Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
4 LÁTÓHATÁR 1991. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ UEFUULI SZÍNHÁZI(f§) ESTÉK A stukker bármikor elsülhet „A föld azé, aki megöntözi. Kimehetek?” — mondja a beszédes, izgága K. Müller, egyszerre akarván igazságot tenni a tulajdonlás akut vitájában, és könnyíteni magán, régen ingerlő kínjain. Azonban egyik szándéka sem sikerül: a pisztollyal vezényelt áldatlan civakodás —jussról, rangról, örökölt jogról, küldetéstudatról — tovább tart, s egyre feszítőbb „kisdolgához” sem kap engedélyt az „ügyeletes fegyverestől”. Görgey Gábor a Komám- asszony, hol a stukker? című komédia szerzője aligha gondolta, hogy a hatvanas évek végén írott és bemutatott darabjának fenti részlete — már ami konkrétan a földkérdést illeti — a kilencvenes évtized fordulóján fog majd igazán időszerűen csengeni. S bár a jelenkori társadalmi állapotokkal összefüggésben további aktualitásokra derül(het) fény, ma is a „Stukker” általános mondanivalója — a megkaparintott és ellenőrizetlen hatalom beláthatatlan veszélyeiről — a leginkább figyelemre méltó. A negyedszázados sikersorozatban azonban a játék formai elemeinek — a kitűnő ötletre épülő cselekménynek, a remekül megformált helyzet- és jellemkomikumnak, a nyelvi leleFebruár kilencedikén volt tíz éve annak, hogy — Thompson békebíró feljegyzése szerint — az akkor már legalább nyolc órája halott Bili Haley-t 12 óra 35 perckor megtalálták garázsa közelében, Harlingenben, Texas államban. Hétfő volt. A halál oka állítólag szívroham: Martha, az özvegy, mindent visszautasított, semmiről sem kívánt akár egy szót is szólni, nemhogy nyilatkozni. Guy Anderson, a har- lingeni rendőrfőnök, Haley jóbarátja, annyit mondott csupán, hogy „Bilinek komoly nehézségei voltak, ezekről azonban világosan és egyértelműen sohasem beszélt.” Egy tiszt — kérte, hogy a nevét ne közöljék a lapok — elmesélte, hogy a zenész el-elkó- borolt, és a rendőrség nem is egyszer találta meg messze a városon kívül, teljesen elhagyatottan. Azt sem tudta, hol van. A rendőrök mindannyiszor hazavitték, és nagyon vigyáztak arra, hogy szánalmukat ne lehessen észrevenni. Bill Haley — szülei zenészek voltak, később Booth-Winnben (Penszilvánia) farmon kezdtek gazdálkodni —, ha például életrajzot kértek tőle újságok, vagy készülő dolgozatok, lexikonok, szerette magát fiatalabbnak mondani, mint valódi kora. Vannak azonban az embernek olyan papírjai, melyek az igaz megváltását követelik. Ilyen dokumentumok szerint a rock and roll legelső bálványa 1925-ben született Detroit egyik külvárosában, Highland Parkban. Halálakor tehát 56 éves volt. Soha nem érezte magát igazán befutott, sikeres embernek, megás elkeseredetten hagyhatta itt a világot, mert úgy találta, hogy az igazi, a nagy elismerés mindig is elkerülte. Akik a rock and rollt, abban is az ő stílusát szerették, szeretik, s akik talán rajongói (voltak), lehet nem így látták, ítélték meg a helyzetet. Első lemezét 1945-ben készítette, címe ,,Edes csókok", mények sokaságát rejtő bravúros szövegnek — is elévülhetetlen szerepe van. Az sem mindegy persze, hogy kik és hogyan viszik színre Görgey — az újdonság erejével már kevéssé ható — groteszkjét. Nos, a Madách Kamara Salgótarjánban vendégszerepeit társulatát ezúttal nem kisebb színházi személyiség, mint Huszti Péter „vezényelte”. Színészi kvalitásai közismertek, most azt bizonyította, bogy rendezőnek sem akármilyen. Jó érzékkel emelte ki a darab lényegi hangsúlyait, ügyesen balanszírozva a valóság és az abszurd határmezsgyéjén. A színészválasztás is hozzáértését dicséri. Az öt különböző származású, eltérő karakterű, gondolkodású, műveltségű férfi szerepére felkért kollégái igazolták bizalmát: nagy kedvvel járták végig a felettébb pergő ritmusú „hatalomváltás” stációit. A „tetszési index” megállapítása már igazán szubjektív kérdés, de a közönség — e sorok írójával egyetemben — Szerednyey Béla alakítását „díjazta” LEGINKÁBB. Remekül formálta meg K. Müller — kaméleonalkatú, igazodni rögtön kész figuráját. Koncz Gábor egyszerre képes megmutatni a kackiás, árvalányaztán négy évre nyakába vette az országutat és muzsikált, gitározott, ahol tudott. Amikor zenekarát megalapította, már újra otthon volt, és Chesterben a WPWA rádióállomás disc-jockey-jaként dolgozott. A kis rádióállomás műsorában hosszú nevű együttesével rendszeresen adott elő countrydalokat egyenesben, ami nem rendkívüli dolog. A WPWA rádiót hallgatva döntött úgy az ESSEX lemezvállalat tulajdonosa, hogy szerződteti a lemezlovast és bandáját. Volt nála egy CHESS felvétel, Jackie Brenston „Rocket 88" című lemeze, szerette volna, ha valaki megcsinálja nála is. Haley először tiltakozott, hiszen egy race (azaz „néger”) számról volt szó, és ez tabu volt még, de aztán 51-ben felvették, tízezer példányban el is tudták adni. Hetvenötezer darab lemezt vettek meg az ugyancsak „néger” átvételből, a „Rock the joinf’-ból. 1953-ban (a zenekar neve már Üstökösök, Comets) Bill Haley saját szerzeménye a „Bolond bolond” (Crazy man crazy) bejut a legfontosabb slágerlistákra. Mivel bővebb részletezésre itt nincs mód, úgy tűnhetik, hogy olajozottan, könnyen mentek a dolgok. Korántsem. Az ESSEX- nél Haley sok-sok sikertelen, főként countrydalt is felvett, és nagy nehézségei voltak még hosszú ideig amiatt, hogy a race, néger rhytm and blues alapú hajas parasztember „színét és visszáját”. Horesnyi László, „alias” Cuki úr — különösen, amíg nála a csőre töltött fegyver — igazi vágány, hiteles lumpen. Az ódon eleganciájú méltóságos urat Löte Attila találó gesztusokkal személyesíti meg. Talán legkevésbé Puskás Tamásnak sikerült a riadt, de alkalmasint vérgőzös intellektuell bonyolult jellemét visszaadnia. Vayer Tamás vaskerítéses, rácsos díszletei nemcsak a bezártság pszichózisához nyújtanak adekvát hátteret, de a hatalmi mámor sivárságát is jól szemléltetik. Külön tanulmányt érdemelne az ötféle — merőben más lábbeli, amelyet a szereplők — Borsi Zsuzsa jelmeztervező jóvoltából — viselnek. Azt viszont jó lenne tudni, hogy ki, mikor, és miért változtatta meg a komédia kötetben megjelent befejezését. Ott ugyanis újra kezdődik a „kör”, ismét a csavargó szerzi meg a pisztolyt. Ezzel szemben a színpadi változat azzal a felismeréssel zárul, hogy a megtalált kulcs nem nyitja a külvilágba vezető ajtót. Mindenesetre ez a drámaibb, a frappánsabb csattanó. —csongrády— „dzsungelnótákat” játszotta, azt a zenét, melynek majd állítólag Alan Freed, disc-jockey adja a „rock and roll” (ringasd és gurítsd) nevet. Haley volt az első, aki a countrymuzsikát ötvözte a (nagy) városi négerek zenéjével. Ezt tipikus, az eksztázisig fokozható, ú.n. driving (húzó) előadásban, fárasztó, de soha nem fáradó tempóban, energikus, határozott és következetes dobbal rendkívül ritmikusan játssza. A világsikert jelentő időszak akkor kezdődik, mikor a DECCA cégnél újra (!) megjelenik „Rock and rollt táncolunk majd éjjel nappal” című átdolgozása. Ezt a „Rock around the clock”-ot teszik egy, a kamaszbűnözést is témájául választó film bevezető zenéjének 1955-ben és a lemez sokmillió példányban kel el világszerte. (Magyarországon alig két évvel később már nagy sláger lett Holéczy Ákos zenekarának előadásában — ének nélkül. A 78-as fordulatú gramofonlemez másik oldalán a Rudy Rockja, az eredetiben is szakszofonszóló volt hallható.) Az egyáltalán nem tinédzserideál, mert ahhoz öreg, pocakos, egy kicsit „kifelé” kancsal Bili Haley igazán nem is Amerikában, hanem Angliában, illetve Európában lett népszerű, és a hatvanas évek elején lassan, de biztosan eltűnt a „süllyesztőben”. Ez ette, ez búsította egyre. És az örök bélyeg, a sztereotípia: ha Bili Haley, akkor (kizárólag) Rock „az óra körül”—és semmi egyéb. Szinte dühödten veszi fel újra és újra a régi slágereit, ezek azonban egyre ijesztőbbek, egyre rosszabbak lesznek, hiszen a kísérőzenészek mindig mások, koruknál fogva is gyatrák, tudatlanok és már más ízlésűek. Pedig mennyi ragyogó felvétel készült a diadalmas években!: Tánc a rozsban, A szentek, A tinédzser anyja, Dí- nomdánom, Mambo rock, Tíz kicsi indián, Habzsold az életet, ABC boogie, A boogie születése, A gyalupad rockja... De ki tudná sorolni a végtelenségig? Bizonyára nyugodtabban búcsúzott volna az élettől, ha tudja, hogy a magyarországi gimnazisták „normál”, másodikos angol tankönyvében 1980-tól benne van a neve — hadd tanulják meg, hogy volt egyszer... — a 107. oldal első sorában. Vass Imre Nem csak idősebbeknek! BILL HALEY (Tíz éve halott a R'rt'R atyja) Kiállítást hoz Magyarországra A Cartier International világcég, amelynek neve parfümöket, órákat, tollakat, divatcikkeket fémjelez az elegancia világában, a kultúra támogatására is jelentős összegeket áldoz. Az 1984-ben kezdeményezett alapítványukat egyenesen Jack Lang francia kultuszminiszter avatta fel. A Cartier-alapítvány célja a kortárs művészet testületi támogatása Franciaországban. Nemcsak kiállítások rendezésével, finanszírozásával, hanem a művészek közvetlen támogatásával is. Műtermeket, alkotási lehetőségeket, festéket, vásznat, más anyagot biztosít számukra. Alkotótelepén francia és külföldi festőket, szobrászokat, építészeket lát vendégül. Az alapítvány székhelyén Jouy-en-Josas- ban folyamatosan nagyszabású temetikus kiállításokat rendezAz alapítvány Jouy-en-Josas-beli kertjében Cesar: Tisztelet Eiffelnek című plasztikájával A park részlete, háttérben Barry Flanagan: Ajándékdoboz című müve nek kortárs művészek alkotásaiból. Az 1990-es esztendő jelentős volt a Cartier-alapítvány számára azért is, mert ekkor indította világkörüli útjára az első nagy kortárs francia művészeti kiállítást. Ezzel az aktussal felvállalva a francia művészet külföldi népszerűsítését, megismertetését. 1990 nyarán egy rendhagyó kiállítás nyílt Jouy-en-Josas- ban. A New Yorki Museum of Modem Art kollekciójából Andy Warhol szeriografikáiból (lenyomataiból) összeállított tárlat utazott Európába. A New York-i múzeumot tulajdonképpen a prágai Narodni Galéria kereste meg, hogy ősei hazájában bemutathassa Amerika meghatározó művészének alkotásait. S mivel az utaztatás, a biztosítás költségeire sem az amerikai sem a prágai múzeumnak nem volt kellő fedezete, felkérték a Cartier-alapítványt szponzornak. Az pedig vállalta. Méghozzá úgy, hogy Andy Warhol műveinek gazdag kiállítását európai turnéval szélesíti ki. S hogy ez számunkra miért érdekes? Nos, azért, mert a franciaországi, a prágai, a drezdai bemutató után (és a jugoszláviai meg lengyelországi kiállítás előtt) Budapesten is láthatjuk februárban Andy Warhol műveit. kádár Új nyelvvizsgarendszer Tárgyilagosabb tudásmérés Hamarosan megváltozik az állami nyelvvizsgáztatás rendszere. Horváth Iván, az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának igazgatója elmondta: az új, differenciált rendszer rugalmasabb, objektívebb és megbízhatóbb lesz, mint elődje. Az eddig létező vizsgaszintek, az alap-, közép-, és felsőfok az új rendelkezés értelmében A, B és C típusúra tagolódik. Az A vizsga a beszédkészséget és a beszédértést, a B az írás- és olvasáskészséget méri. Aki a C minősítést akarja megszerezni, annak az adott szinten beszélni, írni és fordítani is tudnia kell. Egyidejűleg lehet jelentkezni különböző fokok különböző típusaira. Ha a jelölt két naptári éven belül A és B vizsgát is tesz, akkor automatikusan megkapja a C-t is. Amennyiben az A és B vizsgát nem azonos szinten szerezte meg, akkor a vizsgája a mindenkori alacsonyabb fokozat C-jével egyenértékű. Tárgyilagosabb tudásmérés érdekében az eddiginél több feladatot kell majd a jelentkezőknek megoldaniuk. Az értékelés nem osztályozással, hanem pontozással történik. Kategóriánként 100 pont szerezhető. (Ez alól egyetlen kivétel a felsőfok A típusa, ahol 115 pont lesz a maximum.) A sikeres vizsgához ennek 60 százalékát kell elérni. A régi rendszerrel összehasonlítva új elem az is, hogy ha az adott fokozaton sikertelen a vizsga, a jelölt nem kapja meg automatikusan az alsóbb szintről a bizonyítványt. A díjtételek — alapfokon 600 forint, közép- és felsőfokon 1300 forint — egyelőre változatlanok, a közeljövőben azonban jelentős és differenciált emelésre kerül majd sor. Az Állami Nyelvvizsgabizottság semminemű állami támogatást nem kap. Az új, márciustól érvényes rendszer első vizsgázói alapfokon adnak számot tudásukról. A vizsgaközpont adtai szerint a jelentkezők száma évről évre nő. Míg 1987-ben mintegy húszezren, 1990-ben már 58 305-en vállalták a bizottság előtt a megmérettetést. A legkedveltebb nyelv továbbra is az angol, az utóbbi időben egyre többen szeretnének azonban némettudásukról is bizonyítványt szerezni. Harmadik helyen az orosz nyelv áll, ezt követi a spanyol, az olasz, a ro< mán és a latin. A „MODA” ÜZLET SIKERE Moszkva. A felsőruházati termékeket árusító „Moda” divatház Moszkva egyik legnépszerűbb üzlete. A Krasznaja Presznyán lévp épületben naponta húszezer vásárló fordul meg. Rendkívül gazdag a választéka. A vállalkozás bérleti rendszerben működik. Az üzlet dolgozói szabadon választják meg a szállítókat, ők döntik el, hogy milyen termékekkel töltik fel a polcokat. Tudják, hogy boldogulásuk teljes egészében önmaguktól függ. REKORDOK KÖNYVE LITVÁNIÁBAN Szokatlan, sőt hihetetlen eredményekről olvashatnak az érdekességeket kedvelők Litvániában, a nemrég megjelent „Litvánia rekordjai” című könyvben. A legpontosabban lövő litván vadásznak egyetlen lövéssel sikerült egyszerre három vadkant leterítenie: a lövedék két vaddisznón átment és a harmadikban állt meg. Szerencsések a litván halászok is, a legnagyobb tonhal, amit kifogtak, 120 kilós és 245 centi hosszú volt. S, gombaszenzáció: egy litván férfi 3,05 kilós vargányát talált. CARTIER-ALAPÍTVÁNY
