Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
4 annnnu LÁTÓHATÁR 199T. JANUÁR. 15., KEDD Vélemény A cár őrültje avagy az „észt Széchenyi ” Magyarországon már önmagában az is tiszteletet ébreszthet Juan Kross iránt, hogy lefordította észt nyel vre Az ember tragédiáján és lelkes híve, propagátora nemzeti kultúránknak. Nem kevésbé elismerésre méltó saját szépírói munkássága sem, mely a történelmi regény mesterévé avatta. A cár őrültje című — magyarul is hozzáférhető — naplószerű műve szintén a múltból meríti tárgyát, hisz XIX. század eleji hiteles történetet mesél el, mégis inkább szuverén etikai tartalma miatt méltó figyelemre. Timotheus von Bock — I. Sándor cár gárdatisztje és barátja — megesküdött a Szentírásra, hogy mindig az igazat mondja. Ezt tette akkor is, amikor egy memorandumban kifejtette őszinte véleményét az uralkodóról, a törvényről, a korabeli szabadságeszmékről, vagy ahogyan ma mondanánk: a demokratikus jogállamiságról. Válaszként bebörtönözték s több mint kilenc évig raboskodott a kazamaták mélyén. Kiszabadulván afféle házi őrizetben tengette napjait kisstílű spiclik és jó szándékú gyámok társaságában. S bár külföldre szökhetett volna, az utolsó pillanatban mégis a világtól elzárt, helyhez kötött életrendet, a titokzatos halált „ választotta”. A napló e különös sorsú — az őrültség gyanújával megbélyegzett, megtört testű és lelkű, egyenes gerincű—ember sokéves kálváriáját örökíti meg. Ahogyan sógora — Jakob — látta. Az elbeszélő személye nem véletlen, hiszen Timo — miként környezetében nevezik — nemesi származása, kiváltságai ellenére parasztleányt vett feleségül, s ezzel annak bátyját is kiemelte a jobbágysorból, noha egyiküket sem tudta elfogadtatni az előkelő körökben. Egész biztos, hogy a telev íziós változat alkotói is Kross cselekményszegény regényének mindig és mindenhol (■— de most és Kelet-Európábán különösen —) aktuális erkölcsi tanulságai következtében döntöttek a megfilmesítés mellett. Nyilvánvaló, hogy az ötszáz oldalas kötet csak alapként szolgálhatott Czető Bernát László dramaturg és Félix László rendező számára, s csak a legfontosabb vonulatait értelmezhették. így az önkényuralom természetére, a hatalom működési mechanizmusára, a szabadságvágy és a kompromisszumkészség összefüggéseire utaló példázatokból azok a nézők is okulhattak, akik nem olvasták a konkrét tényeken nyugvó művet és nem ismerik Baltikum történelmének idevágó részleteit. Jaan Kross, illetve Félix László szándékainak érvényesítésében kitűnő partnernek bizonyultak a főszerepekre kiválasztott színészek. Kozák András visszafogottan, mégis vagy éppen ezért — meggyőzően formálta meg Timo — a társadalmi körülmények ellen lázadó, a saját helyzetébe viszont belenyugvó — ellentmondásos figuráját, akinek végül is a becsületessége okozta a vesztét. Bánsági Ildikó ideális feleség: mind a forgatókönyv szerint, mind ahogyan ő megjelenítette Eeva alakját. Korrekt alakítást nyújtott Blaskó Péter és Sinkó László is Jakob, valamint Péter— a két eltérő jellemű sógor — szerepében. Szintén kiemelést érdemlő Molnár Miklós és Szalui András operatőrök munkája, hisz realisztikus képeik nagymértékben járultak hozzá a „genius loci” érzékeltetéséhez. Az 1825-ös dekabrista felkelés egyik előkészítőjének számon tartott Timotheus von Bocknak emléket állító Kross-könyvet E. Fehér Pál egy helyütt az „észt Széchenyi regényének" nevezte. A tévéfilm alapján sem erőszakolt e metafora, hisz a szellemi rokonság kétségkívül tetten érthető. — csongrádv — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kistelepülések pályakezdő fiataljainak segítésére A Nemzeti Gyermekes Ifjúsági Alapítvány és az AGROBANK ösztöndíjpályázatot hirdet hátrányos helyzetű térségeiben. —elsősorban kistelepüléseken élő—. középfokú végzettségű. tehetséges fiatalok számára pályakezdésüket elősegítő szakmai programokban, illetőlég továbbképzéseken való részvételi esélyeik javítása érdekében. E témában az alapítványi támogatás 3 millió forint, az AGROBANK által felajánlott támogatás szintén 3 millió forint. A pályázat feltételei: A pályázók helyzetüket és szándékaikat részletesen foglalják össze írásban. Leírásuk tartalmazza (lehetőleg két oldal terjedelemben): — a pályázó milyen képzéshez, mennyi időre, milyen összegű ösztöndíjat kíván elnyerni, — a képző intézmény igazolását, amelyben rögzítésre kerül, hogy a pályázó milyen paraméterekkel és költségekkel járó képzésben vesz részt, — fel kell tüntetnie, hogy részesül-e más támogatásban. A pályázattal egyösszegű vissza nem térítendő támogatást vagy kamatmentes hitelt, illetve e kettő ötvözetét lehet elnyerni. Az ösztöndíj maximálisan két évre szólhat. Az elnyert ösztöndíj mértékéről és időtartamáról szakértők véleménye alapján a kuratórium dönt. A pályázatot négy példányban 1991. február 15-ig kell a következő címre eljuttatni: Cím: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Szolgálata 1145 Budapest, Amerikai út 96. A pályázatokat a kuratórium 1991. április 1-ig bírálja el. A nyertesekkel a kuratórium szerződést köt. Mozart-év 1991 Két Mozart évfordulót ülünk ebben az évben. Január 27-én lesz 235 éve annak, hogy Salzburgban megszületett Wolfgang Amadeus Mozart, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, aki addig ismeretlen harmóniákkal ajándékozta meg a világot. Decemberben pedig kétszáz éve, hogy a családi és anyagi gondokkal küzdő, súlyosan beteg zeneszerző elhunyt. Zsenijét csak a későbbi korok ismerték fel. Most, 1991-ben Mozart- évet ünnepel a művelt világ. Hangverseny- sorozatokkal, operabemutatókkal, kiállításokkal emlékeznek rá világszerte, így Magyar- országon is. ROMÁNIÁI MAGYAROK KIÁLLÍTÁSA Negyven évig nem állíthattak ki romániai magyar művészek csoportos kiállításon Magyarországon. Most, egy bukaresti magyar kortárs művészeti kiállítás viszonzásaként érkeztek erdélyi festők, szobrászok alkotásai Budapestre. Ezért is, meg az igen értékes művek okán is nagy jelentőségű az a kiállítás, amelynek január végéig a Budapesti Történeti Múzeum adott helyet. Kovács Zoltán: Önarckép nista, sőt posztmodern irányzatok is egyes művészeknél, például Benedek József mobil plasztikáin, Kancsura István, Nemes László festményein. S különös egybeesés, hogy miként a magyar, az erdélyi grafikák is világszínvonalúak. Sajátos helyzetben élő, alkotó művészek tették le ezúttal névjegyüket. Olyan tájról jöttek, hoztak üzenetet, ahol a művészet — a képzőművészet — még mindig szolgálatnak számít. Miként Kántor Lajos megfogalmazta, a romániai magyar képzőművészet életfunkciói nem szakíthatok el a nemzetiség egészének sorsától, ugyanakkor az egyetemes kortárs képzőművészet vérkeringésétől is meghatározottak. E szükségszerű determi- nások egymáshoz viszonyított aránya eltér a nyugati világban érvényesülő arányoktól. Ha túlzás volna is ma a romániai magyar piktúra vagy plasztika sajátosságát elsősorban a hagyományőrzésben keresni, lehetetlen tagadnunk az általánosnál is hangsúlyosabb múlthoz ragaszkodást. Am ebben nem akármilyen egyéni kvalitások érvényesülnek. A nagy életművek árnyékában! nemegyszer velük polemizálva, felnövőben van viszont egy új szemléletű, az általánosra jobban figyelő művészet, amely mégsem akar, mégsem tud elszakadni attól a közösségtől, amelyből vétetett. Ezek a visszakapcsolások ma nyilván áttételesebbek, de továbbra is létezők. (kádár) Magyarországon is megjelent művei által valóban ismert. Nagyrészt azonban a sajátosan erdélyi magyar hagyomány által ismerjük fel a még sohasem látott képeket, szobrokat. A nagybányai, az alföldi piktúra jegyeit viselik Cs. Erdős Tibor, Györkös Mányai Albert, Barabás Éva, Kovács Zoltán, Mátyás József munkái. És ugyanilyen határozottan jelennek meg az európai moderMegadták az esemény módját a~zal is. hogy a magyar és román kulturális államtitkár nyitotta meg a romániai magyar művészek tárlatát. S a Bukarestből érkezett Horváth Andornak a románul, majd magyarul is elhangzó beszéde alatt többször elcsuklott a hangja a meghatottságtól. Negyven romániai — jószerivel erdélyi—festő, szobrász, grafikus 120 alkotása ismeretlenül is ismerősnek tűnik. Egyik-másik művész munkássága albumokból, külföldi kiállításokról, s szórványosan Veress Fái: Fa viharban „Hamarosan elszabadul a pokol” Petrasovits Anna nem buktatná meg az Antall-kormányt Interjú az újrakezdés asszonyával Szociáldemokrata pártból több is van hazánkban, Petrasovits Annából viszont csak egy. Ez a nem túl egetrengető megállapítás elsősorban arra kíván utalni, hogy pártviszályok ide vagy oda, az újrakezdés asszonya mindeddig megőrizte elsőségét és elismertségét a mozgalomban. Méghozzá abban a szocdem mozgalomban, amely újjáalakulása óta keresi a helyét a magyar politikai közéletben. Ámbátor, ha Petrasovits Annát kérdezzük, az általa adott meghatározás megejtően egyszerű és világos. .— Az európai hagyományokat követő demokratikus munkáspárt vagyunk — definiálta az MSZDP-t az elnökasszony. — S azon dolgozunk, hogy a munkavállalók valóban higy- gyenek abban: létezik egy olyan politikai szervezet ma Magyarországon, amelyik képes lesz vállalni a bérből és fizetésből élők gondjait, gazdasági harcait és politikai érdekképviseletét. — Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországi Szociáldemokráta Párt a politikai paletta hal oldalára helyezi magát? — Nehéz manapság eldönteni, hogy mi a baloldaliság vagy jobboldaliság. Viszont az is tény, hogy Nyugat-Euró- pában a szociáldemokrata pártok mindenütt baloldalinak tartják magukat. Kelet-Európábán azonban a baloldaliság nem azt jelenti, ami. Hiszen mi negyven éven keresztül a keleti importból részesültünk, s éppen ezért nehéz elmondani az embereknek azt, hogy mit jelent az. ha egy párt baloldali, de anti- kommunista. Munkáspárt, de minden ellen van. amit a valamikori MSZP tett. Éppen ezért, a fogalmak lejáratottsága miatt nem célszerű, ha ebben az ellentétpárban gondolkodunk. — A jelenlegi kormányhoz képest hol helyezkedik el a szociáldemokrata párt? — Ha azt mondanám, hogy baloldaliak vagyunk, akkor valahol azt is kifejezésre juttatnám, hogy az Antall-kormányt úgy ahogy van, jobboldalinak tartom, és ez nem igaz. Minden politikai erő a közép felé törekszik, s az Antall-kormánysem inlézhetőel azzal, hogy ez egy keresztény-nemzeti kurzus. Ettől felborzolódik a szőr a hálámon! Mi egyformán elhatároljuk magunkat a kommunista, a liberális és a kereszténydemokrata pártoktól. —A liberalizmustól való elhatárolódás ellenére ön az országgyűlési választások előtt rokonszenvvel nyilatkozott az egyik lehetséges szövetségesről, a Szabad Demokratákról, illetve gazdasági programjukról. — Nincs ellentmondás, mert számos olyan területet lehetne említeni, ahol az SZDSZ gazdaságfilozófiája áll hozzánk legközelebb. Ha a szociáldemokratákon állt volna, akkor sokkal nagyobb csapásokkal haladtunk volna előre például a piacgazdaság kifejlesztésében, a régi hatalmi hierarchia lebontásában, a privatizációban és még lehetne folytatni. Amiben viszont nem értünk egyet a liberális gondolkodókkal: Magyarország nem válhat kétharmados nemzetté, azaz hárommillió emberéletszínvonala nem süllyedhet a létminimum alá. — Továbbra magáénak vallja a szociáldemokrata párt a harcos anti- kommunizmust? — Mindegyik szociáldemokrata párt természeténél fogva harcos anti- kommunista. így van ez. a nyugati testvérpártjainknál is. Ez azt jelenti, hogy a munkásmozgalom két nagy irányzata közül a kommunista intézményrendszerelbukott. a szociáldemokrata intézményrendszer viszont győzedelmeskedett. Az intézmények és az egyének között azonban különbséget kell tennünk. Nem lehet azzal valakit feketelistára tenni, hogy tagja volt az MSZMP-nek. Ezzel a módszerrel jómagam sem értek egyet, már keresztény beállítottságomnál fogva sem. Pedig nagyon sokszor rámverték már, hogy én egy kegyetlen antikommu- nista vagyok... — Sokan hiányolják a parlamentből a szociáldemokrata pártot, persze kérdés az. hogy melyiket. Mi a közvetlen jövőre vonatkozó stratégiai célkitűzése Petrasovits Annának a szocdem mozgalom me ge rostlésére ? — Ha itt hamarosan elszabadul a pokol — márpedig el fog szabadulni — akkor szükség lesz. egy olyan pártra, amelyik keretek között képes tartani a történéseket. Ehhez az szükséges, hogy olyan demokratikus munkáspárt maradjunk. amelyik tiszta. Akkor is. ha kompromisszumokat kötünk, ha a lengéscsillapító szerepet töltjük be. Az elvhűségüríket meg kell tartani: a munkások a kiélezett helyzetekben azért hallgatnának a szavunkra, mert nagyon jól tudják, hogy a szociáldemokrata párt a hatalomváltáskor nem vett részt a leosztásban. S nagyon téved, ha azt gondolja, hogy nem vehettünk volna részt ebben. Az. ajánlatot mcgkaptuk.de azt mondtuk, hogy nem. — Tehát egy alku folyamat eredményeképpen történt meg a hatalomváltás? — így van. nekünk ez a véleményünk. Mégis, szerintünk az. Antall- kormány megbuktatásán iparkodni dőreség lenne. Szörnyű következményekkel járna, ha a kormányt felelőtlen ellenzéki erők megbuktatnák. Most a feladat egy olyan össznemzeti összefogás — akkor is, ha nem értünk egyet egy sor intézkedéssel —, ami biztosítaná az országnak, a nemzetnek a stabilitást. — Ebből az összefogásból kiindulva: ön elképzelhetőnek tartja azt. hogy egyszer majd együttműködés alakul ki például a szocialista párt és a szociáldemokraták között ? — A szociáldemokraták kifejezetten pragmatisták. Mi sohasem az indulatok. hanem a munkások érdekei alapján politizáltunk. Ha a munkások érdekei úgy kívánnák, hogy valamilyen kérdésben akciószövetségre lépjünk valamelyik párttal — azt megtennénk. — Bármelyik párttal? — Mégegyszer hangsúlyozom, pragmatikus dolgokról van szó. Tehát ebből az következik, hogy bármelyik párttal hajlandóak lennénk a szövetségre. Szeri Árpád
