Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

íiEPumj LÁTÓHATÁR 1991. ÁPRILIS 24., SZERDA Vé/emény 1 Pénzt, de ilyen áron!? Ami megmérgezi a parlamenti légkört „ Nem akarjuk a kormányt mindenáron ” „A pénz nem boldogít...” — tartja a mondás, amiből persze nem következik, hogy aki híjával van a vaskos bankóknak, az szük­ségképpen boldog. Sőt, az éhezők, a létminimum alatt, vagy akárcsak a határán élők tudnának mit me­sélni a szegénység „örömeiről”. Csapiár Vilmos Pénzt, de sokat! című regényéből forgatott tévé­film azonban nem velük, hanem a sors kegyeltjeivel foglalkozik. E fiktív történet arról szól, hogy a főhős — egy bizonyos Váraljai Béla —, akinek egész gyermekko­ra nélkülözések, megpróbáltatá­sok közepette telt, a nyolcvanas évek végi Magyarországon mi­ként küzdi fel magát a kétszáz legmódosabb előkelőség közé. Az a típus, amelyik minden helyzet­ből képes talpra állni, pedig sok­szor kell elölről kezdenie egzisz­tenciája megalapozását. Végül is a vendéglátó szakmában csinál karriert: vállalkozókészsége, megszállott újat akarása révén egy re előbbre jut az érvényesülés útján, s akár példa is lehetne töret­len sikervágya, lankadatlan mun­kakedve. De a kulisszák mögé bepillantó film azt is láttatja, hogy miféle „ügyes” praktikákkal, stiklikkel sokszorozza meg legális jövedel­mét. Nem áltatja magát, önmagá­nak bevallja, hogy a megcsodált „szakmai titok” hátterében tulaj­donképpen csalások, lopások, a kéz kezet mos jellegű mesterke­dések sorozata áll. Lelkiismeretét azzal csillapítja, hogy ez minden­kinek jó: így felvirágoznak a „kó- cerájok”, jól járnak a vendégek, megtollasodnak a beosztottak, -i- akik ráadásul még őt is megkísér­lik rászedni —, és mellékeshez jutnak sokan mások a társadalmi hierarchia különböző grádicsain. Hisz nemcsak a rászoruló kisem­ber, hanem a hatalom, a sajtó kép­viselői is korrumpálhatók. „Fel­vásároltam őket, mint a pacalt” — mondja egykedvűen, végigtekint­ve „udvartartása” listáján. Mindene — konszolidált csa­lád, modem villa, elegáns autó, exkluzív utazás, mutatós szerető — megvan, s lelke megnyugtatá­sára még jótékonykodással is megpróbálkozik, mégsem bol­dog, mert nevét nem érzi hallha- tatlannak, lexikonba illőnek. Lényegesen több tehát ez a film egy meggazdagodási technika, módszer leírásánál, de még egy esettanulmánynál is. Mondhatni, hogy keresztmetszet, látlelet a rendszerváltás előtti erkölcsi — és részben ökonómiai — viszo­nyokról. 1987 óta — ekkor jelent meg Csapiár revelációszerű köny­ve — persze nagyot változott a világ határainkon belül is. S nem azért, mert már régen időszerűtlen az alkoholfogyasztás korlátozása, napszakokhoz kötése, s az adó­rendszer is alapvetően más ala­Történelem... történelem... történelem... ÉRETTSÉGIZŐK FIGYELMÉBE! A Pécs-baranyai Értelmiségi Klub kiadásában márciusban jelent meg dr. Horváth Csaba, a JPTE egyetemi adjunktusának munkája: „Történelemfelkészítő, Teszt- és segédkönyv” fel­vételizők és érettségizők számára. Mivel az első kiadás napok alatt elfogyott a klub másodszor is megjelenteti a két kötetet. Az első kötet —„Az őskortól napjainkig” magában foglalja az egyes történelmi korok gazdasági, társadalmi névregiszterét, jogforrásait, esszékérdés-variációit és ellenőrző résztesztjeit. A második kötet megoldási kulcsokkal ellátott sorozattesz­teket, diagrammelemzéseket, úgynevezett hosszúesszé-variá- ciókat és szóbeli tételjegyzéket, bibliográfiát és az utóbbi három év felvételi tesztjeit tartalmazza. A könyv levélben, utánvétel megrendelhető a Pécs-bara- nyai Értelmiségi Klubban: cím: 7621 Pécs, dr. Várady Antal u. 7/2. Telefon: 72/10-037. Metálcoop Kft. felvételre keres GÉPLAKATOSOKAT ÉS VILLANY- SZERELŐT. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet szemé­lyesen: Bátonyterenye, Bolyoki út 8. szám alatti telephelyén. (1136/Sz) ír Intenzív gépjármű-veze­tői tanfolyamot indítunk minden járműkategóriá­ban: Salgótarján, Karancs u. 70. 1991. április 29-én 15.00 óra Telefon: 10-643,11-435. Balassagyarmat, Rákóczi u, 18 1991. május 08-án 16.00 óra Telefon: 297. (1147/Sz) J Német, dán érdekeltségű kft. keres fő-, vagy mellékfoglalko­zásban rendszerszemléletű és lehetőleg integrációs tapasz­talattal rendelkező baromfitenyésztési és takarmá­nyozási területi szaktanácsadót, illetve managert. Fizetés jutalékos rendszerben. Megfelelő forgalom esetén kiemelkedő jövedelem biztosított. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal. Címünk: Profitrade Kft. 1117 Buda­pest, Budafoki út 70. Információt adunk kivételes esetben a 1667-044/169-es telefonszámon. (1141/Sz) Interjú Magyar Bálinttal pokra épül. Mára olyannyira megszűnt a „maszekokkal” szem­beni előítélet, hogy éppen a priva­tizáció, a magántőke mozgósítása jelenti a reményt a gazdasági vál­ságból való kilábalásra. Az újgaz­dagok rongyrázó allűrjeivel, a mások becsapására, megveszte­getésére építő mentalitással azon­ban aligha lehet megteremteni az áhított piacgazdaságot. Az olyan vállalkozók, akik számára a pénz cél, és nem eszköz, nem valószí­nű, hogy megtestesíthetik „ko­runk hőseit”. Málnay Levente rendezése az alapmű és a forgatókönyv — me­lyet Szikszai Károly írt — doku­mentumszerűségét — és ezáltal valósághűségét — hangsúlyozza. Újváry Zoltán hanghordozásával, gesztusaival a főhős jelleméből a dolgok fölött könnyedén napi­rendre térő nagyvonalúságot eme­li ki. Környezetében központi sze­rep jut a mindvégig ellentmondá­sos karakterű mamának, akit Tá­bori Nóra találóan személyesít meg. Ez a film már szinte napjainkról tudósít. Nem véletlen, hogy olyan nagy érdeklődés kísérte, és az is természetes, hogy sokakat irritált. Vajon annak a pezsgőnek és annak a televíziónak az árából, amelyet a „bulin” az úszómedencében meg­fürdettek, hány szegény ember­nek jutna egy tál meleg étel?! — csongrády — Az apák is felelősek Régen, ha egy családban nem jelent­kezett gyermekáldás, azt mondták, meddő az asszony, s a legritkábban gondoltak arra, hogy a férfi megtermé­kenyítő képességével lehet baj. Ma­napság újabb szemléleti határt kell át­lépni. A szülés előtt álló, vagy gyerme­kei tervező nőket előre figyelmeztetik a dohányzás, az alkoholfogyasztás mel­lőzésére, a stressz csökkentésére, kí­mélő életmódot javasolnak stb. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a leendő apának legalább akkora szerepe van gyermeke egészségében, mint a nőnek, aki kihordja. A „gyenge minőségű” ^erma, amely lehet dohányzás, egész- 'égtelen munkahely, iszákosság kö­vetkezménye, ugyanolyan károsító hatással van a leendő magzatra, mint az anya egészségtelen életmódja. Egy vizsgálat azt is kiderítette, hogy az ólomszennyezés-veszélyes munka­helyen dolgozó férfiak családjában ugyanannyi rendellenes csecsemő szü­leteti. mintha az anyjuk dolgozott volna szennyezett környezetben. Válságban van a parlament? A feltett kérdésre Magyar Bá­lint, a Szabad Demokraták Szö­vetségének közismert ország­gyűlési képviselője egyértelmű igennel válaszolt. A válságot egyaránt kiváltották a techni­kai, s — ami jóval fontosabb — politikai okok. — A kormánynak nincs átfo­gó törvényalkotási menetrendje — vélekedett Magyar Bálint. — Nem világos az, hogy milyen té­mában milyen törvények ho­gyan kapcsolódnak egymáshoz, miként kívánják: jogviszonyok­ban beállott rendszerváltást megvalósítani. —S vajon ennek az ön által fel­vázolt zavaros helyzetnek mi lehet a kiváltó oka? — Valószínűleg az, hogy a kor­mány megalakulása után jórészt szétesett a minisztériumi appará­tus. A választások előtt Magya­rországon a törvényhozásért az Igazságügyi Minisztérium felelt. A szakmai színvonal tehát garan­tálva volt, még akkor is, ha politi­kailag kifogások merülhettek fel. Most viszont — függetlenül' a pártok közötti politikai vitákból — a beterjesztett törvényterveze­tek színvonala rendkívül gyenge. Az is lehetetlen állapot — lega­lábbis a nyugati példákból kiin­dulva —, hogy a kormányzat által beterjesztett törvénytervezethez négy államtitkár javasol többol­dalas módosító indítványt. Ezál­tal a komolyság válik kérdésesé. Az nem a plenáris ülésre tartozik, hogy az MDF és a kisgazdapárt előzetesen nem egyezett meg egymással. —Mindebből azonban erényt is lehet kovácsolni, mondván, hogy mindenkinek joga van véleményt alkotni tervezetekről. — Ilyen alapon lehetne akár tízmillió embernek is módosító indítvány benyújtási jogot adni. A politika viszont nem más, mind különböző csoportok előzetes vé­leményének konszenzus alapján való kialakítása. Az Egyesült Ál­lamokban például száz képviselő ’ támogató aláírása szükséges, a módosító indítvány előterjeszté­séhez. Éppen ezért talán nálunk sem lenne felesleges a házsza­bály módosítása, melynek értel­mében a parlamenti pártok frak­ciói nyújthatnának be módosítást, illetve ehhez bizonyos számú kép­viselői aláírásra lenne szükség. Hasonlatosan a választási tör­vényhez: ott is hétszázötven alá­írás kell ahhoz, hogy valaki képvi­selőjelölt legyen. —Ha már megemlítette a képvi­selő-választást: a főváros egyik kerületében éppen a napokban szavaztak—elég kevesen—az ál­lampolgárok, s a megmérettetés­ből nem kis meglepetésre a Ma­gyar Szocialista Párt jelöltje ke­rült ki győztesen. Mit jelez mindez a szabaddemokraták számára? — Ez valamennyi egykori el­lenzéki párt számára intő jel. Hi­szen valóban fennáll az a veszély, hogy az elmúlt egy év kormányza­ti tehetetlensége és a parlament ellehetetlenülése következtében a korábbi időszak egyfajta „arany­korként” jelenik meg az emberek emlékezetében. Az alacsony rész­vétel egyben azt is jelenti, hogy ezek szerint az MSZP szavazó­tábora a legfegyelmezettebb vala­mennyi párt közül. — Beleuntak az emberek az ál-. landó szavazásba? — Egyrészt úgy érzik, hogy a szavazással nem igazán befolyá­solják a politikát. Egyfajta patt­helyzet állt be, az MDF népszerű­sége jelentősen visszaesett, ugyanakkor a kormány a hibákból nem hajlandó tanulni, ehelyett az eredeti irányvonalát — ha van neki ilyen — viszi tovább. Ez meglehetősen megmérgezi a par­lamenti légkört, gyakorlatilag nincs konszenzusteremtési, meg­egyezési szándék az MDF-ben. — Viszont az SZDSZ nem haj­landó részt venni a kárpótlási tör­vény vitájában... — A kárpótlási törvényt ebben a formában gazdaságilag és er­kölcsileg egyaránt elfogadhatat­lannak tartjuk. Nem akarjuk, hogy szerepünk legyen egy ilyen tartha­tatlan törvény meghozatalában. — Mit akar tehát ebben a hely­zetben az SZDSZ? Lecserélni a kormányt, avagy annak támoga­tásával megerősíteni a hazai töré­keny demokráciát? — A kérdés az, hogy a kormány megerősítése egyúttal a demokrá­cia megerősítése is? A mi vála­szunk erre az, hogy nem. Ezt a kor­mányt hiába erősítgetik, hiába terjeszt elő a Fidesz hatpárti tár­gyalásra felhívó javaslatot, amely egyébként bújtatott támogatása a kormánynak: az továbbra sem hajlandó komolyan tárgyalni több fontos kérdésről. Éppen ezért úgy érzem, hogy a demokrácia meg­erősítését az szolgálja, ha ezt a kormányt nem akarják minden­áron megmenteni. S mi nem akar­juk mindenáron megmenteni. Szeri Árpád Százéves lesz a városligeti négyes Rendhagyó sajtótájékoztatóra került sor kedden délután a buda­pesti Városligetben. A négy nagy hírű kulturális intézmény — a Szépművészeti Múzeum, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum valamint a Műcsarnok — vezetői közösen ismertették idei terveiket, prog­ramjaikat és a hosszú távú együtt­működési elképzeléseiket. Mint elhangzott, együttes fellépésük­kel hagyományt kívánnak terem­teni, s e nehéz időszakban is ráirá­nyítani figyelmünket a kultúrára, művészi értékeinkre. Kevesen tudják, hogy a négy patinás létesítmény lényegében a nagyszabású 1896-os milleneumi rendezvénysorozatra épült fel. A most már biztosan megrendezésre kerülő 1995-ös Budapest—Bécs Világkiállítás nagyjából egybe­esik fennállásuk 100. évforduló­jával, amelyről pedig méltókép­pen kívánnak megemlékezni. A sajtótájékoztatót követően nyitották meg azt a kiállítást a Közlekedési Múzeumban, amely a Volt egyszer egy hajógyár Óbu­dán 1830—1991 címet viseli. A program végén a Liliput Kft. mi­niszerelvényén utazhattak az új­ságírók a budapesti Városliget­ben. Zilahy Tamás JEAN MARAIS: Történetek az életemből 9. Mint egy olcsó ponyvaregény Jelentkezik nálam egy újságíró. A kapu előtt vár bebocsátásra. Vajon miért jött? Nem forgatok filmet, aktuális kérdésről tehát aligha lehet szó. Talán arról a sze- menszedett hazugságról akar fag­gatni, amelyről mostanában pletykálnak: hogy állítólag teher­be ejtettem egy breton lányt. Ismerem az újságírót. A France-Dimanche szerkesztősé­gében dolgozik — rokonszenves fiú. — Az unokatestvéred vagyok — mondja. — Az unokatestvérem? — Igen. Eugene Houdaille, a nagybátyám volt a te valódi apád. Eugene Houdaille, a kereszt­apám, a hamis nagybácsi. Ez az újságíró csak úgy ismerheti ezt a nevet, ha valóban tud valamit. — Dehát ez képtelenség! Vol­tam az apámnál, hasonlítok rá. Felismertem magam az arcvoná­saiban. — Viszont Madeleine Houdail­le, aki tizenöt évvel idősebb, mint te, szintén hasonlít rád. Fiatal lány korában fültanúja volt annak, amikor Eugene Houdaille tudo­mást szerzett a születésedről, és kinyilvánította örömét, hogy van egy fia, vagyis te. Eugene Hou­daille imádta anyádat, anyád is őt. Gyönyörű, nagy szerelem volt kö­zöttük. Eugene úgy döntött, hogy elválik és elveszi anyádat. A há­ború alatt anyád el akart jutni hozzá Szalonikibe, ahová francia nő nem mehetett, ezért aztán a prostituáltakkal együtt utazott. Eugene Houdaille a belügymi­nisztériumnak volt alárendelve. Abban az időben ez a miniszté­rium feddhetetlen magánéletet követelt munkatársaitól. Hou- daille-t megfenyegették főnökei, hogy amennyiben elválik, anyá­dat lefogatják, mint kémet, őt pedig menesztik. Anyád nem akarta összetörni a szeretője kar­rierjét, ezért hagyta el. Most már egész életem olyan lesz, akár egy olcsó ponyvare­gény? Másnap anyámmal ebédelek. Majd kifaggatom. Valóban ki­kérdezem, miután elmondom neki a történteket. — Eugene Houdaille fia va­gyok, vagy sem? Fölényesen, diadalmasan mo­solyogva tekint rám. — Hát persze. Ezért nevettem magamban, amikor elvittél Cherburgba. Alfrednak nem le­hetett gyereke. — Henri sem az ő fia? — Nem. A szemében és a hangjában olyan öröm érződött, hogy nem voltam biztos benne, igazat mond-e. Talán ez is csak eszköz volt arra, hogy szétrombolja apám, Marais úr emlékét. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents