Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

4 iiEunnu LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Mátramindszent.Az általános iskola épületével szomszédos takaros parasztházban helyezték el a mintegy 5000 kötetes könyvtárat, mely egyaránt szolgálja a falu lakosságát és az iskola tanulóit. A hangulatosan berendezett könyvtár három külön álló helyiségből áll. Olvasó, köl­csönző és általános tájékoztató rész biztosítja a tanulást, a szabad idő értelmes, hasznos eltöl­tését. Gyurián Tibor felvétele Künghoffer halála Brüsszel.-Lezajlott a brüsszeli operaházban John Adams ameri­kai zéneszerző „Klinghoffer ha­lála” című operájának ősbemuta­tója. Az Alice Goodman szöveg­könyvére írt mű az Achille Lauro nevű olasz luxushajó túszdrámá­járól szól. Az Achille Laurót 1985-ben ejtették hatalmukba palesztin terroristák, majd hosszú tárgyalás után szabadon engedték túszaikat: az akció végrehajtói el­vonulhattak, miután azt állították, hogy akciójuknak nincs áldozata. Kitűnt azonban, hogy egy Leon Klinghoffer nevű rokkant utast a terroristák a tengerbe dobtak. Ezt az igaz történetet dolgozza fel John Adams a várhatólag nagy visszhangot kiváltó új művében. Háztüznézö Barátom házat akar venni. Régóta töri a fejét, mi lenne a jobb: építkezni vagy készet venni. Mivel négy emberről van szó, döntése nem kis felelősség. Csa­ládja belefáradt a keresgélésbe, de dr. Okosch Richárd nem az a fajta, aki egykönnyen feladja a harcot. Hét végeken minden idejét azzal tölti, hogy az újságból ki­böngészett címeket felkeresi, ér­deklődik, nézelődik, és még min­dig reménykedik. — Gondolnom kell a gyerme­keim jövőjére is, a nejem pedig kerek perec leszögezte, hogy nem hajlandó egy szobában nyomo­rogni velem. Ez eddig minimum három szoba, de inkább négy, mert ebédlőt is akar... Na, jó. Te, hogy én mi mindent láttam! Egy óriási új ház például, ahol az alsó szinten csak fürdőszoba volt és egy lóistállónak is beillő nappali­féle, a felső szinten olyan pici három szobával, hogy le kellett hajolnom az ajtóban, mert külön­ben beütöm a fejem, volt egy füves kertje: ötmillióba került, de egye­lőre „csak” kétmilliót kérnek készpénzben. Erre megérdeklőd­tem, hogy mégis mekkora a kert, elfér-e itt egy-két garázs, mind­járt kedvesebben mért végig a tulaj. Persze megígértem, hogy másnap felhívom, mert megbeszé­lem az asszonnyal. Volt egy ház, egy környékbeli faluban — én eredetileg falusi vagyok, szeretem a csendet, gondoltam, hátha. „Edénkért” volt öklömnyi barac­kokkal, szőlővel, cseresznyével, körtével, volt ott minden, mint karácsonykor: borospince, szer­számkamra, meg mit tudom én, de az a három szoba kicsi volt, pedig két és fél millióból vehettem volna egy egész helyes házikót—nyara­lónak. Láttam én csodapalotától kezdve a düledező viskóig min­dent. Bukdácsoltam döngölt földit utcában, lejtős, vizes, árkos, kiet­len, isten háta mögötti helyeken és milliomosnegyedben egyaránt. De már megtaláltam a megoldást: vályog, hódfarkú cserép, vagy VÁÉV-Bramac tetőcserép, DUSI. A két lányom kőműves-, épület- asztalos-, vízvezetékszerelő- vagy lakatosszakmát fog tanulni, a nejemmel pedig pályaelhagyók leszünk. Már béreltem egy lán- gossütőt. Te, hova rohansz? Nő­vérke, nővérke! Miért lopták el az ajtóról a kilincset? G.