Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

1991. FEBRUÁR 16., SZOMBAT ,C SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE } Mi kerül a tányérjukba? Hogy ne csökkenjen az adag... Rohamosan szegényedünk. Sok más jel mellett mutatja ezt a nap­közis étkeztetés helyzete és szín­vonala is. Akárhogy is győzköd­jük magunkat, hogy nincs válto­zás, bizony akad. Egyrészt folya­matosan csökken a napközisek száma, másrészt egyre több gye­rek, csak túrkál az ételben... A mostani áremelésekkel, beü­tött a bomba. Azoknak, akik főz­nek, és azoknak, akik mindezt fizetik, választaniuk kellett; vagy több pénz jut a gyermekétkezte­tésre, vagy az eddiginél lényege­sen kisebbek lesznek az adagok. A dolog nem tűrt halasztást. Egy kormányrendelet alapján, a gyer­mek- és diákétkeztetés területén alkalmazható normákban, a helyi önkormányzatnak, a vendéglátó vállalatnak és a szolgáltatást igénybevevőnek, közösen kell megállapodniuk. Magyarán, mindez annyit je­lent, hogy mielőbb szükséges volt egyezségre jutni, a legközelebbi teendőkben. — Dombi András, a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat igaz­gatója: — A diákétkeztetés Salgótar­jánban is a mi feladatunk. Mint­egy hétezer gyerek részére fő­zünk. Nehéz helyzetben vagyunk. A jelenleg érvényes és alkalma­zott normákat, még a tavalyi esz­tendő elején állapították meg. Az azóta bekövetkezett lényeges ár­változások ezeknek a tényleges értékét jelentősen csökkentették. Válaszút elé kerültünk; vagy hu­szonöt százalékkal megemeljük a nyersanyagnormát, vagy ennyi­vel kevesebb adag kerül a tányé­rokba. Mert mégsem mindegy, hogy a gyerek húsadagja négy vagy hat deka... —Farkas Szabolcs, a Salgótar­jáni Városi Önkormányzat osztá­lyvezető-helyettese: — Azt sem állíthatjuk, hogy az önkormányzat rózsás helyzetben van. A többszöri átforgatás, átala­kítás, átgondolás után is, pilla­natnyilag még mindig 110 milliós hiánnyal számol az önkormány­zat. Ennek ellenére, egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a gyer­mekétkeztetés megoldása nem tűr halasztást, akárhonnan is kapar­juk elő rá a pénzt. A legutóbbi önkormányzati ülésen, egyöntetű volt a vélemény; hogy a gyerekek szempontjai az elsődlegesek. így aztán, megállapodtunk a ven­déglátó vállalattal, hogy ezt a bi­zonyos huszonöt százalékot, a polgármesteri hivatal állja. Az ál­talános iskoláknál, a napköziben, ez gyerekenként havi plusz 260 forintot, a menzásoknál 132 fo­rintot jelent. A középiskolások ebédje, fejenként és havonta, 136 forinttal kerül többe, március el­sejétől. És még egy javaslat. Akik rendszeresen nevelési segélyt kapnak, azoknál a családoknál a segély összegéből, közvetlenül az iskoláknak fizeti ki a napközi, vagy a menza árát, a szociális osztály. így egészen biztos, hogy a gyereknek jut a pénz, és ebédhez segít. Nyugdíjas kurázsi Váróczi Ferenc László salgótarjáni teherfuvarozó és autómentő kisiparos. Szombaton, vasárnap, éjjel-nappal — tehát bármikor hívha­tó. De vajon miért vállalja valaki fáradhatatlanul dolgozzon, jóformán pihenés nélkül? Azt hittem egy optimista fiatalemberrel találkozom, aki bátran belevág az újba, aki nem fél a nehézségektől. Minden stim­melt, kivéve egyett: a fiatalember hatvanhárom éves. — Miért nem pihen? Más talán nem merne kockáztatni... — Az én szakmám autószerelő. 1944 óta dolgoztam benne. Tavaly áprilistól lettem maszek. Engem a vezetés megnyugtat, nem fáraszt. Nagyon szeretem a szakmám, az autókat nem akarom elfelejteni. — Az „induláshoz” tőke is kell. — Én nem kértem senkitől kölcsön, minden segítséget fiamtól kap­tam meg. Tudomásom szerint én végzem ezt a munkát a városban a legalacsonyabb tarifáért. Tehetem, mert nekem nincs szükségem sze­relőre, magam végzek mindent. — Volt valamilyen különös esete? — Volt bizony. Hatvanba hívtak, a tulajdonos nem tudta elindítani a kocsiját. Odaértem: kiderült, hogy semmi meghibásodás nincsen, csu­pán elfogyott a benzinje. Ráadásul mindez a benzinkúttól alig kétszáz méterre történt. Gera Éva NEHEZ A DOLGA A RENDŐRÖKNEK 1990 — A közbiztonság fekete éve Többhetes távoliét után tért vissza munkájához Lipták Ferenc rendőr alezredes, a salgótarjáni kapitányság vezetője. A hatósági feladatok elvégzése, a bűnüldö­zés, a rendőri intézkedések azon­ban ez idő alatt sem szüneteltek. —Azt mondják, ha nincs otthon a „macska" cincognak az „ege­rek" . Talált-e hiányosságokat az állomány munkájában visszatéré­se után? — kérdeztük Lipták Fe­rencet. — Rendőreink többségének köszönet és elismerés jár munká­jáért. Néhány fegyelmezetlenség­gel, a helyzet meg nem értéséből fakadó elnagyolt intézkedéssel azonban találkoztam. Előfordul­tak határidő-túllépések, szolgá­latból való késés, apróbb hibák. Ezek ritkán fordultak elő, hogy mégis szóvá teszem azzal jelezni szeretném: figyelmünket ezek sem kerülik el. — Hogyan összegezné az elmúlt év tapasztalatait az igazságszol­gáltatás szempontjából? — 1990-ben előre nem látott mennyiségű bűncselekmény vált ismertté a rendőrkapitányság működési területén. 1988-ig évente átlagosan 1100 bűnügyben nyomoztunk, ez a szám 1989-ben 30 százalékkal emelkedett, tavaly pedig a növekedés meghaladta a 100 százalékot. A fenti okok miatt nyomozóink munkája megháromszorozódott, míg a vizsgálati tevékenységet végzőké és a körzeti megbízotta­ké megduplázódott. — Milyen jellegű bűncselekmé­nyeket követtek el a legnagyobb számban? — A bűnözés nagyságrendjén túl, annak struktúrája is lényege­sen megváltozott. A vagyon elle­ni bűncselekmények aránya a hosszú évek átlagában ismert 50—60 százalékról 75 százalék fölé emelkedett, s ezen belül ki­ugróan magas a betöréses lopások és a rablások száma. Az elmúlt évekhez képest az indulatok is gyakrabban szaba­dultak el. Ez a statisztikában úgy tükröződik, hogy 29 százalékkal több személy elleni erőszakot követtek el, mint 1989-ben, és különösen szembetűnő a szándé­kos súlyos testi sértések arányá­nak növekedése. — Milyen volt a közlekedés biz­tonsága? — A bűnözés szerkezetét ele­mezve számot kell vetnünk a közlekedési bűncselekmények­kel is. A helyzet a közlekedési morál területén is romlott, egyre több a közlekedés biztonságát durván megsértő közúti veszé­lyeztetés, a segítségnyújtás elmu­lasztása, a cserbenhagyás. A működési területünkön előfordult 261 közlekedési balesetben 21 ember lelte halálát, 109-en súlyo­san, 213-an könnyen sérültek. — Meg felel-e ezekenek a kihí­vásoknak ez a személyi állomány, ezzel a technikai felszereltség­gel? — Munkatársaink leterheltsé­géről szólva rendkívül fontos megemlíteni, hogy a bűnügyek­kel való foglalkozás ugyan a rend­őrség legfontosabb feladata, — s ez komoly erőfeszítéseket jelent minden szakágazat számára — de más irányú követelményeknek is eleget kell tennünk. Az egyre gyakrabban előforduló, rendőri erőket igénylő rendezvények biz­tosítása, vagy a szolgálati sza­bályzat és a jogállamisággal ösz- szefüggő rendeletek módosításá­ból fakadó jogos elvárások ugyancsak plusz terheket jelente­nek. Gyors értékelésünk szerint ezeknek a feladatoknak a rendőri állomány erőfeszítései határán túl is eleget tett. — Milyen plusz feladatot ró önökre a jogállamiság? — Egy példát mondanék. Eddig a fogdában tartott őrizetestől el­vettünk minden szúró-, vágóesz­közt, mindent, amit maga vagy az őrei ellen támadásra felhasznál­hat. Most még borotvát, kést is magánál tarthat, ami a számúnkra annyit jelent, hogy szorosabb megfigyelés alatt kell tartanunk és ez több emberünk munkáját igényli. Eközben a rendőrség lét­száma nem változott, s bár a tech­nikai felszereltség némileg javult, messze elmarad a szükségestől. —Milyen a kapcsolat az önkor­mányzatok és a kapitányság kö­zött? — A működési területünkön lévő önkormányzatokkal felvet­tük a kapcsolatot. Munkatársaink valamennyi polgármesterrel kon­zultáltak az adott települést érintő közbiztonsági kérdésekről. A polgármesterek részéről jogos igényként merült fel, hogy körze­tükben járőrökkel, körzeti megbí­zottak beállításával biztosítsuk az állandó ellenőrzést. Ezeket az igényeket a jelenlegi létszámvi­szonyok mellett rövid időn belül nem tudjuk kielégíteni, de a legé­getőbb problémákat igyekszünk megoldani. Bátonyterenyén pél­dául, amennyiben megkapja a város a volt munkásőrség épüle­tét, önálló rendőrkapitányságot állíthatunk fel. Bíztatónak tűnik, hogy az ön- kormányzatok szűkös anyagi le­hetőségeik mellett is készek tá­mogatni bennünket, szolgálati lakás, irodahelyiség, gépkocsi biztosításával segítik munkánkat. Mi szorgalmazzuk az önvédelmi és vagyonvédelmi csoportok szerveződését, működésüket tá­mogatjuk. Ozsvárt Tamás Következő össze­állításunkban: Acélgyári dinasztia sarja Az emberség szép példája Valóban apróságnak tűnik, de egy idős né­ninek mégiscsak nagy örömet okozott ezút­tal a salgótarjáni Centrum Aruház egyik ismeretlen eladónője. A néni segítséggel és összekuporgatott pénzéből — hisz más szó­rakozása úgy sincs — betért az üzletbe, és egy fekete-fehér televíziót vásárolt. Annak rendje-módja szerint megmutatták, kipró­bálták, becsomagolták a készüléket. A néni fizetett, aztán csüggedten álldogált. A hu­szonöt méterrel odébb lévő buszmegállóig kellett volna vinnie a tévét. Igen ám, de hogyan? Egyedül nem ment. Az egyik eladó­nő megragadta a doboz egyik végét, és segí­tett kicipelni a megállóig. A busz éppen akkor jött, feltuszkolták rá a dobozt, így minden egyszerűvé és simává vált. A néni pedig arra gondolt, mégiscsak kedvesek az emberek... Népi ülnökök jelölése Érdemlegesen segítik a bíróságok munkáját a népi ülnökök, akik a maguk emberi módján működnek közre az igazság kiderítésében. A je­lenleg tevékenykedő népi ülnökök megbízatása ez év március 31-én lejár. Az igazságszolgáltatás folyamatos működése megkívánja, hogy eddig az időpontig megválasz- szák a következő négy évre a legalkalmasabb sze­mélyeket ezekre a tisztségekre. Mielőtt az önkor­mányzati képviselő-testület dönt, sor kerül a jelö­lésre, a népi ülnökök személyi