Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
1991. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Aggódás a Kastélykertért Tisztelt szerkesztőség! Pásztó lakosai érdekében szeretném az Önök segítségét kérni. A városban elterjedt a hír, hogy Pásztó egyetlen parkját, a „Kastélykertet” az önkormányzat eladja a Mechanikának, mivel a gyár svájci tőke segítségével fejleszteni akar. Az egyik lakossági gyűlésen a lakók egyhangúlag kijelentették, hogy Pásztó egyetlen ifjúsági parkját nem adják és ezt vegye figyelembe az önkormányzat. Nyáron a város iskoláiból, óvodáiból és a gyógypedagógiáról a gyerekek idejárnak kirándulni, pihenni, játszani. A parkban száznál több a harmincéves fa, amit mi lakók értéknek tartunk, míg az önkormányzat ezt el akarja pusztítani a parkban lévő játszótérrel, színpaddal együtt. A lakosság úgy ítéli meg az önkormányzat jelenlegi döntését, hogy az nem a város lakóinak érdekét képviseli. Felháborítónak tartjuk, hogy még más városban azon dolgoznak, hogy a lakók nyugalma érdekében a gyárakat kitelepítsék, itt Pász- tón viszont az ellenkezője történik. A városi önkormányzat kihagyta számításából a környezetvédelmet is. Mivel a Mechanika öntödével is rendelkezik (a környékbeli lakók nagy bánatára) a városközpontban a park mellett, amelynek fái a levegőt is megszűrték a szennyeződéstől. A város lakossága nem ellenzi a gyár fejlesztését, csak nem ilyen áron, 12 ezer lakos érdekét figyelmen kívül hagyva. Kérem segítsenek abban, hogy Pásztó városának az egyetlen ifjúsági parkja megmaradjon. * Köszönjük pásztói kedves olvasónk levelét, amelyben maga és a környéken lakók nevében a Kastélykert sorsáért aggódva írt nekünk. Bár már foglalkoztunk a témával, ismételten megkérdeztük Bordár Lajost a város főépítészét a polgármesteri hivatal álláspontjáról: — A rendezési tervvel kapcsolatban nem a polgármesteri hivatal, hanem a városi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel. Tudom, hogy a testület háromszor is foglalkozott a Kastélykert sorsával. Biztos, hogy nemcsak a levélíró, hanem az önkormányzati képviselők is szeretik városukat. Mégis úgy döntöttek, hogy a jövő szempontjából fontosabb, ha a városrendezési tervben a mostani Kastélykertet iparterületté nyilvánítják. De, hogy ott iparterület lész-e valójában, annak számos tárgyalás is a függvénye. Folytatjuk — a pénzügyi lehetőségektől is függően — az elkezdett szabadidőpark építését, ahol szabadtéri színpad is készül. A városközpontban szintén egy több funkciójú park kialakítását szeretnénk a közeljövőben fásítással, sétálóval, játszótérrel. Ennek makettje már megtekinthető, bár kivitelezése nem annyira idő. mint anyagi kérdés. Sajnos lehet, hogy a kastélykertért aggódó levélírót ez a válasz nem elégíti ki, de ezt tudom pillanatnyilag válaszolni. Három évestől a nyugdíjasig Hagyományőrző baráti kör Ecsegen A munka dandárját, a szervezéssel járó lótást- futást 1989-ben még Kelemen János végezte el. Azután Bagyinszki Istvánnéval, Stadler Árpáddal és még mások tevékeny közreműködésével életre hívták az ecsegi hagyományőrző és baráti kört. A hivatalosan is bejegyzett, önszerveződő kis közösség azóta is működik, egymás, és a községbeliek örömére. Életükben csak két jelentősebb változás történt: Kelemen Jancsi más vizekre evezett, külföldi vendégmunkára, helyette Bagyinszkiné vette át az irányítást. A kezdeti 20 fős létszámuk jelentősen megnőtt. Jelenleg mintegy hatvanan tagjai az egyesületnek a 3 éves kortól a nyugdíjasig minden korosztály randevút ad itt egymásnak. Életükről Bagyinszki Istvánná, a kör két hónapja megválasztott vezetője vallotta: — „A művelődési ház klubjában kaptunk helyet. Itt beszéljük meg terveinket. A szülők elhozzák a gyerekeket is, de akad idősebb ember, aki az unokájával jön. Valódi családias légkör alakulhat ki. Míg a nagyok beszélgetnek, addig a gyerekeknek meseolvasást, tévénézést, társasjátékokat szervezünk, vagy éppen bevonjuk őket a programjainkba, így született meg a Rezeda gyermeknéptánc - együttesünk is, akikre nagyon büszkék vagyunk. Hasonló módon jött létre a nótakor. A május elsejei zenés ébresztőtől a szüreti felvonulásig, az aratóünnepségtől a falunapig, a gazdakörtől a férfiak - nők sportvetélkedő megszervezéséig sokféle programot kezdeményeztünk a faluban. Önszerveződésről van szó, tehát a kötöttség a rendszerességhez való