Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
8 Ű37ZZ2Z/ MAGAZIN 1991. JANUÁR 12., SZOMBAT Néhány jótanács a madarak etetőinek Szovjet—amerikai összefogás a „láthatatlan halál" ellen Vegyifegyver-lövedékek megsemmisítését végző gépsor (AN) A hidegebb idők beálltával sok erdei énekesmadát behúzódik a lakott területekre. Ma már, egyre többen vannak olyanok, akik etetéssel kedveskednek a gyümölcsöseink ingyenes rovarirtóinak. A közelmúltban az egyik ismerősöm írt egy cikket a madarak etetésével kapcsolatosan, most ezt az írást szeretném kiegészíteni azért is, mert ezen írásból néhány dolog kimaradt. Én 30 éve foglalkozom a madarak gyűrűzésével, így a gyűrűző helyeken sok mindent tapasztaltam. Ezeken a helyeken rendszeresen etetem a madarakat. Főként napraforgómagot szoktam kirakni, de egyéb a cséplés- nél visszamaradt törmeléket, mely sok fűmagot is tartalmaz, szoktam szétszórni az etető közelében. Ezt a vegyes magot nem a cinegék, hanem a pintyfélék és a sármányok szedegetik. A rendszeresen etetett madárcsapatokra azonban veszély is leselkedik! Az etetőre járó madarak elsőszámú ellensége a házi macska. Tapasztalatból tudom, hogy vannak úgynevezett rutinos macskák, melyek minden nehézség nélkül elkapják a főként fiatal még tapasztalatlan madarakat. A másik veszély a levegőből jön, Szemenszedett igazság Helyzetkép „Kuvait bevonult a történelembe. És eltűnt a térképről.” Iraki miniszterhelyettes Aratás „A parasztokat tönkretették, ám úgy döntöttek, hogy a földnek teremnie kell. És ezt meg is parancsolták neki.” Szolzsenyicin emigráns szovjet író Változnak az idők „Az az igazság, hogy Szad- dam Huszeint már Kuvait lerohanása előtt is szörnyetegnek tartottuk. De akkor a mi szörnyetegünk volt.” Glaspie, az USA bagdadi nagykövete Európa térképe „A európai helyzet a következő: jól lakott Németország. éhes Kelet és minden hájjal megkent Nyugat.” J. Ross brit munkáspárti képviselő W Uj telefon- hálózat? At amerikai „Telefon International” Társaság elnökhelyettese úgy véli, hogy egy hónapon belül megalakíthatják a Szovjet Postaügyi és Távközlési Minisztériummal közös vállalkozásukat, amely az egész Szovjetuniót összekaposolná az észak-amerikai és a Csendes- Óceán menti ázsiai területekkel. A Kína és Alaszka határvonalán épült rádióerősítő-állomás telex- és telefax-kapcsolat kialakítását is lehetővé teszi. Az így elérhető országok nemcsak az USA, illetve Kanada, hanem Kína, Japán és Dél-Korea, valamint a régió más országai is. A derülátó' nyilatkozatot közreadó Moszkovszkije Novosztyi a hírhez hozzáfűzi, hogy Vlagyimir Glinka illetékes szovjet miniszterhelyettes közölte: a tervezetet most tanulmányozzák, döntést még nem hoztak az ügyben. mégpedig ez a kis sólyom és a karvaly. E két horgas csőrű ragadozó, előszeretettel tartózkodik ott, ahol a madarak összesereglenek. így az etetőkre járó sok madár közül könnyen akad nekik zsákmány. Tudok olyan esetről, amikor az etetőre járó cinegék közül naponta kettőt fogott meg és fogyasztotta el a kis sólyom. Ezért is szükséges a kirakott etetőket rendszeresen ellenőrizni. A macska elleni védekezés mindössze abból áll, hogy az etetőt az Hetedik éve áll a több évtizedes múltú Miskolci Szimfonikus Zenekar élén Kovács László, a mai fiatal karmestergeneráció egyik legtehetségesebb tagja. A 34 esztendős dirigens, aki 1986- ban elnyerte a Doráti Antal által alapított Ferencsik-dí- jat, s akit több nívódíjjal is kitüntettek rádió- és televíziós felvételeiért, sokak szerint a miskolci zenekart az egyik legkiválóbb hazai együttessé fejlesztette az elmúlt időszakban. Bizonyos, hogy Kovács László művészeti vezetése alatt, a zenekar komoly sikereket aratott többek között Olaszországban, Görögországban, Ausztriában, Nyugatnémetországban, Svájcban, Franciaországban ... De, vajon mennyire