javaslatára. A törvény értelmében jelöltet állíthatnak a bíró­ság illetékességi területén állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgá­rok, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei és a társadalmi szervezetek. Javasolni, jelöltnek állítani minden huszonne­gyedik életévét betöltött magyar állampolgárt lehet, aki büntetlen előéletű, és választójoga van. A Salgótarjáni Városi Bíróság népi ülnökeire javaslatot tenni a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati irodáján lehet. Városháza, földszint, 5-ös szoba, 1991. február 18-tól 22-ig, reggel 8 és délután 4 óra között. Egyúttal ugyanitt megtekinthető a népi ülnökök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékozta­tó is. S Termékek a BRG Rádiótechnikai Rt.-től Hamarosan új kézi rádió adó-vevö készülékek kerülnek a fel­használókhoz Salgótarjánból a BRG Rádiótechnikai Rt.-től. A Motorola céggel készített rádiót minden bizonnyal nagy megelégedéssel fogadják majd a vásárlók. Rendőrségi motorKprékpárhoz tartozó bukósisakokba mikrofont és fejhallgatót építenek be, ezzel könnyítvén a közlekedési rendőrök munkáját. Báli Péterné a bukósisak lengő csatlakozásait forrasztja. Fotó; Gyurián Tibor SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE ’ Készülnek a külszíni fejtésre Cered. Külszíni fejtést kíván nyitni a Medves-hegységben a község önkormányzata, a helyi termelőszövetkezettel és a Nóg­rádi Szénbányákkal társulva. Az érintett hatóságokkal — a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság, a Bányaműszaki Felügyelő- *- ség szakembereivel, valamint i Salgótarján önkormányzatának i képviselőivel — tárgyaltak neré- giben ez ügyben, s megtekintették a kiszemelt területet is. Az előkészítés jelenleg a műsza­ki-üzemi tervek készítésével í folytatódik, az üzemeltetést a szintén most alakuló kft. végzi majd. A külszíni fejtés a tervek szerint, május végén vagy június ! elején indul. Málna Hamburgba Mátraterenye. A helyi terme­lőszövetkezet hűtőházában, je­lenleg málnát válogatnak export­ra. Május közepéig mintegy két­száz tonnát szállít el innen a Mire­lit Külkereskedelmi Vállalat a megrendelőnek, a hamburgi! Schoetke cégnek. '■ 4 Telefonos , ügyeletek a TESZ-nél J Salgótarján. A TESZ megyei irodájában (a volt népfrontszék- .házban) hétfői napokon, a Nyug­díjasok Érdekvédelmi Szervezete tart ügyeletet, 10-től 13 óráig. Ugyanezen a napon, 13-tól 15 óráig, az ingyenes jogsegélyszol­gálatot vehetik igénybe. Kedden, a társaság a Világkiállításért, csü­törtökön pedig, a nagycsaládosok megyei egyesülete illetékesei ke­reshetők fel, illetve érhetők el ugyanitt, a 10-029-es telefonszá­mon. Nagy­családosok farsangja Salgótarján. A nagycsaládosok megyei egyesülete, farsangi mu­latságot rendez szombaton, a Ma- linovszkij úti kisiskolában,, (volt munkásőrség épületében), délu­tán három órától. A vidám, zenés összejövetelre — jelmezes — felnőtteket és gyermekeket vár­nak. J Etesi tervek Közmeghallgatást tart a helyi önkormányzat képviselő-testüle- te, február 18-án, délután öt órá-1 tói, a kúltúrotthonban. A jelenlé­vőket tájékoztatták a polgár- mesteri hivatal megalakításáról, a költségvetés tervéről, s a vízmű­társulat megszervezéséről is, amelyhez szeretnék megnyerni a lakosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents