Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

1991. FEBRUÁR 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP HEPHZ2J 3 Az elnöknek gágog a téesz libája? (Folytatás az 1. oldalról) A bizalmatlan asszonyt rögtön megnyugtatja a mun­katársa: — Úgy is kirúgnak, akár beszélsz, akár nem! (Ügy látszik, mégis van veszte­nivalójuk, mert a nevesítés­hez nem járultak hozzá.) — Ügy kib . . ,-nak innen bennünket, hogy meg se ál­lunk a lábunkon! — mondja a bátrabbik. — Hat évem van még a nyugdíjig, hova vesznek már fel engem? Az uramnál már versenyben va­gyunk, melyikünktől szaba­dulnak mag előbb?! — A fejünk fölött lóg a létbizonytalanság — fogalmaz a férfi. — Én is azon gon­dolkodom, hova mehetek, ha végképp befuccsol a téesz. Tavaly decemberben kény­szerszabadságra ki|ldte a ve­zetés az embereket, mert nem tudott fizetni. Kikap­ták a fizetésüket december­ben és januárban is, de a dolgozók nem hivatalos for­rásból úgy tudják, nehezen kaparja össze a téesz ezt az összeget. Amikor szabadság­ra küldték őket, szinte fe­nyegetésként hangzott az ígéret: — .Januárban úgy is jö­vünk dolgozni! Előjön az összes sérelem. Nagyon kevés a fizetés! An­nak bezzeg nincs baja, aki havi 30 ezret vesz fel, nem úgy, mint más! Van, aki ,.büszkén” meséli, tavaly, egyszer nyolcezret is kere­sett! Akad aki még bírja cérnával, és várja a február tizedikét: ha nem kap fize­tést — erre egyébként szá­mít —, akkor majd kipakol. A munkások, amellett, hogy keveslik a fizetésüket, so­kallják az irodistákat. — Ne féljen, ők nem öt­ezret keresnek, mint mi és ülnek egész nap a jó mele­gen! Megerősítenek, az iro­distákat ne is kérdezzük a bajokról, ők nem mernek szólni, örülnek, hogy van helyük. Mit tudom én, mi van a lueszben! Ahol az újságírót szívesen fogadják, ott vagy a baj nagy, vagy az öröm. Bujá­kon semmi jele nincs az utóbbinak. — .Jó. hogy itt vannak, legalább már kiderül, hogy állunk! Itt mindenki min­dent csak sejt, de nekünk senki nem mond semmit. Kérdezik tőlem a faluban, mi van a téeszben? Mit tu­dom én. mi van a téeszben! Aztán még többet tud, aki nem is itt dolgozik! Az egyik csoportban meg­lepetést keltünk, amikor azt kérdezzük, igaz-e, hogy mun­ka nélkül maradnak? Vissza­kérdeznek: maguk azt hon­nan tudják? És kiderül, megelőztük őket, mert ők is keresni akartak bennüru- ket: nézzünk már utána, mi folyik itt? Sejtik, hogy bizonytalan a jövőjük, de a főnökség semmi konkrétat nem mond. — Itt járt a múltkor a téesztanyán az elnök. Ha meglátom, már összeugrik a gyomrom. Mondták, hogy nem szólt semmit, csak szét­nézett, de én rögtön azt hit­tem, most mondta meg, hogy holnap már ne jöjjünk! Mert egyszer decemberben egész nap itt voltak, de csak este merték megmondani, hogy holnaptól szabadságon leszünk ... Az egyik ember az elnö­köt védi, mert az elődjétől akkora adósságot vett át, hogy azzal már nem is igen lehetett mit kezdeni — Oda majd ezután me­gyünk. — Kérdezzék meg tőle, nem a téeszé-e az a takar­mány, amivel a libáit eteti? Mert hiába volt aszályos az év, azért oda csak csurrant- cseppent! — Gondozók meg éjjeli­őrök is dolgoznak a libate­lepen. Kérdezzék már meg azt is, őket a téesz fizeti, vagy a téegzelnök? Kora délután búcsúzunk az emberektől. Az egyik asszony' nagyon komolyan néz bennünket, erre ösztö­nösen mondjuk: —■ Találkozunk még . . . — Siesenek vissza, ha ta­nénk megtudni, kik akarják visszakapni a földeket. (Ed­dig még senki nem jelent­kezett.) Ha meg akarja mű­velni, ő dolgozzon rajta, ha nem, legyen a téeszből kis­termelők szövetkezete. Igaz­ságtalannak tartanám, ha nem kapnák vissza a jogos tulajdonukat, akik annak idején bevitték a földet. A bennhagyott föld után kap­janak tisztességes jutalékot! — Jól keresnek itt a dol­gozód? — A környező gazdasá­gokhoz viszonyítva mi vala­mivel többet fizetünk. — Mit mondana most an­nak az embernek, aki attól — Minden leadott kilo­gramm után öt forintot kap a téesz. — Mit ad a téesz ezért az öt forintért? — Megköti' a szerződést, vállalja a leadást, és, az egész tevékenység szervezését. (Vagyis a téesz a bérbe­adó, a kisvállalkozó a bérlő. Vankó Ernő.-felmondta, hogy minden fuvarért, minden traktormunkaerra-yállalkozó fizet.) \ — Maradjunk konkrétan a bujáki libatelepen. Itt kik a kisvállalkozók? — Négy fő. , — Téesztagok? — Téesztagok is, és nem is. — ön? — Személy szerint én nem. (A barkochbát innen nem folytattuk, de beszél geté­— Beszélgettek már ma­gukkal arról, hogy esetleg új állást kell keresniük? Mit tudnak az elnök további ter­veiről? — Jövőre nyugdíjba megy... lálkozni akarnak velem' Nem leszek már én itt két hét múlva. Az elnök szedi a — Mióta áll ilyen csehül a téesz? Egy asszony sze­rint, amióta „libáznak” a vezetők. — Mi van a libákkal? — Kérdésünkre csend a vá­lasz. Előbb egymásra néz­nek, aztán ránk: — Tudják azt maguk! A libaügy külön fejezet a bujáki téesz életében. 1987-ben hozták ide a hor­tobágyi libákat. Több évre szólt a szerződés, de más­fél év után visszavitték az állatokat. Az első szállít­mány még vitathatatlanul a szövetkezeté volt. Aztán közvetlenül utána, ahogy ezeket visszavitték, újakat hozattak (4500 darabot), de az már a három nagyfőnö­ké lett. A libák sorsa rendezetlen volt. Ősszel az emberek rá­kérdeztek: kié is most a liba? Azt mondta az elnök, ők megvették. Ám, a múlt héten már az volt a válasz, hogy a téeszé. (Mások a fa­luban úgy tudják: ,,a libá- zás tiszta sor, az a főnököké és kész”.) Más vélemény szerint nem az elnöké, ha­nem a fiáé a libatelep. — Mondja már meg — kérdezi az asszony —, tfa a téeszé a liba. akkor miért jár oda dolgozni az elnök? Jótékonyságból szedi és mossa a tójásokat? — Az elnökkel beszéltek Utcára kerülnek az emberek? A bujáki téesz elnökét, Vankó Ernőt, á központi épületben kerestük meg. — A téesz dolgozói attól : tartanak, hogy, utcára kerül­nek a szövetkezet gazdasági helyzete miatt. Jogos a fé­lelmük? — Sajnos igen. Hétmillió forintos veszteségünk van. Bizonyos munkakörök biz­tosan megszűnnek. Az admi­nisztratív létszámot és az ál­talános költségeket min­denféleképpen csökkenteni kell. Lesznek olyan emberek, akiknek nem lesz munka­helyük. — Hogyan kerültek ilyen helyzetbe? — Idén közrejátszott az aszály, de ha megkapnánk az asztálykár miatti állami dotációt — körülbelül 5 és fél milliót —, akkor kevés lenne a tényleges vesztesé­günk. És nagyon fontos, hogy nincs eladósodva a szövetkezet“. — Az viszont tény, hogy év végén kényszerszabadság­ra küldték az embereket. — Fizetési gondjaink van­nak. Nagyon sok a kintlé­vőségünk. Csak a Ganznál közel 3 millió. A saját pén­zünkért udvarolnunk kell! — ön szerint, hogyan le­het megmenteni a téeszt? — Nézze, ha az aszály nincs, nincs szégyellni va­lónk. Azzal próbálkozunk, hogy érdekeltségi formá­ban működtessük a szövet­kezetét. Ha a dotációt meg­kapjuk, van kiút! Falugyű­lést tervezünk a közeljö­vőben, ahol azt is szeret­jei, hagy két hét múlva nem lesz munkája? — Próbáljuk kialakítani az érdekeltségi rendszert! Ennek a tervei már készen vannak, ha a vezetőség jó­váhagyja, a január végi közigyűlés elé visszük. Jól megy az üzlet Nem is kell rákérdeznünk, az elnök példát említve a vállalkozásra, maga hozza szóba a libákat. Másfél évig tartották Bujákon a horto­bágyi libákat (két évre szólt a szerződés), de — mint mondja —, kölcsönös volt a partnerek elégedetlensége. Bujáki részről azért, mert az üzletfél nagy hasznot vett le tőlük. Békéscsabán találtak jobb piacot. — Vállalkozóké a liba, vagy a téeszé? — Kisvállalkozás a liba­tartás. A kisvállalkozóknak a téesz megelőlegezi a kel­tetőt és a gabonaköltsége­ket. Amíg a téesz foglalko­zott a libatartással, egy kiló húst 4,40—4,70 kiló ta­karmányból állítottak elő Ugyanehhez a kisvállalko­zónak 2,70 kiló takarmány kell. Ez nagy különbség. — Kik a kisvállalkozók? — Nyolc csoport. Itt helyben négy, de vannak Ka- rancslapujtőn és Karancske- sziben is. — A csoportok kivel kö­töttek szerződést? — A kisvállalkozók a té- esszel, a téesz pedig a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalattal. — Mennyi a kisvállalkozók haszna? ^ — Változó. Volt aki nega­tív eredményt hc*zott, de olyan *is, aki 50—60, még 70 ezer forintot is keresett a kilenc hét alatt) Ennyi a for­gási idő. (— a szerző.) — Miért üzlet ez o' té- esznek? stink- végén megtudtuk, hogy családtagként — és magánemberként — segít be a munkába az elnök a bu­ják*' telepen.) — Tudómásunk szerint téesztagok is dolgoznak a libákkal. r? v — Van éjjeliőr, gondozo... Őket a vállalkozó fizeti, vagy a téesz? — Ha 1 a válalkozónál dol­gozik, é is vállalkozó. A vállalkozók fizetik. Nem a téesztől kapják a fizeté­süket. Pontosabban: köz­vetlenül a tésztől kapják, de ezt az összeget a téesz ki­számlázza a vállalkozóknak, és a vállalkozó kifizeti a té* esznek. — itt minden nagyon egy­szerűnek^ tűnik. De ha ez tényleg ilyen egyszerű, ak­kor mivel magyarázza, hogy Bujákon mégis téma a liba- ügy? j — Ez az ügy teljesen egy/ értelmű. Ezek az emberek szeretik a munkájukat, de sok esetben nem tudnak el­igazodni. Ezért nem szabad'' bántani őket. — Ebben teljesen igaza van. De miért nem lehet fefe világosítani őket? — Én a napokban egy­értelműen megmondtam, hogy a libatartás a termelik, szövetkezeté. t ' — Mit válaszol 'Orra az elkeseredett felvetésre, hogy miközben a téesz tönkre­megy, a vezetői (illetve, most már pontosíthatunk: a vezetők családtagjai — is —J jó boltot csinálnak azzal, hogy a bajban lévő téeszen belül vállalkoznak? — Akik vállalkoznak, újat akarnak csinálni, munkájuk­kal többet akarnak. Azokat segítjük! Legyen az bármi­lyen vállalkozó. * Dudellai Ildikó Fotó: Mikuska István Salgótarjánban a Budapesti úton Autórealitás Kft. Peugeot J. 5-ös busz 6 éves Renault 5 Turbo 6 éves Mazda E 1600-as busz 9 éves Daihatsu Charade 6 éves Nisan Silvia 5 éves Mitsubisi Lancher 10 éves Toyota Chelica 2000 GT 10 éves Mitsubisi Colt 10 éves Polski Fiat 126 P. 6 éves Maruti 0 kilométeres Moszkvics Furgon 0 kilométeres Nysa 0 kilométeres Barkas 0 kilométeres rai: 455 ezer forint 320 ezer forint 300 ezer forint 299 ezer forint 773 ezer forint 263 ezer forint 255 ezer forint 258 ezer forint 90 ezer forint 430 ezer forint 280 ezer forint 310 ezer forint 510 ezer forint Piaci árak Salgótarjánban Elő csirke Vágott csirke Vágott tyúk Vágott kacsa Tojás Tejfel Túró Burgonya Petrezselyem Sárgarépa Karalábé Fokhagyma 100 Ft kg 110 Ft kg 120 Ft kg 140 Ft kg 5—6 Ft db 100 Ft lit. 80—90 Ft 20 Ft 40 Ft 30 Ft 30 Ft 58—100 Ft-ig Vöröshagyma Szárazbab Mák Téli alma Sóska Paraj Primőr zöldpaprika Körte Sampinyon gomba Kelkáposzta Fejes káposzta Savanyú káposzta 26— 40 Ft-ig 100—120 Ft 100 Ft 24— 30 Ft 150 Ft 100 Ft 8—10 Ft db 55 Ft 149 Ft 25— 30 Ft 16 Ft 50 Ft Ltiyen Misek klubja? Kishartyán. Hetvenhárom olyan idős ember él a köz­ségben, akik már betöltöt­ték a hetvenedik életévü­ket. Körükben felmérést vé­geznek a helyi polgármes­teri hivatal dolgozói abból a célból, igénylik-e idősek klubja létesítését? Ameny- nyiben igen, az üresen álló szolgálati lakásban valósít­ják meg ezt a szolgáltatást. Júniusban újra: Bujáki l vasárnap A Bujáki vasárnap időpont­ja: június 2. Az önkormány­zat tulajdonában lévő szín- padbn a helyiek továbbra is szeretnék megtartani egy­lapos népművészeti bemu­tatójukat. Noha a rendez­vény — a tájegység jel­lemző folklórja miatt is —■ szorosan kötődik a Palóc szőtteshez, teljesen , önálló alkalom. A rendezvény elő­készítésében fokozni kell a pásztói és a megyei műve­lődési központok szerepét. A helyi erőforrásokon túl szintén támaszkodni kell a pályázati alapítványi pén­zekre. Közlöny híján még huszonkettőért A Magyar Közlöny még nem jelentette meg hivatalosan a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej új maximált árát, a literen­kénti 21 forintot. így valószí­nűleg még néhány napig az üzletek - élve törvényadta jo­gukkal — 22 forintért adják az éltető nedűt. — 7 7 Hét végi orvosi ügyelet Salgótarjánban az Arany J. út 3. szám alatti rendelőben hétfőn reg­gel 7.30-ig tartanak ügye­letet. Telefonszám: 12-527. Pásztón a Hársfa út 1. szóm alatti körzeti rende­lőben hétfő reggel 8 órá­ig tart az orvosi ügyeleti szolgálat. Telefonszám: 87. Szécsényben az Erzsé­bet tér 3., hétfő reggel 7 óráig fogad betegeket az orvosi ügyelet. Tele- fonszómuk: 113. Rétságon a tüdőgon­dozó intézet mellett a Korányi út 62-ben hétfő reggel 7 óráig tartanak orvosi ügyeletet, amely a \ 104-es telefonszámon ér­hető el. Bátonyterenyén a Nép- köztársaság út 60. alatti egészségházban, hétfő reggel fél 8-ig tartanak orvosi ügyeletet. Hívható a 43-as telefonszámón. Balassagyarmaton a Rákóczi úti Bobula-ház- ban hétfő reggel 7-ig tartanak orvosi ügyeletet. Telefonszáma: 521-es.

Next

/
Thumbnails
Contents