Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-15 / 63. szám

1991. MÁRCIUS 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP íznniznLi 3 Négyfordulós országos vetélkedj} TÁLJÁN TARJÁN Fogadjuk Itáliát Salgótarján 1991 tavaszán zöld-fehér-pirosba öltözik, két hétre Itáliát fogadja. Az eseménysorozat része ez a ve­télkedő is, mely április 27—28-án kerül megrendezésre. A külföldi utazások és az értékes tárgyjutalmak reményé­ben a vetélkedőn háromfős csapatok négyfordulós előse­lejtezőn vesznek részt, az egyes fordulókra adott megfejté­seket külön-külön is, de a negyedik forduló végén, együtt is be lehet küldeni 1991. március 29-ig. Cím: József Attila Művelődési Központ Salgótarján, 3100 pf: 100. A döntőbe jutott csapatok 1991 .április 10-ig értesítést és tájékoztatást kapnak a szükséges előkészületekről. A 3. forduló kérdései: 1. TNagy példányszámú olasz újságok, folyóiratok 2. Olasz tárgyú magyar irodalmi alkotások 3. Olasz autómárkák és típusok 4. Nobel-díjas olaszok A vetélkedő házigazdája Vágó István, a MTV szerkesz­tő-riportere, generálszponzora az Axel Springer-Buda­pest Kiadó Kft. Kérdez az állampolgár Miben tud segíteni és miben nem az önkormányzat? A napokban a Salgótarjáni Vá­rosi Televízió kamera elé kérte az önkormányzat vezetőit, hogy helyben, „kapásból” válaszolják meg azokat a kérdéseket, amelyek az állampolgárokat ma — mond­hatnánk úgy is rosszkedvűnk ta­vaszán — igencsak foglalkoztat­ják. Mivel nincs mindenkinek kábeltelevíziója, avagy más okból nem tudta nézni az adást, úgy vél­jük, érdekes lehet felidézni az el­hangzottakat. Vagyis a kérdése­ket és a válaszokat. Tehát... Zinger Attila arra várt választ, lesz-e nyilvános telefon a lakbe­rendezési áruház mögött? És ter­vezik-e gyógyszertár építését a Kemerovón? — A lakberendezési áruház mögött nyilvános telefon felállí­tását a város vezetése nem tartja indokoltnak, mert a közelben, a posta előtt több nyilvános telefon is van. Az, hogy lesz-e gyógyszer­tár a Kemérovo-lakótelepen, avagy nem, nem az önkormányzat elbírálásán múlik, mert nem tarto­zik a hatáskörébe. Tehát létesíté­sét a polgármesteri hivatal nem tervezi. Ebben Balassagyarmaton a Gyógyszertárak Megyei Köz­pontja dönt, Eötvös Gáborné: — A nehéz helyzetben lévő családoknak más városokban az önkormányzat segít az ezerötszáz forintos kamatterhek fizetésében. Legalábbis hozzájárul. Miért nem segít a salgótarjáni önkormány­zat? — A salgótarjáni városi önkor­mányzat is tervezi az arra rászoru­lók megsegítését a lakáscélú köl­csönök megemelt kamatai vissza­fizetésében. Március hónapban terjesztik a képviselő-testület elé az. ezzel kapcsolatos önkormány­zati rendelettervezetet, amely a támogatást szabályozza. A rende­let megalkotásáról a lakosságot értesítjük, a kérelmeket ez év ápri­lis 31 -ig kell benyújtani a hivatal­hoz. Bayer Márton: — Hogyan lehet sikeresen vál­lalkozni a mai alapanyagárak, az energiaár-emelkedés és a város­ban fizetendő ötszáz százalékos ingatlanbérleti díj mellett? — Egyetértünk abban, hogy ma a közgazdasági környezet nem vállalkozásbarát. A vállalkozást még nehezíti a magas hitelkamat, az adó, a társadalombiztosítás, a csökkenő vásárlóerő. Abban re­ménykedhetünk, hogy