É. Tervezzünk tárgyakat! Budapest. Megnyílt az idei Tervezzünk Tárgyakat! című pályázat legjobb pályaműveinek kiállítása, amely március 31-ig tekinthető meg a budapesti Tölgyfa galériában. Átadták a gyerekeknek a pályadíjakat, valamint a Lakáskultúra magazin, a Magyar Nők Lapja, az OTP és a Rubik Innovációs Alapítvány, s a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium különdíjait is. A Tervezzünk Tárgyakat Alapítvány és a Magyar Televízió által meghirdetett, immár hagyományosnak számító pályázatra idén több, mint ötszáz pályamunka érkezett. Jutalmazták például a villás hagyma­kiemelő ötletét, a praktikus csatornatisztító rácsot, a világóra modelljét, a betörés ellen védelmet nyújtó lakatvédő szerkezetet, sőt a gyerekszo­ba- és lakásterveket. Agykontroll Jósé Silva „Agykontroll” című könyve szerte a világon nagy sikert aratott. Többek között azt ígéri annak, aki megtanulja módszerét: önbizalma megerősödik, memóriája hihetetlen mértékben javul, elsajátíthatja az ön­gyógyítást és a pszichikus gyógyítást. Ma igen divatos a természetgyó­gyászat. de ez nem azonos az öngyó­gyítással. Egyik nap elmentem a fogor­voshoz, mert fél éve nem jártam nála, gondoltam: érdemes ellenőriztetni, rendben van-e minden. Akkor fogtam gyanút, amikor átküldött a röntgenbe. Ám akkor ért a legnagyobb meglepe­tés, amint megkérdezte: „Ugye fájt éjszaka a foga?” bevallottam, hogy nem. „Tegnap sem?” — faggatott to­vább. „Nem. Miért?” — kérdeztem sötéten. Azt a fogat már nem lehetett megmenteni. Eszembe ötlött, hogy pár hónapja, már sajgott az a fog, de Silva módszerével megszüntettem a fáj­dalmat és persze nem mentem orvos­hoz. Most viszont be kellett látnom: agy­kontroll ide, agykontroll oda, az orvo­sok nem feleslegesek. Gera Éva Nyelvi útlevél Európában Budapest. Nyelvi útlevelet kínál a magyar üzletemberek szá­mára a Professional Language Learning Center. A londoni be­jegyzésű magyar—angol vegyes vállalat — amelyben fele-fele arányban érdekeltek a magyarok, illetve angolok — arra vállalko­zik, hogy Magyarországon olyan magas szintű üzleti nyelvoktatást honosítson meg, amelyet elismer­nek a világ minden részén. Az ibolyántúli sugarak hatása — a növényekre Némelyik gyümölcs és szántóföldi növény megszenvedi a föld ózonpajzsának károsodásával járó megnövekedett ibolyántúli sugárzást. Különböző fenyőfajok­kal végzett kísérletek megmutatták, hogy négyesztendei besugárzás észrevehető károsodást okoz a gyökérrendszerben, és a biomassza mennyisége is csökken. Hasonló vizsgálatok arra utalnak, hogy csak egyetlen antarktiszi fitoplankton képes ellenállni a megnövekedett erősségű ultraviola sugárzásnak. A többi — számos táplálkozási lánc elején álló — fitoplankton károsodása beláthatatlan következményekkel járhat. MÍTOSZOK ÉS LEGENDÁK Művelődéstörténeti könyvsorozat Bár általánosítva művelődés- történeti megnevezéssel lehet il­letni ezt a sorozatot, annál lénye­gesen több: Jórészt történeti ugyan, amennyiben a régmúlt idők eseményeit mutatja be, min­dezt azonban nem adatok és év­számok végeláthatatlan rendsze­rével és az azokat kiegészítő ta­nulmányokkal teszi. A francia Hachette kiadó ötlete volt, hogy egy-egy földrajzi, tör­téneti terület, illetve valódi vagy képzelt élőlény kérdéskörét sorra véve annak mítoszait és legendáit dolgozza fel. így kerültek a sárká­nyok, a vikingek, a görögök, a lo­vagkor, a gallok, vagy éppen az Amazonas vidéke egy-egy önálló kötetbe. Ezek a következő évek­ben kerülnek kiadásra, de a világ teremtésével, az inkák világával, Egyiptommal, illetve a farkasok­kal kapcsolatos kötetek még eb­ben az évben az olvasó kezébe jutnak. Nem hiteles történeti feldolgo­zások ezek. Minden könyv egy­szerre több is, meg kevesebb is ennél. Az adott kor vagy környe­zet hangulatát, mese- és mondavi­lágát, vagyis az emberiség szel­lemtörténetének sajátos területét mutatja be. Olyan kincseket, melyek évezredek kultúráját felö­lelve népek és nemzetek generá­cióinak képzeletén formálódtak, csiszolódtak. Megismerésük pó­tolhatatlan és máshol ilyen összeállításban nem található él­mény- és ismeretanyagot nyújt. G. Sz. L. Az első kötet film £Í Zapata fivére semmit sem öregszik Tegyék a kezüke t a szívükre: megszegték már a tízparancsolat kilencedik pontját, miszerint „Felebarátod házastársát ne kí­vánd!”