Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK unjnznu 5 \ Reform a pásztói autójavítónál Van aki mondja, van aki csinálja: vállalkozunk. A pásztói autójavító a FAGUS Kft.-vei közösen vezette be újítását, a Carbon Clean elnevezésű eljárást. A belső égésű motorokhoz használandó gépek tisztítják a motor égésterét, így csökkentik a CO-értéket. Ezzel a módszerrel az amerikai szabványnak megfelelő értéket tudnak produkálni. A végeredmény így 0,5 és 1 közé esik. Benzinüzemű kocsiknál a füstkibocsátás 40 százalékkal csökken a kezelés után, és tökéletesebb lesz a motor porlasztása is. A cég 30 ezer kilométerig garanciát vállal. A Carbon Clean gépek nemcsak személygépkocsikra, hanem teherautókra és autóbuszokra is alkalmazhatók. A BKV már bevezette saját buszainál ezt a technológiát, de Nógrád megyében csak Pásztón foglalkoznak ezzel. A Carbon Clean-módszer sajnos csak a négyüteműek „jussa”, a kétüteműek a Slick folyadékkal vigasztalódhatnak. Ez teflonbevonatot képez a motor belső terében, és megnöveli annak élettartamát. A folyadék mindkét típusú gépkocsihoz használható. Alig egy hónapja indították be a „tiszta levegőért” technológiát, de már ezzel az eljárással kezelték a pásztói rendőrség autóit. — Nem tartanak attól, hogy az autósok éppúgy reagálnak a Carbon Clean-re, mint az ólommentes benzinre? — kérdeztük a telephely vezetőjét, Pila Sándort. — A zöld kártya bevezetésével lesz ennek jelentősége, akkor rá leszünk kényszerítve! Még újabb szolgáltatásra is készül az autójavító: bevezetés alatt áll a fékpad jövő hónap elsejétől beindul a műszaki vizsga Pásztón. (ozsvárt—dudellai) • • Ügyelet a testületben? Pásztó város képviselő-testülete március 13-án tartotta soros ülését. Mivel a 20 megválasztott képviselőből 13 jelent meg, a testület rákényszerült, hogy levegye napirendjéről azokat a témákat, amelyek eldöntése — a szervezeti működési szabályzat szerint — kétharmados szavazati arányt (14 szavazatot) igényelt volna. így került le napirendről a polgármesteri hivatal szervezetének kialakítása, az orvos-igazgató személyi alapbérének megállapítása, az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása, valamint a közszolgáltató vállalat igazgatójának kinevezése. Ezeket a témákat a városi testület március 21-én, ma fogja megvitatni. Megválasztotta a testület a Pásztói Városi Bíróság negyven népi ülnökét. Döntött építési telkek értékesítéséről. A testület indokoltnak tartja Pásztó város területén — Hasznos, Mátrakeresztes kivételével — az 50 km-es sebességkorlátozás bevezetését. Felkérte a Salgótarjáni Közúti Igazgatóságot, hogy a kezelésükben lévő utaknál (Fő út, Mátra- szőlősi út, Kossuth út, Gyöngyösi út) a lakott terület kezdetét jelző tábla alá helyezzék ki a sebességkorlátozást jelző táblákat. Ezt követően lép hatályba az új közlekedési rend. Ezután egyéb ügyek és képviselői interpellációk következtek. Tóth István PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE_______J ____ M űvelődési házból cipőüzem A suszter alacsonyan ül és „magasan” gondolkodik Ha a kultúra nem kifizetődő, valami másra kell vállalkozni. Ebből a megfontolásból adta bérbe a kállói polgármesteri hivatal évek óta üresen álló művelődési házát, egy cipőkészítő üzem létrehozására. Szabó János vállalkozó február elsejétől öt évre szóló bérleti szerződést kötött az épület hasznosítására, s a rezsi mellett negyvenezer forintot fizet be havonta az ön- kormányzat