Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
Szerzetesek Liléktől lélekig ■ ■' - ■■■ ' ■" '■ ■ ■■■■■■ - 1 11 111 AZ ÚJ NÓGRÁD MELLÉKLETE 1991. 2. SZÁM Visszajöttek a ferencesek Á szent kút csodái II. József idején a szerzetesek a paták partján egy fürdőt építenek (a XX. század elején még áll), mert a kalapos király egy napra korlátozta a búcsú időtartamát. s Így a távolból csak a fürdőzés ürügyén kereshettek fel a búcsúsok SzentkuA lourdes-i barlang 1932-ben épült. Fotó: Rigó (archív) tat. Az egyházi teendőket 171(1 és 1757 között a pásztói cisz- terek látják el. Amikor a katolikus Almásv .János kegyúr anyagi vállalásával és a hívek adományából megépül a kéttornyú barokk templom, a sekrestye mellé a papok, iljetve szerzetesek számára négy szobát építenek. amit először részben remeték laknak, majd 1772- től az Assisi Szent Ferenc- rendi barátok foglalják el. A ferencesek tovább építkeznek. kibővítik a kolostort, lelkig.vakorlátok végzésére külön épületeket emeltetnek. búcsúszállásokat építtetnek, a távolabbi vidékről idezarándokló hívek számára. 18fí5-ben a kolostor mellé megépítik a kis kápolnát. 1924-ben a templom mellé a gyónt atófolyosót, 1928-ban elkészítik a hétcsapos kutat. Melocco Péter tervei alap- ifin. 1932-ben a hegv oldalában megépítik a lourdes-i barlangot. A barlang előtt több ezer ember számára ülőhelyet alakítottak ki. 1950-ben (a 17 éve plébániarangra emelt) szentkúti kegyhelyei a szerzeteseknek él kell hagyniok. A kolostort államosították. Először kato- nabányászok szálláshelye, majd szociális otthon lesz belőle. 1950 óta a feloszlatott szerzetesek helyére az esztergomi főegyházmegye küldött lelkészeket szolgálattételre, de nyugdíjas atyák és a búcsúsokkal jövő papok is segítették a búcsúsok lelki ellátását. 1970. április 26-án VI. Pál pápa a mátraverebély-szent- kúti templomot basilica minor rangra emelte, felruházva a kegyhelyet az e rangot megillető jogokkal. Tavaly ismét visszajöhettek a ferencesek Szentkútra. Ma három barát látja el a lelkipásztori szolgálatot. Keresik a helyüket, feladatuknak tartják (az eredeti elképzelések szerint) átszervezni a búcsújárásokat. Szabó József A mátraverebély-szentkúti kegytemplom 1970 óta basilica minor A hétcsapos kegy kút (a „verebi forrást” 1290-től említik az iratok) ria-tdombon épül egy kis kőkápolna, amit az 1755-ös vi- sitatio canonicá új írója már romos állapotban talált. A mai templom építését „a hegyek és az erdők között” Bélák Antal archidia- konosz, később remete kezdte el, majd az időközben új földesúrként beiktatott Al- másy család 1763-ban fejezte be. Búcsújáróknak Mátraverebély-Szentkútról a helyen egy fiú csecsemőt — nem tudom milyen hanyagság folytán — az anyja kebléről elloptak, s amint mondják, helyére egy leány csecsemőt tettek. Pe úgy hallottuk, hogy két év elteltével az anyák visszakapták gyermekeiket. Ezen aztán sokan csodálkoztak.” A Máriát tisztelő búcsúsok tömegei először az 1210 tájékán épült verebélyi templomot keresték fel, és innen az „őserdőben” vágott gya- logutakon közelítették meg a forrást, amit az Apostoli Szentszék, 1258-ban nyilvánított kegyhellyé. 1440. november 9-én IX. Bonifác pápa Nagy boldog- asszony ünnepével kapcsolagyösi Koós családnak engedélyezik, hogy a szent kút fedelét megjavítsák, sőt új fedelet készítsenek. A gyöngyösi ferences barátok kör- m.epetet is szerveznek, miután ,.az hatvanyi török ba- sátúl kértek és nyertek szabadságot azon szent Forráshoz való menetelre, mely a verbélyi pusztában van”. A törökök leverése után a részben elvadult és pusztává lett Verebély. és környéke kincstári birtok lett. A búcsújárás 1700 után kezd újra fellendülni, amikor is XI. Kelemen pápa megújítja a korábbi időben kiadott. búcsújáró engedélyeket. 1705-ben a mai Kálváutóbbi csoda több változata fűződik a Nógrád megyei Szentkúthoz. A „Szentek legendája” című kiadványban a következőket olvashatjuk: „Történt pedig, hogy az adakozásban Szent László vitézei sehol vízre nem leltek, hogy szomjúságukat olthatták volna. Már igen elbágyadván, fel- jajdulitak, mikor a szent király megszánván vitézei nyomorúságát, annak utána pedig nekirúgatván valamely sziklának, íme bővizű forrás fakadt lovának patkója nyomán. Ama forrás pedig mai napiglan Szent László kútjának mondatik.” Radványi Ferenc, Nógrád vátmegye tudós jegyzője a 3CVIII. század elején a helyről és az itt történt csodákA Hatvan—Salgótarján vasútvonal mentén van egy kettes helyű megállóhely: Mátra verebély-Szent kút. A történeti, forrásokban 1290- ben jelenik meg először ..ad íontem Vereb(verebi forrás) néven. A búcsúiárás ténye a Bol- dogságos Szűz. a Magyarok Nagyasszonya, illetve Szent László nevéhez fűződik. Szent Lászlóhoz a magyar legendárium sok csodát kapcsol. Például a kunokkal vívott csatájában kapott sebe hirtelen begyógyul, s így tudja megmenteni a rabságba esett magyar lányt. Közismert az a csodája is. amikor az éhségtől és szomjúságtól kimerült seregének élelmet és vizet szerzett. Ez r ról, az alábbiakat tartja fontosnak feljegyezni: ....nagy hire, neve mindenfelé ama szent forrás miatt van, amelyről római katolikusok azt állítják, hogy lovon ülő Szent László király lova patájának nyomán fakadt. E forrás közelében nagy és szép templomot, illetve bazilikát építettek, melyet ma is sok remete őriz." A XX. század elején a Borovszkv Samu által szerkesztett Nógrád vármegye története című munkában egy újabb variáció jelenik meg a legendáról. Mátrave- rebélv címszó alatt olvashatjuk az alábbiakat: ,.A határban látható Szent László ugratás nevű .sziklahasadékhoz érdekes rege fűződik. mely szerint a távoli Ágasvár hegyéről a szent király lovával ide ugratott, és a szikla oldalfalából csergedező forrást is kardjával nyitotta meg, hogy az ott táborozó szomjas seregének vizet szerezzen. E forrásnak a nép gyógyerőt tulajdonít.” Említsük meg azokat a csodákat is, melyeket a Szűzanyával hoztak kapcsolatba. A templomismertetőben erről az alábbiakat olvashatjuk: „A Szűzanya a forrásmenti harsnál, a verebélyi pásztor süketnéma fiát gyógyította meg, aki miután a Szűzanyával találkozott és a forrásból ivott, hallott és tudott beszélni.” A már említett Radványi Ferenc más csodáról is tud: „Emlékszünk rá, hogy ezen tosan feltűnően sok, tizenkét gyóntató pap alkalmazására adott engedélyt, a verebélyi szerzetes plébánosnak. A búcsújárást egy időre visszavetették a török hódítások. Először tiltják a zarándokhely felkeresését, de későbbiekben kellő pénzösz- szeg lefizetése mellett, feloldják a tiltásokat. így tör- , ténhetett meg, hogy a gyönKönyv Jézus elhivatott követőiről ..Szerzeteseknek nevezzük azokat n megszentelt életállapotú férfiakat és nőket, akik meghatározott szabályok . . .szerint az engedelmesség, tisztaság és szegénység hármas evangéliumi tanácsára tett fogadalom alapján rendezik be közösségi életüket.” K szavakkal kezdődik az a könyv, melyet a rendkívül nagy é’-deklqdés következteben egy éven belül másodszor is kiadtak december hónapban. Nem véletlen, hiszen a szerzetesrendek 19.50- ben történt megszüntetése után egészen a közelmúltig még a működő négy rend is mintegy ..rangrejtve" jelenhetett meg intézményeinek falain kívül. A Magyarországon élő más rendek tagjainak pedig egyértelműen tilos volt a rend ruháját viselni. Létükről és a végtelenségig korlátozott- egyéni tevékenységükről se beszélni. se írni nem lehetett. Az 1989-es év hozott változást az életükben: szabadon, korlátozottság nélkül újjászerveződhettek, és most már hitéletük gyakorlása mellett vállalt világi — többnyire tanítói vagy karitatív — tevékenységüknek is eleget tesznek. E több ezer elhivatott férfi és nő rendjeinek történetéről, tagjainak lelkiségéről és a társadalomban kifejtett sokirányú hasznos tevékenységéről szól a több mint kétszáz oldalas kötet, amely jelentős mennyiségű információval ismerteti a hazai szerzetesi tevékenységet. Elfogultság nélkül állítható, hogy több évtizedes hiányt pótló, szines, élvezetes stílusú és ugyanakkor pontos és részletes ismeretanyagot közlő könyv birtokába jut az olvasó. (Puskely Mária: Szerzetesek, Zrínyi Nyómda Kiadója, 1990.) Géczy László Levonható az adóalapból Közérdekű kötelezettségvállalás a pápalátogatásra A Magyar Püspöki Kar Közérdekű kötelezettségvállalás néven számlát nyitott a Kereskedelmi és Hitelbanknál. Szolgáltatással, tárgyakkal és pénzzel lehet hozzájárulni II. János Pál pápa augusztus közepi magyarországi látogatásának támogatásához. A befizetett összeg levonható az adóalapból. Az adományozók névsorát adományukkal együtt a Magyar Püspöki Kar pápalátogatást előkészítő országos irodája emlékkönyvbe foglalja, s elküldi a Vatikánba is. A legnagyobb adományozók megkapják a Pápalátogatás hivatalos támogatója címet. A Kereskedelmi és Hitelbank által kezelt csekk száma és pontos címzése: 440—10830, Magyar Katolikus Püspöki Kar II. János Pál pápa látogatása közérdekű kötelezettségvállalás.
