Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

1991. FEBRUÁR 19., KEDD MEGYEI KÖRKÉP iinznuü 3 Magyar sajátosság: áfa, áfások Nem szándékosak a mulasztások... Ismét bányásznak a pusztán j Székvölgypuszta. Annak ide- I jén a bányászatnak köszön- | hette létét a Kazárhoz tar- | tozó apró település és annak | megszüntetése után a csgk- l nem teljes elnéptelenedését is. Kérdés, milyen hatással I lesz a múlt hét végén bein- I dúlt külszíni fejtés a puszta j életére? Az tény, hogy a szállító | járművek sürgés-forgása ala- j posan felverte a környék 1 csendjét, mégis jó látni a í paks-szekszárdi víztársulat I kotrógépeit, illetve a Debre- I ceni Szolgáltató és Fuvarozó | Gmk teherautóit a tölcsérsze- I rüvé mélyített völgyben és I körülötte. A terület szénva- I gyona: 340 ezer tonna, idén | ebből 82 ezer tonnát termel- 1 nek ki. A fejtés a jövő év- I ben, sőt azután is folytató- I dik. Nyolctól huszonkét mé­Mi marad az adóból? Szátok. Az önkormányzatok egyik bevételi forrása a lakóhá­zakra és a telkekre kivethető helyi adó lesz. Illetve valószínűleg csak lenne. Szátok egy kistelepülés a sok közül, ám Chyczy György polgármester gondja nem egyedi. A falu 480 lakójából 240 fő inaktív, nagy részük leszázalé­kolt, beteg ember vagy munkanélküli, tőlük pénzt követelni szin­te reménytelen. A házadóval sem jobb a helyzet. A sokgyermekes cigánycsa­ládok — mivel a ház alapterületét bőven meghaladja a sze­mélyenkénti 25 négyzetméter adómentesség - nem kötelezhetők adófizetésre, a paraszthózak pedig' a konfortfokozat hiánya mi­att esnek ki a jogszabály hatálya alól. így csak néhány épület után számíthat bevételre az önkormányzat, ennek összege azon­ban elenyésző. A legtöbb esetben a nagyobb területű telkeken több lakóház is áll, ezért a telekadó sem jelent valódi megoldást. Marad tehát biztos forrásként az állami támogatás, ami ép­pen csak arra elegendő, hogy a legszükségesebb intézménye­ket, közszolgáltatásokat finanszírozzák. Az új beruházásokra, a fejlesztésekre majd csak a távoli jövőben kerülhet sor. Jobbágyi patikáriusok Ter vastagságú földréteg alatt húzódik a széntelep, amiből naponta 5-600 tonnát bá­nyásznak ki. A szén háztar­tási tüzelésre is alkalmas. A Pontosan 1933-ban létesí­tette a jobbágyi fiók­gyógyszertárat Kessler Gyu­la apci patikus. A Gyógy­szerészeti zsebkönyv szerint ekkor a község 1729 főt jük. Ne keltjei} ezért utaz­ni a betegnek Pásztora, vagy még tovább — mond­ja Petreczky Zoltán gyógy­szertárvezető, aki egyben Pásztó város önkormányzati Népi ülnök jelölése A bíróságok népi ülnö­keinek megbízása 1991. már­cius 31-én lejár. A bírósá­gokról szóló törvény sze­rint népi ülnököt a bíróság illetékességi területén ál­landó lakos választópolgá­rok, a helyi önkormányza­tok képviselő-testületei és a társadalmi szervezetek — a pártok kivételével — jelöl­hetnek. Pásztó város és körzeté­ből tehát — a Pásztói Vá­rosi Bíróságra, a Nógrád Megyei Ügyészségre, a Nóg­rád Megyei Munkaügyi Bí­róságra megválasztandó né pi ülnököket lehef jelölni. Minden választójoggal rendelkező állampolgár ál­líthat jelöltet február 20-ig, a polgármesteri hivatalok­nál található nyomtatvá­nyon. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát is a jelölés elfogadásáról. Életünk csaknem minden területén olyan új fogalmak­kal, s ebből eredő jogokkal, kötelezettségekkel, előnyök­kel és hátrányokkal kell meg­ismerkednünk, megbarát­koznunk, amelyek nem jel­lemezték a korábbi éveket, kötődnek az átalakuláshoz, átmenetet jelentenek, vagy netán egy folyamat elindítá­sának vetik meg az alapját. Idesorolhatjuk az áfa befi­zetését, visszaigénylését, a választás lehetőségét, az ezt kísérő mai gondokat, a mu­lasztásokat elkövetők anyagi konzekvenciájáig. A témával kapcsolatos kérdésekre Pet- rény Gáborné, az adófelügye­lőség vezetője és Zöld Imre kereskedelmi osztályvezető válaszolt. — Mi a meghatározó az áfánál? Zöld Imre: — Alapvetően két kategória van. Az előb­bibe a magánlakás-építés és a mezőgazdasági kistermelés, a másikba az áfa-törvény alá tartozó, áfás magánsze­mélyek — bérbe adók — és vállalkozók tartoznak. Az első kategóriába soroltaknál csak visszatérítéses áfa van. Ügy néz ki, hogy ez kizáró­lag magyar sajátosság, nem tudunk arról, hogy más or­szágokban is lenne ilyen. Az egyéni vállalkozók alanyi jogon választhatnak adó- mentességet. Ebben az eset­ben nem számolhatnak fel az értékesítés után, de nem is igényelhetnek a beszerzés után áfát. Ennek az érték­határa a kereskedelmen és a vendéglátón kívül három- százezer * forint árbevételhez kötődik. A kereskedelemben és a vendéglátásban pedig egymillió „ .,fo,rin,t bevételhez tapad. Ez akkor is érvényes, amennyiben több tevékeny­séghez kapcsolódik. — A párosítás valamilyen feltételhez van kötve? Petrény Gáborné: — Nincs! Ez alapítói jog. Csupán ér­dekességként említem a páro­sításokat : varrónő—táska­készítő, vízvezeték-szerelő— vegyeskereskedő, kőműves és fűrészes, virágboltos és palackozott italokat árusító nőiruha-butikos és női sza­bó. Van olyan tapasztala­tunk, hogy a vállalkozók nem élnek az anyagi mentesség lehetőségével. Az induláskor, üzletpolitikai szempontból, egymillió forint alatti forga­lomnál el kell dönteniük, hogy belépnek-e az áfa-kör­be, efelett pedig célszerű ezt a formát választani. A máso­dik kategóriába, a beszerzés­kor fizetendő áfát — a be­jövöt — levonhatja a fize­tendő áfából. Amennyiben nagyobb a beszerzési, mint az értékesítési áfa, akkor előfordulhat, hogy vissza­igényelhető áfája van. El­lenőrzéseink során jó tapasz­talatokat szereztünk. A jog­talanul visszaigényelt áfa nem számottevő. Ebben az esetben sem szándékosak a hiányosságok, lényegében a rendelet félreértelmezésé­ből adódnak. — Mi az, ami önöknek gondot okoz? Petrény Gáborné: — Az első kategóriában az építő­anyag-nagykereskedelem­ben a számla hiányos kiál­lítása okoz gondot. Sok esetben az ipari termékjegy­zék hiánya miatt, az ottani mulasztások nálunk derül­nek ki, ami az érdekeltek felesleges utaztatását jelenti. A második kategóriában le­vőknél az a gondunk, hogy nem figyelnek oda, nem tá­jékozódnak kellően a tenni­valókról, s emiatt nem min­dig a számukra legkedve­zőbb megoldást választják. A, törvény szerint év közbeni módosításokra — áfa-beje­lentkezésre, -kilépésre, -átje­lentkezésre — nincs lehető­ségük. Azt tanácsoljuk, hogy a vállalkozók csak akkor döntsenek, ha ismerik ér­dekképviseleti szervük ja­vaslatát, birtokában van­nak az ügyfélszolgálati iro­dákban hallottaknak. Mi mindenkor igyekszünk a reá­lis tájékoztatás mellett a legkedvezőbb megoldást el­mondani. A döntés viszont továbbra is az övéké. — Az elmúlt évben a nyugta bevezetése felborzol­ta a kedélyeket. A vélemé­nyek egyértelműen annak el­törlését szorgalmazták. Ez­zel kapcsolatban mi a hely­zet? Zöld Imre: — Szerintem egy kicsit túl van dramati­zálva a dolog. Erről győ­ződtem meg a vállalkozók­kal való beszélgetés során. Részükről sokkal nagyobb a megértés, mint ahogy ezt a közhangulat visszatükrözte Nagyon szűk körben tovább­ra is felmentést lehet kapni a nyugtaadás kötelezettsége alól. Ez kapcsolódik az ár­bevétel nagyságához és a se­gítő családtagokhoz. Például évi tízezer forintos bruttó bevételhez, vagy hetven éven felül, a terménydarálói tevé­kenységhez stb. A mára el­csendesedett vita után, e módosított áfa-törvényben sem szerepel a kötelező nyugta megszüntetése. — Végül mire számítsanak azok. akik elmulasztják, vagy tévesen számolják el áfáju­kat? Petrény Gáborné: — Az el­múlt évben figyelmeztetés­ben és néhány ezer forintot kitevő szabálysértési bír­ságban részesítettük a mu­lasztókat. Az új adózás rend­jéről szóló törvény súlyosao- ban szankcionálja a hibát vétőket, mint az eddigi. Amennyiben a működőké­pességgel kapcsolatos elő­írásokat megszegik: elmu­lasztják az általános forgal- miadócbevallást, mulasztási bírságot kell fizetniük a be nem vallott Összeg után. Ha viszont nem fizetik be ha­táridőre, akkor kereskedelmi kamatot számolunk fel. ami a mindenkori jegybanki kamat kétszeresét jelenti. Amennyiben részletfizetést kér a forgalmi adóra, azután ugyancsak kamatot kell fi­zetni, nem úgy. mint eddig — fejezte be tájékoztatását Petrény Gáborné. Venesz Károly Ez is a mi zsebünkre megy Miért magas a víz ára? Petreczky Zoltán gyógyszerkészítés közben. . Kép: Mikuska számlált, s a tulajdonos Kessler már alkalmazottat is foglalkoztatott Szabó Ele­mér személyében. A gyógy­szertár később a Szent György nevet kapta... (Rész­let abból a kis helytörténeti munkából, amelyet Pet­reczky Zoltán szakgyógy­szerész és barátja, Reiter László készítettek a Szent György patika múltjáról és jelenéről.) A patika, ha kissé megkopottén is, de van, ma is működik. Ki­szolgálja azt a néhány ezer embert, akik Jobbágyiból és a környező községekből itt kívánják beszerezni a szükséges gyógyszereket. — Méreteinkhez képest elég jó az ellátásunk. Itt olyan gyógyszerek kerül­tek pillanatnyilag hiány­cikklistára, amelyeket ed­dig a szocialista országok­ból hoztak be. Akad olyan kenőcs, folyadék, tabletta, amely ha nincsen gyári csomagolásban, a lehetősé­geink szerint itt elkészít­képviselő-testületének is a tagja, s a szurdokpüspöki fiókgyógyszertár életre hí­vója. — Szurdokpüspöki nagy­község, sok az idős ember, akiknek már nyűg, nehéz­ség az utazgatás — folytat­ja. Az ottani önkormány­zat is örült az ötletnek és segített mindenben. Min­den hétfőn és pénteken be­pakolok az autóba és az óvoda melletti rendelőben 10 és 12 óra között várom a gyógyszervásárlókat. Ta­nácsadás is ez egyúttal a beteg részére: a gyógy­szer szedésére, alkalmazásá­ra, az eitartására és az eset­leges nem kívánatos hatá­sokra való tekintettel. Egész­ségügyi felvilágosító mun­kának is tartom ezeket a szurdokpüspöki „kiszállá­sokat”. Fél év tapasztalata alapján úgy tűnik, hogy a hétfő és a péntek mellett a szerdai nap beiktatására is szükség lesz! — szgys — Az utóbbi hetek egy szem­pontból nem okoztak meglepe­tést. Szinte minden egyes nap­ra jutott valamilyen áremelés. Sokakat érint érzékenyen pél­dául az ivóvíz árának draszti­kus emelése, ami több száz szá­zalékos. Márkus Pált, a Nóg­rád Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat üzemviteli osztály- vezetőjét kértük meg, adjon választ arra az „egyszerű" kér­désre, miért magas a víz ára? — A közgazdasági válasz vi­szonylag egyszerű. Egyrészről az árkiegészítés drasztikus csökkentése, másrészről az egyébként magas önköltség további emelkedése miatt. — A víz ára hosszú évekig szinte nem is emelkedett. — így igaz, az ivóvíz na­gyon hosszú időszakon keresz­tül fontos politikai tényezőnek számított. Ez mutatkozott meg a nagy ütemű hálózatbővíté­sekben, és abban, hogy szin­te azonos áron tartották a vi­zet. Egy példa: amíg 1980-tól 89-ig az ivóvíz fogyasztói díja egy forintról két forintra vál­tozott, a termelői ár három fo­rintról huszonegy forintra nö­vekedett. A fogyasztói ár ezt nem követte, a különbséget a központi költségvetés vállalta magára. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a lakosság két forintja mellett, a huszonegy forintos termelői árhoz az ál­lam köbméterenként tizenkilenc forintot adott. — A döntő fordulat 1990-ben következett? — Igen. A kormányzat dön­tött arról, hogy a központi költségvetést kímélendő, az eddigi árkiegészítési összeget csökkenti, majd megszünteti. Ennek a következménye, hogy 1991-ben, tehát az idén a 36.50 forintos köbméterenkénti terme­lői árhoz már csak kilenc fo­rint a központi ártámogatás, így a fogyasztók köbméteren­ként 27 forint 50 fillért fizet­nek. Tehát ez az egyik oka an­nak, hogy a két forint — az elmúlt két év alatt — . huszon­hét ötvenre alakult. — Az önköltség csökkentése segítene? — Nagyon, hisz korlátolt nye­reségérdekeltségű vállalatról lévén szó, ez szinte megegye­zik a termelői árral. Egyéb­ként megemlíteném, hogy az ország huszonhárom vállalatá­nak árai 10,50—43,50-ig vál­toznak. Nógrád megyében köz­ismerten kedvezőtlen a hidro­geológiai adottság. — Akkor nem tehetünk mást, mint belenyugszunk a magas vízárba? — A lehetőségek meglehető­sen korlátozottak. Valójában az önköltség ötven százaléka az, amellyel a vállalat meg­határozó módon beleszólhat az áralakulásba. A .szolgálta­tásért felelős vállalati szakem­berek sem nyugodtak ez ügy­ben. Még azt is hozzátenném, hogy a megyében még mindig működik egy díjkiegyenlítési rendszer - tehát ugyanazon az áron adjuk —, bár a helyi víz­művek más és más önköltség­gel termelik a vizet.- cs ­Tíz Végh egy egész... Teje*, kenyeret napi höromszözért Szuha. Kevesen büszkél­kedhetnek olyan népes csa­láddal, mint Végh László és felesége. Nyolc gyerme­ket nevelnek, huszonhét éves lányuk az elsőszülött, a sort pedig a másodikos Mónika zárja. A Végh fiúk közül Csaba a legidősebb, utána következik Laci, Gá­bor, István, Péter és Attila. Biztonság- és bizonytalan­ságérzet. Az anya (aki ház­tartásbeli) életét e két fo­galom határozza meg. Mi­közben reggeltől estig azért sürög-forog, hogy a gyer­mekeinek, férjének megle­gyen étele-itala, tiszta ru­hája, meleg szobája, mind­untalan azon aggódik, va­jon futja-e holnap a leg­szükségesebbekre. Kétszintes családi házuk­ban egyelőre elférnek, bár Csaba már nem a szülei­vel, hanem Párádon él. Két keresetből élnek: Zsuzsa pedagógus, ő ad a közös kasszába, az apa most vár­ja első nyugdíját. Laci er­dészeti dolgozó, fakiterme- léstá vállalt átmenetileg, amely most a rossz idő miatt szünetel. Gábor idén végzős a tarjáni ISZI-ben, István ugyanitt elsős. — Huszonegyezer forintot kell beosztanunk — mond­ja Véghné s bizony, ez nem sok. Pedig a kisebbek a nagyobbak ruháit is elho^d- ják és a rokonok is sok használt holmit adnak. Tej­re, kenyérre, majd három­száz forint kell mindennap. s akkor még hol a többi élelmiszer? A hét végekre legalább két kiló húst ve­szünk, szerencsére a zöld­ségféle, a krumpli megte­rem idehaza a kertben és persze jószágokat is tar­tunk. Az édesanya büszkén mu­tatja nagylánya stafírung- ját, majd nekilát, hogy tü­zet gyújtson annak szobá­jában, hogy jó meleg le­gyen, mire Salgótarjánból, a munkahelyéről hazaér. Nincs is más idehaza, rajta kívül csak a férje, a fiúk és a másodikos kislány, hogy hazaértek, megebédel­tek és szétszéledtek a ba­rátokhoz. — A kölcsönt már mind kifizettük, de van másra gondunk. Laci sem talált kedvére való munkát, s ki tudja, a végzős Gábor, aki a padlóburkoló-sza'kmát ta­nulja, el tud-e majd he­lyezkedni? — sóhajt Végh­né, miközben a lusta tüzet szítja. Mintegy mellékesen em­líti, hogy visszeres lábát műteni kellett, párjának pedig — bányász volt — a gerince „rokkant” meg... De így js, megrokkant egész­séggel is vár még sok teen­dő rájuk, míg minden gye­rek felcseperedik és önálló életet élő felnőtt lesz. Az időt siettetnék is. meg nem is. A rájuk váró örömteli és keserves percekről de­hogyis mondanának le! Mihalik Júlia tervek szerint idén nyáron kéregbányát is nyitnak Szék- völgypusztán. (mihal ik—mikuska)

Next

/
Thumbnails
Contents