kasszájába. — Ezekben a hetekben a próbaüzemelés zajlik — mondja Szabó János —, egyelőre 5—6 fővel dolgozunk. Szeretnénk munkahelyet teremteni a falu lakosainak és helyben kielégíteni a cipők iránti keresletet, hiszen az emberek lábbelit csak a környező városokban vásárolhatnak. Ennek ellenére sokan irigykedve néznek bennünket, azt hiszik, ki tudja, mennyi pénzünk van — pedig a bérleti díj fizetése mellett az épület állagának megőrzése, a víz bevezetése és más munkálatok elvégzése is a mi feladatunk. — Hol találnak majd piacra a termékeik? — Az ország minden részébe szállítunk cipőket, csizmákat, főként butikok tartanak igényt az áruinkra. — Szakemberként vágott bele a cipőkészítésbe? — Nem, az eredeti szakmám mezőgazdasági gépszerelő. Két társammal visszük az ügyeket, akik eddig Budapesten dolgoztak, ők szakmabeliek. Egyikük az alapanyagok beszerzését intézi, másikuk betanítja a munkásokat és irányítja a gyártási folyamatot. Csonka János a lábbelikészítés mestere — egykor tervezett is cipőket — az indulóüzem egyik tartóoszlopa: — Ha pesti árakban gondolkodunk, viszonylag olcsón kaptuk meg ezt a bérleményt. Sok gondot okoz azonban, hogy a művelődési A cipőkészítés fellegvára Kallón Nem tudni, mennyi tőkével kezdtek — talán ez volt az egyikházat természetesen nem ipari célokra építették. így külön erőfeszítést és kiadásokat jelent, hogy megteremtsük a munkánkhoz szükséges megfelelő feltételeket. — Versenyképesek lesznek majd a piacon az áraik? — Óriási a konkurenciánk. A nagy gyárak kft.-ké kisebb üzemekké alakultak át, s ezekbe kerültek a jó szakemberek. Mi felvesszük velük a versenyt, állítom, hogy mi leszünk a legolcsóbbak az országban. — Milyennek látja a mai cipődivatot? — A mai divat elég szélsőséges. Megfigyelhető tendencia a régi formák visszatérése, a fiatalok sokszor a nyolcvan évvel ezelőtti modelleket hordják. S bár a cipők alakja, a régi, nem a hagyományos módszerekkel készülnek, és nem is olyan tartósak. Sokat és gyorsan — ez a gyártók legfőbb szempontja. Egyébként a cipődivat is épp olyan gyorsan változik, mint körülöttünk a világ. — Mit szeretnének elérni az ötödik év végére? — Mire lejár a szerződésünk, olyan üzemet szeretnénk felépíteni, ahol az ipari tevékenység feltételei adottak, ahol optimális körülmények között dolgozhatunk. — Szép terv... — Tudja, a suszter alacsonyan ül és „magasan” gondolkodik. — Ozsvárt — Vagyon van, iroda kell Vagyonkezelő irodát tervez kialakítani a pásztói önkormányzat. Ennek feladata lenne, hogy kezelésébe vegye az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat, azokat egyedenként nyilvántartsa és gondoskodjon azok hasznosításáról. Ideértendőek a bérlakások, házhelyek, külterületi földek, egészségügyi, oktatási, kulturális intézmények. Vagyis az iroda bonyolítaná le az adásvételeket. Az elképzelés szerint ebből a pénzből tudnák finanszírozni a fejlesztéseket, beruházásokat. Elbocsátások helyett felvétel A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége hagyományosan a szabadidőruhák, tréningruhák, pólók, ingek készítésének egyik központja. Nemrégiben az Adidas és a Levis cégek, mint állandó partnerek mellé a Reusch német vállalat is csatlakozott, így a pásztói üzem a számukra is gyárt jó minőségű, esztétikus sportruházati cikkeket. — Milyen nagyságrendben kapnak megrendeléseket a fenti világmárkáktól? — kérdeztük Erki Dénest, a gyár igazgatóját. — Ma a piacon a kis szériában előállított, munkaigényes, kifogástalan minőségű termékekre van igény. Emellett természetesen a kommersz, olcsó árut is el lehet adni, de mi a speciális igények kielégítésére, az exkluzív ruházati cikkek gyártására rendezkedtünk be. Amíg 5—6 évvel ezelőtt évente körülbelül egymillió darab szabadidőruhát állítottunk elő, ma öt-hatszázezret teljesítünk. — S mibe kerülnek az üzletekben az önöknél gyártott cikkek? — Termékeink a magasabb árkategóriába tartoznak, az Adidas melegítő 2500—3000 forintba, a Reusch 7000 forintba kerül a kereskedelmi forgalomban. — A számszerűen kevesebb megrendelés azt is jelenti, hogy kevesebb munkásra van szükségük? — Szó sincs róla. Amíg más cégeknél elbocsátások vannak, mi folyamatosan veszünk fel varrónőket. A jelentkezők alkalmazásuk előtt egy minőségi alkalmassági teszten keresztül megmérettetnek, és az intenzív betanítás után ülhetnek a gépekhez. Jelenleg 160-an dolgoznak nálunk, de akár 200 embert is tudnánk foglalkoztatni. — Hosszú távon is biztosítottnak látja munkásaik kenyerét? — A szovjet piac kiesése okozott ugyan némi nehézséget, de ha továbbra is ilyen minőségi színvonalat produkálunk, nem félek a jövőtől. Nincs munkahely Kutasó. A településen súl>os gondot jelent a munkalehetőségek hiánya. A falu egyetlen termelőüzeme az a budapesti érdekeltségű lakatos kft., melyben egyetlen helybeli lakos sem dolgozik. Ha az alsó- toldi termelőszövetkezetben is elbocsátásokra kerül sor, a kutasóiak munkavállalási lehetőségei a környéken gyakorlatilag megszűnnek. Április 3-án: Pásztó—(iaspár SE Pásztó. Mint ismeretes, a Pásztói SE NB IH-as labdarúgócsapata a múlt heti idénynyitón nem lépett pályára. Ennek az volt az oka, hogy kisorsolt ellenfelük, a Hatvani Honvéd Gáspár SE kérte a találkozó elhalasztását. A két klub azóta megegyezett a találkozó új időpontjában. Eszerint a mérkőzést Pásztón április 3-án, szerdán, 15 órai kezdettel játsszák le. Újdonság még az együttes háza táján, hogy Kelemen és Halasi után valószínűleg Molnár is távozik, mindhárman Taron folytatják pályafutásukat. B. B. Legkevesebb a bevétel Bokor. A statisztikai kimutatások szerint, Nógrád megyében Bokor számíthat a legkevesebb jöve- delmadóból származó bevételre. Ennek következtében a helyi önkormányzat anyagi lehetőségei jelentős mértékben beszűkülnek, hiszen, ahol lakossági jövedelmek nem termelődnek, helyi adót sem vethetnek ki. Vanyarc egyedül épít A február 26-i közmeghallgatás tapasztalatai nyomán a vanyarci képviselő-testület úgy döntött, hogy Kalló, Erdőkürt és Erdőtarcsa részvétele nélkül fog hozzá a Kálló és Vanyarc közötti szakaszon létesítendő, kéthektáros új szemétlerakó hely építéséhez. A hárommillió forintos beruházás költségeit így egyedül Vanyarcnak kell előteremtenie. Régi gazda — új forma Pásztó. Március elsejétől bérbe adták a vágóhidat. Két jelentkező volt, az eddigi kezelő nyert. Vállalta, hogy átveszi az embereket, saját költségére megjavíttatja az egyik hűtőkamrát. Cserében, ebben az évben még nincs bérfizetési kötelezettsége. Négy évre kötötték meg a bérleti szerződést, ez év decemberé- , ben tér vissza az önkormányzat a jövő évi bérleti díj megállapítására. Abban még nincs is semmi különös, hogy a régi kecelő az új bérlő. Akkor lesz érdemes elgondolkodni a dolgon, ha majd haszonnal működik a vágóhíd. Mert hogy a tavalyi évet 750 ezer forintos veszteséggel zárták... PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE