Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

6 imnunj 1991. FEBRUÁR 16„ SZOMBAT MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM Hová visz az „angyalos” út? Bella János kiállítása Salgótarjánban Példa: Győr, a műemlék város Bella János németorszá' gi festőművész kiállítása nyílt meji a napokban .S'al- gótarjánban, a Balassi Bá- Unt Nógrád Megyei Könyv­tárban, A művész Endrő­dön (ma Gyomaendröd) szil" letett, a Bocknanpban, egy Stuttgarthoz közeli város­kában él. így az ünnepi megnyitón Németországból és Gyomaendrődről érke" zett vendégek is képvisel­tették magukat, köztük Gyomaendröd polgármes­tere, valamint a rokonság, s itt voltak a művésztársak is Magyarország különbö­ző szögleteiből Szegedről, Debrecenből, Tokajból s még több más városból. Örömünkre szolgálhat, hogy ez a művészeti rendezvény ily módon valódi kulturá­lis eseménnyé vált, orszá­gos és — bizonyos szem­szögből — nemzetközi visszhangot keltett. Az ün­nepségnek több meghitt pil­lanata is volt. Ezek közé tartozott, midőn a művész tisztelettel köszöntötte egy­kori endrődi rajztanárát, Szabó Ernőt, akinek hatá­sára a művészetek felé for­dult már kisgyermekkorá­ban, s akinek „kedvéért” rendezte meg ezt a gazdag festészeti és grafikai tárla­tot Salgótarjánban. A mű­vészt születésnapja alkal­mából szintén itt köszönt­hette fogadós keretében az ünneplő közönség. Bella János bejelentette több művét Salgótarján, illetve Gyomaendröd közönségének ajándékozza. A Balassi Bá­lint Nógrád Megyei Könyv­tár igen elegáns — részben német és magyar nyelvű — katalógust adott ki erre az alkalomra, amelynek má­sodik része Bella János ver­seit tartalmazza Hontalan­ságom naplója címmel. Ezek a versek 1958 és 1990 között íródtak. Ki is ez az Alföldről in­dult és Németországban al­kotó művész? Iparoscsalód nyolcadik gyermekeként jött a világ­ra Endrődön 1935-ben. Ne­hezen szakadt el a szülő­földtől, ám művészetek iránti érdeklődése, korán Jelentkező tehetsége, vala­mint a történelmi esemé­nyek ezt elkerülhetetlenné tették. A budapesti művé­szeti gimnáziumban, majd az iparművészeti főisko- Ián és a szegedi tanárképző főiskolán folytatta tanul­mányait. Az 1956-os esemé­nyek idején hagyta el az országot, s telepedett le az NSZK-ban. Elvégezte a stuttgarti képzőművészeti akadémiát is. Hamarosan az ottani állami színház­nál kapott festőállást, az­tán pedig felesége szülővé* rosában, Backnangban tele­pedett le, rajztanárként dol­gozik és képzőművészeti sza­badiskolát vezet. Viszony­lag ritkán állít ki, bár — szerencsére — az önálló tár­latok száma az utóbbi idő­ben egyre inkább gyarapo­dik. Már 1962-ben jelent­kezett műveivel a „Tisztelet a Szülőföldnek" című műcsarnokbeli kiállításon is, valamint szűkebb hazá­jában, Békésben rendezett önálló tárlatokat, s most Salgótarjánban. Bella János művészeté­nek meghatározója minde­nekelőtt az Alföld, ezen be­lül is a szűkebb táj, End- rőd és vidéke. Ügy tetszik, ez az élményvilág egyre in­kább elmélyül, és egyete­mes érvényű mondanivalói­nak hordozójává növekszik. Ilyeténképpen az alföldi em­lékek, tájak és rekvizitu- mok, gémeskutak, házak, utcaképek, nem utolsósor­ban az itt élők, öregek és fiatalok, ökörre emlékezők. baromra támaszkodók, gé- meskutaknál angyalokkal ta­lálkozók, sejtelmes ablako­kon be- és kinézők nem pusztán a nosztalgia szülöt­tei, még kevésbé a doku­mentatív szándékú realiz­mus termékei, hanem álta- nos emberi sorsok, örömök és bánatok megjelenítései. Ez adja e festészet jelen­tőségét. Ezek a sok esetben drámai, vörösben. kékben, sárgában égő, kibillent ho­rizontú, lebegtetett képek valójában a megbillent idő­ben mutatják föl az ember sorsát, A