Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
FARSANG ’91 X V-"' | ? Nógrádi népszokások A farsangi ünnepkörhöz fűződő szoká- J sok többsége — német hatásra — a középkorban honosodott meg hazánkban. A vizkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi ünnepekhez sok népszokás fűződött, melyeket még a legutóbbi évtizedekben is gyűjthettünk megyénk falvaiban. A nógrádi falvakban — a 17. század végéig — a lakodalmak többségét a farsang időszakának vasárnapjain tartották. A 18. század húszas éveitől az esküvő napját a hétfői és a keddi napokra tették át. Csak a huszadik század elejétől lett ismét a házasságkötés napja a vasárnap és az 1930-as évektől a szombat. Ettől kezdve a lakodalmakat már nem farsangkor (január—február), hanem május és október hónapokban tartották. A népszokások többsége a farsang utolsó három napjához — farsangvasárnap, farsanghétfő, farsangkedd — kötődött. A 19. század végéig általános szokás volt, hogy e" három napon nem dolgozhattak, nehogy a nyári hónapokra megbetegedjenek. A farsang a fiatalok .szórakozásának idejét jelentette. Litkén például a far- sangvasárnap előtti vasárnapot „leányok vasárnapjának-' nevezték, E napon, litánia után táncmulatságot rendeztek, a zenészeket is a leányok fogadták. Célja az volt. hogy a fiatal lányok és legények megtanuljanak táncolni. Dejtáron, Ipolyvecén, Patvarcon. Csitá- ron és még néhány nógrádi faluban, a farsangi bálon került sor a legényavatásra. A bál előtti napokban a 14—16 éves fiúk, keresztapát választottak az idősebb legények közül. Éjfél tájban a keresztapa bemutatta a legényt a mulatság résztvevőinek, és ezzel a legény nagykorú lett. Ettől kezdve udvarolhatott a leányoknak, nótát rendelhetett a zenészeknél, a falu közössége felnőttnek tekintette, meghallgatták és kikérdezték véleményét, ellenezhette, vagy helyeselhette a szülők akaratát. A három nap alatt nem hiányozhattak a maskarások („bambulázók") sem. A legények szamár-, vagy kecskebőrbe bújtak, női ruhát vettek magukra, arcukat korommal bekenték, majd táncolva végigjárták a falut. Amerre elhaladtak, minden háznál tojást, szalonnát, bort, pálinkát, kalácsot kaptak, amelyet a fonóházban vagy erre az alkalomra bérelt házban megsütöttek és megettek. A megye nyugati részén az iskolás fiúgyermekek is köszöntötték a farsangot. Farsangvasárnap reggelén három-négyes csoportokban jártak, kezükben csörgös botot vittek. Minden házba bementek, a csörgős botok ütögetésének ritmusával kísérve verset mondtak. Haj szőkicske, szőkicske, hajtsátok ki a farsangot, majd szép éneket mondok. A gyerekek diót, pénzt, szalonnát kaptak. A háromnapos farsangi mulatság előkészítője volt a házasságoknak is. A leányok farsang vasárnapján bokrétát küldtek szeretőjüknek. Egy legény több bokrétát is kaphatott, de a mulatságba azzal kellett először * táncolnia, akinek bokrétáját a kalapjához tűzte. Ha a kiválasztott leány a fiú szüleinek is tetszett, húsvétkor rózsás pántlikát küldtek neki. Zólyomi József ,,Farsang van...’ Ah, azok a megdobálok! Kis és nagy mulatságok, bálok és bálocskák, születésnapi népes társaságok, ahova illet elmenni, de mégis! — a megyebálok, a reformkor vidámságai, vagy a századelőn, hozzánk közelebb, a mikszáthi kor vége felé a népes-dicső Nógrádi megyei mulatságok. . . Az utolsó megyebál egészen nyilvánvalóan Balassagyarmaton lehetett a vármegyeháza nagytermében. Szép feladat lenne teljes leírását adni (a korabeli sajtó segíthet ebben), hogy ugyanis kik rendezték, kik vettek rajta részt, honnan jött és milyen volt a zenekar és mi minden más volt ottan akkor még! S hogy’ lehetett mindenkor a farsangi me- gyebállal, a losoncival, a gyarmatival. Mindenesetre nem kis ügy volt feltehetően, hiszen erre az alkalomra külön toalett is készült. A férfinép éppúgy megadta a módját mint az emberiség szebbik fele, s hogy tán csak néhány asszony lett volna — de főként egy! a „ledér Fráter Erzsébet”—, aki mindig új ruhát, báli miegyébét követelt a farsang közeíedtén... Aligha hihető komolyan. Kisebb ügyek, például egy házi táncos estély is kivetkőz- tette (de inkább beöltöztette) még a férfinépet is rendes hétköznapi modorából és külsejéből. Hozom is a példát egy oly valakitől, aki bár sokat betegeskedett — Madách Imre — mások szerint is szívesen járt bálokba, mulatságokba és szívesen — sokat is táncolt. Sőt, egy alkalommal versenyt táncolt legjobb barátjával Szontagh Pállal. A „komornak” festett költő amúgy is két megyebál között élte házasságát. Az egyiken megszerette jövendőbelijét, a másikon meg elvesztette, s mert nélküle ment a mulatságba hamarosan elvált tőle. De nézzük sorjában: amikor losonci mulatságra készült Kubinyiékhoz, hogy azt miként írja le maga levelében; „Felfegyverkezve kellőleg indultam öcsémmel Lo- sonczra. Egy órát tartó pipere után, melyben nem kevés izzadságba kerülő csatát üzentünk hárman Ottlilckal a mostohácska természetnek, némileg magunkra illesztettük a rossz hírbe jött arszlánbőrt. Hét órát dobolt a toronyban, midőn mi is Kubinyinéhoz robogtunk. .. Igen lassan gyültya férfitársaság. Gondolom; nem tudták a fi- lík, hogy enni kell. . . A sodorna csak tíz óra után jelent meg. fráternén fehér ruha, fehér és veres szalagokból készült igen nagy rózsa-kávéscsésze amphi- bilim volt, balfüle felett két hosszú lefüggő tapogató poliplábbal, mellyel a közeljövő híveket ugyan polipmódra megragadta, po- lizia-elleni módon a ,pénzedet vagy életedet’ felkiáltást kissé czélzatosan így változtatva: .Hódolat vagy halál.!’ Fárterné víg volt — és korán lefeküdt. .. Ellentétekben nyilatkozik meg az élet.” Es itt aztán a Szontagh- nak írt levélben persze Er^si leírása következik. De hogy az érdeklődést csigázzam — ezt most elhallgatom. Van eszembe leírni, képzelje, Fráter Pálné leírása után mindenki olyannak, amilyennek szeretné. Losonc víg volt és törekvő. Már a századelőn (múlt század természetesen) volt Kaszinó Egyesülete, amelyben minden rendű és rangú, felekezetű losonci polgár tag lehetett és amely egyesület magába ötvözte például a honismerettel -foglalkozó kört is, tehát éppúgy ossz- városi volt mint teszem azt később Balassagyarmaton a Madách Társaság. A losonci Kaszinó , rendezte a bálokat és azok is lehettek megyebálok egészen függetlenül attól, hogy a megyeszékhely meg Balassagyarmat volt (habár Losonc éppen eleget tört éppen ez ellen, felhozva nem egy,- sem kettő nyomós okot, iparosodást, nagyobb fejlődést mint maga a székhely — persze hiába!) Losoncon maradva még. ott a Fekete Sasban estek meg a farsangi és minden más alkalombeli bálok A Fekete Sast azonban hiába keresnénk, helyén ma a Vörös Hadsereg útja ötös számú ház található. A gyarmati megyebálok persze a vármegyeháza nagytermében voltak. S ha báli meghívóval nem is szolgálhatok — előttem egy, a bálos korszakot záró és egy kevésbé hálózó időszakot megnyitó díszes meghívó mintául szolgálhat. Maga a meghívó egyébiránt ünnepélyes közgyűlésre invitál (de ilyen lehetett a megyebálé is), ahol majd 1948. június ötödikén szombaton Szkladán Ágoston újonnan kinevezett főispánjának fogadalomtétele és beiktatása történik. ő lehetett az utolsó főispánja a megyének. S talán az utolsó megyebálon, farsangkor is rá számítottak a nyitótáncnál. Manapság a gyarmati Ma- dách-ünnepségeken olvashatni a meghívón „megyebálról”. Ami bizony nem csupán elhatározás, kinyomtatás dolga. Bál, megye nélkül. T. Pataki László ., ■ " - , A salgótarjáni <5aga- rm Általános Iskola diákjai már a farsangi ünnepségre, készülnek, melyei a Jövő hét végén rendeznek még. Az elsősök. másodikosok és a harmadikos diákok ha gyoraányőrző műsort tanulnak he, régi farsatt gt népszokásokat elevenítenek fel és táncolnak el. A mintegy háromszáz kisiskolás szorgalmasan prohálja a műsort. Felvételeink a harmadikosok táncos próbáján készültek, * ffff jM ffffßtt jffff .M) f- -•**$.'» iß ff ff\ ff" /f ff\ ffff ff* Lj — Fotó: Rigó Tibor — KORDA-EST A TARJAN VENDÉGLŐBEN '1991. február 8-án, 21 óra-A MŰSORBAN FELLÉP NEK: BALAZS KLÁRI KORDA GYÖRGY » , ANGYAL JANOS . BLUM JÓZSEF > KANGYAL FERENC ’ BARATH VALÉRIA MINDEN KEDVES ” VENDÉGET SZERETETTEL VARUNK! ► JEGYEK ELŐVÉTELBEN A ► HELYSZÍNEN, VAGY A ► 12-951 -es telefonon ren ^delholők. ► KEDVES VENDÉGÜNK! Szeretne kikapcsolódni? Szeretné néhány órára elfelejteni a napi munka terheit? Erre egyetlen gyógyszer létezik csupán: BÁLI MULATSÁG A SOMOSI FOGADÓBAN. Rendezze nálunk farsang bálját, ahol kellemes zene, hangulatos szórakozás mellett szolid árakon ajánljuk önöknek farsan c)i menüinket.