merev ragaszkodás távol áll tőlünk. Az alkalomszerűség, az ötlet és az igények szerint dolgozik a hagyományőrző baráti kör. Minimális tagdíjat is fizet a tagság, de ebből nem igen lehet megélni. Pályázatokkal próbálkozunk. A közelmúltban nyertünk 100 ezer forintot azért a tervünkért, hogy gyerekek számára kialakítunk egy táborhelyet. A Szuha-patak folyása mentén a Bézma és a Közép-hegy találkozásánál festői völgy a Hármas-forrás vidéke. Valamikor a 30-as években már balassagyarmati és budapesti cserkészek jártak ide táborozni. Szeretnénk, ha a mi gyerekeinknek, s a környéken élőknek is sok-sok élményt nyújthatna. Esetleg turnusokban táborozí hatnának a völgyben. Ezt még igaz csak a fantáziám mondatja, de miért ne lehetne megvalósítani? A tereprendezést már tavaly ősszel elvégeztük, tavasszal folytatjuk a munkát. Kelemen Jancsi nagy rutinnal és rengeteg ötlettel hozta létre ezt a kis művelődési közösséget, nehéz őt pótolni. Én dolgozom a helyi Vöröskeresztszervezetben, a szülői munkaközösségben is. Most pedig a hagyományőrző csoport vezetése... Hasonló kezdeményezésekből elég sok van már Nógrádban. Tapasztalatszerzésre, kapcsolatfelvételre mindig van lehetőség. Tanulunk tőlük, s nekünk is van már egy-két jó ötletünk a számukra. Amíg bírom, s a család is engedi, csinálom, teljes erővel, és nem félgőzzel, mert annak nincs értei_. _ n me. B rinkmann professzor Pásztón? REFLEKTORFÉNYBEN Csak annak lehet közömbös, aki nem ismeri. Tavasszal a parlamenti választások legnagyobb megyei veszteseként könyveltük el. Nyáron két évre Dél-Afrikába utazott, de fél év elteltével újra itthon volt. Február elején már a Pásztói Városi Kórház orvosigazgatójával beszélgettünk dr. Novák Lászlóval. —Az igazgatói pályázatnak volt köze ahhoz, hogy hazajött decemberben? — Nem. Családi okok miatt kellett hazajönnünk. Néhány hét múlva szül a feleségem, és kétéves a kislányom, így már nem tudtuk vállalni az ottani bizonytalanságot. Ott nem tudja az ember, mi lesz a következő pillanatban, ki lesz a következő, aki sorra kerül. A feketék éppen csak ágyúval nem lövik egymást. Életemben annyi lőtt, vágott és szúrt sebet nem operáltam, mint Dél-Afrikában: naponta nyolc-tíz embert. De a fehérek sincsenek biztonságban. Én mégis maradtam volna — annak ellenére, hogy most itt ülök az igazgatói székben. — Tehát hazajött. — A pásztói kórházban már nem volt meg az állásom. Gondolkodtam, menjek el Salgótarjánba, vagy Hatvanba? Itt akartam maradni. Nem akartam én igazgató lenni, de végül nem maradt más választásom. Beadtam a pályázatot — és megválasztottak. — Milyen érzés most ebben a székben ülni? — Ezt a kórházat rendbe kell hozni. Itt nem igazgatóváltás történt, itt struktúraváltozás lesz! Ez jó érzés. Az már nem olyan jó, ha arra gondolok, olyan változtatásokra van szükség, amik sértik majd bizonyos emberek érdekeit. De ezen túl kell lépni. A régi értelemben vett papírmunkát szeretném megszüntetni. Az adott szó számítson! Ezzel megszűnik a krónikus döntésképtelenség, a felelősség nem vállalása. A pásztói kórház ebben, állítom, úttörő lesz! Miért ne lehessen szabad orvosválasztás? Ha a kocsimat arra a szerelőre bízhatom, akiben megbízom, miért ne tehetném ezt meg saját magammal? Annál az orvosnál szüljön, az operálja, akit a beteg választ. Ez bizony azzal jár, hogy egyes orvosokat keresnek majd, másokat nem,... — A szabad orvosválasztás eddig is megoldható volt annak, aki győzte pénzzel... — Igen, álingyenesség volt az egészségügyben. Pénzért lehetett orvost, ágyat, nővért vásárolni. Ez nonszensz! Közben pedig mindenki tudta, XY mennyiért operál. A régi struktúra bebizonyította „nagyszerűségét”. Új módszer kell, ennek szeretnék elébe menni. — Az új rendszerben már nem játszik szerepet a hálapénz? — Kizárt dolog. A gond csak az, hogy mikor valósul ez meg. És várunk a törvényekre is. Az orvosok között verseny lesz, erre fel kell készülni! Az egymásra mutogatás is megszűnik. — Az egészségügy ezután sem számíthat sok pénzre. Milyen elképzelései vannak a kórház fejlesztésére? — Valamennyiről nem beszélhetek addig, amíg nem konkretizálódnak. Egy angol vagy svéd kórházzal szeretném felvenni a kapcsolatot. Ez amolyan koldulással összekötött kapcsolat lenne. Nekünk még újnak számítanának az általuk már nem használt gépek. Nevetségesnek hat, de szomorú, hogy így van. Tárgyalunk a MÁTRAMED-del és a SOTE gyógynövény- és drogismereti tanszékével is. — Ha megvalósulnak az álmai, fekete-erdei klinika lesz Pásztón? — Néhány év múlva biztosan. Évek óta le akarják írni a pásztói kórházat. Ki fog finanszírozni egy veszteséges céget? Bizonyítanunk kell! Orvosoknak és nővéreknek egyaránt szigorúan tanulniuk szükséges. Aki ebben nem partner, attól el kell búcsúznunk. Dudellai Ildikó A nézőtéren megszűnik minden morajlás és mozgás. A figyelem középpontjában már a színpad áll. S a „világot jelentő deszkákra"-egy fiatal, bájos lány, Si- micska Tünde lép. Egy diák, akinek mindig sikerül belopnia magát a közönség szívébe. — Tudom, hogy Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimnázium IV. osztályos tanulója és már sokszor szerepelt szépprózamondó versenyen kimagasló eredménnyel. — Középiskolában két első és egy harmadik helyet szereztem. Tavaly 2. lettem, és eljuthattam Sárospatakra is, az országos diáknapok rendezvénysorozatára. — Mennyiben döntő tényező a szöveg kiválasztása? — Nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a számára legmegfelelőbb, úgy is mondhatnám, „testreszabott" szöveget, hogy azután könnyűszerrel megformálhassa a szereplők jellemét és azonosulni tudjon velük. — Simicska Tündénél ez hogyan történik? — Én minden esetben Móricz- novellát választottam, amelyek témái női és fétfi konfliktusán alapulnak, mindezt humoros vidám formába öltve. — Miért Móriczra esett a választás? —Azért, mert szerintem ő az az író, aki közvetlen és emberi tudott maradni a mai korosztály számára is. Ugyanakkor egyszerű és érthető módon világítja meg a mindennapok problémáit, ami a ma nyelvére lefordítva is ugyanazt jelenti. — Milyen érzés reflektorfényben állni a színpadon ? — Szereplésbe lőtt, mint mindenki másnak, nekem is nagy lámpalázam van. Amikor aztán felgördül a függöny, minden félelmem megszűnik, és jó érzés tölt el ha látom, hogy a közönség nevet. — Ki segít a felkészülésben? — A tanáraim mellett, legfőbb kritikusom a családom, akik minden szereplés előtt meghallgatnak. bírálnak és tanácsokkal látnak el. •—Hogyan alakul a jövő? — A prózamondással csupán hobbibólfoglalkozóm. A terveim éppen ezért más irányúak. Mivel nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, úgy döntöttem, hogy jelentkezem Jászberénybe, a ta- nítónöképző főiskolára. —Hová tűnnek majd aMóricz- novellák és a hozzá fűződő emlékeik a versenyek? — Megőrzőm őket azért, hogy később átadhassam majdani tanítványaimnak. Jancsó Henriette PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE Mozgalmas hét végék Csécsén Sportolók és sportbarátok találkoztak január 26-án a művelődési ház nagytermében. Az óvodások farsangi karneváljára került sor február 2-án. Délután az iskolások öltöztek jelmezbe, február 9-én, este pedig a felnőttek szórakozhattak a hagyományos farsangi bálon. Ezek a rendezvények is azt jelzik, hogy a művelődési ház vezetője, segítői, valamint a fiatalok megtették az első lépést, hogy álmából felébresszék a klubot, s ezzel is kulturált és tartalmas szórakozási lehetőséget teremtsenek a falu fiatalságának. Már a sakkozók is megtartották első foglalkozásukat. Rendelet, munkaterv, pályázat Pásztó önkormányzati képvise- lő-testülete február 15-én 14 órakor tartja soros ülését. A városatyák a szervezési és működési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról, a testület első félévi munkaprogramjáról, a vágóhíd hasznosítására kiírt pályázat elbírálásáról, az ön- kormányzati tulajdonban lévő építési telkek értékesítéséről, illetve vevőjének kijelöléséről tanácskoznak. Világításkorszerűsítés Szirákon és Béren ezekben a napokban újították fel -.. közvilágítást. Az EMÁSZ szerc:oi a regiek helyére korszerű lámpatesteket szereltek. Fogadóóra Cserhátszentivánban Noskó Sándor polgármester minden csütörtökön 17 és 19 óra között várja az állampolgárokat a művelődési ház könyvtárhelyiségében kialakított hivatalban: Az önkormányzati képviselők közül minden hónap második csütörtökén tartanak fogadóórát ugyancsak a művelődési házban 17 és 19 óra között. Nincs még igazgató Pásztó. A Városgazdálkodási és Kereskedelmi Üzem helyett megalapított Pásztói Közszolgáltató Vállalat igazgatói munkakör betöltésére pályázatot hirdetett. Az igazgató kinevezéséig az önkormányzat Darázs Jánost bízta meg a vállalat alapításával kapcsolatos teendők elvégzésével.