művész „realizmusa” a klasszikus expresszioniz- mus és szürrealizmus, sőt a naiv művészetek kifeje­zésmódjával keveredik, de nem azok programját, ha­nem az attitűdöt veszi át, azaz mindazt, ahogyan az ember a tudat mély rétegein szűri át a valóságot, fo­galmazza meg csak rá jel­lemző festői világát. Ügy vélem. Bella János saját kifejezése roppant találó, midőn művészetét „transz­cendens realizmus’’-nak ne­vezi. Művészetének további for­rásai közé tartozik a költé­szet világa, ideértve a szü­lőföldön hallott és lejegy­zett történeteket, meséket és dalokat, saját költésze­tét, valamint az európai köl­tészet kiemelkedő alakjai életműveinek grafikai új­rafogalmazását. Végül, de nem utolsósor­ban érdemes fölhívni a fi­gyelmet arra, hogy Bella János művészetének alap* vető tartalma a humaniz­mus, az emberség, a példa fölmutatása a szorongásl keltő kilencvenes években. Minden tartalmi és stilá- ris összetettség végső so­ron, ezt a célt szolgálja. Ma, amikor globális társadalmi és természeti katasztrófák­kal fenyeget a kor, szükség van mindazon felelős meg­nyilvánulásokra, amelyek a humanizmus általános ér­tékeit hangsúlyozzák. Szük­ség van az „angyalmezs­gyén" járó Bella János fes­tészetére, hogy esetleg má­sok is ráleljenek saját „an­gyalos” útjaikra. A kiállítást március 31- Ig tekinthetik meg az ér­deklődők. (bte) Nemrégiben a svájci Lausan- ne-bon a chillonl kastély köiép- kori lovagtermében tartották a műemlékvédők világszerveze­tének, a ICOMOS-nak kilen­cedik közgyűlését. Az ülésen az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnökségének tagja­ként dr. Winkler Gábor, a HUNGARO-AUSTRO építé­sze is részt vett. Az ICOMOS megalapítását 1964-ben, Velencében határoz­ták el a háború utáni évek műemlékvédőinek legjobbjai, és ugyanitt fogalmazták meg a híres Velencei Chartát, amely azóta világszerte a mű­emléki helyreállítások alapját képezi. Az elmúlt huszonöt esz­tendő alatt azonban a műem­lékvédelem nagyot fejlődött, ma már nem a háborúban megsérült becses műemlékek megvédése a fő feladat, ha­nem épített környezetünk egé­szének védelme, városrészek- együttesek és környezetük megóvása, kertek, parkok, az ember által átalakított ter­mészet, a kultúrtáj megtartá­sa és harmonikus továbbfej­lesztése. A charta sorsával kapcso­latosan közel két napig folyt a vita, végül egy kiváló ma­gyar építész, Hader Miklós professzor javaslatát fogadták el, aki Sallay Marianne és Dercsényi Dezső művészettör­ténészekkel együtt maga is részt vett annak idején a char­ta megfogalmazásában, ö azt kérte, hogy ne dolgozzák át az okmányt - maradjon az a műemlékvédelem e nagyszerű korszakának élő dokumentuma. Javasolta azonban, hogy a legutóbbi idők eredményeinek figyelembevételével, össze­gezve az egész évszázad ta­pasztalatait, a 2000. évig fog­lalják össze a ma érvényes műemlékvédelmi elveket. Az ülés újdonsága volt, hogy a világ minden tájáról Idese- reglett szakemberek ezúttal nem tartottak előadásokat, ha­nem kiállítás formájában bo­csátották vitára tevékenységü­ket. Az ICOMOS-on belül működő történeti városok bi­zottsága úgy döntött, hogy a műemléki városrendezés leg­korszerűbb elveit magyar vá­ros, Győr példáján mutatják be. A kiállítás a három éve Washingtonban elfogadott tör­téneti városok védelmének nemzetközi chartája felépíté­sét követte: Győr példájával bizonyítva a városméretű mű­emlék-helyreállítás módsze­reinek helyességét és problé­máit. Az egyik kép a tervekkel is­merkedő győrieket mutotta — bizonyítva a lakossági fórum­mal, hogy a történeti városok jövője közügy. Érdemes meg­jegyezni, hogy más országok­ban, Győrhöz hasonlóan az önkormányzatok egyre több műemlékvédelmi feladatot vállalnak magukra. A további tablók a győri városmegújító Iskola módszereiről és esz­közeiről tudósítottak. Hogy a városmegújítás győ­ri módszerei milyen nagy ér­deklődésre tartanak számot, mi sem bizonyította jobban, mint hogy a kiállítás láttán jelentkezett William J. Murtagh professzor, aki a honolului egyetem építészhallgatóit kí­vánja elhozni Győrbe, hogy a városmegújítás módszereivel itt ismerkedjenek. Megható, szép pillanata volt a közgyűlésnek, amikor négy másik ICOMOS-taggal együtt Dercsényi Dezsőt, a műemlék- védelem legendás, nagy egyé­niségét - a közgyűlés posztu­musztiszteletbeli tagjának vá­lasztotta. Emlékét így kívánták megörökíteni a világ minden tájáról Lausanne-ba sereglett szakemberek. A legközelebbi közgyűlés három év múlva Sri Lankában lesz. I. I. Eredeti Madách-dokumentumok Brazíliából Levél, ami nem illett a képbe... Pozsonyi magyar kulturális központ Ideiglenesen megoldódott a pozsonyi magyar kulturális központ székházánok évek óta húzódó ügye. Boros Je­nő pozsonyi magyar főkonzul a héten aláírta a kulturális központ átmeneti elhelyezését lehetővé tevő bérleti szerző­dést a szlovák főváros diplo­máciai testületét ellátó inté­zettel. A pozsonyi magyar kulturá­lis központ mindeddig önálló székház nélkül, a magyar fő­konzulátus épületében tevé­kenykedett. A különszékház céljára már évekkel ezelőtt ki­jelölték a megfelelő telket, de az építkezés mindeddig nem kezdődhetett meg. A szlovák hatóságok - különböző indo­kokra, így például építészeti, környezetvédelmi és más szem­pontokra hivatkozva — a mai napig nem adták meg az épí­tési engedélyt. Frontisek Miklosko szlovák parlamenti elnök és Vladimir Meciar szlovák kormányfő múlt hét végi magyarországi látogatása során, a Budapes­ten tartott sajtóértekezleten Meciar közölte: a probléma megoldódott, az építési enge­délyt megadják. A hivatalos engedélyezési okmány ugyan mindeddig nem érkezett meg a magyar szervekhez, de - a szlovák kormányfő által adott biztosítékot elfogadva - Magyarország beleegyezett abba, hogy a székház felépí­téséig egy bérelt villában mű­ködjék az intézmény. Három újabb eredeti Ma- dách-dokumentummal let­tünk gazdagabbak. Baráth Ferenc fiatal balassagyarma­ti tanár több, mint nyolc éve került kapcsolatba (ak­kor még a Palóc Múzeum­nál dolgozott) dr. Kovácsi Ernőnével és a társaságában levőkkel, akik vasárnap lé­vén valakit kerestek, aki se­gít abban, hogy megtekint­sék a Gyarmaton és Cseszt- vén levő Madách-emlékeket. Akkor derült ki, hogy a pesti hölgy társaságában a költő egyenes ági leszárma­zottja Lola asszony is ott van férjével Bezegh-Huszágh Istvánnal. Baráth Ferenc ter­mészetesen minden tőle tel­hető módon segítette a láto­gatást, hiszen az is gyorsan kiderült, hogy Bezegh-Hu- szághék Brazíliából, Sao Paulából jöttek, s hogy Lolá­nak úgyszólván csak gye­rekkori emlékei vannak szü­lőföldjéről, Nógrád megyé­ről, Alsósztregováról. A társaság azonban en­nél is népesebb volt azon az emlékezetes, szép nyári, gyarmati vasárnapon. Itt járt akkor ugyanis Lóla asz- szony fia, Márton, aki már akkor is viselte a Madách nevet (Bezegh-Huszágh de Madách Márton), sőt áldott állapotban levő felesége is, aki később Istvánt szülte (és még egy fiút), és aki azóta ugyancsak viseli a Madách nevet! A Bezegh-Huszágh família történetét itt most nincs tér és lehetőség megír­ni, holott igazán megérde­melnék elsősorban a Madách név felvétele, továbbörökíté- se, a sokak előtt kihaltnak vélt Madách família, a köl­tő leszármazottainak nevük­ben is továbbéltetése miatt. Ámbár mindkét név, ame­lyet ez a família visel (Be­zegh-Huszágh) nem ismeret­len éppen a megye történel­mében sem. Egyik ősüket Caraffa felnégyeltette, előtte rettenetesen megkínoztatta. A történet úgy folytató­dott, hogy először Madách végrendelete került ezen az ismeretségi szálon, a biza­lom eredményeként Ba­lassagyarmatra és a múze­umba. A távoli Mafláchak és Baráth Ferenc mindvégig kapcsolatban maradtak, sőt, a gyarmati tanár intézte el a család kérésére bizonyos Kuchinka Vilmos kiskunfél­egyházi sírjának újrabefi- zetését, felújítását. Ez is csak tovább erősítette a költő bra­zíliai rokonainak bizalmát. Itt azonban meg kell állni, mert Kuchinka Vilmos és apja, István nevének emlí­tése mindenképpen igényel némi magyarázatot. Madách Imre fia Aladár, aki a múlt században nőül vette Fekete Máriát, egy gyermeket hagyott hátra, amikor századunk elején meghalt híres gazdálkodó­ként és spiritisztaként. Lá­nyuk, Flóra férjhez ment 1911-ben a felvidéki birto­kos, Kuchinka Istvánhoz, gyerekük-gyerekeik? is szü­lettek, Vilmos mindenesetre a fiuk volt, válogatott úszó, aki visszavonultam élt és halt Félegyházán, 0 tehát Madách egyenes ági leszárma­zott volt, de soha nem vi­selte a Madách nevet. Sőt, .szinte senki nem tudta róla, hogy a nagy költő leszárma­zott jd! Flóra másodszor is férjhez ment, dr. Lázár Pál nevű pesti ügyvédhez. A harmincas évekig éltek Sztregován, Lolá gyerekként ugyanúgy. ö maga még emlékszik arra. hogy az új Madách-sír- emlék avatásán megjelent (magyarul jól beszélő!) Ma- saryk elnököt a Madách-kas- télyparkból szedett virág­csokorral köszöntötte fel. Lázárék a harmincas évek­ben vádoroltak ki Brazíliá­ba. Itthon a Madách-kastély és a föld idegen kezekre ke­rült. Lola, felnőve, férjhez ment Bezegh-Huszágh István volt vezérkari századoshoz. Az 6 fiuk, Márton, gyárigaz­gató, aki már felvette a Madách nevet is. Márton egy dán evangélikus lányt vett el (Ő járt itt velük akkor). Apja révén evangélikus, így gyerekeik — Bezegh-Huszágh de Madáchok — ugyancsak ebben a hitben élnek, A sors, vagy még nagyobb erő Íme újra evangélikussá ve­zérelte a ma élő egyenes ági leszármazott Madáchokat, akik régebbi korokban két­száz évig voltak evangéliku­sok. A kapcsolat eredménye, hogy Sao Paulóból nemrégi­ben újabb eredeti Madách családi relikviák, dokumen­tumok érkeztek Baráth ta­nár úr címére, ö maga fel­dolgozni akarja ezeket iro­dalomtörténeti szempontból, majd természetesen átadja erős szándéka szerint (az adományozóknak is megfe­lelve) a gyarmati múzeum­nak! A legrégebbi és most köz­kézbe kerülő Madách csalá­di okiratok közül az idősebb Madách Imre, a költő apjá­nak királyi kamarást kine­vezése 1819-ből. Ez is ere­deti, miként az a levél, amely a költő halála előtt néhány hónappal keltezett, írója az akkor Váradon élő Fráter Erzsébet, az elvált hitves. A levél azonban so­ha nem került be a regényes élettörténetekbe, nem illett bele ugyanis a képbe... Lega­lábbis az a fontos része, amelyik nem a pénz, a tar­tásdíj elmaradása miatt szól, hanem, ami bizonyos üzleti kapcsolatokat tárgyal Ma­dách és Fráter Erzsi, vala­mint apja között, s amely azt bizonyította volna, hogy keltejük életében a kapcsolat soha nem szakadt meg! Ép­pen ellenkezőleg — új ősz- szefüggésben mutatkozik e levél soraiban. A harmadik dokumentum házasság megkötése céljából Alsósztregován kiállított anyakönyvi kivonat, 1893. esztendőből, amikor Madách unokája, Flóra született. A kiadás dátuma 1911. szep­tember 21., Kaminsky Ágos­ton plébános aláírásával. Ez az év, amikor Madách Flóra férjhez ment Kuchinka Ist­ván birtokoshoz. A történet itt tér vissza a kiindulási ponthoz. A feldolgozás-kuta­tás azonban éppen innen is folytatódik. T. rataki Lászlé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents