Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
2 hepunu HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. JANUÁR 15., KEDD mm»/ Végleges törvényjavaslat A kormány rendkívüli ülést tartott hétfőn, a csaknem egyórás ülésén véglegesítette a kárpótlási törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy újabb módosításokkal egészítette ki a korábban már megtárgyalt változtatásokat. Tű* a büfében Hétfőn délelőtt Etes községbe hívták a salgótarjáni tűzoltókat. Kigyulladt ugyanis egy 22 kilogrammos PB gázpalack. Égtek a műanyag lámpatestek és az elektromos vezeték is. A salgótarjáni tűzoltóknak sikerült a tűz tovább terjedését megakadályozni, de így is, mintegy 30 ezer forintos kár keletkezett az áfész tulajdonában és Szilágyi Gábor kezelésében lévő üzemi konyhá ban. Ülésezik a parlament (Folytatás az 1. oldalról) érzünk a litván néppel — hangoztatta —, hiszen egy hozzánk hasonló kis nemzet folytat heroikus küzdelmet szabadságáért, függetlenségéért, a nemzeti önrendelkezés megvalósításáért. A baltikumi szovjet beavatkozás jelentősége, mint mondta, túlnő a Szovjetunió határain. Ezért a magyar kormány folyamatosan egyezteti álláspontját a szomszédos államokkal és a nyugati országok vezetőivel, illetve az európai szervezetekkel. —• Ma még nem látjuk tisztán: kinek az utasítására cselekedtek a katonák Vilniusban — folytatta. A legújabb jelentések szerint, a Szovjetunió szövetségi belügyminisztere kijelentette: Moszkvából nem adtak utasítást az ilyen jellegű beavatkozásra. Azonban senki sem igazolhatja az erőszakos, emberi életeket követelő beavatkozást — mondotta a miniszterelnök. Ezúton is kifejezzük szolidaritásunkat a litván néppel, s ismételten hangsúlyozzuk: csakis békés tárgyalásos úton lehet megtalálni a megoldást a felmerült problémákra — mondotta végül Antall József. A kormányfő bejelentette, hogy a kormány az elítélő állásfoglalása mellett kilátásba helyezte a további tárgyalásokat, s várhatóan együttesen foglal majd állást ebben a kérdésben a csehszlovák és a lengyel kormánnyal. A napirend előtti témákat követően, a képviselők elfogadták az Országgyűlés plenáris ülésének tárgysorozatát, majd megkezdte a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalását. Surján László népjóléti miniszter expozéjában a társadalombiztosítással kapcsolatos két törvénytervezet mellett kitért az ülésszak másik két tárgyalásra váró témájára is, nevezetesen a nyugellátások emelésére, illetve a családi pótlékok rendezésére. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény általános vitáját lezárva, a képviselők egyúttal döntöttek arról is: a nyugdíjemei lésekre vonatkozó javaslatok közül a kombinált változatot tekintik további tárgyalási alapnak. A társadalombiztosítással összefüggő törvénymódosító vitákat szakította félbe az Országgyűlés állásfoglalásának elfogadása a vilniusi eseményekről. Az Országgyűlés ezután megkezdte a Társadalombiztosítási Alap 1991-es évi költségvetésének általános vitáját. Az általános vita lezárása után a tervezetet részletes vitára bocsátották, miként — rövid általános tárgyalás után — a családi pótlékról szóló törvénymódosítást is. Ezzel este hét órakor befejeződött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. A képviselők ma délután két órakor folytatják a plenáris tanácskozást. A délelőtti bizottsági munka után várhatóan ekkor kerülhet sor a törvénytervezetek részletes vitájára, valamint a nyugdíjemelések feletti döntésre. (MTI) Az Uj lUograd körkérdésé (Folytatás az 1. oldalról) — Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője: — Százalékosan nem tudom megmondani, mennyi a háború esélye, de nagyon bízom a tárgyalásos rendezésben, még az utolsó percben is. Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a háborús konfliktus elkerülhető, persze úgy, hogy az agressziónak véget kell vetni! Bár bízom a békés rendezésben, tény, hogy egyre növekszik az esélye a fegyveres konfliktusnak. „A terroristák támadása” kicsit felfújt üggyé vált Magyarországon. Információim szerint nem sok olyan ország van, amelyik ne értene egyet az iraki agresszió el-, ítélésével, mégis kevés az olyan állam, ahol a sajtó ennyit foglalkozik a terroristaveszéllyel! Nem szabad lebecsülni, de nálunk nagyobb szerepet kapott, mint amennyit ez megérdemel. A terrorelhárítás a természeténél fogva egyébként is olyan, hogy nem szerencsés, ha sokat beszélnek róla. Vilnius- ról magánemberként mondom, borzasztó aggodalommal figyelem az eseményeket! De bízom abban, hogy a józan ész és az emberség kerül előtérbe. Keller Mihály, a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi parancsnokság vezetője: — A háború esélye és valószínűsége fennáll, de még békés úton is rendezhető a válság. Az biztos, hogy a fegyveres konfliktus nem csak az arab térséget érintené. Az arab terroristák itthoni jelenléte azonban rémhírkeltés. Erkölcstelennek tartom azok részéről, akik ezt elindították! Nem látom be. miért éppen Magyarország lenne a terroristák célpontja. Olyan alaptalan dolognak tartom, amivel nem érdemes foglalkozni. Túlnő-e a vilniusi válság a polgárháború méretein? Talán ez a legnehezebb kérdés. Jelen pillanatban nehéz erre igennel vagy nemmel válaszolni. Bízom benne, hogy a katonai beavatkozás valóban nem a szovjet kormány tudtával és egyetértésével történt. De mindenképpen elítélendő, egyetlen épeszű ember sem érthet vele egyet! Még ha a Szovjetunió széthullását akarják is megakadályozni — ez nem módszer! Bízzunk bennne, intő jel volt ez a szovjet kormány részére, és hasonló nem következik be még- egyszer a térségben! Kiss Pál jegyző, Szügy: az Öböl-válsággal, pontosabban .a háborús készültséggel kapcsolatban nagyon nagy a félelmem. A nálunk lábraka- pott ijesztgetések az arab terrorista cselekményekről szerintem csupán rémhírek — legalábbis egyelőre. Mert amennyiben kirobban a háborút, a rémhírek valósággá is válhatnak! A vilniusi ösz- szetűzések, úgy vélem, kevésbé hordozói nagyobb háborús veszélynek. Ezek köny- nyebben elcsitulnak, de szeretném megjegyezni, hogy az Irak és Kuvait szembenállása ügyében jobban eligazodom. Molnár Béláné pedagógus. Bátonyterenye: ami az Öböl térségét illeti, bízom a békés megoldásban, mert — s erről remélem a nagy politikusoknak is ez a véleménye — egy harmadik világháború az emberiség pusztulásához vezetne. Tudni kell ezt Szaddam Huszeinnek is!. . . Az arab terrorista kommandók támadásairól szóló „előzetesekben" látok realitást. Éspedig azért, mert az arabok nagyon „otthon vannak” a terrorizmusban. Bár „a megelőző bíráskodást — lásd arab diákok bántalmazása — mélységesen elítélem. A litvániai véres események megdöbbentőek, az erről szóló közlemények egyszersmind számomra egyoldalúak is! Nem egészen tisztázott előttem Gorbacsov államfő álláspontja ebben a kérdésben. s ez zavar. Mindazonáltal ez a Szovjetunió belső ügye, melyet békés úton kell rendeznie. Grajzel Kornél 18 éves, munka nélküli, Lucfalva: biztosan kirobban a háború a Perzsa-öbölben, ez már nem kerülhető el. . . Képesnek tartom erre a szembenálló feleket, és arra is, hogy a háborús konfliktusban Irakkal szemben álló országokban megtorló akciókat hajtsanak végre. Szeverényi Béláné virágkötő, Vizslás: — Reggel óta erről beszélünk a munkatársakkal, ismerősökkel. Féltjük a gyermekeinket, magunkat. . . Háborús előérzetünk az öböl térségével kapcsolatosan erősebbek. Koncz Vendel katolikus lelkész, Nagybárkány: — Emberek, népek ellen fegyverkezik az erőszak. — Mind a két helyen. Nagy a valószínűsége, hogy megállíthatatlanul. Menczel Beáta NODISZ városi bizottsága, Salgótarján: — Rendkívül optimista vagyok, mind a két roppant súlyos problémát illetően. A józan ítélőképességem azt mondatja, elkerülhető a háború a Közel-Keleten, más szóval: „amelyik kutya ugat. az nem harap". Bevallom. Vilniustól jobban félek, ez a veszély közelebb áll hozzánk! Az Arab-öbölben keletkezett — kiprovokált — válsággóc egyébként Nostra- danus francia orvos jóslatát idézi, miszerint: 1994-ben kezdetét veszi a „húsz plusz hét évig taró világháború", amely a Közel-Keleten robban ki. . . 1999. VII. havában pedig leszáll a földre a sötétség ura, de utána (?) a békesség fog uralkodni. Egy fiatal salgótarjáni főiskolás fiatalember így nyilatkozott: — Az Öböl-konfliktus helyi háborúhoz vezet, melyben Izrael is részt vesz. Ami Vilniust illeti: optimista vagyok, mert ott jóval kisebb a baj. Az arab terroristák cselekményeiről egyelőre csak feltételezéseket lehet hallani. Attól tartok azonban, hogy ezen a címen pánikkeltésnek lehetünk majd tanúi, ilyen céllal, születtek például a „bombariadók” vagy a „sátánisták leszámolásai”, fenyegetései. Dudellai Ildikó— Mihalik Júlia „Ha békét akarsz Falusi gyermekkorom egyik emléke napok óta nem megy ki a fejemből. Már majdnem igazi legénynek éreztük magunkat mi, az éppenhogy pelyhed- ző állá kamaszok, sőt, időnként a község egyetlen kocsmájába is bemerészkedtünk. Természetesen fényes nappal. Illedelmesen fogyasztottuk a málnaszörpöt vagy a kólát, s egy félreeső asztaltól füleltünk a felnőttek beszédére, akik nem igazán törődtek velünk. Volt az embereknek akkor is gondjuk éppen elég. Az egyik ilyen békés hét végi délután barátságos hangulatát üvegcsörömpölés éles zaja törte meg. A környék egyik leghírhed- tebb dologtalanja, kis falunk „disze-virága” a legbelső asztalnál szép sorban vagdosta földhöz az üres poharakat, korsókat. Bőszen villogó véreres . szeme közben a jelenlévők mozdulataira tapadt. Bambának tűnő arckifejezése; sunyi tekintetet, lomha mozdulatai gyilkolásra is kész indulatot leplezett. Számtalan párviadalt provokált már ki ugyanígy, és most is csak egy rosszalló pillantásra várt. Az ordító csöndben a szétfröccsenő üvegcserepek fülsértő hangján kívül semmi nem hallatszott. Még a levegő is rpozdulatlanná vált. Aztán, egyszerre, összebeszélés nélkül felálltak az asztaloktól az érett férfiak. Utólag senki nem beszélt róla, hogy mi is történt. Mi sem híreszteltük, mi zajlott le abban a két percben, amelyet a hátsó ajtó kinyílása, majd egy tompa puffanás zaja fejezett be. A híres kötekedő ebbe a kocsmába a lábát soha többé nem tette be, bármilyen szomjas is volt. „Si bi pacem, para bellum” — mondta a latin. Vagyis az, aki békét akar, annak fel kell készülni a háborúra. Földünkön az iraki határról, s máshonnan is bősz csörömpölés hallatszik. És ott állnak már a meglett férfiak is. Fegyverben, de nem minden áron háborút akarva, sőt! Ordító a csend. Világunk békéje a tét. Ha Sztálin kezét egykori harcostársai lefogják az első gyanús pillanatban, ha Hitler világhódító szándékára a nagyhatalmak időben nemet mondanak, ha. .. ! Folytathatjuk mai példákkal, s holnapiakkal. Kicsiny falunk férfijai sem verekedő szándékkal léptek be egykor a kocsmaajtón, de — amikor kellett — tudták, hogy mit kell tenniük. Földünknek, ha békét akar, a békére kell készülnie. A csendet törő kezeket időben kell lefognia. Mindenütt! G. Szűcs László-------------------------------------K. 2.-nek Nemtibe! Nem így gondoltam, minden történhetett volna másképpen is. Era. Anita! Te szerelmes vagy. de sajnos nem belém. Ígérem, többé nem zavarlak Szabolcs. * Régóta ismerlek, de azóta te jársz az eszemben. Zsuzsa. ★ Oláh Misinek, Nagybátonyba. Nagyon szeretlek. Andi. Móninak és Lacinak Kis- terenyére! Legyetek jók, ha tudtok! - Orsi -. H. R.