Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-28 / 73. szám
ZZS?ZZ2l/ LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK film „Ne feledje: egymás közt a gengszerek sohasem hívják magukat gengsztereknek. Maffiadialektusban a bennfentesek »wiseguv«-nak, vagy »NAGYMENŐKÉNEK NEVEZIK EGYMÁST...” Martin Scorsese legfrisebb produkciója egészen egyszerűen szenzációs mozi. Minősítésekor az ezeréves szabály érvényesül: bármilyen elismerő és dicsérő jelző is csak elkoptatott, végtelenszer és legtöbbször indokolatlanul elpuffogtatott frázisnak hat az esetében. Ettől függetlenül másodpercig nem kétséges: ez a film a létező legkellemesebb felüdülés a mai. fárasztó filmvilágban — főleg hazánkban! —, amikor nyakunkig érve fojtogat bennünket a hatalmas robajjal érkező giccs- és blődlizuhatag. A valódi mozirajongók számára kikapcsolódás, feltöltődés ez az alkotás, s kiváló lehetőség, hogy a boldogság mármár elveszettnek tűnt szigetén eltöltsünk százharminchat percet. A Nagymenők Nicholas Pileggi fantasztikus bestsellere, a Wise- guy (Okosfiú) alapján készült. Ez a vaskos kötet egybehangzó állítások szerint, az eddigi legtökéletesebb, legfeltáróbb és egyben legkorhűbb dokumentum a maffiáról. A film a regény valamennyi értékét megtartva, teljesen új, még gazdagabb történetet tár a nézők elé. Nem véletlenül. Elég az alkotók névsorán végigtekinteni. Mindent megmagyaráz, hogy ezek az egyéniségek jelzik aprodukciót. Teljesen felesleges ódákat zengeni róluk, a filmvilág barátai családtagként tisztelik őket. Martin Scorseseről eddig is tudtuk, hogy alighanem a legnagyobb amerikai filmrendező. Nem volt kétséges az sem, hogy Robert de Nirónál jó évtizede nincs jobb filmszínész az egész világon. És hosszasan folytathatnám a sort: tudjuk, hogy Ray Liotta fantasztikus tehetség, hogy Joe Pesci remek évet zárt, nem véletlenül és érdemtelenül kapott Oscar-díjat, hogy Irwin Winkler mekkora név a producerek között stb. Azonban nem teszem. Egyszerű és hétköznapi oknál fogva. A Nagymenők tipikusan az a film, amelyről nem beszélni kell, hanem nézni. Aztán csipegetni. falni, habzsolni. Nem kell félni, sohasem lakunk jól vele. Mindig élvezet elővenni, bármikor élmény bámulni, és örökké ízletes lesz. Semmi kétség: ez a produkció a kilencvenes évek egyik legkiválóbb, legemlékezetesebb filmje. Ez akkor is igaz, ha jó néhány év van még az évtizedből. Elvégre feledhetetlen mozik nem gyakran születnek. A Nagymenőkről írt: Kismenő, alias Szilágyi Norbert. Ez kérem, filmtörténelem Vagyineiiők Forgatókönyv: Martin Scorsese és Nicholas Pileggi Operatőr: Michael Ballhaus Főszereplők: Robert de Niro, Ray Liotta, Joe Pesci, Lorraine Braccio és Paul Sorvino Producer: Irwin Winkler Rendező: Martin Scorsese Amerikai, feliratos Forgalmazza: InterCom Victor Vasarely müvei Losoncon Pozsony, Komárom és Tren- csén után Losonc lett a magyar- országi Csepei Tibor magángyűjteményéből származó Vasarely- alkotások attraktív vándorkiálltá- sának új színhelye. A február 28-i ünnepélyes tárlatnyitásra százharminc művészetkedvelő volt kíváncsi. Az esemény fényét erősítette a besztercebányai Jurovs- ky-kvintett koncertje és Csepei Tibor személyes jelenléte a megnyitón. Az utóbbi Moszkvából érkezett éppen, fárasztó utazás után. Mint már megannyi más kiállítási helyen, itt is ő nyitotta meg a tárlatot Vasarely — Vásárhelyi Győző életművének méltatásával, — előadását diavetítéssel illusztrálva. Beszélt a most 87 éves, magyar származású, jelenleg Párizs mellett élő, magát világpolgárnak tekintő művészről, aki a képzőművészetben iskolát teremtett és a nevéhez fűződnek olyan modem, általános elismert művészeti fogalmak, mint a kine- tikusság, a színes városok. Csepei úr a művésszel való személyes találkozásait említve elmondta, hogy a súlyos betegség ellenére, most is alkotó képzőművész szabad perceiben szeretettel emlékezik vissza szlovákiai gyermek- és ifjúkorára: Pöstyénre, ahol apja fürdőmester volt, Trencsénre, ahol ő maga iskolába járt, Nagyszombatra, ahonnan édesanyja származott... Ahogy megtudtuk, a művész ma is sok anekdotát mesél ebből az időszakból, és szívesen énekli az akkor tanult magyar és szlovák népdalokat. A losonci galériában a mester több mint százhúsz alkotása van kiállítva — rajzok, festmények, szitalenyomatok és kinetikus tárgyak. A látogató azonnal észleli, hogy Vasarely minden képe „mozog”, dinamikus, bármelyik helyről is szemlélik azt. Csepei úr a személyes tárlatvezetés után a jelenlévők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy ő maga zenei író, a budapesti Rákóczi úti magánzeneiskola a Zeneoktatói Munkaközösség és Dzsesszakadémia igazgatója, és 1983-tól foglalkozik Vasarely felkérésére, a művész kulturális akcióinak kizárólagos magyarországi és külföldi képviseletével. Együttműködik a világ tizennégy Vasarely alapítványával és múzeumával. Ä Vasarely-művek nemzetközileg is legnagyobb magángyűjteményének ő a tulajdonosa és a gyűjteményt — részeire bontva, koncertprogrammal és szívélyes művészeti bevezetővel együtt — ingyenesen mutatja be, mindenütt, ahol csak igényt tartanak rá. Bámulatos a szám: a mostani vándorkiállítás a hétszáznegye- dik! A losonci tárlat március hu- szonkilencedikéig, hétfő kivételével munkanapokon kilenctől tizenhét óráig, szombaton és vasárnap tíztől tizenhárom óráig tekinthető meg. Csenkey László Dísztávirat Krenács Lajosnénak Zagyvarónára! 80. születésnapja alkalmából még sok boldog születésnapot kívánnak: gyermekei, menyei, veje, unokái és dédunokái. Nosztalgia biokenyér Vegyszermentesen termesztett gabonából készül a biokenyér, melynek sütésére a Biogenique Europe angol—magyar kft. rendezkedett be. A társaság az egészséges táplálkozást szolgáló termékek körének bővítésére alakult; nemcsak exportálja a külföldön igen keresett biotermékeket, hanem itthon is be kívánja vezetni őket a piacon. A biokenyeret, a biolisztet, biotésztát, csíráztatni való gabonát egyelőre a főváros 20 Natúra boltjában forgalmazzák, de tárgyalnak már. nagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalatokkal is a napi értékesítésről. A szomszéd népek barátságáért Magyarországon először hoztak létre olyan alapítványt, amely kifejezetten a szomszéd népek barátságának építését szolgálja. Létrehozója a pécsi Magyar—Román Baráti Társaság, amely 1988 óta munkálkodik a magyar és a román nép közeledése, s általában az egymás mellett élő népek barátsága érdekében. Az alapítvány célja a magyar nép és a szomszédos népek közötti barátság fejlesztése, különös tekintettel a magyar—román barátság építésére. A Barátság Alapítvány nyitott, tagja lehet minden hazai és külföldi természetes, vagy jogi személy. Kezelője a pécsi Magyar—Román Baráti Társaság, amely — a héttagú kuratórium egyetértésével gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló pénzt az alapítvány céljainak megfelelően használják fel. Számítógépes útépítő jármű Egy francia vállalat gyártotta és forgalmazta azt a gépjárművet, amely fejlett technológiával készült, és útépítéseknél már eddig is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A jármű munkafolyamatait a vezetőfülkében elhelyezett számítógép irányítja, így az automatizált bitumenadagolást, a szórórámpa helyzetét stb. A gépjármű hátsó részére szerelt szórórámpa emelhető és süllyeszthető, és oldalirányokban mozgatható. Az anyagot a bitumenszivattyú segítségével szállítja a rámpa szórófejeihez. A számítógépes vezérlőrendszer a szórás sebességét is beszabályozza, valamint parancsot ad a szórási sáv szélesítésére vagy szűkítésére. 