Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
1991. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Lélektől lélekig 7 Új szelek fújnak Raktáráruház és pártiroda a kolostorban A salgótarjáni, Malinovsz- kij úti templom a város fő- plébániája volt. Zagyvaróna, Zagy vápái falva, Baglyasalja tartozott hozzá. 1932-ben kerültek oda a ferencesek, két év múlva felépítették a rendházat, majd újabb két év múlva a templomot. A bárátok csak 1950. augusztus 1-ig maradhattak Salgótarjánban. Mindössze egy hátizsákot vihettek magukkal. A szerzetesek után a plébániákat a katolikus egyházmegye vette át. így kerültek világi papok a templomokba. Az acélgyári templomnak Veres Barna volt az első plébánosa. A mostanival, Stichirs Károllyal a jelenlegi helyzetről beszélgettünk. — Tavaly a budapesti ferences tartományifőnökség visszakapta a rendházat. Ám beköltözni még nem tudnak, mert rengeteg pénzbe kerülne az eredeti állapotok visszaállítása. A barátok kis cellákban laktak, ezek falait kiverték. — Mikor jönnek vissza a barátok Salgótarjánba? — Három-négy éven belül nem. Nemcsak pénzük, utánpótlásuk sincs. (Az épületek fenntartása pedig a katolikus egyháznak is sokba kerül, gondoljunk csak a fűtésre. Ezért a rendházat egy raktáráruháznak adták ki bérletbe, két szobát pedig a Kereszténydemokrata Néppárt salgótarjáni szervezete vett ki irodahelyiségnek.) 197fi-tól a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozott a rendház. Az iskola tartotta fenn az épületet. Tavaly nyáron azonban közölte velük az egri érsek, hogy át kell adniuk a rendházat. A „petőfisek" megkapták a munkásőrség épületét. ahol most 11 osztályuk tanul, viszont nincs egy árva tornatermük. (Átadásig e célra szolgált a rendház.) — Nincs annyi pénzünk, hogy vállalhattuk volna, fizetünk egy külön épületben egy külön termet — hallottuk Czene Gyula igazgatótól, aki megjegyezte még: nyolc csoportnak ad helyet az általános iskola a hitoktatás céljára — a csoportok zömét nem az ő iskolásaik alkotják. Bár mindenféle egyházi ellenszolgáltatás nélkül teszik, ezt még elfogadják. Azt azonban furcsállják, hogy míg ők „kiszorultak", a KDNP benn van az épületben. * A KDNP vezetőségi tagja, dr. Bercsényi Lajos ezt a kérdést másképp közelíti meg. Először is azt kívánta megjegyezni, hogy az általános iskola rettenetes állapotban adta át a rendházat. Az is a valósághoz tartozik — folytatta —,. hogy az egri érsek felszólítása után az iskola vezetése nem kereste meg a ferenceseket, nem jelezték további igényüket a rendházra. — A KDNP két kis helyiséget bérel, onnan minket bármikor kitehetnek! Azt is tudni kell, hogy Hegedűs János Kolos, a ferencesek rendfőnöke adta azt az utasítást, adják ki bérbe az épületet, hogy ki tudják fizetni a fenntartását! Hangsúlyozom tehát, a KDNP-nek semmi köze nincs a rendházhoz, csak bérlők vagyunk. * Sokak számára a meglepetés erejével hathat: kollégium létrehozását tervezik a rendház épületében. A lehetőségről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházügyi főosztályának vezetőjét, Platthy Ivánt kérdeztük. — A ferencesek az állam szándéka szerint azért kapták vissza a salgótarjáni kolostor épületét, hogy ott egyházi kollégiumot létesítsenek. A kollégiumban az első javaslat szerint csak fiúk laknának, de a minisztérium salgótarjáni javaslatra azt is elfogadná, ha az ösz- szetétel vegyes lenne. A jelenlegi anyagi követelmény az egyházakra vetítve: gyermekenként évi 54 ezer forint fejkvóta! Ezenkívül lehetőség lenne kedvezményes kölcsön biztosítására is. Amennyiben a ferencesek nem tudják ezt jelen helyzetükben vállalni, úgy a ferencesek tudtával és beleegyezésével szeptemberben világi teológusokkal lehetne megnyitni a kollégiumot. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy előreláthatólag 3—5 év múlva visszajönnek a ferencesek, ezért a kollégiumot úgy kell elindítani, hogy ők tudják folytatni a munkát. A munkásőrség épülete részben egyházi telekre épült. Második lépésként a ferencesek itt általános iskolát, illetve óvodát működtethetnének. Távolabbi lehetőség a ferences rend. illetve a katolikus egyház számára —, ha a város részéről igény jelentkezik —, a Petőfi iskola teljes egyházi kezelésbe való átadása. Erre nagyon sok példa van már az országban. D. I. Fotó: Gyurián Tibor A ferencesek temploma Salgótarjánban 1936-ban lett kész Egy rend az ifjúságért A szaléziak feltámadnak A vallás, az értelem és a szeretet hármas jelszavára támaszkodik a Bosco Szent János alapította katolikus szalé- zi rend, mely a politikai rendszerváltás nyomán újraéled az egész országban, így Balassagyarmaton is. A balassagyarmati plébánia területére Trikói József egyetemi rektor, a város szülöttjének támogatásával 1934-ben telepedtek le a szalézi atyák. 1948-ban a rendet feloszlatták, vagyonát elkobozták, és tagjainak még azt is megtiltották, hogy akárcsak két főből álló közösséget alkossanak. Egyedül a mai plébánia nem került államosításra: ebbe az épületbe tért vissza 1957-ben Holdampf Károly templomigazgató, hogy munkájával biztosítsa a rend folytonosságát. A szalézi hívek főpásztora nz esztergomi érsek, ám nem tartoznak az esztergomi egyházmegye kötelékébe, feljebbvalójuk a budapesti tartományfőnök. Ingatlanaik pillanatnyilag még állami tulajdonban vannak, de visszaigénylésük szerepel hosszú távú elképzeléseik között. Az időközben telkeiken létesített épületekkel kapcsolatban oedig az a véleményük, hogy ,,a tárnái jog szerint, aki más telkére épít, az másnak épít". A ma munkálkodó papok, lelkipásztorok Don Bosco fiai, akik folytatják az alapító tevékenységét. így Don Bosco utódja Vendrey Gábor is, aki előbb világi papként dolgozott, majd 1989-ben belépett a szalézi rendbe. Öt kérdeztük: mi is e rend sajátossága, mi különbözteti meg őket a többi szerzetestől?- Bosco Szent János az elhagyott, kallódó ifjúság nevelését tűzte ki céljául, s megpróbált olyan feltételeket teremteni számukra, hogy mind testi, mind lelki értelemben egészségesen, tisztességesen élhessenek. Ezért hozta létre az úgynevezett oratóriumokat, ahol ezt a célt a gyakorlatban is megvalósíthatta. Mi az általa megkezdett úton járunk. — Hogyan foglalkoznak a fiatalokkal önök napjainkban? — A szalézi nevelő rend, de nem az iskolákra, hanem a kollégiumokra, ifjúsági klubokra koncentrálunk, ahol a fiatalok helyet, társaságot és segítséget találnak. Minden A szaléziak temploma Balassagyarmaton Az alapító Don Bosco szobra a bejárat fölött héten ellátogatunk a város diákszállóiba, ahol nem tanítunk, hanem a gyerekek kérdéseire próbálunk válaszolni.- Milyen problémák vetődnek fel?- Az élet valamennyi területéről kérdeznek bennünket, o munkanélküliségtől kezdve a lelki útkeresés gondjáig. Mi a vallás és a kereszténység szellemében igyekszünk hasznos útmutatást adni a hozzánk fordulóknak. Tevékenységünk tulajdonképpen megelőző módszer, feladatunknak azt tekintjük, hogy megelőzzük a rosszat. Fiataljaink nem azért követnek el hibákat, mert gonoszak, hanem mert tapasztalatlanok. Ezért minden erőnkkel segítjük őket.- Csak hívők fordulnak önökhöz?- Mi senkitől nem kérdezzük, hogy hívő-e, vagy sem. Az a fontos, hogy nyitottaké és ha még nem hívők, azok Szeretnének lenni. Én úgy tekintem őket, mintha hívők lennének, de hogy a hitben hol tartanak, az más kérdés. A szándék a fontos.- Ki teremti elő a rend működéséhez szükséges anyagi fedezetet?- A hívők adományaiból tartjuk fenn magunkat, jelen pillanatban az államtól pénzt nem kapunk. A névadó francia püspök, egyházi szónok és író: Szalézi Szent Ferenc. A szaléziak az elmúlt év őszétől alkothatnak újra szabadon közösséget. A rendnek Balassagyarmaton most két tagja van, a világon tizennyolcezer. Bárki beléphet közéjük, aki elhivatottságot érez az ifjúság nevelése iránt. O. T. He szaggassuk tovább Krisztus köntösét! Húshagyó kedd reggelén érkezem meg Szécsénybe, a ferences rend kolostorához és a plébániai templomhoz. A jelenleg itt szolgáló három barát mosolyogva invitál a közös reggeli elfogyasztásához. Már reggelizés közben beleláthattam feladataik sokféleségébe. Márk atya ugrásra készen telefonhívást vár, a kolostor felújítási munkálatainak ügyében. Telefoncsörgés, még egy korty tea, s aznap már vele nem találkozom. Majd Imre plébános urat szólítja el az asztaltól kötelessége, hiszen az ajtóban egy szomorú arcú férfi jelenti be feleségének halálát. Menni kell az irodába, lelkivigaszt nyújtani és az adatokat felírni. Kandid testvérrel kettesben szür- csöljük a feketekávét. Hetvenhét évesen is végzi feladatát. Reggeli után megy előkészíteni a szeretetszolgálat ruhaakcióját, amelyet folyamatosan végeznek a szegények számára. A hívek által önkéntesen ajándékozott ruhák közül válogathatnak kedvükre a rászoruló szegények. Miután elvégezte kötelességét Imre atya, betessékel szobájába, hogy elkezdjünk beszélgetni. Asztalára tekintve a sok jegyzet és irat között rábukkanok tudományos szenvedélyére. Könyvalakban is közzétett munkájának a címe: A Pécsi egyházmegye horvátjainak története. Faggatásomra inkább az itteni gondokról és tennivalókról beszél. Elmondja, hogy milyen örömmel, szeretettel és ragaszkodással fogadták őket vissza több mint egy évvel ezelőtt. Ennek a ragaszkodásnak szeretnének megfelelni, egyre több ember bevonásával, vagyis a módszer: alulról szerveződés. Vágyuk, hogy a városnak és a környék falvainak is a lelkiélet központjává fejlődjenek. Kialakulóban van Szent Ferenc világi rendjének kiképzése, amelynek célja az egyén számára magasabb szintű lelkiélet megélése, a közösség számára pedig gondoskodás az egyházközség betegeinek ellátásáról. Örömmel tölti el Imre atyát új próbálkozásuk beindítása. Négy szegénygondozó nővérnek „már melengetik a fészket”. Szé- csénybe költözésüknek célja a szegények szolgálata. Belekapcsolódnak az egyházközség életébe. Idtös és magányos emberekre nyitják rá az ajtót. Az iskolai hitoktatásban két világi hitoktató is tevékenykedik a négyszáz hittanos oktatásában. Leány- és fiúcserkészcsapatuk fogadalom előtt áll. Cserkésztisztképzőre egy fiatal már jelentkezett. A vallási élet fellendülésének előmozdítása érdekében újonnan megtérő és meg nem kereszteltek oktatását is végzik. Rengeteg áldozatba kerül a kolostor felújítása. A kolostor nyugati szárnya remélhetőleg még az idén beköltözhetővé válik, amely a kolostori élet megindulásának alapfeltétele. További tervük: az esztergomi ferences rend novícius tagozatát Szécsénybe költöztetni. Az idősebb hívek visszasírják azokat az időket, amikor a kisbarátok hosszú sorát látták a séták alkalmával, valamint azt az áhítatot, amikor a templomban zso- lozsmáztak. Beszélgetésünk végén Isten áldását kívánom további munkájuk és erőfeszítéseik sikeréhez. Már Szécsény határában robogok hazafelé, de Imre atya mondata zúg a fejemben: Megkérdeztem tőle mi a véleménye a keresztényegységről és a szekták terjedéséről? Válasza rövid és frappáns. Ne szaggassuk tovább Krisztus köntösét! Mociáry Cuki A ***ményi k»lo«tortm|l«i» főoltára.