? Nem egyházi személyként, hanem szigorúan magánember­ként, embertársi kötelességtől, melyet segítségnek hívnak, vezérel­tetve faggatom önöket ilyen szemérmetlenül kényes témáról. A szándék, a gondolat már ellenkezik az igével, bár talán mégsem olyan nagy bűn — ha lehet ebben egyáltalán fajsúlyozni —, mint a cselekvés, hiszen ez naponta, óránként és percenként világszerte több ezer (tízezer, százezer, millió?) embertársunk fejében megfor­dul. Aztán, a dolgok természetes rendjeként több ezer (tízezer, százezer, millió) embertársunk a tettek mezejére lép, amivel aztán vét a parancsolat hatodik — Ne paráználkodj! — pontja ellen. Ezt — természetesen csak ha fény derül az esetre — a világ majd minden részén orvossal, pszichológussal, vagy éppen a legolcsóbb, ám de legártalmasabb önmarcangolással próbálja kezelni a meg­csaltak, felszarvazottak, lóvátettek (kinek-kinek ízlése szerint) népes tábora. Persze van a világnak olyan része is, ahol ebben az esetben egyszerűen megszegik a tanítás ötödik pontját, mely úgy hangzik: Ne ölj! Mexikó, vagy ahogy az ottaniak mondják: „mehikó”. A Chupaderos körüli területek, a kiemelkedő köves szikláival egy orgona sípjaira emlékeztető Los Organos vagy a magas fennsíki terepével, folyókkal és kanyo­nokkal tarkított Trés Molinos vidéke, hogy Puerto Vallartaról, Cuernavacaról és magáról Mexi­kó Cityről már ne is beszéljek. Megannyi felejthetetlen, egzoti­kus, életre szóló, csodálatos él­mény hazája ez az ország, ahol bizony az említett tízparancsolat utoljára idézett pontját magától értetődő természetességgel sze­gik meg csalfa asszonyok eseté­ben a ház urai, akikre persze találó a vizet prédikálnak, bort isznak mondás, de hát azon a vidéken kizárólagos privilégiumokkal rendelkeznek a férfiak (micsoda ország!). Felettébb érdekes dolgok, nemde? Persze, akik átélik ezt, azok teljesen másképp gondol­kodnak erről az egészről, lévén, hogy a bőrükön érzik az ige taní­tásának igazát. Kuriózumnak érezte ezt két jól ismert, jó nevű amerikai filmes is, Tony Scott és Kazan-film, a Viva Zapata!, ami­ben a főhős nyugtalan fivérének, Eufeminonak alakításáért nem csak a díj odaítélőinek jóvoltából él örökké emlékezetünkben — többek között), immáron hetven- hatodik esztendejét taposó Ant­hony Quinnt az egyik főszerepre. Jó volt látni, hogy a jó öreg Tony milyen jól tartja magát. A szem- ráncolása, a pillantása, a mosolya is a régi, hála az égnek semmit sem öregszik szeretett barátunk. És hogy milyen maga a film? Szó, mi szó, annál több jót nem tudok róla mondani, mint, hogy láthattuk Quinnt. Na, jó, nem le­szek ilyen szőrös szívű, elvégre Hollywood is csinálhat mellékterméket. Szóval, a filmet \ végig lehet nézni. Azoknak, akik a blődlit szeretik, könnyedén megy. Nekem fárasztó volt. Szilágyi Norbert Kevin Costner. Az előbbi rendező úr olyan produkciókat jegyez, mint a Top Gun, A Beverly Hill- s-i zsaru II., vagy éppen a Mint a villám. Kevin barátunkat láthat­tuk az Aki legyőzte AI Caponét, a Nincs kiút és a Baseball bikák főszerepében. Meggyőződhet­tünk róla, tehetséges emberekkel van dolgunk. Sőt, sztárokkal. így aztán nem lehetett nekik nehéz megnyerni a film nagy öregjét, a kétszeres Oscar-díjas (az a felejt­hetetlen, 1952-ben készült Elia Forgatókönyv: Jim Harri­son, Jeffrey Fiskin Operatőr: Jeffrey Kimball Zene: Jack Nitzsche Főszereplők: Kevin Cost­ner, Anthony Quinn és Madeleine Stowe Producer: Hunt Lowry, Stanley Rubin Rendező: Tony Scott Amerikai, szinkronizált Forgalmazza: MOKÉP. A^ttÄG TERÉft?mÍ£E

Next

/
Thumbnails
Contents