2,4 méter hosszúságban összesen 42 szórófej végzi a munkát, ezeken keresztül terül rá az anyag az épülő úttestre. A kezelő személyzetnek nem szükséges az egyenletes terítésre ügyelni, mert ezt a számítógépes rendszer biztosítja. A szórórámpa emelése és leengedése valamint oldalirányú mozgatása hidraulikus emelő segítségével megy végbe. A hidraulikát a vezetőkabinból a kezelő irányítja. A rámpa mozgatása a számítógép paraméterei alapján rádióhullámokkal történik. Ily módon a szórófejeket külön-külön is nyit- ni-zámi, működtetni lehet. A számítógéphez kapcsolható nyomtató papírra rögzíti a munkafolyamat fontos adatait: az anyagsűrűséget, a szivattyú működését, a jármű sebességét, a bitumennel terített útfelület nagyságát, a terítési időtartamot stb. Képünkön a francia számítógép irányítású bitumenszóró jármű. Pályázat a művelődő közösségek támogatására Ismerve az önkormányzatok és a közművelődési intézmények szűkös anyagi lehetőségeit, ismételten felhívjuk a figyelmet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatára. A pályázat keretében támogatás kérhető a települések hagyományainak megőrzésére, a hátrányos helyzetű falvak optimális közművelődési modelljének kialakítására, az amatőr művészeti mozgalom értékeinek fejlesztésére, a népfőiskolák, nemzetközi, országos, regionális közművelődési rendezvények patronálására, a humán információs szolgáltatás kiépítésére, új kommunikációs technikák kifejlesztésére, a köz- művelődési továbbképzés és átképzés feltételeinek biztosítására. Nem akadálya a pályázat elnyerésének, ha a pályázó más forrásból is kapott támogatást, de azt a pályázati űrlapon fel kell tüntetni. Részletes tájékoztató és pályázati űrlap a Nógrád Megyei Köz- művelődési Központ dokumentumtárában kapható, Móczik Erzsébetnél (Salgótarján, Tanács- köztársaság tér 11., telefon: 11-760, 14-367). A pályázafaftrilis 15-ig nyújtható be. Program tenorra és baritonra Több mint fél évszázados kitartó kutatómunka után úgy tűnt, hogy üzleti siker is koronázza az amerikai számítógép-szerkesztőket és -gyártókat: immár megbízható komputereket képesek adni a vakoknak és a nagyothallóknak is—közölte a Berkley Speec Technologies igazgatója a sajtóval. A szintetizálás terén elért eredmények ugyanis lehetővé teszik, hogy az írott szöveget hangos közleményre tegye át a számítógép. Á halláskárosultak pedig akár a telefon helyett is használhatják a gépüket, mivel ez a beszéd szövegét kiírja a képernyőre. A hosszas kutatás látványos és hangos sikerét egyetlen — a megoldott problémákhoz képest jelentéktelen — malőr akadályozta. Kiderült, hogy a kifejlesztett számítógéptípus nem tűrte a női hangokat. A férfikezelők utasítására pontosan működött, de ha női hangot hallott, leállt. Mint kiderült, nem a technika emancipációellenes megnyilvánulásának lehettek tanúi a kutatók, hanem a saját önzésük áldozatai. A kísérletek során ugyanis mindig a saját hangjukkal dolgoztak, s ezt a gép úgy bosszulta meg, hogy nem fogadta el a magasabb hangon, nagyobb rezgésszámmal adott utasításokat. Ámbár, az is lehet, hogy az okos gépnek szíve is van. XXL nógrádi pedagógiai napok Szerdai számunkban tévesen jelent meg az eseményről szóló információ. A program helyesen a következő: Március 28-án 10 órakor dr. Rozgonyi József megyei tanácsnok, a megyei közgyűlés közoktatási és művelődési bizottságának elnöke tart megnyitót a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagytermében, Salgótarjánban. Ezután dr. Mihály Ottó, az OKI Iskolafejlesztési Központjának vezetője tart előadást „Szakmaiság és pluralizmus” címmel. Délután 13 órakor dr. Németh János, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitja meg a Pedagógus képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítást a salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskolában. Március 29-én 10 órakor a salgótarjáni zeneiskolában a „Tradicionális és alternatív pedagógiák rendszeréről” szól dr. Horváth Attila, az OKI tudományos tanácsadója. Ezt követően szakirányú előadások kezdődnek a számviteli főiskola nagytermében, fél 11-től, és párhuzamosan a különböző salgótarjáni helyszíneken: a Rákóczi út 13. II. e. számú épület nagytermében; a Madách Imre Gimnáziumban, a Kodály Zoltán Általános Iskolában, és a zeneiskolában.
