Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
4 izEJXznu LÁTÓHATÁR 1991. FEBRUAR 2., SZOMBAT Az előadás két főszereplője: Fogarassy András és Kránitz Lajos Fotó: Gyurián Példázat az V. századból A Kegyenc a Budapesti Kamaraszínház előadásában „Van egy mozdonyunk, amely helyben jár, egy lámpánk, amelynek üvege nem ereszti át a fényt” — írta Illyés Gyula arról a Ke- gyencről, melyet a tragikus sorsú, — politikusnak, államférfinak kiváló írónak kevésbé jó — Teleki László hagyományozott az utókorra. Tegyük hozzá: ebből a korlátozott mozgású járműből Illyés vágtató vasparipát formált, ezt a világtalan eszközt teli fényű szerkezetté változtatta. ' Bár önálló, szuverén drámát alkotott, Teleki szomorújátékának eszméihez hű maradt, a múlt század közepi mű „szívét” nem háborgatta meg. Csakúgy mint az eredeti, az általa újraírt változat is arról szól, hogy „meddig lehet szolgálni egy abszolút monarchiát, aki nem a közt szolgálja. Akinek nem az ember, hanem csak egy ember — saját maga — az eszménye.” Illyés 1963-ban, az alig véget ért személyi kultusz éveire, a törvénytelenségek időszakára reagált ily módon, minden didaktikus szándék és felhang nélkül. Hisz végül is a császárkori Rómából vett példázattal a hatalom és az erkölcs örök viszonyáról mondott véleményt, a magánemberi és a közéleti magatartás elválaszthatatlan kapcsolatáról sikerült általános érvényű tanulságokat megfogalmaznia. A Népszínházból, illetve a Józsefvárosi Színházból a közelmúltban lett Budapesti Kamara- színház ezúttal sem okozott csalódást, és — a jogelőd korábbi salgótarjáni vendégszerepléseihez hasonlóan — Illyés művét is megbízható szakmai színvonalon vitte színre. A rendező — Giricz Mátyás — a hangsúlyok pontos értelmezésével, erőltetés nélküli aktualizálásával ismételten bizonyította, hogy érti a „mesterségét”. Jól választott színészeket a két azonos rangú főszerepre is. Közülük Fogarassy Andrásnak van nehezebb dolga: nemcsak azért, mert — nem lévén közismert — önmagát is el kell tudni fogadtatnia, hanem, mert Valentinianus császár olyannyira despota, ellenszenves személyiség, hogy már-már „komprommitálja” a megformálóját is. Fogarassy — mindezek ellenére — tudott kellő unszimpátiát kiváltania a gátlástalan, kéjsóvár pojáca iránt. Kránitz Lajos méltósággal jeleníti meg a Róma fennmaradásáért minden személyes áldozatra, megaláztatásra is kész Maximus patrícius — a Kegyenc — nagylelkű jellemét. Visszafogott marad gyötrelmes kétségeiben, halálba torkolló tetteiben is. Zengő orgánumán jól érvényesül Illyés emelkedett hangulatú szövege. A korrekt alakítást nyújtó „statisztériából” Kiss Erika emelhető ki, aki vonzó megjelenésével, finom gesztusaival hitelesíti Maximus és Valentinianus Júlia iránti igaz szerelmét, illetve úri passzióként fellobbant vágyát. Csak felsőfokú jelzőkkel illethető a vendég Gyarmathy Ágnes -— Munkácsy-díjas díszlet- és jelmeztervező — ötletes munkája, amelynek nagy szerepe van abban, hogy Illyés Gyula gondolatai kisugároztak a színpadról, s megértésre találtak a közönség soraiban. „ A Bánk bán. Az ember tragédiája, a Kegyenc, ez volt a magyar földre ért Theszpisz hármas fogata. A Kegyenc nem jutott föl a siker csillagútjára. Nem támadt táltosi varázslója. Rangot kapott, tapsot soha” mondta Illyés Teleki drámájáról szólva. Nos, az övét már vastaps kíséri, ha — mint ez esetben — értő tolmácsokra lel. — csongrády — Zsebnaptár Mutogatás (Lucifer) bácsi Nem értek egyet a fanyalgákkal. Azpkkal, akik az idei balassagyarmati Madáchünnepség szónokait és különösen a felkért főszónokot (mondanivalóját), az akadémikust kritizálják, hogy „szörnyű volt hallgatni, miket mondott Madáchról, hogy régi, elavult volt a nyelvezete (azaz nem tudott helyesen magyarul), hogy csapnivalóan gyenge költő volt, hogy túlértékelése több ponton azoknak köszönhető, akik... és itt többször is említetf három nevet, Király, Pándi, Lukács... s hogy ez a ki-, illetve bevitele a tudományos életben érvényesülő «istállók» egymás elleni tevékenységének... s hogy ezt nem kellett volna...” Miért ne tudhatnánk meg mi egyszerű halandók, hogy ki, kit nem kedvel az Akadémián?! Én magam helyesnek tartom, ha a tudósok beavatnak engem is a belső ügyükbe. Most, amikor már mindenkiről tudom, kogy ki, kivel van és ki ellen és mennyiért... Akkor miért pont arról ne tudjak, ami a felsőbb régiókban történik? Nem értek egyet a fanyalgókkal abban sem, hogy kár volt Balassagyarmatra engedni a Madách- ünnepségek rendezését, mert ott egy kaptafára történnek a dolgok. Hogy mindig ugyanaz a zenekar, meg ugyanaz a zene, meg az amatőr versmondók is túlontúl amatőrök mostanában, mert új arcok kellenek stb. Miért kellene mindenben állandóan a profi szintet közelíteni9 Miért ne lehetne, mint most legutóbb is, a kezdő és haladó fiataloknak, akik ,,nem pörkö- lődtek meg” a politikai húsosfazék alatti pártállamos lángoktól, szóval hogy miért ne lehetne emez szüzeknek tért nyújtani? Miként megesett és megesik újabban és kizárólagosan az ő javukra (mígnem megégetődnek a politika húsosfazekánál, mert mindig van politika, párt és húsosfazék, de ezen nem lehet segíteni). Nem értek egyet a szömyűlkö- dőkkel, hogy micsoda műsor volt ez a legutóbbi, ünnepi, madáchi, micsoda szörnyűségesen megerőszakolva Az ember tragédiájának egyes részeit. Miért? Ha egyszer a helyi rendező úgy gondolja, hogy Ádám, Éva teszem azt feltétlenül pörköletlen diák legyen! És az sem baj, ha rosszak, éneklőek, bosszantóak a hangsúlyok — miért kell ezen azonnal megütközni? Miért fontosabb egy nyári diáktábor színvonalánál egy megyei, országos Madách-ünnepség színvonala. Mert a konvenció így követeli? A fene a konvekciókba, a fene a nagy rendezésekbe, a nagy rendezőkbe, a fene a profikba! Miért lenne röhögtető, ahogy emez legutóbbi gyarmati ünnepi előadásban egyedül Lucifer mondta viszonylag jól a szöveget? Miért kínosan-nyerítősen feltűnő a hasonlatosság Lucifer ballonkabátja, két szárnyának folytonos emelgetése és az örök mutogatás bácsi között (lásd a tévé idevágó műsorait, a magyarok közül Tahi Tóth Lászlót, Gál- völgyi urat). Miért ne lóghatna halomban az alma, a tudásbűn gyümölcse Lucifer bácsi ballonkabátjának két szárnyában? És akkor hogy mutassa meg, hogy ott van. Az Alma?! Savanyú a szőlő. Ezeknek!!! (T. Pataki) íDísztávirat Judit és Csaba A mai napon szeretettel gratulálunk! Minden jót és még néhány Apróságot kívánunk! Zsuzsa és a lányok. B. Kingának Kazárra. Ötödik születésnapodra sok boldogságot kíván, Anyuci és Feri bátyó. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója PÁLYÁZATOT ÍR KI az átalakulás során létrehozandó asztalos kft., lakatos kft., beton, vasbeton kft., villanyszerelő kft., csőszerelő kft., szakipari kft., szerkezetépítő kft., ügyviteli szolgáltató kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére. A kinevezés meghatározott időtartamra szól, alkalmasság esetén megújítható. A kft.-k részvénytársasági szervezeten belül, önálló jogi személyként működnek. Az ügyvezető igazgatók kiemelt feladatai: — a kft. hatékony működtetése, — piacbővítés, — az rt.-n belüli együttműködési folyamatok kialakítása, — vegyes vállalatok kialakítása. Alkalmazási feltétel: — felsőfokú végzettség, 5 év szakmai gyakorlat, ezen belül legalább 3 év vezetői gyakorlat, illetve — középfokú végzettség, 10 év szakamai és ezen belül legalább 5 év vezetői gyakorlat, — saját személygépkocsi-használat, — kft. üzletrész, v. üzletrészhányad megvásárlása. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, a végzettséget igazoló okiratainak másolatát, erkölcsi bizonyítványát, a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit. A pályázatokat 1991. február 20-ig lehet a NÁÉV titkárságán leadni. Cím: Salgótarján, Munkás út 8. A pályázatra kérjük ráírni a megpályázott kft. nevét. Az elbírálás határideje: február 28. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad Pánczél Ferenc igazgató, ill. Tóth László gazd. ig. hely., vagy Hegedűs Jánosné szem. és mu. oszt. vez. Telefon: (32) 10-911 (126/Sz) KORHÁZI KERESZTELŐ Balassagyarmat. A városi kórház-rendelőintézet igazgató-főorvosa kérelemmel fordult a képviselő-testülethez, hogy döntsenek a kórház elnevezéséről, mivel a jelenlegi elnevezés az önkormányzat megalakulásával elavulttá vált. A kórházi dolgozók és az Orvosi Kamara helyi szervezetének véleménye alapján kérték, hogy az integrált egység dr. Kenessey Albert — az intézmény egykori igazgató-főorvosa — nevét vehesse fel. A képviselők legutóbbi ülésükön határoztak a kérdésben: február elsejével a dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet nevet adták a városi kórháznak. A névváltozással kapcsolatos adminisztratív intézkedések maximum egy hónapot vesznek igénybe. Jöjjön el, nézze meg újjávarázsolt üzletünket! Haeljön, vásárolni is érdemes, mert minden hónap első szombatján 10 százalék árengedményt adunk minden 500 Ft feletti készpénzesvásárlásnál. Áruválasztékunkkal az extraigényeket is kielégítjük. Festékáruosztályunkra várjuk a közületek megrendeléseit is. Megköszönjük vevőink türelmét, és várunk minden régi és új vásárlót. Nyitás: februárién, hétfőn. Figyelem! Nyitvatartási rendünk megváltozott: hétfőtől péntekig: 7—18.30-ig. szombaton: 7—13-ig. Balassagyarmat, Kossuth út 25. (evangélikus templomnál) Mészárosné Eladó! Forgóüstös fagylaltgépek és 1 db 22 tégelyes tároló, kisipari gyártmány. Érdeklődni: Szécsény, Tejbárban. (39167/K) A Pásztói „Béke” Mgtsz eladásra felkínál: — személyés tehergépkocsikat — mezőgazdasági erőés munkagépeket — bontott mezőgazdasági eszközöket haszonvasként. Érdeklődni lehet: Serfőző Tamás ágazatvezetőnél. Telefon: Pásztó, 161 Telex: Pásztó 229255 Az árverés időpontja: 1991 .február 15. 10 óra. Helye: Béke Mgtsz Tepkei-telepe. (123/Sz) A rendőrség a lakosság segítségét kéri Eltűnt ékszerek nyomában A Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányság kéri az állampolgárok segítségét egy betöréssorozat tetteseinek felgöngyölítésében. Bistei Istvánná salgótarjáni lakos sérelmére, mintegy két héttel ezelőtt, lakásbetörést követtek el ismeretlen személyek, melynek során — többek között — ékszereket is eltulajdonítottak. Aki a következőkben ismertetett tárgyak hollétéről tud, valakinél látta, vagy neki megvétel i szándékkal felkínálták, jelentse telefonon a 32/12-148-as rendőrségi ügyeleti telefonszámon, vagy bármely rendőrnél. Tekintettel az eseménysorozat súlyos voltára, a legapróbbnak tűnő információ is döntő jelentőségű lehet. 1. kb. 22 cm hosszúságú, 14 karátos, görög eredetű vastag, arany karlánc biztonsági lánccal, sérült kapcsolóval. Értéke: kb. 25 ezer forint. 2. kb. 4—4,5 cm átmérőjű aranylemezből domborított török eredetű medál; feltehetően a „Kék mecset” képével. Értéke: kb. 10 ezer forint. 3. Balett-táncost ábrázoló aranymedál. Értéke: kb. 4 ezer forint. 4. Orosz gyártmányú, áttört díszítésű aranygyűrű, 10—12 apró (ametiszt?) lila kővel. Értéke: kb. 10 ezer forint. 5. Az 1900-as évek elején készített fehér köves gyűrű. A foglalata levélszerü, sárga- és fehéraranyból. Értéke: kb. 15 ezer forint. SZÍNHÁZI (ESTÉK