Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

1991. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Kinek állt érdekében a kiszivárogtatás? Emeljünk emlékművet! (Folytatás az 1. oldalról.) (Folytatás az 1. oldalról.) pályázat feltételeit, tudja, hogy a bizottság csupán javaslattal él a vezető felé, aki viszont jogszabá­ly adta lehetőségénél fogva máso­kat is kinevezhet. Ezzel vala­mennyi pályázónak tisztában kel­lett lenni, éppen ezért nem értem a felháborodást, a különféle men­demondát. Nagy valószínűséggel a pályázók között több alkalmas személyt is találhattak, de végtére is csak egy főkapitányra van szükség. Ezért sem érzem magam vesztesnek... Tanulságos volt számomra. Rádöbbentem ugyanis, hogy ki­nek illik, és kinek nem feltétlenül szükséges pályázni. Még a saját belügyi lapunk, a Magyar Rendőr is bizonyos önjelöltekről beszélt, és tudtára hozta országnak-világ- nak, hogy melyik körből illett volna „hivatalból” pályázni, és kinek nem lett volna szabad meg­tenni. Magam bőrén is mindezt ta­pasztaltam, még ha burkolt for­mában is, tudtomra hozták, hogy magas lóra kívánok felülni. Ügy látszik, az ügyhöz megyei lapjainknak is sikerült nagyon jó informátort találniuk, aki hűen tájékoztatta a lapok tudósítóit az eredményekről, olyannyira, mintha maga is a bizottság tagja lett volna. A „szóvivő” egyet viszont — talán tudatosan — el­(Folytatás az 1. oldalról.) iratok dolgában nyomozott, újabb adatokat kapott Nagy Sándorról. Igaz, nem a takarékszövetkezeti ügyben, hanem teljesen másban. Kislánya nincs, de gyűjt neki Hollókőn napi beszédtéma volt, miért is hord a postás oly gyakran teljesen ismeretlen sze­mélyektől, az ország több részé­ből is pénzküldeményt Nagynak? Jelenleg — mivel a nyomozás még folyik — rendőri titok az in­formátor neve, de tény, hogy na­pokon belül fény derült a nem mindennapi turpisságra.­Elkerült a rendőrségre az Új Ember című katolikus hetilap ’90. december 23—30 megjelölésű száma, melynek hirdetései között az alábbiakat is olvashatták: „Súlyos szívbetegségben szen­vedő kislánya Németországban elvégzendő műtétéhez kér anyagi segítséget Nagy Sándor, Hollókő, József A. u. 3.3176". jizzel az aprócska szöveggel Nagy, akinek nemhogy gyerme­ke, felesége sincsen, megbukott. Ettől a pillanattól kezdte figyelni a rendőrség. Bár a postai titoktar­tási kötelezettség miatt a nyomo­zás nem sokat haladt előre. Annyi viszont egyértelműen kiderült, hogy Nagy széles körű levelezést folytat „kislánya” ope­rációjáért. Ennek újabb jele volt a Hirdető című ingyenes magánhir­detési fórumban a jelentkezése. Hogy mit írt a szerkesztőségnek, azt ma még a rendőrség sem isme­ri, ám a két dokumentumból kö­rülbelül megtippelhető. Kivonat a Hirdetés című újság­ból: ,,Kedves Olvasók! Segítséget kérünk egy négyéves kislány éle­tének megmentéséhez. Külföldön végzendő szívműtéthez kérjük hallgatott: milyen is volt igazából a bizottság összetétele. Nos, sportnyelven szólva, úgy nézett ki az egész, mintha egy futtballmérkőzésen a két partjel­zőt a hazai közönségből verbuvál­ták volna, akik mindig egy irány­ba lengetnek. Az ötfős bizottság két megyei tagja közül az egyiket, nem kis tortúra után, pár hónapja nevezték ki a megyei rendőrségen osztályvezetőnek (aki egyben szakszervezeti funkcionárius), míg a másik tag a megyei önkor­mányzatot lett volna hivatott kép­viselni; róla később kiderült, hogy igazából nem is volt tagja az önkormányzatnak. Ilyen előzmények után nem lehetett kétséges az eredmény végkimenetele. Felvetődik vi­szont egy kérdés: mennyire kell hitelesnek tekintenünk? Tudomá­som szerint ugyanis az ügyben még nem adtak ki hivatalos állás- foglalást, ezért elképzelhető, hogy csupán a közvéleményt pró­bálják mindezzel befolyásolni. Az eredményről ugyanis a legilleté­kesebbeket — a pályázókat — a mai napig sem tájékoztatták. Egyet viszont tisztán látok: a bomba „jókor” robbant. De re­mélem, mindez nem befolyásolja az önkormányzat tagjait véle­ménynyilvánításukban. segítségüket. A gyermek meg­menthető, de az idő nagyon szo­ros. Tudjuk, milyen nehéz időket élünk, de gondoljunk arra, sok kicsi sokra megy, és inkább ad­junk, mint kapnunk kelljen. Szám­laszám: KONZUMBANK RT. Fiók Jászberény. 459-98922-K- 16-11701. Kérjük feltűntetni: Nagy Renáta. Rózsaszín utalvá­nyon is fel lehet adni a következő­képpen :,,Segítsenek Alapítvány" KONZUMBANK RT. fiókja 5111 Jászberény, Lehel vezér tér 29. (Hátul rá kell írni Nagy Renáta.) Segítsenek, hogy segíthessünk!!! Köszönjük! (A megjelent hirdetés szövege a rendőrség számára is okoz — jelen pillanatban—megfejthetet­len dolgokat, melyeket hamaro­san megvizsgálnak. Többek kö­zött azt, hogy Nagy Sándornak vajon milyen „üzlet” volt banki átutalással pénzt kérni, ráadásul Jászberénybe?) A másik dokumentum a még ’90. december 5-én a Hirdető új­ságtól kapott levél: „Tisztelt Uram! Mélységesen megdöbbentett minket az Ön kuponja. Természe­tesen leközöljük a hirdetését, de emellett én már megpróbáltam hathatósabb segítség szervezését is. írtam két olyan kuratórium­nak, amelyeknek az a feladata, hogy segíteni tudjanak bajba ju­tott embereken. Kérem, szíves­kedjen nekem megküldeni posta- fordultával gyermeke fénymásolt diagnózisát, és azt a papírt, ame­lyen a magyar orvosi tanács a gyermek külföldi gyógykezelését támogatja. Abban a pillanatban még széle­sebb körű gyűjtést indítunk, és szívből remélem eredményes lesz. Kérem írja meg nekem, mekko­ra gyerekről van szó, fiú, vagy kislány. Kívánok Önöknek min­den jót, és minden tőlünk telhetőt megteszünk a gyermek érdeké­lelkiismerete sem lehet tiszta addig, amíg nem adhatja meg a méltó tisztességet halottainak. Nem lehet nem gondolni arra, mióta a „sivatagi vihar" kezdetét vette, hogy valahol valakik már újra sírnak, gyászolnak és temetnek. Lehet, hogy előbb lesz emlékműve a harmadik világháborúnak, mint nálunk a másodiknak? Tudom, nem mi tehetünk róla, amiért évtizedekig tilos volt emléket állítanunk a pa­rancsszóval halálba küldött kato­náinknak, az erőszakkal elhurcolt salgótarjáni zsidóságnak, és a többieknek, a kegyetlen táborok \ áldozatainak. Az idő mindent elhomályosító ködében az emlékek lassan megfakulnak. A Don-kanyamál eltűnt keresztapám arcát már hiába próbálom felidézni. Jobban emlékszem nagyanyám kifogyhatatlannak tűnő könnyeire, s a viszontlátás reményét őrző hitére., A második világháború áldozatainak is lekiismereti kötelességünk lenne emléket állí­tani, évtizedek adósságaként. Miért foglalkozunk most mégis 1956. december 8. emlékművének megvalósításával? Elsősorban Salgótarján. Február 11-én, hétfőn 17 órai kezdettel tartja közgyűlését a múzeumbaráti kör, a Nógrádi Történeti Múzeum ta­nácskozótermében. A résztvevők ben, és remélem az emberek is fel tudják majd fogni, mit jelent egy ilyen betegség a szülőknek. Szere­tettel üdvözlöm önöket, a kis bete­get sokszor puszilom. Név, aláírás. U. i.: Elnézést, tudom, hogy kislány!” Feltámadt a népfront? Teljes bizonyossággal most még a nyomozók sem tudják, milyen széles körű volt Nagy Sándor adománykérő levelezése. Egy előkerült levél ellenben arra vall, bizonyára ötletekben nem volt hiány az álszülőnél. Képes volt a már megszűnt Hazafias Népfrontnak írni, méghozzá Nyíregyházára, ahonnan — láss csodát! — választ is kapott!!! „Kedves Testvér! Most jött meg levele, és már válaszolok is. Ha három nappal előbb megjött volna kérése, máris közöltük volna a kérést gyűjtésre a karácsonyi számunkban, de már a nyomdában van a lap. Holnapu­tán főszerkesztőnkkel találkozom Pesten, előterjesztem, támogatva a kislánya ügyét. Kár, hogy la­punk is pénzhiánnyal küzd, így nincs alapunk, amelyből mi ma­gunk segíthetnénk. De olvasóink majd... kár, hogy ehhez még idő kell. Addig is kívánunk kedves kislányának könnyebbedést, Maguknak istentől türelmet és sikert a kislány gyógyíttatásában. Isten áldását kívánva és kegyel­met karácsonyra, szeretettel, együttérzéssel: Aláírás. Népfront országos elnök ’90. dec. 4.” Miközben a rendőrség folya­matosan figyelte az adománykérő napjait, a már-már elfelejtett ta­karékszövetkezeti kölcsöntarto­azért, mert 1956 szelleméből, elbukott harcainak folytatásából nőtt ki mindaz, amelyet mi ma vértelen forradalomként, rend­szerváltásként élünk át, még mindig bízva abban, hogy a hosszú vajúdás után lassan meg­születik a szebb holnap. A vilniusi eseményeket látva, önkéntelenül is mindenki arra gondolt, * ami nálunk, Salgótarjánban is történt, tízszer annyi ártatlan áldozattal, azon a téren, ahol emlékmű ma is csak a „győzteseknek” áll. Bevallom, csak a készülő emlékműről szán­dékoztam írni, de ma olyan napo­kat élünk, hogy lehetetlen nem gondolni azokra az összefüggé­sekre, amelyek minden forrada­lomban és igazságot kereső hábo­rúban közösek: a humánusabb, emberhez méltó életfeltételek megteremtésének akarata, amely a diktatúrák megdöntése nélkül lehetetlen. Az Ipar és Képzőművészeti Lektorátus pályázatot hirdetett fiatal művészek között, akik a megyében élnek, ide kötődnek. Kettőszázezer forintot ajándékozott e nemes célra, amely tekinthető adománynak, de művészeti mecenatúrának is. A zsűri a salgótarjáni Szabó Tamást és a balassagyarmati Párkányi az elmúlt évi munkát értékelik, meghallgatják a számvizsgáló bi­zottság jelentését, és az ez évi program összeállításához tesznek javaslatokat. zás ügyében 1991. január 22-re beidézték kihallgatásra Szé- csénybe. Nagy Sándor helyett el­lenben egy Budapesten feladott távirat érkezett! „Nagy Sándor a baleseti klini- kánkon fekszik súlyos állapotban, dr. Szabó" Miután nem derült ki, melyik klinika, melyik baleseti sebésze­tének, melyik doktor Szabója adta fel a táviratot, a nyomozók elrán- dultak Hollókőre. Január 26-án sikerült is otthon találniuk a fiata­lembert, teljes erőben, egészség­ben. Házkutatásra került sor. Az áramot is lopta Ahhoz képest, hogy Nagy Sán­dorral kapcsolatban a rendőrség a vissza nem fizetett kölcsön ügyé­ben kezdett nyomozni, s időköz­ben meglepetésként előkerült nem létező kislánya ügye is, a „háztűznéző” során már nem is volt váratlan a látnivaló. Előkerült itt sokminden. Egy KRESZ közúti jelzőtábla, mű­anyag csövek hosszú méterei, ak­kumulátor, hegesztőapparát, egy T-54 harckocsi infraoptikája. Nagy Sándor beismerte, hogy mindezeket lopta, miként 1985- től lakásának áramát is. Ügyeiben ugyancsak összetett a dolga a rendőrségnek. Nem tud­ni még, hogy a korábbi amnesz­tiarendelet hány bűncselekmé­nyéből menti fel, hogy miből fize­ti ki majd hat esztendő áramdíját és takarékszövetkezeti kölcsönét, hogy mennyi pénzt kapott nem létező kislánya operációjára, hogy egyáltalán terheli-e őt újabb bűncselekmény? Egy ellenben kívánatos lenne, s ezt a rendőrség a napokban közzé­tett felhívásában is kérte: Nagy Renáta külföldi szívműtétjére senki ne ajánljon fel pénzt! V. I. Pétert találta alkalmasnak az emlékmű újra átgondolt, esetleg új elképzeléseket megvalósító makett elkészítésére, nagyobb méretben. Határidő március vé­gén: alkotásaikat akkor szeret­nénk újra kiállítani, fotóikat a saj­tóban közölni, azzal a szándékkal, hogy választási, illetve döntési joguk legyen azoknak, akik itt élnek! Akik számára készül, és akiknek az adakozásából valósul­hat csak meg. Ezért kéréssel fordulunk újra a vállalatokhoz, intézményekhez, szervezetekhez, külföldön élő magyar honfitársainkhoz, polgárainkhoz! Lehetőségükhöz mérten járuljanak hozzá az emlékmű költségeihez. Szívesen fogadunk nem csak adományokat, de véleményeket is, hiszen a December 8. -emlék­mű nemcsak engesztelés, emlé­kezés és figyelemkeltés, de esztétikus megjelenésével