sikeres, eredményes az együttes tevékenysége szűkebb hazájában, Miskolcon és környékén? Egyáltalán: mikor tekinthető „eredményesnek” egy szimfonikus zenekar munkája a borsodi iparvidéken? — Ügy érzem — válaszolja Kovács László —, ez a kitűnő muzsikus közösség az elmúlt években mindazt megtette, amit ebben á földrajzi elhelyezkedésben az adott pénzügyi lehetőségek mellett megtehetett és elvártak tőle. A lehetőségek ne érje el, továbbá a közelben ne legyen olyan hely, ahol a macska meglapuljon és onnan rá tudjon ugorni az esetleg földre szóródott magvakat eszegető madarakra! A kis sólyom és karvaly általában a nyíltabb helyen eszegető madarakat fogják el. Ezért, ha erre mód van, úgy az etetőt olyan sűrű bokor vagy sűrű ágazató fa közelébe helyezzük, ahová a cinegék esznek, illetve veszély esetén menekülni tudnak! Ide tartozik még, hogy az etető miből legyen. A legegyszerűbb, ha a háztartásokban használatos, kiürült ecetes, vagy olajos flakon oldalán egy olyan lyukat vágunk, hogy az abba rakott eleséghez a madár minden nehézség . nélkül hozzáférhessen. (Lásd a mellékelt rajzot.) Az esetben, ha a verebek is odaszoknak az etetőre, ne bántsuk őket! Tűrjük meg őket még akkor is, ha ezek a „szemtelen” madarak nem tartoznak a védett madaraink közé. Nyári időszakban ők is hasznot hajtanak azzal, hogy kicsinyeiket rovarokkal, hernyókkal nevelik fel! Varga Ferenc Magyar Madártani Egyesület örökös tagja és elvárások persze nem mindig állnak szinkronban egymással. Hogy egy ifjúsági programot például húsz kisebb-nagvobb településen kell eljátszanunk, az felhasználható ugyan amolyan belső zenei tisztogató munkára, s a program kipróbálására, de az együttesnek nem elsősorban erre van szüksége. Természetesen szívesen teljesítjük ezt a kötelezettségünket, és nem is mondhatunk le a megyében élő fiatalok zenei igényének kiszolgálásáról, hiszen egy-két évtized múlva ők lesznek a mi koncertjeink látogatói. És végül is alig képzelhető el jobb érzés muzsikus számára, mint amikor valamelyik kis falu általános iskolájában csillogó szemmel hallgatják a zenét a kisdiákok, s kérdezgetnek minket zenéről, hangszerekről. Ha azonban arra gondolok, hogy egv hasonló körülmények között dolgozó angliai zenekarnak milyen jó akusztikájú, szép hangversenyterem áll rendelkezésére, szinte bárhol a szigetországban, akkor elkeseredem a mi körülményeink láttán. Miskolc- nak nincs, és biztos, hogy a következő fél évszázadban nem is lesz alkalmas koncertterme. Márpedig a színházterem, ahol rendszeresen hangversenyeket adunk, naMiközben Genfben még dolgoznak a vegyi fegyverek általános és teljes betiltását kimondó megegyezés szövegének előkészítésén, a Szovjetunió és az Egyesült Államok már megállapodott, hogy beszünteti a vegyi fegyverek gyártását és vegyi fegyver készleteit 80—90 százalékkal, 5—5 ezer tonnányi készletre csökkenti. Az új politikai gondolkodásmód lehetővé tette azt, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. A mérgező anyagok megsemmisítését mindenki örömmel fogadja, ám azok, akik a vegyi fegyvereket megsemmisítő vállalatok közelében élnek, érthetően nyugtalanok. Hosszú évek alatt az az elképzelés alakult ki a vegyi fegyverekről, hogy az a levegővel együtt mozgó halálos, mérgező anyagot jelent. A lakosok véleménye szerint nehéz egy ilyen anyaggal, a baleset kizárásával dolgozni. A szovjet és amerikai szakemberek közösen dolgozzák ki a vegyi fegyver megsemmisítésének teljesen biztonságos és környezetkímélő módszerét. Mindkét országnak vannak olyan tapasztalatai, hogyan kell megsemmisíteni az elöregedett vagy baleset- veszélyes vegyifegyver-lö- vedékeket. A Szovjetuniógvon száraz akusztikájú, nem szólalnak meg természetes hangjukon hangszereink. Gyakori budapesti vendégszerepléseinket — mondják —, néha ijesztő hangerővel játszunk; otthon, Miskolcon ugyanis megszoktuk, hogy csak így tudunk hatást elérni. — Mennyire érzi magáénak Miskolc városa a zenekart? — A legteljesebb mértékben. Csak Miskolcon öt bérleti sorozatunk van, s azokra a bérleteket mindig elkapkodják. Más városokban a bérletek már nehezebben adhatók el. Kazincbarcikáról, Ózdról, Leninvá- rosból, jelezték újabban, hogy egyáltalán nem tartanak igényt felnőtt hangversenyekre ... De, például Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és sok más városban változatlanul számítanak ránk. Itthon évente száz koncertet adunk. — Milyen jövőt lát a zenekar számára? — Minden attól függ, hogyan alakul az egész országban a kultúra helyzete. Azt hiszem, zeneszerető közönségre mindig számíthatunk. Ha egy 200 ezres lakosú városban az esti hangversenyre ezer ember eljön, az — gondolom — jogos optimizmusra ad okot, legalábbis a ban kidolgozták az idegbénító mérgező anyagok megsemmisítésének technológiáját és a Volga menti Csapa jevszktől 12 kilométerre e célból külön gyárat építettek. A város lakóinak tiltakozása miatt azonban az 50 millió rubel költséggel felépült gyár nem eredeti rendeltetésének megfelelően működik majd. Olyan kiképző és gyakorló központ lesz, ahol a szakemberek elsajátítják a mérgező harci anyagok megsemmisítésének technológiáját. A szovjet technológia kétszakaszos. Minden egyes vegyi lövédéket külön semmisítenek meg,, mivel így a Kovács László portréja közeljövőt illetően. Az persze más kérdés, hogy meddig tudjuk a koncertjegyek megsemmisítés folyamatát bármely előre nem látható körülmény miatt azonnal leállíthatják. Az első szakaszban a vegyi fegyvert ar- kalmatlanná teszik katonai célú felhasználásra. Az így keletkező anyag harmadfokú veszélyes méreg, ösz- szehasonlításul: a Litol gépkocsikenőanyag második osztályú méreg. Ez biztosítja, hogy a keletkezett terméket biztonságban szállíthassák a Szovjetunió bármely részére, hogy alkalmas helyen elégethessék. A technológia lehetővé teszi, hogy a vegyi fegyver megsemmisítő objektumokat az ország különböző részein helyezzék el, így jelentős mértékben csökkentsék a környezetszennyezési veszélyt. A csapajevszki kiképző- központot nemrég amerikai szakemberek látogatták meg. R. P. Mikulak doktor, az amerikai küldöttség vezetője szerint a vegyifegyver- lövedékek megsemmisítésével kapcsolatos tapasztalatcsere hasznos volt. „Mély benyomást gyakorolt ránk a gyár dolgozóinak és a katonáknak szakértelme — hangsúlyozta a küldöttség vezetője. — Műszaki kérdések egész sorát vitattuk meg és megtekintettünk minden technológiai csomópontot. El kell mondanom, hogy imponálóan nyílt légkörben dolgozhattunk”. árát viszonylag alacsonyan tartani. Szomory György Tilos a rizsszórás Szabad a csók, a forró ölelés, a konfettidobálás, a pezsgődurrogtatás, de tilos a rizshintés a bolzanói anyakönyvvezető előtt. A város polgármestere egyetlen tollvonással betiltotta az esküvők elmaradhatatlan végjátékát: a szerencsét, boldogságot és gyermek- áldást kívánó rizsszórást az életbe (de legalább is a nászútra) induló ifjú párra. E szívtelen döntést nem a takarékosság, mégcsak nem is a rizsételek gyűlölete váltotta ki a város első emberéből, hanem két, nagyon is gyakorlatias szempont. Az első: lehet, hogy a sok rizsszem szerencsét hoz a fiataloknak, a városháza dolgozóinak azonban nem. Volt, aki a bokáját ficamította ki, volt, aki húzódást szenvedett, minthogy a rizsszemek alattomos módon síkossá tették a hivatal folyosóit. Nem kevésbé fontos a másik tiltó érv sem. A város galambjai felismerték a. nagy lehetőséget, és csapatostul lepték el az örömünnepek helyszínét. Évente száz koncert Beszélgetés Kovács László karnaggyal í A szovjet honvédelmi minisztérium Csapajevszkij vegyi ■ fegyver megsemmisítési kiképző és gyakorló központja Valerij Boriszenko
