Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

1991. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ ,C BÁTONYTERENYE ES KÖRZETE D Kt-VITT-! Szemre tetszetős, korszerűen berendezett a Közalkalmazottak Szakszervezete és a KSH szorospataki üdülőháza. Fotó: Mikuska Tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeknek Speciális első osztály Bátonyterenyén Tudjuk, minden szülőnek a saját gyermeke a legjobb, a legokosabb, a legügyesebb. Éppen ezért sokan na­gyon nehezen veszik tudomásul, ha problémát jelez az óvoda. „Nem az én hibám, hiszen egész nap az óvodában van!” — hangzik a védekezés. Vagy: „Otthon olyan ügyes, nincs vele prob­léma.” — Az ilyen apró jelzések akkor nö­vekednek gondokká, amikor a gyer­mek tanköteles korú lesz, azaz az adott év május 31 -ig betölti a 6-ik életévét — mondta Szabó Istvánná, a Bátonytere- nyei 3. Sz. Általános Iskola igazgató­nője, akivel a beiskolázás nehézségei­ről beszélgettünk. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi gyer­mek automatikusan tankötelessé válik ebben a korban. Vannak szülők, akik belátják, gyermekük testileg, vagy lel­kileg még nem iskolaérett, ezért kérik a halasztást. Mások sajnos, a jelzett prob­lémák ellenére is ragaszkodnak a be­iskolázáshoz, mondván: „Mit szólnak az utcában, hiszen a szomszéd Pistike is megy?!” Az igazgatónő szerint az erőszakos beiskolázás gyyakori következménye a tanulási, illetve magatartásbeli zavar. De, ugyanilyen gondot okozhat a ké­sőbbiekben, ha nem figyelünk fel idő­ben a jelzésekre, és nem kezdjük meg a szükséges helyen a megfelelő fejlesz­tést. Amennyiben a szülő és az óvoda véleménye eltérő a beiskolázás kérdé­sében, úgy a nevelési tanácsadó isko­laérettségi vizsgálatát kell kérni. A tanácsadó javasolhatja egyfelől: a gyerek az általános iskola első osztá­lyába járhat, másfelől: maradjon még egy évet az óvodáBan.Értelmi, vagy testi fogyatékosság esetén további vizsgálatra küldik a szakértői bizott­sághoz, ahol a fogyatékosságnak meg­felelő iskolatípust javasolhatják a gyer­meknek. Az igazgatónő megjegyezte: az is­kolák nem mindenütt tudnak eleget tenni a szakvéleményben javasoltak­nak. Ugyanis, nincs mindenhol lehető­ség kislétszámú felzárkóztató osztá­lyok indítására. Nem mindenütt dolgo­zik pszichopedagógus, logopédus, gyermekfelügyelő, akik segíthetnek ebben a munkában. Ám a szülők egy része is idegenkedik a kislétszámú fel­zárkóztató osztályoktól. A Bátonyterenyei 3. Számú Általá­nos Iskolában adottak a tárgyi és sze­mélyi feltételek a speciális fejlesztő munkához. — Az enyhe fokban értelmi fogyaté­kos tanulók nevelése-oktatása mellett immáron második éve foglalkozunk tanulási nehézségekkel küzdő gyerme­kekkel. Az 1990/91-es tanévben két­éves első osztályt indítottunk, hogy se­gítsünk a lassabban fejlődő hátrányos helyzetű gyermekeken. Célunk a ké­pességek sokoldalú fejlesztése. Ahhoz, hogy valaki megtanuljon írni és olvasni, bizonyos alapkészsé­gekkel kell rendelkeznie. Ezeket csak célzott, tudatos fejlesztőmunkával tud­ják kialakítani. Ezért a gyerekek az első fél évben az óvodai élethez közelítő te­vékenységkomplexumokban dolgoz­nak, s délben egy-egy órát alszanak. Az elsős tantervi anyagot két év alatt sajá­títják el, iskolaotthonos rendszerben. Az osztálylétszám tíz. A gyerme­kekkel két pedagógus foglalkozik, szí­nes, változatos játékok, taneszközök segítik a fejlesztőmunkát. Tapasztala­tok szerint a gyermekek fejlődési üte­me megfelelő. Az alapvető iskolai szo­kásokat elsajátították, beszédkészsé­gük, mozgáskoordinációjuk jelentő­sen javult a félév alatt, és — ami lega­lább ilyen fontos — szívesen járnak iskolába. — A következő tanévben ismételten szeretnénk újabb kétéves első osztályt indítani — újságolta végezetül az igaz­gatónő. — Hiszünk benne: ha a kezdő, alapozó szakaszban mindenütt feltár­ják a hiányosságokat és orvosolják is a bajokat, akkor nem kell majd olvasást és írást tanítani a szakmunkásképző in­tézetekben! —m.j.— Tavalyi mérleg: 8 milliós veszteség! „Rászámoltak” a Pentamerre... A még kitartó vasasok egyike, Kertes Lajos Bátonyterenye. Tornyosul­nak a viharfelhők a Pentamer Lakatos- és Szerelőipari Kisszö­vetkezet felett. A múlt évet 120 dolgozóval kezdő, de jelenleg már a felét sem foglalkoztató gazdasági szervezet tavaly mindössze 20 millió forint árbe­vételt ért el, melyhez 8 milliós veszteség párosult. —Minket is elértek az általános hazai gondok — mondta Szolnoki József elnök. — Nincs belföldi megrendelés, a külföldi vállalá­sok legjobb esetben is csak mini­mális nyereséget hoznak. Mi 11 millió forinttal tartozunk partne­reinknek, nekünk 6 millió a köve­telésünk. A múlt évben szövetke­zetünk 2 millió forint késedelmi kamatot fizetett, mi 1,2 milliót kaptunk. De nem folytatom... A húsz nőnek munkát adó mű­szerüzemet megrendelés hiányá­ban kellett bezárni. Hátramaradt 300 ezer forint veszteség. A szin­tén húsz embernek kenyeret adó és ugyancsak megrendelések hí­ján megszüntetett építőipari rész­leg számlája 3,5 milliós ráfizetést mutatott. Az előző esztendőben 1 milliós nyereséget hozott az Ausztriában és az NSZK-ban vég­zett alvállalkozói munka, ez vi­szont tavaly erőteljesen megcsap­pant. Tudniillik tíz bátonytere­nyei vasas inkább „átigazolt” a fő- vállalkozóhoz, a Szellőző Mű­vekhez, csakhogy tovább dolgoz­hasson külföldön. Néhányan azért váltak meg a kisszövetkezettől, mert kevesellték a bért. Igaz, ami igaz: 1990-ben csak januárban volt béremelés, az árak ugyanak­kor szinte megugrottak az év so­rán. A lényeg: a kényszerből el­bocsátottaknak fizetni kellett a felmondási időt, ezzel szemben a bevétel vészesen lecsökkent. — Muszájból egy svájci— magyar kft.-nek gyártunk na­gyobb és kisebb űrtartalmú konté­nereket — tájékoztatott az elnök. — A nagyobbak ráfizetések, a kisebbeken nincs veszteség, de nyereség sem. Több kézen megy át a termék, mindenki leemeli a maga jövedelmét, s mi nyomott áron vagyunk kénytelenek gyárta­ni. Példának okáért egy nagyobb méretű konténerre mindössze 400 forint bér volna fizethető, de ezt túllépjük, mert olyan rövid idő alatt képtelenség a munkát elvé­gezni. A saját gyártmányú konté­nereinkre 2 ezer forint bér volt kifizethető, s még így is nyeresé­get hozott. Sürgősen más megren­delő után kell néznünk!/ Az első negyedév végén dől el, hogy milyen sorsra jut a Penta­mer. Az elnök ugyan bizakodó, de nem titkolta: előreláthatóan 60 százalékkal emelkednek a költsé­geik, a külföldi partner azonban nem ismeri el az árban az inflációt. Öröm az ürömben: a kisszövetke­zet vagyona 18 millió forint, tehát több mint kétszerese az adósság­nak. A megkérdezett dolgozók pesszimistábbak az elnöknél. Vanya Tibor csoportvezető, aki 21 éve tagja a szövetkezetnek, így fo­galmazott: — Semmi jóra nem számítok. Jövőre mennék nyugdíjba, de nem biztos, hogy azt innen megtehe­tem. Bárcsak tévednék! (kolaj) — (mikuska) Mátraverebély. Huszonkét éves a helyi képviselő-testület legifjabb tagja. Kökény Zsuzsannának hívják, s ő a köz­ségben élő mintegy kétszáz ci­gány lakos szószólója. — Nehezen álltam rá, hogy el­vállaljam a feladatot. Az azóta már megszűnt Cigányok Érdekvé­delmi Szervezete jelölt a választá­sokon, de szinte az utolsó percig halogattam a döntést. Végül még­is igent mondtam. Igaz, még min­dig furcsa egy asztalhoz ülni a képviselőtársakkal, hiszen több­ségük az apám lehetne. De remé­lem, idővel elmúlik ez az érzés. Zsuzsa a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnáziumban dolgozik, szervező-ügyintéző. Három évvel Huszonkét ' évesen a cigányság szószólója ezelőtt ugyanitt végzett. Volt egy sikertelen felvételije a nyíregyhá­zi tanítóképzőben, amely mintha túlságosan elkedvetlenítette vol­na... Érzi, tovább kell lépnie, de még nem tudja, mit tegyen. Nagy családban nőtt fel — öt testvére van —, tisztában van vele, milyen problémákkal kell megbirkóznia a cigányságnak. Véleménye szerint a munkanél­küliség a legégetőbb gond, mely­nek megoldására a következő el­képzelései vannak: — Helyi szinten kellene többet foglalkozni a cigányokkal. Pél­dául támogatni a továbbtanulásu­kat, dolgozók iskoláját indítani számukra. Tudtommal ők vállal­nák a képzést, csak azt nem tu­dom, mit szólnának ehhez a peda­gógusok. A fiataloknak nagyon hiányzik egy klub, s amíg nincs, kénytelenek a környező települé­sek szórakozóhelyeit felkeresni. Kökény Zsuzsa bízik benne, mindezek nem elérhetetlen célok. Reméljük, nem kell csalódnia! (m.j.) A szociális és gyámügyi segélyekről Bátonyterenye önkormányzata az első negyedévi költségvetésé­ben 310 ezer forintot fogadott el rendkívüli szociális és gyámügyi segélyekre. Mivel azonban az 1990. második fél évében elma­radt segélyeket is most kell ren­deznie, ezért a fenti keret 400 ezer forintra egészítette ki a testület. A felhalmozódott közel 600 segély­kérelem feldolgozása folyamat­ban van. A beadott kérelmek jo­gosságát egyenként vizsgálja meg a január 31-én alakított ad hoc bi­zottság. A jogos kérelmekre még ebben a hónapban kifizetésre ke­rülnek a szociális segélyek. Addig is a lakosság szíves türelmét kér­jük! Egészségügyi és szociális bizottság Fickó, Remény és a trió... Papír lesz ebből! — mutat a felaprított, berakott bükkhasábokra Varga János, a nagybátonyi erdészet alkalmazottja, aki harmad­magával vágja, hordja áfát Szorospatak erdeiben. T ársai: Bazsó Mihály és Rónai András. A trió mindhárom tagja erdészeti dolgozó, nagybátonyi lakos. Pár napja Szorospatak és Szuha között termeltek, elmaradhatatlan segítőtársaikkal: Fickóval és Reménnyel, a két lóval. Fotók: Mikuska István Bátonyterenye. Nógrád, Heves és Borsod megye összesen, mint­egy ötven nagyáruházát látja el áruval a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi lerakata. Hetente kétszer kapnak árut, jelenleg, mintegy 35 milliós készlettel ren­delkeznek. Idei tervük szerint a közeljövőben nemcsak harisnyát, hanem cipőt is fognak árusítani, de csak közületeknek. Bizonytalanság adóügyben Nemti, Dorogháza, Szuha, Mátraverebély. Az új helyi adók ügyében mind a négy településen teljes a tanácstalanság. Egyelőre felméréseket készítenek, hogy bizonyos mértékű adók kivetésé­vel mennyire járnának jól a közsé­gekben. A képviselő-testületek csak ezt követően, az adatok birto­kában foglalkoznak majd a kér­déssel. Napirenden a négyéves program Bátonyterenye. Az önkor­mányzat képviselő-testülete feb­ruár 14-én (csütörtökön) 15 órai kezdettel, a kisterenyei házasság- kötő teremben tartja következő ülését. A képviselő-testület meg­tárgyalja 4 éves programját, dönt a polgármesteri hivatal szervezeti felépítéséről, s meghatározza a helyi járati közlekedési díjak ha­tósági árát. Felvehető három szakember Dorogháza. Hosszas vita után az önkormányzati képviselő-tes­tület döntött a polgármesteri hiva­tal létszámáról. E szerint, a jegy­zőn kívül egy-egy pénzügyi, igaz­gatási és adóügyi szakembert al­kalmaznak. Abban is megálla­podás született, hogy fél év múlva a képviselő-testület visszatér a témára, s szükség esetén korrek­cióra is sor kerülhet. Bővítik az iskolát Lucfalván Az egyik legsürgősebb feladat Lucfalván az általános iskola bővítése. Az intézmény ugyanis mindössze hat tanteremmel ren­delkezik, s így két osztály gyer­mekei délután kénytelenek tanul­ni. Az építési terv már elkészült, s lakosság társadalmi munkára is vállalkozik, hogy még az idén minden osztálynak legyen saját tanterme. Fogadónap Kisterenye. Szomszéd Tamás alpolgármester február 13-án (szerdán) 14-től 16 óra 30 percig a kisterenyei ügyfélszolgálati iro­dán tart fogadónapot. BÁTONYTERENYE ÉS KÖRZETE Cipő a harisnya mellé

Next

/
Thumbnails
Contents