Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
1991. JANUÁR 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 n síoktatás ürügyén A testnevelés tagozat ■ ■■ rr ■ jovoje Pásztón is keresik a helyét Az oktatási rendszer változása az iskolákat is versenyhelyzetbe kényszerítette, sőt egy-egy intézményen belül is élesedett a verseny a különböző kísérleti módszerek, tagozatos oktatási formák között. A tét a szülők és gyerekek érdeklődésének megnyerése. a pedagógiai többletet nyújtó nevelési programokra, illetve a tagozatokra történő beiskolázás érdekében. A szülői érdeklődés a., új, korszerűbb nevelési eljárásokat, oktatási formákat részesíti előnvben, ezért egy- egy korábban keresett és kedvelt program, mint p 1- dául a testnevelés tagoz.it, megújulás nélkül, perifériára szorulhat! Ezt a folyamatot gyorsíthatja a sport általános pozícióvesztése, s az intézményen belüli, „megkövesedett" eljárások alkalmazása. Ha az általános pozícióvesztést nem is, a vonzerővel nem bíró eljárások felszámolását az iskola belső szerkezeti változtatásával meg lehet, illetve meg kell valósítani. A pásztói Dózsa György Általános Iskolában is felismerték a változtatás szükségességét. Az intézmény test- nevelési és sportmunkáját a versenyképesség növelése érdekében színesebbé, vonzóbbá próbálják tenni. Egyúttal a testnevelés tagozat előnyeit a nem tagozatos osztályokban is érvényesítik. Ennek érdekében a következő változások történtek: A tagozatos első osztályos , beiskolázást mindhárom óvoda középső- és nagycsoportos gyermekéi számára tartott testnevelési foglalkozásokkal, valamint a német nyelv oktatásának bevezetésével tették vonzóbbá. A testnevelési tagozat heti óraszámát ötre emelték, egyúttal az 5—6-odik osztályokban ■ megszüntették a fiú-leány csoportbontást. A nem tagozatos 1—3-adik osztályokban heti ötre, a 4—8- adik osztályokban heti négyre nőtt a kötelező órák száma. Az iskola nevelőtestülete a mindennapi testnevelés tartását tekinti egyik fontos célkitűzésének. Ilyen módon azok az előnyök, amelyek eddig csak a tagozatos osztályokra terjedtek ki, az iskola valamennyi tanulójánál érvényesülhetnek, de eltérő tantervi követelményrendszer keretében. A tagozatos tanulók a diáksport-egyesület táboroztá- tási programja szerint az ötödik osztály után vándortábor, a hatodik osztályban sítábor, a hetedik osztály után vízitábor örömeiben részesülhetnek. A felvázolt rendszer érzékelteti, a tagozat átalakulóban van! Több ismeretet, gazdagabb programot kínál, s egyben az egész iskola testnevelése is jobb feltételek közé került. A megváltozott szerkezet tartalmi, módszertáni megújulással is együtt járt. Ennek egyik bizonyítéka a hatodikos tagozatos tanulók szlovákiai sítábora. Havril János Megsokszorozódott forgalom Salgótarján. Hétfőtől megsokszorozódott a forgalom a salgótarjáni OTP-fiókban. A parlament legutóbbi kamatadó-rendelkezését követően sokan vannak olyanok, akik fennálló tartozásuk felét kifizetik, mert ez esetben a másik felét a költségvetés elengedi. Az OTP dolgozói arra kérik az ügyfeleket, hogy minden esetben okvetlenül vigyék magukkal a hitelre vonatkozó szerződést az 1980. október hónapra vonatkozó egyenleg- értesítést, valamint az utolsó három hónap befizetéséről szóló havi igazolásokat. Legutolsó információink szerint január hónapban a „felezös” módszernél nem kell megfizetni az 1500 forintos új kamatot. Egyébként az OTP minden ügyfelének írásos értesítést küld a közeljövőben. 'mmmmmmi Artalmatlanitas szemétpaplanon Városaink, így Salgótarján is szinte ontja magából a szemétet. Nemrég hírül adtuk, 2000-re mindkét szeméttelep várhatóan megtelik. Az odahordott háztartási szemét és egyéb hulladék között, viszont nagyon sok újra hasznosítható anyag van, amely jelenleg kárba vész. A szemetet tehát válogatni kellene. A veszélyes hulladékot ártalmatlanítani szükséges. Más részük elégethető, és az így nyert hő jelenti az értéket. A válogatással kinyert anyagok értékesíthetők. Lágyfóliából például havonta 5-8 tonnát képesek visszanyerni. Nagyon sok papír, fém és gumi is megmenthető a telepre kihordott szemétből. Szabadalom megvásárlása útján olajok és olajos szeny- nyező anyagok ártalmatlanítását kezdte el a salgótarjáni városgazdálkodási vállalat. Ehhez 2,8 milliós saját beruházást valósítottak meg. Ezen tevékenységükhöz rendelkeznek a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyével, melynek birtokában jogosultak arra, hogy a környék, illetve a megye, sőt az egész ország területéről fogadjanak olajos hulladékokat. Az ártalmatlanítás biológiai úton, speciális baktérium- koncentrátummal, szigorú, zárt technológiával, szemétpaplanon történik. (sánta) 0 kegyhely csendje Szentkút. Békés, megnyugtató a tél csendje a „lélek szanatóriumában'’. A templom oltárai még karácsony- fadíszben. a bűcsútéren vékony jégtakaró, a fagyos földben megdermedt, virágos árvácskák. A kegyhely csendje nevel, felfedi titkait az egyedüllétre .vágyó embernek. Nem a magány, a feltöltés szigete ez. Nincs nap, hogy ne jelenne itt meg valaki. fotó: Rigó Tibor Csak tiszta forrásból... Ha a Szécsényi úton — Balassagyarmat felé menet — Salgótarján nyugati határa felé közeledünk, az út bal oldalán biztosan találkozunk két-három álló gépkocsival, várakozó emberekkel, kezükben üveg, vagy műanyag kanna. Ügy ötven évvel ezelőtt — iskolába mentemben, vagy jöttémben — gyakran megálltam itt a hegy alól bugyogó kis forrásvíznél, hogy markomba csordogáló friss, hideg vízből igyák két-három kortyot. Az évek folyamán a forrás elgazosodott, betömő- dött. Harminc évvel ezelőtt —, amikor a Szécsényi utat korszerűsítették — az út melletti árok mélyítésekor a kis forrás újra előbuggvant és kristálytiszta vize lassan csordogált. A Szécsényi út és a vele párhuzamos Kinizsi Pál út egyre jobban benépesült. Űj házak épültek; új lakók költöztek a szép fekvésű, fákkal borított völgyekbe. Zagyvapálfalva egyik legnépesebb területe ez a vidék. Érdekes, hogy a Szécsényi út jobb oldali és a Kinizsi Pál úti lakók nem jutottak jó ivóvízhez. Ha kutat ástak, csak gyenge minőségű talajvizet leltek. A kis forráskörnyék lakói ekkor összefogtak és elhatározták: „forráskutat” varázsolnak belőle. Leástunk egy méterre, kőgyűrűt helyeztünk bele, az aljára kavicsot terítettünk, csővel kivezettük a vi? f és íme —, azóta is jön a kristálytiszta, jéghideg víz megállás nélkül! Az elmúlt negyedszázadban egyszer kellett tisztítani, felújítani. A munkába akkor már több új lakó is bekapcsolódott. Három éve befejeződött a Csókás-völgy- ivóvízhálózatának építése. Nagyon sokan azonban még most is a forráskúthoz járnak az inni és főzni való vízért. De, nemcsak az itt lakók: évek óta, különösen szombaton és vasárnap a városközpontból is érkeznek az autósok és távoznak innen forrásvízzel tele üvegekkel, kannákkal. Az átutazók, kirándulók pedig biztosan megállnak egy-egy pohár forrásvizet hörpinteni. Nagy szó volt ez harminc évvel ezelőtt: jó ivóvizet varázsolni sok ember, sok család részére. Sajnos, sokan nem becsülik a Salgótarjánnak megadott természeti ajándékot: szomjuk eloltása után szétdobálják a papír- és egyéb hulladékot itt ürítik ki autójuk hamutartójának tartalmát is. Lakásukban, konyhájukban ezt persze nem teszik! A forrás melletti és az átelleni oldalon is az út padkája úgy száz-száz méteren egy-másfél méter szélességben erősen lesüllyedt. Sok személy-, teherautó áll meg itt naponta a vízért. , Noss, tavaly^ az. „illetékes szakemberek" feltöltették a lesüllyedt részt mindkét oldalon, ám nem apró kőtörmelékkel, hanem valami sárga színű anyaggal. Most olyan sártenger van a szegény forrásvíz környékén, hogy igazi művészet megközelíteni. A környékbeliek állandóan gondozzák a forráskút környékét, ám a városnak ez a természeti kincse „felsőbb” szinten is nagyobb gondozást érdemelne. Keményvári István Kicsiny község Patak... ...De önvédelméről gondoskodik lelentfis nyereségcsökkenés KISHARTYÄN. a mérleg- készítés időszakát élik a helybeli Egyesült Erő Mgtsz- ben. Sajnos, előreláthatóan mindössze 2—3 millió forint nyereségről adhatnak majd számot a múlt évet értékelő zárszámadó közgyűlésen, amely jelentős visszaesés az előző esztendei 13 millió forintos eredményhez képest. A csökkenés oka egyfelől a mintegy 5 millió forintra rúgó aszálykár, másfelől a közel ugyanennyivel mérséklődött állami támogatás. Kicsiny község Patak: egyike Nógrád megye legkisebb településeinek. Sokan még a térképen sem tudják, hol keressék. Az itt lakóknak azonban épp oly kedves ez a kis falu, mint bárki másnak a saját szülőföldje. Meg is tesznek érte mindent, ami csak - elképzelhető. Paták községet alig egy tucatnyi kilométer választja el Balassagyarmattól. Sokan oda, mások meg még távolabbra járnak innen dolgozni, az éjszakákat azonban majd’ minden ember odahaza tölti az itteniek közül. Mégis ez az a része a nap 24 órájának, amikor ködön gonddal kell ügyelni a falvak — így Patak község — közbiztonságát. Nem régi, de nem is teljesen újkeletű tapasztalata ez a magyar népnek, megtanította rá a közelmúlt bűnügyi történelme. Betörések, lopások, meg Isten a tudója, mi-minden tarkította ezt az utóbbi időben, hogy az országos visszhangot kiváltó „fegyverleletet” már ne is említsük. Nem fél persze Patak népe. De megijedni sem akar. Ezért aztán — meg hogy oka se legyen egyikre sem — egyesületet alakított magának, kényszermotiválta, ám önkéntes alapon működő egyesületet: önvédelmit. Nem a visszatartására, hanem megelőzésére a bűn- cselekményeknek. Negyvennégyen határozták el az egyesület létrehozását. Ennyien vannak az alapító tagok. Huszonöt éves a legfiatalabb, s jó ötvenes lehet közöttük, aki a leg- öregeb' Festők, kőművesek, mezőgazdászok és postások, műszerészek és magánfuvarozók ők, egyszerű munkásemberek. Napközben dolgoznak, éjszakánként pedig — az utolsó busz megjöttétől a legelső indulásáig — az utcákat róják. Másfél ezer méter hosz- szú, ha lehet a település, ám buszmegálló és vegyesbolt, kocsma, posta, meg a pénzintézet mind ott vannak egy csomóban a falu legközepén. Járöröznek a patakiak. Gyalogosan, gépkocsival, kinek hogy van alkalma. Elriasztják a rosszat, megelőzik a bajt. Közös tulajdont védenek javarészt. Az áfé- szét, a három községet is felölelő téeszét, meg saját önkormányzatukét. Tagdíjat is fizetnek — évi 250 forintot, s dolgoznak is rá, hogy nyugodtan alhassanak a többiek. Negyvennégyen kezdték, de már azóta is nőtt a számuk, várnak is még másokat — mindenekelőtt a fiatalabbak közül. Havonta — egyszer-egyszer kerül rájuk sor az őrt állásban. Vajon meddig győzik energiával? Nem fáradnak-e bele a sok éjszakázásba-virrasztásba ? Nem mételyezi-e meg az ő szervezetüket is a jó néhány hozzá hasonlóé, amely épp hogy csak megszületett, s mégis alig várta meg a hajnalt. .. Hubai Grúber Miklós