a kor­mányzat ígéretéhez híven, mielőbb változtat ezen a helyze­ten. Mi akkor kihasználjuk a helyi lehetőségeket. Skoda Róbert: — A vidékről bejáró középis­kolások arányában kellene meg­határozni, hogy melyik középis­kola kerül városi, avagy megyei felügyelet alá. Miért nem ez a szempont? —A középiskolák hovatartozá­sa kérdésének tárgyalásakor ez a szempont valóban felmerült, de sem az oktatási bizottság, sem a testület nem fogadta el. Azon folyt a vita. hogy a középiskolák a vá­roshoz, avagy minden esetben a megyéhez tartozzanak-e? A való­ság az, hogy a két gimnázium vá­rosi feladatot lát el. Ozsgyáni György: — Igaz-e, hogy a vízműtől a városi önkormányzat átveszi a strand működtetését? Ha igen, milyen elképzelések vannak a fej­lesztésre, kiépítik-e a csónakázó­tavat, lesz-e sétány, mi történik a volt ifjúsági és úttörőtáborral? — Valóban átveszi az önkor­mányzat a működtetést, de egye­lőre a szűkös anyagi helyzet miatt a fejlesztésen nem gondblkodha- tunk. Cél, a jelenlegi állapot meg­óvása. Természetesen végleg nem mondhatunk le a jövőbeni fejlesz­tésről sem. Az ifjúsági és úttörőtá­bor funkciója megmarad, váltótá­borként működik. A kérdések és a város vezetői­nek válaszai híven tükrözik a mai magyar valóságot. — cs — A tehenek naponta tejelnek Diósjnő. A legutóbbi falugyű­lésen Lénáit János polgármester felvázolta az idei költségvetést, ismertette az ebből adódó felada­tokat. A megjelent diósjenőiek kritikusan fogadták, hogy az utak, járdák egyszeri felújítására nem telik, így kénytelenek a rendelke- ’ zésre álló pénzt beosztani és éven­ként csak egy-egy utcában elvé­geztetni azok rendbetételét. ' Dr. Nagy Anna jegyző arról is tájékoztatta lapunkat, hogy feb- . ruártól vagyonvédelmi egyesület működik náluk. A tagjai társadal­mi munkában látják el, s főleg éjszaka, ezt a szolgálatot. Az ered- \ ménye bizonyára csakhamar kéz­zel fogható lesz. i Az intézményeket is érintette a pénzszűke. Átszervezés során így kénytelenek voltak megszüntetni a bölcsődét. Az apróságok azért a . jelenlegi helyükön maradtak. Ötödik óvodai csoportként mű­ködnek. Továbbra is kétéves kor­tól veszik majd fel ide a gyereke- , két. Ezzel viszont jelentős anyagi megtakarítást érhetnek el. Megmaradt viszont az öregek napközi otthona, melyet közel húszán vesznek igénybe. Felda- taik között szerepel a házi szociá­lis gondozottak ellátása. Ugyan kénytelenek voltak emelni a gon­dozottak térítési díjait, de ezt egyénileg is megbeszélték az érintettekkel. Lemorzsolódás nincs. A költségek nagyobbik ré- , szét így is az önkormányzat fede­zi. Foglalkoznak Diósjenőn is az­zal, a gondolattal, a jövőben vége- legessé kellene tenni a mostani tejkimérési akciót. Jól járna ezzel a termelő is és a fogyasztó is. A termelőszövetkezet telepén feb­ruár óta 18 forintért lehet literen­ként hozzájutni a friss, fölözetlen tehéntejhez. A szövetkezet napi 5 ezer literes tejtermeléséből alig 300 liternyit mérnek így ki. Egye­lőre többre nem mutatkozik igény. Pedig a tehenészet kitűnő. Üzletnek sem utolsó, (sánta) UJ CÍMKÉVEL ES EMBLEM AVAL A végtelen huzalként kemencébe kerülő nyerstés/.ta-szálak, mire a szárító végére érnek, kész állapotban, méretre vágva várják a csomagolást végző munkáskezeket. Fotó: Rigó Tibor Karancslapujtö. A község központjában a végleges formáját csaknem elnyert, új egészségügyi létesítmény mellett, egy tégla alakú épületben, csendesen meghúzódva található a Salgótarján és Vidéke Áfész ropiüzeme. Naponta 18 asszony, lány ad egymásnak találkozót, végzi a számára előírt feladatokat. A Kiváló Áruk Fóru­ma emblémát viselő terméküket az ország különböző területein szívesen és örömmel vásárolják. Megrendelőik sorába tartozik a Duna Füszért, a Kunság Füszért, a Konzum Kereskedelmi Válla­lat, a KERSZOL, az esztergomi, győri csornai diszkontáruház. Rozgonyi Lászlóné üzemvezető örömmel újságolja, hogy a régi csomagolóanyagukon rövidesen új címke és embléma látható majd. A termék minőségére továbbra is nagyon ügyelnek, mert ezzel nem csak öregbíteni kívánják jó hírnevüket, hanem továbbra is rá kívánnak szolgálni a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésé­A kis üzem — amelyben szűkösen, de mindenre jut hely —- lét­rehozásakor az volt a cél, hogy helyben biztosítsanak munkalehe­tőségeket, és az itteni viszonyoknak megfelelő keresetet. Ez utóbbi jelenleg valamivel meghaladja a hétezer forintot. Amivel egyelőre kevesen dicsekedhetnek másutt, az az, hogy a meglévő igények, kisebb gondok megoldásával együtt, biztosítják hosszabb távon és folyamatosan a termelést. A válás sikerült, a vagyon elosztása nem Ipolytarnóc. Huszonhat éves korában éppen csúszott kifelé a lába alól a talaj, amikor szokatlan módon sikerült megkapaszkod­nia. Egy település polgárainak többsége neki szavazott bizalmat. Őt, a „külföldit” tartotta érde­mesnek, alkalmasnak a polgár- mesterségre. Tisza Attila debreceni fiata­lember, Ipolytarnóc első embere már átevickélt a siker és a csalódás metszéspontján, bár hiányzik neki a szakmai munka, amit a múlt év őszén kénytelen volt abbahagyni. Agrármérnök volt a litkei terme­lőszövetkezetben, s másfél év után munka nélküli lett. — Miért? — Leépítettek, . magyarán lapátra tettek, a takarékosságra hi­vatkozva — mondja kesernyés mosollyal. — Tudom, hogy más­hol is a középvezetőket menesz­tették. így tartották célszerűnek... Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen végzett 1989-ben. Még azon a nyáron — hirdetés út­ján — szerezte meg az állást, így (elepedett le Tamócon. Elhelyez­kedett, de szinte állandóan „úton” volt. — Másfél év után három helyen dolgoztam. A növénytermesztés­ben kezdtem, aztán úgy demokra­tikusan — „oda mész’ ’ — áttettek az állattenyésztésbe. Fél év után magam kértem, hadd menjek a ke­verőüzembe. Bele is egyeztek. A vándorlásom oka az, hogy talán túlságosan igazságszerető va­gyok... Lényeg, hogy nem tudtam beilleszkedni, nem találtam a he­lyemet abban a kollektívában. Annál inkább szeretne bizonyí­tani új hivatásában lehetőleg hely­ben, hogy mindig elérhető legyen a polgármester. Van olyan elkép­zelése, mely szerint néhány ha­sonló fiatallal szakszövetkezetet alakít, de ez még a jövő zenéje. Az viszont már bizonyos, hogy a magyamándori Bállá Istvánnal, aki hozzá hasonló cipőben jár, egyesületet szerveznek a munka nélküli agrármérnökök éredekei- nek védelmére. Számuk igen te­kintélyes: csaknem negyvenen vannak jelenleg a megyében. — El