Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
1991. ÁPRILIS 20., SZOMBAT C SALGÓTARJÁN ES KORNYÉKÉ 3 Már tízen az életmentő gépeken Salgótarján. Lassan két hónapja, hogy megnyílt a műveseál- lomás, s — fokozatos emelés mellett — ez idő alatt már csaknem kétszáz kezelést végzett el az ápolószemélyzet dr. Pethő Ferenc főorvos irányításával. Tíz beteget látnak el jelenleg. Kilencen a klasszikus értelemben vett úgynevezett hemodialízisre szorulnak, egy beteg pedig hasi, vagy peritoneális dialízist kap.' Két műszakban dolgoznak, hétfőn, szerdán és pénteken zajlik a kezelések többsége. Dr. Pethő Fe- renctől megtudtuk, hogy a továbbiakban újabb négy pácienst vesznek át más kórházaktól, s várhatóan még ketten kerülnek majd az életmentő gépekre. Fotó: Gyurkó Péter Fényt a hívőknek! Karancslapujtö. A községben igen rossz a megvilágítása a római katolikus templom környékének. Ez problémát jelenthet különösen a téli hónapokban az esti szentmisék alkalmával, amikor a templomoldal meredekén lebotorkáló hívőket, különösen az öregeket, könnyen baleset is érheti. Fagyos, jeges időjárás esetén sokan csúsztak már meg, az esetek többségében szerencsésen. A jövőben szükség lenne itt is jobb világításra! Nincsen víz Ságújfalu. A község ismert rossz ivóvízellátásáról és arról, hogy nyaranta sajnos sok helyen a kutak is kiapadnak. A település üresen álló pedagóguslakásában nem csak víz nincs, hanem a vízberendezés is rossz állapotban van. így nem lehet majd fogadni a jövőben oda majd beköltözködő pedagógust. Remélheiőleg a falu közművesítésének megvalósításakor ezt a problémát is áthidalják. Életkezdés az „apácaházban” Lakásotthonnak nevezik azt a házat Mátraszelén, ami szokatlan funkciójáról kapta furcsa nevét. Az év elejétől volt állami gondozott lányok kezdhettek itt önálló életet, az ötletgazda, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet jóvoltából. Igazán a GYIVI a megmondhatója, milyen fontos ez a menedék, mely egyfajta hídszerepet tölt be. Szédítő mélység — a hétköznapok rideg valósága — felett ível át, hogy ezek a koraérett, legtöbbször lelkileg sérült gyermekfelnőttek átkeljenek rajta egy más világba. Nincs más korlát, amibe megkapaszkodjanak, mint az állami gondoskodás magukkal hozott mesterséges melege, s a túl korai első pofonok keserű emléke. Nyolc lány rendezte be szállását, alakítgatja otthonát a házban. Ruska Teréz, Sándor Krisztina, Oláh Tünde és Ozsvárt Mária Magdolna varrónők. Jánosaknán, illetve a Váci Kötöttárugyár kazá- ri gyáregységénél dolgoznak. Nagy szó náluk a saját fizetés, a beosztás tudománya még nagyobb. Egyikük-másikuk bizony még hadilábon áll ez utóbbival. Sok közös vonásuk közül az egyik legfeltűnőbb, hogy mindannyian szívesebben beszélnek arról, ami van. Ami volt, arról már kevésbé. Teréz is a szikár életrajzi adatokra szűkíti le a bemutatkozást, de élete bizonyos rövid szakaszára kellemes borzongással emlékezik: — Nevelőszülőktől kerültem ide. Nagyon jól megvoltunk egymással, de az az igazság, nem akartam tovább a nyakukon maradni. Nyugdíjasok lettek ugyanis, s úgy gondoltam, elég a maguk gondja, én inkább megpróbálom egyedül. A családról, amit elveszített, alig ejt szót. Testvérét azért megemlíti, de innen tovább már csak egy sokatmondó megjegyzésre futja: — Nem tartom velük a kapcsolatot. A hosszú másodpercekre beállt csendet végül Magdi töri meg. Neki a pénzzel gyűlik meg leginkább a baja: kicsúszik a markából, pedig igyekszik megfogni a forintokat. Krisztina tizenhét esztendős, vele csaknem egyidős féltestvérét ajig ismeri. Viszont hozzá el szokott jönni az édesanyja. Kíváncsi a lányára, elbeszélget vele, de azt például nem szokta megkérdezni, van-e szüksége valamire... Pedig Kriszti keresete mindössze 2700 forint. Nem mintha a pénzgyűjtés foglalkoztatná, bár nagyon szeretne egy videót. Tünde látszik a legkiegyensú- lyozotiabbnak négyük közül. A havi hatezer forintját több-kevesebb sikerrel osztja be, jut abból a napi meleg ebédre, amit a helyi óvodából kapnak, fizet a szállásért, s egy-két ruhadarabra is marad még pénze. — Tanulgatjuk a főzést is, nekem a csirkepörkölt készítése megy a legjobban — újságolja. — Általában a vacsorát mindig másmás csinálja, s ha kell, szívesen segít a gondnoknőnk is. Teréznek már van egy kis megtakarított pénze, s azt mindenképpen gyarapítani szeretné. Nem mintha férjhez akarna már menni, érzi ő, hogy nem jött még el ennek az ideje. Ám az ő tekintete is elárulja: túlságosan titkolt vágyuk egy hozzájuk illő fiú, a saját lakás, a család. Önmagukat már elfogadták, s most másoktól várják ezt. Teréz mondta azt is, hogy apácaháznak hívják a helybeliek az otthont, talán azért, mert csendesebbek a lakói, mint amilyennek hitték. Mihalik Júlia Fotó: Gvurián Tibor Inkább a munkanélküliséget választják Félnek a piac farkastörvényeitől Meghozták a kenyeret! Székvölgypuszta. Hetente kétszer kazári mozgóárus viszi a napi cikkeket a kistelepülésre, a kenyeret viszont egy tarjáni maszek pék szállítja. A lakosoknak nincs különösebb panasza az ellátásra, de azért nagyon szeretnék, ha boltot nyitnának a telepen. Annál inkább, mivel most már a külszíni fejtés dolgozói is gyarapítanák a vásárlóközönséget. Kép: Cíyurián T. Ráférne a korszerűsítés A huszonnegyedik órában került sor a Nógrád Volánnál a privatizációs folyamat elindítására és végrehajtására? Milyen érzésekkel fogadják az érintettek a radikálisnak mondható új forma, a haszonbérleti díj fizetéses vállalkozás bevezetését, amikor nő a szegénység, fokozódik a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, s állandó partnerként jelentkezik a jelentől és a jövőtől való félelem. Nehéz kérdések, amelyekre nehezen vagy egyáltalán nem lehet elfogadható, biztató, netán megnyugtató választ adni. —Az átalakulással járó feszültségek nálunk is fellelhetők, mert a dolgozók megszokták az állam gondoskodását, most pedig a korábbival szemben önállóként, folyamatosan, életképesen és másként gondolkodva kell átrendezni, folytatni életüket — érzékelteti az új vállalkozási forma lényegét dr. Kerekes Elemér, a vállalat árutovábbító üzletigazgatóság igazgatója. — Tudomásom szerint, az elsőknek április 15-ig kellett nyilatkozniuk: hogy haszonbérbe veszik-e az általuk használt gépkocsit, vagy átveszik a munkakönyvüket?-— Hét üzletágunkról van szó, ahol lépcsőzetesen valósítjuk meg az új formát, a haszonbérleti szerződést, ha úgy tetszik a privatizálást. Az elsőben—, amely már befejeződött —, a Salgó Fix, a bátonyterenyei és a szécsényi üzletágak dolgozói közül, a gépkocsivezetők harminc százaléka mondott igent. A jövő hét közepéig kell befejeződnie Balassagyarmaton az átállásnak. A fixes gépkocsivezetőknek kell majd el- dönteniök, igent vagy nemet mondanak. Az eddigi jelzések szerint igen kevesen vállalkoznak az újra. A balassagyarmati billenősöknél és a többi üzletágakban —, beleértve a nemzetközit is — május végéig kívánjuk befejezni az átállást. — A tudati tényezőkön kívül mivel lehet magyarázni a tiltakozásnak is felfogható, döntően elutasító magatartást? — Gazdasági okokkal. Nincs pénzük a dolgozóknak, saját bőrükön érzik a piac beszűkülését, s azt mondják, nem tudnak majd megélni, nem kockáztatják vagyonukat: házukat netán autójukat. Bé- nítólag hatnak rájuk a most formálódó kapitalista piacot jellemző farkastörvények. — Más —, mondjuk a magas haszonbérlet — nem hat riasztóig? — Szerintem reálisak haszon- bérleti áraink, ez azonban nem biztos, hogy találkozik a vállalkozók véleményével. Ez a dolog természetéből fakad. A havonta fizetendő díj 5000 és 30 ezer forint között váltakozik. Az átlagösszeg 15—20 ezer forint. Számukra fizetési könnyítéseket adunk. A szerződés szerint, a haszonbérlő abban az esetben, ha lemond a felmondási bérről, akkor kéthavi fizetési kedvezményben részesül. — A nemet mondókra milyen sors vár? — Egy részüket átcsoportosítottuk; autóbusz-vezetők lettek, karbantartókhoz kerültek, az idősebbek pedig amennyiben vállalták az alacsonyabb jövedelmet — a rendészetben találtak munkát. Huszonnyolcán pedig átvették munkakönyvüket. Csupán érdekességként említem, hogy a fiatalok is inkább a munkanélküliséget választják, mint az új életformát. — Az előbbi magatartásban van-e szerepe a fuvarpiac jelenlegi állapotának?-— Kétségtelen, hogy az új fór, mában többet kell produkálniuk, mint most. Amennyiben gyorsan magukra találnak, akkor számításaink szerint 15—20 százalékkal növelhetik keresetüket. Ebben segít nekik az új kft., amely összefogja a fuvarigényeket, és irányítja a megbízások elosztását, vállalva az adminisztrációs feladatokat is, megfelelő fizetség ellenében. —Mi lesz azokkal a gépkocsikkal, járművekkel, amelyek nem találnak gazdára? — Az igazgatói tanács döntése alapján a hadra foghatókat csere céljából tartalékoljuk a vállalkozóknak, illetve kiadjuk a kívülről jelentkezőknek. A nem megfelelőkből pedig kivesszük a még használható alkatrészeket. A dominóelv szerint —, amelyet a vállalat vezetése indított el, a meglévő veszteség megszüntetése céljából — az árutovábbító üzletigazgatóságnál végrehajtott privatizálás után folytatódik majd a vállalati központban is, ahol vállalkozási alapon zajlik le az erőteljes átszervezés, karcsúsítás, továbbra is nyitottá téve azt a kérdést: ki marad, ki megy és hogyan. Venesz Károly Etes. A helyi általános iskolában már évek óta korszerűtlen körülmények között tanítanak. A faluban működik az alsó tagozat, hagyományos fa-szén tüzelésű kályhákkal fűtött osztálytermekben. Valószínű, hogy egy korszerűbb fűtési mód egyenletesebb Salgótarján. A Karancshús Részvénytársaság nemrégiben kísérletezte ki a tartós párizsi előállítását, melynek elődje közismerten gyorsan romlandó volt. Az új termékre a hazai és a külfölmeleget és kellemesebb közérzetet biztosítana a kisdiákoknak. A felső tagozat naponkénti utazásra kényszerül a kissé eldugottnak nevezhető Etes-Amália-telepre. Környezetük nyugodt, jó levegőjű, de minden bizonnyal oda sem ártana egy kis korszerűsítés. di piacokon egyaránt van érdeklődés. A részvénytársaság elnöke tiszteletben tartja a szovjet piacot, ahonnan a finomságért dollárelszámolásban fizetnek. Tartós párizsi imjTnn-j 5 Salgótarján és környéke Fórum vállalkozóknak Mátraterenye. Hatvanegy vállalkozó van jelenleg a községben. Időszerű problémáik megoldására az önkormányzat fórumot szervezett a napokban. Részt vettek ezen a képviselő-testület tagjai, s ott volt az 1POSZ képviselője is. Gesztenyefák utódai Etes. Ki kell vágni Amália-te- lep elöregedett, a házakra is veszélyes, fáit. így határozott legutóbbi ülésén a helyi képviselő- testület. Viszont abban is megegyeztek, hogy a helyükbe újakat kell telepíteni. Fásítottak nemrégiben az iskolások is: a sportpálya környékén 130 csemetét ültettek el". A szállítók vezetnek... Karancskeszi. Idén már nyolc új vállalkozói igazolványt adtak ki a községben, s így a vállalkozók száma 26-ra emelkedett. Közöttük szállítással foglalkoznak a legtöbben. Létszám tekintetében utánuk következnek a kereskedők, az állattenyésztők a harmadik helyre szorultak. ' Öt helyen tanítanak Sóshartyán. Nincs irigylésre méltó helyzetben a község általános iskolája. Öt helyen kénytelenek tanítani a szűkös épület miatt, és igen sokba kerül a korszerűtlen fűtés is. Ezért döntött úgy az ön- kormányzat, hogy a bővítést mielőbb meg kell kezdeni, s ehhez — céltámogatás reményében 1— pályázatot is készítettek. Minderről, valamint az iskola személyi feltételeiről szó volt a helyi képviselő- testület legutóbbi ülésén i,s. Crossbarvárományosok Barna—Kazár—Mátraszele. A három falu távhívásba való bekapcsolásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést ezen a héten Kazáron a községek' polgármesterei, illetve a távközlési üzem illetékesei. A tervek szerint legcélszerűbb lenne Kazáron megépíteni a crossbar-központot. A bekapcsolás várhatóan jövőre megtörténik, s Bárna például egyelőre egy pénzbedobós ny i I vá- nos fülkét kap majd a hagyományos helyett. Új kutat fúrnak Kishartyán. Az új orvosi rendelő megnyitásának már c$ak a vízellátás az akadálya. Azonban hamarosan ez is elhárul, mert a rosszul sikerült kút helyett újat fúrnak a rendelő közelében. A munkát egy lucfalvai vállalkozó hétfőn kezdi meg. Tünde, Krisztina, Magdi és Teréz egymás barátságát is keresik.
