenyő és a lucfenyő.,Az őszi—tavaszi erdősítési tervvel,—ami 80hektámyiterü- letet jelent — két napja végeztünk. Az erdészet másik ágazata, a fakitermelés is az elmúlt évben meghatározott ütemtervnek megfelelően halad. 22 ezer köbméter faanyag kitermelésével számolunk, amiből acser, illetve tölgy aránya 30—30 százalék. alá. Napok múlva az erdészek szomorúan veszik tudomásul, hogy milyen pusztítás történt területükön. Ezért úgy döntöttek, hogy akinek májusfára van szüksége, és megkeresi az illetékes erdészt, az megmutatja, hogy melyik erdőrészben, melyik gyergyánfát vághatják ki az igénylője. A gyertyán az a fafaj, amelyik legelőbb bontja leveleit és üde zöld színével minden bb zonnyal megdobogtatja az ablakon kitekintő ifjú hölgyek szívét. Rimóc. Régi fájdalma a községnek, hogy nincs „saját’ ’ plébánosa a római katolikus templomnak. így a plébániához tartozó parókia kertjét a helybeli öregek napközi otthona, illetve a falubeliek egy csoportja gondozza. Ezekben a napokban Virág Istvánná klubvezető irányításával huszonkilencen munkálkodnak azon, hogy burgonyát, babot és kukoricát ültessenek a mintegy kétszáz négyszögöles kertbe. Az „alapanyagot” a falusiak adták össze. Az öregek napközi otthona saját konyhával és kerttel is rendelkezik, amely az önkormányzat tulajdonában volt, de az idősek használják. Olyan — rendkívül tápláló, ám sokak által még nem ismert termékek termesztését is vállalták, mint a patisszon és ebből, valamint a különféle zöldségekből egész évben önellátóak. A klub harmincöt tagjának, és tizennyolc házi gondozottnak főznek, valamint az iskolát és a helybéli intézmények dolgozóit is ellátják meleg étellel. Naponta százhúsz személyre főznek a konyhában. Rimóc lakosainak 90 százaléka római katolikus vallású, és valamennyien várják azt a pillanatot, amikor a község önálló plébánost kap. Árokásó araszol a ságújfalui határban Lánctalpas gépmonstrum araszol jó hangosan, és hátrafelé vonulva Ságújfalu határában. Az ALTERRA Közmű és Mélyépítő Vállalat tíz tagú brigádja árokásó, illetve önrakodógép segítségével készíti azt az árkot, amely Karancsság—Szal- matercs vízellátó gerincvezetékének ad majd helyet. Ság újfalu mellett egy kilométeres hosszúságú árkot ásnak, 1,50—1,70 mélyre. Az azbesztcementcsöveket a Selypi Cementgyárban készítették, és azok elhelyezése, összeszerelése, valamint a nyomáspróbák után, várhatóan a jövő év elején kapnak vizet belőlük a környező községek. Szociális támogatás Karancsság. A községben jelenleg mintegy 150 munkanélküli lakik. A polgármesteri hivatal a rendkívül elhanyagolt állapotban levő cigánylakások megszüntetése érdekében ingyenes, illetve kedvezményes áron megvásárolható telkeket biztosított a rászorulóknak. Emellett minden olyan létezhető kedvezményt megkaptak, ami az építkezéshez szükséges. Huszonöt családot rendszeres segélyben részesítenek és az önkormányzat rendelkezésére álló 246 ezer forintot építkezési támogatásra, illetve differenciált segélyezésre, 31 család között osztották meg. ✓ ítéletre várva Nógrádsipek. Jelenleg a balassagyarmati cégbíróság jóváhagyó ítéletére vár a „Nógrádsipekért Alapítvány". A kuratórium tagjait már megválasztották és amint a cégbíróság jóváhagyja az alapítványt, önálló jogi személyként számlaszámot kapnak, s attól kezdve lehet adományokat tenni Nógrádsipek fejlesztéséért. ✓ Úri muri Szécsény. Csütörtökön este 7 órai kezdettel a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban az egri Gárdonyi Géza Színház társulata szerepel, Móricz Zsigmond Úri muri című kétrészes színművét adják elő. Határtalan ünnep Ipolytarnóc. Holnap megnyitják a magyar—csehszlovák határt Ipolytarnóc, illetve a szomszédos szlovákiai község, Kalonda között, reggel 8 órától este 8-ig. A magyar és a szlovák polgármester megállapodott abban, hogy közös sportmajálist rendeznek, ahol többek között összemérik erejüket Kalonda, illetve Ipolytarnóc labdarúgói, majd ahogy már ilyenkor szokás, közös ebéden és majálison vesznek részt. Tűzoltók Nógrádsipek. Hatvan évvel ezelőtt Balázs Barna főszolgabíró, országgyűlési képviselő alapította meg az önkéntes tűzoltótestületet. Őt választották a szervezet első elnökének. A tűzoltószertár kis irodahelyiségében fényképek, oklevelek, serlegek tanúskodnak arról, hogy a nógrádsipe- kiek hat évtizeden keresztül éberen ápolták az alapító szándékát. Kelecsényi István parancsnok elmondta: fő céljuk a felvilágosítás, a baj megelőzése. A szertárban nyolcszáz köbcentis fecskendő, lajtkocsi, kéziszerszámok állnak baj esetén a 15 önkéntes tűzoltó rendelkezésére. Szécsény és környéke