kell kezdenünk, mert egyelőre kilátástalan a helyze­tünk. Ez sokáig így nem mehet. A faluban — mint sok más tele­pülésen — sok a gond és kevés a pénz. — Az idei kiadásunk és bevéte­lünk egálban van. így tehát tervez­getni lehet... Nagyon várjuk már, a vagyonmegosztást, eddig ugya­nis nem sikerült egyezségre jutni Litkével. A leendő vagyonátadó bizottság segítségét fogjuk ehhez kérni. A világhírű őslelet vonzza a turistákat, ezért jó lenne beindíta­ni a fizető-vendéglátást. Erről szó volt a nemrégiben megtartott falu­gyűlésen is. Ezért a fórumon több hasznos ötlet született a lakosok és a képvi­selők kezdeményezésére: egyik az önvédelmi csoport megszerve­zése, a másik a határátkelőhely újbóli , végleges megnyitása. Ezek is sejtetik: új távlatok nyíl­hatnak Ipolytarnóc előtt. Területbejárás Rónafalu. A legutóbbi forró hangulatú falugyűlésen döntöt­ték el, hogy a bányanyitás illetve szénkibányászás kérdésében még számtalan problémát kell tisztázni. Többek között ezt a célt szolgálja a március 16-i dél­előtti szemle a 6-os táró és a volt főtáró közötti területen. A bejá­ráson a lakosság képviselői, a berceli termelőszövetkezet el­nökhelyettese, a berceli polgár- mester valamint a szénbánya képviselője vesz részt. Jelenleg is fizetőképesek Szanda. A jelentős állami el­vonások, a táp drágulása, az energiaköltségek árának és a kamatnak gyors ütemű emelke­dése ellenére a helybeli terme­lőszövetkezet ugyan veszteség­gel zárta az elmúlt gazdasági évet, ennek ellenére megőrizte fizetőképességét. Mégpedig azért, mert partnerei viszonylag időben kiegyenlítették tartozá­saikat. Ugyanakkor a gazdaság vezetése olyan megszigorító ta­karékossági intézkedéseket ho­zott és hajtott végre, amelyek hozzájárultak a fizetőképesség megtartásához. A tavaly decem­ber végi pénzügyi helyzetüket igazoló 4,2 millió forint, jelenleg is megtalálható folyószámláju­kon. „Volt egyszer egy aranycsapat” Litke. Március 15-én pénteken este 6 órai kezdettel érdekes program várja Litkén a sportked­velő érdeklődőket. A művelődé­si ház rendezésében „Volt egy­szer egy aranycsapat” cím­mel rendeznek összejövetelt, amelyen a hajdani nevezetes fut­ballmérkőzésekből láthatnak vi­deofilm-összeállítást a jelenle­vők. Felidézik az 1953-as londo­ni 6:3-as magyar—angol mérkő­zést, valamint az 1954-es labda­rúgó-világbajnokság magyar vonatkozású legérdekesebb összecsapásait. * Bútorok Budapestre Balassagyarmat. Az Ipölyvi- déki Erdő- és Fagazdaság bútor­gyártó üzemében egyedi belső építészeti berendezések előállí­tására is vállalkoznak. Március 15-ig elkészítették azokat a kü­lönböző térelválasztó elemeket, amelyeknek értéke csaknem egymillió forint, és Budapesten a Taverna Szálloda bárhelyisé­gében helyezik el. Variációk egy (butik) témára Egyelőre még nem folytatód­hat Rétságon a butiksor építése. Az önkormányzat ugyanis még nem rendelte meg az ÉMÁSZ- tól a munkát az épületek felett húzódó 20 kilovoltos vezeték áthelyezésére. Erre két lehető­ség van: vagy feljebb emelni a vezetéket, vagy arrébb helyezni a nyomvonalát. Az utóbbi verzió mintegy nyolcszázezer forintba kerülne — de az olcsóbb válto­zat is százezreket igényelne a költségvetésből.

Next

/
Thumbnails
Contents