-nek! Besztercére! Nagyon tetszel nekem! Egy lány. * Szabó Palinak üzenem az autópiacra, hogy nemcsak a fehér Porschéje tetszik. * K. Guzminak, a Vili. b-be! Nem megyünk biciklicel buszozni? MIAÚŰ. * Eszternek! Félsz-e még az ufóktól? Nővéred. * Tintahősnek! Ahogy tetszik. Kiskorú. * Sz. Krisztiánnak Pásztora! örülnék, ha észrevennél. A zöldkabátos lány a Csemegéből. üzenj! Külpolitikai kommentár A birodalom visszavág? Egyelőre megjósolhatatlan, milyen végkifejlethez vezetnek a vilniusi véres események. A helyzet továbbra is meglehetősen képlékeny és áttekinthetetlen. A katonák jelenléte és durva beavatkozása a vilniusi politika alakításába mindazonáltal azt valószínűsíti, hogy a birodalom nem fog meghátrálni. A vilniusi katonai akciók több nyitott kérdést is felvetnek. Ezek közül is a legfontosabb, vajon Gorbacsovnak volt-e tudomása a vasárnapra virradóra végrehajtott akciókról? Vajon a vilniusi ókonzervatív, proszovjet mag egyedül cselekedett-e vagy Moszkvából kapott biztatást a leszámoláshoz? Ami talán a külföld szempontjából még ennél is fontosabb kérdés az az, hogy Gorbacsov kezében összpontosul-e még a hatalom a Szovjetunióban, vagy az ő napjai is meg vannak számlálva? A vilniusi események ugyanis azt jelzik, hogy a konzervatív erők jócskán megerősödtek, s komoly beleszólásuk van az irányításba. Az pedig alig látszik kérdésesnek, hogy ezek a fejlemények a szovjet vezetés konzervatív irányba történt elmozdulását jelezik. Vajon Moszkvában ismét feltámadtak a régi birodalmi szelek? Már most látható, hogy a Litvániában bekövetkezett fordulat jelentősen rontott a szovjet vezetés nemzetközi megítélésén. Az ország kataszrofális gazdasági helyzetében ez beláthatatlan következményekkel járhat. Az eddigi jelentések alapján ugyanis gyanítható, hogy Vilniusban a moszkvai^ konzervatív kommunista vonal képviselői — fedőszervként maguk előtt tolva a Nemzeti Megmentés Bizottságának különös intézményét — saját kezükbe vették az események irányítását. Az azonban már most biztos, hogy Gorbacsov ultimátuma, valamint a katonai jelenlét erősödése Litvániában — és a többi balti köztársaságban —, azt követően pedig Ja- zov honvédelmi miniszternek a behívások érdekében foganatosított intézkedései teremtették meg az alapot ahhoz, hogy a helyi moszkovita mag magához ragadja a kezdeményezést, sőt túl is lépjen saját hatáskörén. A Szövetségi Tanács szombati ülése után már-már úgy tűnt, mintha Moszkva letett volna a litván kérdés katonai megoldásáról. A testület bizottsága azonban még oda sem ért Vilniusba, amikor a tévétoronynál eldördültek az első lövések. Litvániának és a többi balti köztársaságnak pedig rá kellett döbbennie: nem léphetik át önmaguk, de főképp a birodalom árnyékát. D. S. Telekárak Bátonyterenyén (Folytatás az 1. oldalról) 720 négyzetméter) négyzetméterenkénti ára 300 forint legyen. Hasonlóképpen megszavazta az ivóvízzel és közművel, illetve ivóvízzel, úttal és közművel rendelkező Rózsa úti telkek (19 darab, átlagos területnagyság 1200 négyzetméter) ajánlott 35— 50 forint közötti négyzetméterenkénti árát. Az ivóvízzel, villannyal és közművel ellátott Csokonai úti telkekre (18 darab, átlagos területnagyság 650 négyzetméter) 100 forint volt négyzetméterenkénti előirányzott ár, a képviselő- testület viszont 130 forintot állapított meg. Ugyanakkor ivóvízzel, úttal, villannyal rendelkező Sport úti telkek (16 darab, átlagos terület- nagyság 770 négyzetméter) indítványozott négyzetméterenkénti 150 forintos árát soknak találta, s 120 forintot hagyott jóvá. A testület kötelezte a polgármesteri hivatalt arra, hogy tárja fel újabb telkek kialakításának lehetőségeit. (kolaj) MEGHÍVÓ Szécsény város önkormányzati képviselő-testülete 1991. január 18-án és 19-én 14 órától lakossági fórumot, közmeghallgatást tart, melyre minden állampolgárt, helyi szervezetet tisztelettel meghív. Helye: a városháza tanácskozóterme. Várjuk közérdekű kezdeményezéseiket, javaslataikat. Szécsény város képviselő-testülete I (5Q S7) |
