Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-29 / 99. szám

4 /i7»iy/7»'7T/ LÁTÓHATÁR 1991. ÁPRILIS 29., HÉTFŐ A tánc világnapja FÜGGETLEN LÁRMA A Nemzetközi Színházi Inté­zet kezdeményezésére tizenne­gyedik alkalommal ünnepli a világ táncszerető közönsége Terpszikhoré e néha kicsit mos­tohán kezelt, bár mindig megú­julni képes, harmóniát és szépsé­get hirdető múzsa művészetét, a TÁNCOT; ezt az emberiség kialakulása óta életünkben állan­dóan jelenlévő, az összetartozás érzetét keltő és teremtő kifejezé­si formát. Ünnepeljük a táncot, és a tánc­cal együtt a társművészeteket is, melyek, ha néha el is hagyták a táncművészetet, de mindig visz- szatértek hozzá, feltöltődni-új­A szakállas farkas őrült ember, akinek meghasadt tudatában a kannibalizmus átka ül. Farkas­nak hiszi magát és téveszméje hatására embereket öl és fal fel. Alakja világszerte ismert. 1598-ban a franciaországi Caude közelében egy tizenöt éves fiú borzalmasan megcson­kított, vérben úszó holttestére bukkantak. Nem messze tőle egy bokor alatt meglapulva egy fél­meztelen, ápolatlan, borzas sza- kállú, hosszú hajú embert talál­tak, akinek kezei között emberi húscafatok lógtak. A szánalmas, félkegyelmű Jacques Rollet far­kasnak hitte magát, ezért végzett a fiúval. Rollet hátralevő napjait bolondokházában élte le. A 17. században is történt egy hasonló eset. Jean Gamier mind­össze tizenhárom éves volt, amikor farkasemberré vált. A gyengeelméjű fiúnak előreugró szája volt, szemfogai alsó ajka fölé értek. Meggyőződéssel far­kasnak vélte magát. Egy este megtámadott egy kislányt, aki éppen a juhokra vigyázott. A kislány azt hitte, hogy farkas, és pásztorbotjával elkergette. Miu­tán megbizonyosodtak róla, hogy ő volt a támadó, bíróság elé ál­lították Bordeaux-ban. Beismer­te, hogy több gyermeket megölt és megevett. 1949-ben Olaszországban a A nyelvművelésnek még ma is legtöbbet vitatott kérdése az idegen nyelvekből átvett szavak használata. Vannak, akik vala­mennyi idegen szóban nyelvünk romlását látják, sőt a már meg­gyökeresedett kölcsönszavakat is kiirtanák, mások az idegen sza­vak elleni küzdelmet nyelvsze- gényítésnek tekintik — olvasha­tó a Nyelvművelési kézikönyv­ben. A nyelvtisztítók és az idegen szavak védői között a vita nap­jainkban fokozódó hevességgel folyik, hiszen az egyre gyorsuló társadalmi és technikai fejlődés hatására az emberiség egyetemes kultúrájából új fogalmak, új szavak sokasága áramlik hoz­zánk. Hazánkban a nyelvtisztítás mozgalma a XVIII. század végén kezdődött, amikor Rát Mátyás, a pozsonyi Magyar Hírmondó első szerkesztője, majd utóda, Révai Miklós nyomában nyelvújítók és „szógyártók" hada sietett nyel­vünket megtisztítani az idegen szavak tömegétől. Érdekes, hogy Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére nem ellenezte a hasznos és szükséges idegen szavak befo­gadását. Mint mondotta: a neoló­raértelmezni önmagunkat, ami nélkül a táncművészet sem tudna tovább fejlődni, újjászületni, megőrizve azt, ami csodálatos érték benne; a pillanat megismé­telhetetlen varázsát! Remélem, hogy az ünnepi hangulat nem múlik ej a szinte kötelező köszöntőkkel és az emberek lassan megtanulják fel­fedezni a tánc jelenlétét a hét­köznapi mozdulatokban, a min­dennapok kommunikációjában, és a táncművészeti alkotásokban pedig felfedezik legtitkosabb gondolataikat, legmélyebb érzé­seiket! Kívánom, hogy ahol a szó már rendőrség egy furcsa viselkedésű férfi után nyomozott, akinek az volt a kényszerképzete, hogy farkas. Amikor telehold volt, elvesztette az eszét, és ijesztő farkasordításba kezdett. A szakállas farkast a népi képzelet alaposan kiszínezte. Külsőleg kegyetlen szörnynek láttatják, aki habzó szájjal jár és vicsorog, piszkossárga fogait csattogtatja. Alakját változtatni tudja: hol emberi, hol állati for­mában jelenik meg. Tompa Mihály, a közismert rimaszombati palóc költő a Sza­kállas farkas című versében egy felföldi hiedelemtörtéYietet mesél el. Élt egy különös pásztor a pa­lóc hegyek között. Zord ember volt, sápadt, zárkózott. Sose mondott Isten nevet, inkább az ördöggel cimboráit. Éjszakán­ként a magányos bérceket járta. Hogy kihez és minek ment, azt senki sem tudta. Egyszer meghagyta a feleségé­nek, hogy jókor hozza az ételt, ne késsen. Az asszony azonban nem vette komolyan a figyelmezte­tést. Délelőtt elbeszélgette az időt a szomszédokkal, ráadásul az ebédet is komótosan készítet­te. Régen elhúzták már a déli harangszót, mikor az erdőn ke­resztül baktatott a férjéhez. Hát egyszerre csak farkassal találta gus (nyelvújító) kerüli az idegen szót, ha nertT-új ismeretet közve­tít; de elfogadja, ha idegenből kapja vele a fogalmat. Kazinczy értékítélete tehát azt sugallja: az új fogalmakat közvetítő szavak hasznosak, szükségesek, gazda­gítják nyelvünket, és minden aggály nélkül használhatjuk is őket. Berzenkedünk és tiltakozunk viszont a szükségtelen, nyakló nélkül, többnyire divatszóként használt — vagy inkább: maj­molt, szajkózott — idegen sza­vak ellen — állapítja meg Kova- lovszky Miklós, az ismert nyelv­tudós. Sikk lett a különböző szak­nyelvekben (politológiában, köz­gazdaság-tudományban stb.) használt idegen szakkifejezése­ket a köznyelvben is beleszőni a mondatokba, és ezekkel bombáz­ni az újságolvasót, a rádióhallga­tót és a tévénézőt. így aztán nálunk az idegen nem tud elég kifejező lenni, ahol már nem lehet párbeszédet foly­tatni, ott vegye át a művészet, és benne a táncművészet az irányító szerepet, hogy mozdulataink szolgálják az országok, nemze­tek egymásközti jobb megérté­sét, hogy egyik népcsoport apák­ról fiukra szálló, öröklött és ezért örökre megőrzendő tánca se hasson zavaróan egy másik ország lakóira, hirdesse a tánc­művészet a világ békére és har­móniára való törekvését! Szakály György, a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének művészeti vezetője magát szemben. A gonosz féreg megtámadta, megtépte. Szeren­csére csak a ruháját szaggatta meg, aztán eltűnt. Az asszony rémülten mesélte el az urának, mi történt vele: — Jaj, jaj, az erdőben!... Megtépázott a szakállas farkas! — Csak hallgass!... Úgy kell neked! — szólt mérgesen az ember. Ebéd után aztán megpajtásul- tak. A pásztor az asszony ölébe tette a fejét és nyitott szájjal elaludt. Megriadt az asszony, amikor az ura fogai között meglátta a széttépett kötény néhány szálát. — Jaj, az uram hát a szakállas farkas! Hirtelen elmetszette a gonosz ember torkát, de az ember nem halt meg mindjárt. Felugrott és üldözőbe vette a feleségét. Sze­rencsére nem sokáig bírta erővel. Egy kőrakáson elbukott. Nagy fájdalmában a köveket rugdosta. Azóta pásztorhányás annak a helynek a neve. ,,Szakállas farkast attól fogva Nem látott senki a vidéken. Egy van még, az is mély barlangban Láncra van kötözve erősen, S száz esztendő alatt Csupán egy éjszaka szabad.” Nagy Zoltán kifejezésük öncélú használóinak a jóvoltából, szakmai tudálékos­ságából a nagyáruház szupermar­ket lett, a gépkölcsönzés szót a lízing váltotta fel, méghozzá a megfelelő futamidővel ellátott lízing, a kivitelt az export helyet­tesíti. Az Akadémia Anyanyelvi és Nyelvtudományi Bizottsága elé terjesztett egyik elemzés még a tudományok nyelvében is túlzás­nak minősíti az ilyen és hasonló szavak nyakló nélküli használa­tát: komplex, mobilizáció, konti­nuitás, regionális, importstruktú­ra, rekonstruál, restrikció, primá­tus, periférikus stb. Jelenleg több ezer azoknak a magyar szaknyelvekben is hasz­nált idegen szavaknak a száma, amelyeket nem tudunk magyar kifejezéssel helyettesíteni, s magyaros írásképük ellenére is kiáltóan idegenek. Akad viszont jó néhány idegen kifejezés, amelyek maradéktala­A Melody Maker című tekin­télyes angol zenei hetilap nagy reménnyel mutatta be az Ocean Colour Scene-l. Megjegyezte, hogy ne feledjék az olvasók, a lapnak is köszönhetik például a Stone Rosest, vagy a Happy Mondayst. Igen, az számít, hogy egy lap hogyan prezentál valakit, illetve, hogy a bemutatás után még esetleg mellé áll-e, de hát ez azért nem határoz meg mindent egy karrierben. Biztos vagyok benne, hogy a közönség (mrtit lemezvásárló is) dönt, s így kell, hogy rendjén legyen. Az Ocean Colour Scene nem egész egy éve létezik. A tagok átlagéletkora alig van a húsz év fölött. Birminghamből jöttek, a kritikusok hol azt mondják, hogy jaj kérem, fiatal gyerekek ezek, csak a divatot követik és kész, hol pedig az úgynevezett indie- dance megújítod látják, lega­lábbis remélik bennük. Simon Fowler az énekes, Damon Michella basszusozik, Oscar Harrison dobol és Stephen Cradock gitározik a listákon új együttesben. Az énekes és a basszusgitáros a Fantasztikusok nevű garázsbanda tagja volt, Cradock a The Boys-t hagyta ott, hogy az OCS-ben tapossa a Andó Anna­máriának! Születés­napja alkalmából na­gyon sok boldogságot kíván Apuci, Mamuci és Nagyapa. ; Biztosításunk garancia o GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. (1099/Sz) j nul beilleszkedtek nyelvünk hangtani, nyelvtani és stiláris rendszerébe. A rádió, a lézer, a radar, a kombájn idegensége el­len már senki sem hadakozik, a telefon is gyökeret vert a magyar távbeszélő, ellenében. Fordított példa is akad: a magyarított komputer szót lassan kiszorítja a számítógép, s a szputnyik helyett is már egyre gyakrabban az űrhajó kifejezést használjuk. Mit csináljunk hát az idegen szavakkal? Használjuk, ne hasz­náljuk őket, vagy magyar kifeje­zéseket keressünk helyettük? Egyetlen nyelv sem létezik idegen szavak átvétele nélkül, tehát önmagában nem az idegen szavak átvételével van baj. Ige­nis az új ismereteket hordozó kifejezéseket be kell fogadni, be kell illeszteni nyelvünkbe. A kritikátlan, nyakló nélküli átvé­tel okoz gondot. Sajnos, hihetet­len gyorsasággal szaporodnak például a City Grill, a butik, a second hand shop nevet viselő üzletek. Ne feledjük: nemcsak a nyel­vészek feladata a magyar nyelv tisztaságára vigyázni. Mindnyá­junk kincse az anyanyelv, így aztán mindannyian felelősek vagyunk érte. hangszeréről le csak ritkán vehe­tő vau-pedált. Most ez a menő, különösen a szuper groovy (vi­dám, örömteli) indie, azaz független tánczenében. A „feltörekvő” zenekar tagjai akkorát nevetnek a csudanagy vidámság közepette, hogy ide- hallik: „Bármi is a nevünk, mi a Rolling Stones Roses Experience vagyunk!” (Az angol észjárás­nak megfelelően ez egy jó vicc ám, kérem, és nagyon remélem, hogy kiérzik mindenki számára, hogy az Experience Jimi Hendix- re utal újra élő kultusza és a wah- wah pedál miatt.) * Az Ocean Colour Scene-ről azt is mondják, hogy kommersz popzenét játszik. A Boo Rad­leys—Martin Carr (gitár), Tim Brown (basszusgitár), Sice (ének) és Steve Hewitt (dob) — a pop noise (poplárma) skatulá- jába (kategóriájába?) került. Amott a gitáros a vau-pedált szereti nagyon, itt Carr a torzítót kapcsolgatja állandóan. Aki az Ifjabb Dinoszauruszt, vagy netán a Rohadt Valentine-t szereti, várja csak bátran a Boo Radleyst GONG-on, hátha kijön, nem Évente csak körülbelül egy­millió forintot tud költeni gyűj­teménye gyarapítására a Legú- jabbkori Történeti Múzeum — tájékoztatta az MTI-t Nagy László, a múzeum munkatársa. Ez az összeg nagyon kevés, hiszen egy-egy muzeális érté­ket képviselő festmény, bútor, vagy a numizmatikai gyűjte­ménybe illő érme több tízezer POPSAROK csak a bloody AC/DC, a bloody Bing Crosby meg a (my) bloody Chuck Berry, a kifújható méreg­drága dupla rágógumiról már nem is beszélve. Ja! — csak e:l ne veszítsem az eredeti fonalat —: az Ifjabb Dinoszauruszról olva­som (közben), hogy mostanság állandóan hivatkoznak rá, emle­getik, az meg nincs sehol, olyan hatalmas a tagcserék okozta gond, de bízik benne, hogy nemsokára visszatér. Na szóval, a Boo Radleys több mint gyanús nekem, már bocsá­nat. Ha írnak, beszélnek — hogy is mondjam? — felőle, vagy vele kapcsolatban, soha nem róla írnak, vagy beszélnek, hanem a Rohadt Valentine-ról, merthogy ugyanúgy szól a mélabús, torzí­tott epekedő gitár. A harmóniák kedvesek, satöbbi, satöbbi, és rögtön feltűnik a Monkees (a 60- as évek második fele), a Ride napjainkból, a Byrds. Hát ennyi­re nincs ezeknek maguknak hatá­rozott karakterük. Ráadásul li­verpooliak, ahonnan a kétségkí­vül óriási és fontos múlt nehéz örökségét hozzák. Talán cipelve is. Lemezük: Ichabod and I. forintba kerül. Szerencsére ez idáig egyetlen megvételre fela­jánlott darabot sem kellett pénzszűke miatt visszautasíta­niuk. A múzeum épületében a leg­közelebbi kiállítás a Természet- tudományi Múzeum szervezte „Dinoszauruszok Mongóliá­ból’Tesz, amelyet a múzeumi világnap alkalmából nyitnak meg. Keressen fel bennünket az IFABO n! A legkorszerűbb, környezetvédő TOSHIBA másológépek és faxok teljes választékát megtekintheti. Rendkívüli árengedmények. A kiállítás utolsó napján vevőink között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Fő díj: TOSHIBA videorecorder. IFABO BNV területe ,,D” pavilon 303/d stand (Sál"lí^l"SÍÍ Kít- TOSHIBA képviselet 1074 Bp„ Dob u. 31. Telefon: 141-5961. (1163/SZ) Palóc világ * A szakállas farkas IDEGEN SZAVAK NYELVÜNKBEN Vass Imre Mátraverebély. Megyénk egyik legrégibb műemlék temploma. — Gyurkó felv. — Legközelebb: dinoszauruszok

Next

/
Thumbnails
Contents