Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
1991. FEBRUÁR 19., KEDD MEGYEI KÖRKÉP iinznuü 3 Magyar sajátosság: áfa, áfások Nem szándékosak a mulasztások... Ismét bányásznak a pusztán j Székvölgypuszta. Annak ide- I jén a bányászatnak köszön- | hette létét a Kazárhoz tar- | tozó apró település és annak | megszüntetése után a csgk- l nem teljes elnéptelenedését is. Kérdés, milyen hatással I lesz a múlt hét végén bein- I dúlt külszíni fejtés a puszta j életére? Az tény, hogy a szállító | járművek sürgés-forgása ala- j posan felverte a környék 1 csendjét, mégis jó látni a í paks-szekszárdi víztársulat I kotrógépeit, illetve a Debre- I ceni Szolgáltató és Fuvarozó | Gmk teherautóit a tölcsérsze- I rüvé mélyített völgyben és I körülötte. A terület szénva- I gyona: 340 ezer tonna, idén | ebből 82 ezer tonnát termel- 1 nek ki. A fejtés a jövő év- I ben, sőt azután is folytató- I dik. Nyolctól huszonkét méMi marad az adóból? Szátok. Az önkormányzatok egyik bevételi forrása a lakóházakra és a telkekre kivethető helyi adó lesz. Illetve valószínűleg csak lenne. Szátok egy kistelepülés a sok közül, ám Chyczy György polgármester gondja nem egyedi. A falu 480 lakójából 240 fő inaktív, nagy részük leszázalékolt, beteg ember vagy munkanélküli, tőlük pénzt követelni szinte reménytelen. A házadóval sem jobb a helyzet. A sokgyermekes cigánycsaládok — mivel a ház alapterületét bőven meghaladja a személyenkénti 25 négyzetméter adómentesség - nem kötelezhetők adófizetésre, a paraszthózak pedig' a konfortfokozat hiánya miatt esnek ki a jogszabály hatálya alól. így csak néhány épület után számíthat bevételre az önkormányzat, ennek összege azonban elenyésző. A legtöbb esetben a nagyobb területű telkeken több lakóház is áll, ezért a telekadó sem jelent valódi megoldást. Marad tehát biztos forrásként az állami támogatás, ami éppen csak arra elegendő, hogy a legszükségesebb intézményeket, közszolgáltatásokat finanszírozzák. Az új beruházásokra, a fejlesztésekre majd csak a távoli jövőben kerülhet sor. Jobbágyi patikáriusok Ter vastagságú földréteg alatt húzódik a széntelep, amiből naponta 5-600 tonnát bányásznak ki. A szén háztartási tüzelésre is alkalmas. A Pontosan 1933-ban létesítette a jobbágyi fiókgyógyszertárat Kessler Gyula apci patikus. A Gyógyszerészeti zsebkönyv szerint ekkor a község 1729 főt jük. Ne keltjei} ezért utazni a betegnek Pásztora, vagy még tovább — mondja Petreczky Zoltán gyógyszertárvezető, aki egyben Pásztó város önkormányzati Népi ülnök jelölése A bíróságok népi ülnökeinek megbízása 1991. március 31-én lejár. A bíróságokról szóló törvény szerint népi ülnököt a bíróság illetékességi területén állandó lakos választópolgárok, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei és a társadalmi szervezetek — a pártok kivételével — jelölhetnek. Pásztó város és körzetéből tehát — a Pásztói Városi Bíróságra, a Nógrád Megyei Ügyészségre, a Nógrád Megyei Munkaügyi Bíróságra megválasztandó né pi ülnököket lehef jelölni. Minden választójoggal rendelkező állampolgár állíthat jelöltet február 20-ig, a polgármesteri hivataloknál található nyomtatványon. A jelöléshez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát is a jelölés elfogadásáról. Életünk csaknem minden területén olyan új fogalmakkal, s ebből eredő jogokkal, kötelezettségekkel, előnyökkel és hátrányokkal kell megismerkednünk, megbarátkoznunk, amelyek nem jellemezték a korábbi éveket, kötődnek az átalakuláshoz, átmenetet jelentenek, vagy netán egy folyamat elindításának vetik meg az alapját. Idesorolhatjuk az áfa befizetését, visszaigénylését, a választás lehetőségét, az ezt kísérő mai gondokat, a mulasztásokat elkövetők anyagi konzekvenciájáig. A témával kapcsolatos kérdésekre Pet- rény Gáborné, az adófelügyelőség vezetője és Zöld Imre kereskedelmi osztályvezető válaszolt. — Mi a meghatározó az áfánál? Zöld Imre: — Alapvetően két kategória van. Az előbbibe a magánlakás-építés és a mezőgazdasági kistermelés, a másikba az áfa-törvény alá tartozó, áfás magánszemélyek — bérbe adók — és vállalkozók tartoznak. Az első kategóriába soroltaknál csak visszatérítéses áfa van. Ügy néz ki, hogy ez kizárólag magyar sajátosság, nem tudunk arról, hogy más országokban is lenne ilyen. Az egyéni vállalkozók alanyi jogon választhatnak adó- mentességet. Ebben az esetben nem számolhatnak fel az értékesítés után, de nem is igényelhetnek a beszerzés után áfát. Ennek az értékhatára a kereskedelmen és a vendéglátón kívül három- százezer * forint árbevételhez kötődik. A kereskedelemben és a vendéglátásban pedig egymillió „ .,fo,rin,t bevételhez tapad. Ez akkor is érvényes, amennyiben több tevékenységhez kapcsolódik. — A párosítás valamilyen feltételhez van kötve? Petrény Gáborné: — Nincs! Ez alapítói jog. Csupán érdekességként említem a párosításokat : varrónő—táskakészítő, vízvezeték-szerelő— vegyeskereskedő, kőműves és fűrészes, virágboltos és palackozott italokat árusító nőiruha-butikos és női szabó. Van olyan tapasztalatunk, hogy a vállalkozók nem élnek az anyagi mentesség lehetőségével. Az induláskor, üzletpolitikai szempontból, egymillió forint alatti forgalomnál el kell dönteniük, hogy belépnek-e az áfa-körbe, efelett pedig célszerű ezt a formát választani. A második kategóriába, a beszerzéskor fizetendő áfát — a bejövöt — levonhatja a fizetendő áfából. Amennyiben nagyobb a beszerzési, mint az értékesítési áfa, akkor előfordulhat, hogy visszaigényelhető áfája van. Ellenőrzéseink során jó tapasztalatokat szereztünk. A jogtalanul visszaigényelt áfa nem számottevő. Ebben az esetben sem szándékosak a hiányosságok, lényegében a rendelet félreértelmezéséből adódnak. — Mi az, ami önöknek gondot okoz? Petrény Gáborné: — Az első kategóriában az építőanyag-nagykereskedelemben a számla hiányos kiállítása okoz gondot. Sok esetben az ipari termékjegyzék hiánya miatt, az ottani mulasztások nálunk derülnek ki, ami az érdekeltek felesleges utaztatását jelenti. A második kategóriában levőknél az a gondunk, hogy nem figyelnek oda, nem tájékozódnak kellően a tennivalókról, s emiatt nem mindig a számukra legkedvezőbb megoldást választják. A, törvény szerint év közbeni módosításokra — áfa-bejelentkezésre, -kilépésre, -átjelentkezésre — nincs lehetőségük. Azt tanácsoljuk, hogy a vállalkozók csak akkor döntsenek, ha ismerik érdekképviseleti szervük javaslatát, birtokában vannak az ügyfélszolgálati irodákban hallottaknak. Mi mindenkor igyekszünk a reális tájékoztatás mellett a legkedvezőbb megoldást elmondani. A döntés viszont továbbra is az övéké. — Az elmúlt évben a nyugta bevezetése felborzolta a kedélyeket. A vélemények egyértelműen annak eltörlését szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban mi a helyzet? Zöld Imre: — Szerintem egy kicsit túl van dramatizálva a dolog. Erről győződtem meg a vállalkozókkal való beszélgetés során. Részükről sokkal nagyobb a megértés, mint ahogy ezt a közhangulat visszatükrözte Nagyon szűk körben továbbra is felmentést lehet kapni a nyugtaadás kötelezettsége alól. Ez kapcsolódik az árbevétel nagyságához és a segítő családtagokhoz. Például évi tízezer forintos bruttó bevételhez, vagy hetven éven felül, a terménydarálói tevékenységhez stb. A mára elcsendesedett vita után, e módosított áfa-törvényben sem szerepel a kötelező nyugta megszüntetése. — Végül mire számítsanak azok. akik elmulasztják, vagy tévesen számolják el áfájukat? Petrény Gáborné: — Az elmúlt évben figyelmeztetésben és néhány ezer forintot kitevő szabálysértési bírságban részesítettük a mulasztókat. Az új adózás rendjéről szóló törvény súlyosao- ban szankcionálja a hibát vétőket, mint az eddigi. Amennyiben a működőképességgel kapcsolatos előírásokat megszegik: elmulasztják az általános forgal- miadócbevallást, mulasztási bírságot kell fizetniük a be nem vallott Összeg után. Ha viszont nem fizetik be határidőre, akkor kereskedelmi kamatot számolunk fel. ami a mindenkori jegybanki kamat kétszeresét jelenti. Amennyiben részletfizetést kér a forgalmi adóra, azután ugyancsak kamatot kell fizetni, nem úgy. mint eddig — fejezte be tájékoztatását Petrény Gáborné. Venesz Károly Ez is a mi zsebünkre megy Miért magas a víz ára? Petreczky Zoltán gyógyszerkészítés közben. . Kép: Mikuska számlált, s a tulajdonos Kessler már alkalmazottat is foglalkoztatott Szabó Elemér személyében. A gyógyszertár később a Szent György nevet kapta... (Részlet abból a kis helytörténeti munkából, amelyet Petreczky Zoltán szakgyógyszerész és barátja, Reiter László készítettek a Szent György patika múltjáról és jelenéről.) A patika, ha kissé megkopottén is, de van, ma is működik. Kiszolgálja azt a néhány ezer embert, akik Jobbágyiból és a környező községekből itt kívánják beszerezni a szükséges gyógyszereket. — Méreteinkhez képest elég jó az ellátásunk. Itt olyan gyógyszerek kerültek pillanatnyilag hiánycikklistára, amelyeket eddig a szocialista országokból hoztak be. Akad olyan kenőcs, folyadék, tabletta, amely ha nincsen gyári csomagolásban, a lehetőségeink szerint itt elkészítképviselő-testületének is a tagja, s a szurdokpüspöki fiókgyógyszertár életre hívója. — Szurdokpüspöki nagyközség, sok az idős ember, akiknek már nyűg, nehézség az utazgatás — folytatja. Az ottani önkormányzat is örült az ötletnek és segített mindenben. Minden hétfőn és pénteken bepakolok az autóba és az óvoda melletti rendelőben 10 és 12 óra között várom a gyógyszervásárlókat. Tanácsadás is ez egyúttal a beteg részére: a gyógyszer szedésére, alkalmazására, az eitartására és az esetleges nem kívánatos hatásokra való tekintettel. Egészségügyi felvilágosító munkának is tartom ezeket a szurdokpüspöki „kiszállásokat”. Fél év tapasztalata alapján úgy tűnik, hogy a hétfő és a péntek mellett a szerdai nap beiktatására is szükség lesz! — szgys — Az utóbbi hetek egy szempontból nem okoztak meglepetést. Szinte minden egyes napra jutott valamilyen áremelés. Sokakat érint érzékenyen például az ivóvíz árának drasztikus emelése, ami több száz százalékos. Márkus Pált, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemviteli osztály- vezetőjét kértük meg, adjon választ arra az „egyszerű" kérdésre, miért magas a víz ára? — A közgazdasági válasz viszonylag egyszerű. Egyrészről az árkiegészítés drasztikus csökkentése, másrészről az egyébként magas önköltség további emelkedése miatt. — A víz ára hosszú évekig szinte nem is emelkedett. — így igaz, az ivóvíz nagyon hosszú időszakon keresztül fontos politikai tényezőnek számított. Ez mutatkozott meg a nagy ütemű hálózatbővítésekben, és abban, hogy szinte azonos áron tartották a vizet. Egy példa: amíg 1980-tól 89-ig az ivóvíz fogyasztói díja egy forintról két forintra változott, a termelői ár három forintról huszonegy forintra növekedett. A fogyasztói ár ezt nem követte, a különbséget a központi költségvetés vállalta magára. Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a lakosság két forintja mellett, a huszonegy forintos termelői árhoz az állam köbméterenként tizenkilenc forintot adott. — A döntő fordulat 1990-ben következett? — Igen. A kormányzat döntött arról, hogy a központi költségvetést kímélendő, az eddigi árkiegészítési összeget csökkenti, majd megszünteti. Ennek a következménye, hogy 1991-ben, tehát az idén a 36.50 forintos köbméterenkénti termelői árhoz már csak kilenc forint a központi ártámogatás, így a fogyasztók köbméterenként 27 forint 50 fillért fizetnek. Tehát ez az egyik oka annak, hogy a két forint — az elmúlt két év alatt — . huszonhét ötvenre alakult. — Az önköltség csökkentése segítene? — Nagyon, hisz korlátolt nyereségérdekeltségű vállalatról lévén szó, ez szinte megegyezik a termelői árral. Egyébként megemlíteném, hogy az ország huszonhárom vállalatának árai 10,50—43,50-ig változnak. Nógrád megyében közismerten kedvezőtlen a hidrogeológiai adottság. — Akkor nem tehetünk mást, mint belenyugszunk a magas vízárba? — A lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Valójában az önköltség ötven százaléka az, amellyel a vállalat meghatározó módon beleszólhat az áralakulásba. A .szolgáltatásért felelős vállalati szakemberek sem nyugodtak ez ügyben. Még azt is hozzátenném, hogy a megyében még mindig működik egy díjkiegyenlítési rendszer - tehát ugyanazon az áron adjuk —, bár a helyi vízművek más és más önköltséggel termelik a vizet.- cs Tíz Végh egy egész... Teje*, kenyeret napi höromszözért Szuha. Kevesen büszkélkedhetnek olyan népes családdal, mint Végh László és felesége. Nyolc gyermeket nevelnek, huszonhét éves lányuk az elsőszülött, a sort pedig a másodikos Mónika zárja. A Végh fiúk közül Csaba a legidősebb, utána következik Laci, Gábor, István, Péter és Attila. Biztonság- és bizonytalanságérzet. Az anya (aki háztartásbeli) életét e két fogalom határozza meg. Miközben reggeltől estig azért sürög-forog, hogy a gyermekeinek, férjének meglegyen étele-itala, tiszta ruhája, meleg szobája, minduntalan azon aggódik, vajon futja-e holnap a legszükségesebbekre. Kétszintes családi házukban egyelőre elférnek, bár Csaba már nem a szüleivel, hanem Párádon él. Két keresetből élnek: Zsuzsa pedagógus, ő ad a közös kasszába, az apa most várja első nyugdíját. Laci erdészeti dolgozó, fakiterme- léstá vállalt átmenetileg, amely most a rossz idő miatt szünetel. Gábor idén végzős a tarjáni ISZI-ben, István ugyanitt elsős. — Huszonegyezer forintot kell beosztanunk — mondja Véghné s bizony, ez nem sok. Pedig a kisebbek a nagyobbak ruháit is elho^d- ják és a rokonok is sok használt holmit adnak. Tejre, kenyérre, majd háromszáz forint kell mindennap. s akkor még hol a többi élelmiszer? A hét végekre legalább két kiló húst veszünk, szerencsére a zöldségféle, a krumpli megterem idehaza a kertben és persze jószágokat is tartunk. Az édesanya büszkén mutatja nagylánya stafírung- ját, majd nekilát, hogy tüzet gyújtson annak szobájában, hogy jó meleg legyen, mire Salgótarjánból, a munkahelyéről hazaér. Nincs is más idehaza, rajta kívül csak a férje, a fiúk és a másodikos kislány, hogy hazaértek, megebédeltek és szétszéledtek a barátokhoz. — A kölcsönt már mind kifizettük, de van másra gondunk. Laci sem talált kedvére való munkát, s ki tudja, a végzős Gábor, aki a padlóburkoló-sza'kmát tanulja, el tud-e majd helyezkedni? — sóhajt Véghné, miközben a lusta tüzet szítja. Mintegy mellékesen említi, hogy visszeres lábát műteni kellett, párjának pedig — bányász volt — a gerince „rokkant” meg... De így js, megrokkant egészséggel is vár még sok teendő rájuk, míg minden gyerek felcseperedik és önálló életet élő felnőtt lesz. Az időt siettetnék is. meg nem is. A rájuk váró örömteli és keserves percekről dehogyis mondanának le! Mihalik Júlia tervek szerint idén nyáron kéregbányát is nyitnak Szék- völgypusztán. (mihal ik—mikuska)