kör­nyezetünket is szebbé, humánu- sabbá teszi. December 8. Emlékmű Alapítvány 3100 Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 13. Számlaszám: OTP Négrád Megyei Igazgatóság 750-5064-1. Cs. M. Harmincketten jelentkeztek az Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Irodája, az Új Nógrád Szerkesztősége, a Nógrád Megyei TIT, a salgótarjáni Tán­csics Mihály Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola, va­lamint a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetei által meghir­detett gépíróversenyre. Az elődöntő február 23-án (szombaton) 10 órakor lesz, Roz- gonyi József igazgató hozzájáru­lásával, a Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szak- középiskolában. (Salgótarján, Május 1 út 58.) Kérjük a balassa­gyarmati és pásztói jelentkező­ket, hogy ők is Salgótarjánban vegyenek részt ezen. Az elődöntő tízperces másolásból áll, mecha­nikus és elektromos írógépeken, a gépekre vonatkozó országos sza­bályok alapján. (Amennyiben a versenyző saját írógépen verse­nyez, kérjük, időben érkezzen a helyszínre, hogy gépét a verseny indulására működőképessé tud­juk tenni!) Az elődöntőn eredményesen szereplő első tizenöt versenyző kerül a döntőbe, ahol az első há­Bercel. Munkahelyteremtő alapból kapott összegből hozta létre az AUTOSTANDARD Műszaki Kereskedelmi és Szol­gáltató Nyugatnémet—Magyar Közös Kft. az autóroncsgyűjtő és használt alkatrészt árusító tele­pét, ahol tizenkét személynek kívánnak megélhetést biztosíta­ni. A polgármesteri hivatal által Nincs helyi adó Becske. A képviselő-testület egyelőre nem foglalkozik a he­lyi adók bármelyikének is a be­vezetésével. Amennyiben a második fél évben ezt a témát napirendre tűzik, akkor is első­sorban a jövő évi bevezetés elő­készítésével kapcsolatos tenni­valókat határozzák meg. A téma elhalasztását a többi között az indokolja, hogy a község lakos­ságának többségét az idősebb korosztály képviseli, akik kö­zött sok a kevés pénzű nyugdí­jas. Gyógynövények, reform­táplálkozás Pásztó. Jójárt Gyöngyi ter- mészetgyógyász-reflexológus indít megfelelő érdeklődés ese­tén 40 órás tanfolyamot a pásztói művelődési központban. A je­lentkezési határidő február 15-e. Témái: a reformtáplálkozás, gyógynövények, népi gyógy­módok, reflexológia — a „kéz­nél lévő” megelőzés, fájdalom- csillapítás. rom helyezettet jutalmazzuk. Az elődöntőn (kb. 13 órakor) hirde­tünk eredményt. A döntőbe kerül­tek részére a döntő időpontját, helyét, a feladatok jellegét levél­ben közölni fogjuk. A verseny első helyezettje a PALÓCKER ötezer forintos élelmiszer-vásár­lási és a salgótarjáni polgárvédel­mi parancsnokság szintén ötezer forintos ruhavásárlási utalványát kapja. A második helyezett nye­reménye a Palóc Rutin Kft. ingye­nes autóvezetői tanfolyamán való részvétel, a harmadik helyezetté pedig a TIT ötezer forintos vásár­lási utalványa. Kérjük, amennyiben még nem fizették be a nevezési díjat, azt február 15-ig a TIT Nógrád Me­gyei Egyesülete (Salgótarján, Mérleg út 1.) pénztárába, hétköz­napokon 8—16 óráig szívesked­jenek befizetni. A balassagyar­mati és pásztói jelentkezők ahelyi TIT-szervezet pénztárában fi­zethetnek. A versennyel kapcsolatos to­vábbi információkat a közgazda- sági szakközépiskolában kaphat­nak; dr. Gajzágó Aladárt, vagy Nagy Melindát keressék. Tele­fon: 11-898, vagy 16-745. kedvező áron biztosított tárolóte­rületen 38 roncskocsi található. Eddig hatot értékesítettek a „be­hozott állapotnak” megfelelően. A roncskocsikból a jövőben a jelenleginél nagyobb ütemben szedik ki a használható alkatré­szeket. A múlt év szeptemberétől február elejéig 400 ezer forint be­vételre tettek szert. Király Mihály ifjúságvédelmi főelőadó Renáta nem él, de gazdag... Számvetés és tervezés Megyei gépíróverseny • Autóbontó — munkahelyteremtéssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents