Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

Lélektől lélekig Miért veszélyes a sátán? AZ ÚJ NÓGRÁD MELLÉKLETE 1991. JANUÁR 1. SZÁM Meghívó a Gerelyeibe Talán hangsúlyoznom sem kellene: jól éreztem ma­Mi van a zárt ajtók mögött? Az egyik december köze­pi napon levelet hozott a salgótarjáni Hit Gyülekeze­tétől a posta. A hófehér bo­rítékban világoszöld színű levélpapír. Illik a karácsony­hoz és persze az sem elha­nyagolható, hogy a színek­nek sajátos lélektani hatá­suk van. A szóban forgó zöld. megnyerő, optimista hangulatot áraszt, s bizo­nyára — természetes' újság­írói kíváncsiság mellett — ez is közrejátszott abban, hogy nem süllyesztettem el fiókom mélyén a meghívót. A karácsonyi istentiszte­letre — helye a zagyvapál- falvai Gerelyes Endre If­júsági Ház — invitált Pet- hő Attila lelkész, a salgótar­jáni gyülekezet pásztora, íme indokai: „Ez ideig nem nyílt mód a személyes kon­taktus kialakítására. Ügy gondolom, hogy városunk szellemi, kulturális életé­nek egyik jelentős és szí­nes pontja gyülekezetünk, ezért fontos, hogy megis­merjük egymást és, hogy tam a gyülekezetről, s álta­lában nem elismerő szava­kat. Közvetlen környeze­temben is akadtak, akik be­léptek a gyülekezetbe, olyanok, akikről határozot­tan tudtam, megrögzött is­tentelenek. És lám, amit nem tudtak elérni a hagyo­mányos. történelmi egyhá­zak, azt elérte egy Salgó­tarjánban pár hónapja mű­ködő vallásos csoport. Volt is ebből rengeteg cirkusz. A szülők toporzókoltak, fe­nyegetőztek. S érthetően, mert egyszeriben olyan gye­rek állt előttük, amelyik egészen más volt a korábbi­nál, nem lehetett ráismerni szavaira, viselkedésére. Szün­telen Jézusról, Istenről be­szélt, egyházi énekeket hall­gatott rockos feldolgozásban, s úgy tűnt mintha hittérí­tőnek szegődött volna, ki­nek fontosabb dolga nem lenne környezete maga felé fordításánál. Ugyanezek mi­att igencsak csudáikoztak a megtértek barátai, ismerő­sei is. meg éttermi lakodalmas va­csorák idéződtek fel ben­nem.... Az ajtóban álló, fo­gadó fiatalok kifejezetten nyájasan tessékeltek bel­jebb. Az előcsarnokban nyüzsgés, sokan már elfog­lalták helyeiket a nagyte­pontos képet alkothasson rólunk. Másrészt szeretnénk kivenni részünket a város fejlődésének elősegítésében, mert Isten Igája azt mond­ja, hogy imádkozz a város jólétéért, mert a város jólé­te a te jóléted is.” A meghívás, bevallom, időben érkezett. Hosszú ide­je ugyanis sokfélét halot­Minden további szószapo- rítás helyett: volt hát elég­séges okom, hogy személyes benyomásokat szerezzek a Hit Gyülekezetéről. Enyhén szorongva pillan­tottam meg a kultúrház be­járati ajtaján függő táb­lát: zártkörű rendezvény. Te jó ég, hova jutok?! Az­tán ifjúkorom iskplai báljai. gam a gyülekezetben, mi­közben természetesen min­dent kívülről, szigorú kriti­kával néztem. Éreztem a pásztor hitét (bár az nem tetszett, hogy egyik kezét zsebre téve beszélt), szavai­nak gyújtó hevét, láttam hatását a gyülekezeten, a tizen-, a huszonéveseken és az idősebbeken egyaránt. Tu­dom, csak a hit tesz képes­sé erre a mélyen emberi, lelki élményre. Amióta be­léptem az ajtón, szeretet vett körül, mint minden jelen­lévőt, — őszintén és mele­gen áradón. remben. A színpadon két gitáros, egy dobos, egy (talán) szintetizátóros egy­házi dallamokat muzsikált. Negyedóra múlva színpad­ra lépet a lelkész. Alacsony, véko(ny, szuggesztív egyéni­ség, öltönyben, nyakkendő­ben. Isten Igéjéről, Jézus­ról és a szeretetről szólt. Majd úgynevezett kettős ima következett — zenére énekeltek közösen, miköz­ben két énekes lány és egy furulyás libbent fel a szín­re —, mintegy 40—45 perc­ben. A hívek azt csinálták, amit a színpadon láttak, amit elsajátítottak. Átszel­lemültem gyakran .behunyt szemmel énekeltek, Jézus és néhány kulcsszó hallatán egyik, vagy mindkét kezü­ket a magasba lökték, Egv házaspár nyilvánosan bi­zonyságot tett megtéréséről, azt megelőző bűnös életé­ről. A résztvevők között akadt egy újabb megtérő (a reakciókból úgy ítéltem meg, keveselték), akit meg­határozott rítus szerint, ün­nepélyesen maguk közé fo­gadtak . t Ügy gondolom, közel ju­tottam a Hit Gyülekezete titkához. Ez pedig a hiten túlmenően a közösségterem­tés, a hasonlók megtalálása. Itt szinte mindenki maga is pásztornak, a lelkésszel egyenrangúnak érezheti ma­gát, mert cselekvő részese az istentisztelet legtöbb mozzanatának Mindez együtt csábítja a kusza kor magá­ra máradt, testileg és lelki­leg meggyötört emberét. A jó egy évtizeden át ül­dözött és tiltott Hit Gyüle­kezetében én — igaz, ä nagy ívű következtetésekhez sze­rények az ismereteim — az üldözendőt, a,tiltandót nem találtam, a versenytársat vi­szont más vallásokhoz vi­szonyítva észrevettem. Sulyok László Fotó: Mikuska István (a felvételek az 1991. janu­ár 20-i evangelizáción készül­tek.) NEGYEDIK DIMENZIÓ Egy buddhista vallásban nevelkedett koreai fiatal­ember 19 éves korában ha­lálos betegen hallotta meg az evangéliumot. Elfogad­ta Jézus Krisztust szemé­lyes Megváltójának és Isten, ereje meggyógyította őt. Azóta hirdeti Isten Igé­jét; szolgálatának eredmé­nyeként töretlen dinami­kával növekvő szöuli gyü­lekezetének ma már több mint hétszázezer tagja van. Ez a pásztor, dr. Paul Yongi Cho ebben a könyv­vében gyakorlati példák­kal bizonyítva fejti ki a sikeres, győzelmes keresz­tény élet alapelveit. Könyvajánlat A KERESZTÉNYSÉG HAT ALAPTANÍTÁSA Derek Prince Indiában született brit szülők gyer­mekeként. Tanulmányait a híres Eton College-ban és Oxfordban, a cam- bridge-i, valamint a Jeru- zsálemi Héber Egyetemen végezte. A II. világháború idején találkozott Jézus Krisztussal. Azóta pásztori, tanítói szolgálatot tölt be Krisztus testében. Minden felekezetiségtől és szektás- ságtól mentes megközelíté­se sokféle faji és vallási háttérből származó ember számára tette vonzóvá ta­nítását. Nemzetközileg is, mint korunk egyik légki­emelkedőbb Biblia-ma­gyarázóját tartják számon. Háromkötetes munkája a valóságos keresztény élet alapjainak lerakásában nyújt segítséget. Kijelen­téseken és több évtizedes tapasztalatokon nyugvó is­mereteit osztja meg olva­sóival bennük a szerző. JÉZUS NEVE „Ha valamit kértek az én nevemben, én megcse­lekszem azt." Ján. 14:14. Jézus szavainak máig tar­tó érvényességéről ír köny­vében Kenneth Hugin, aki­nek saját élete (paralízis- ből gyógyult meg, közel öt­ven éve, hit által) is bi­zonyság arra a tekintélyre, mely Jézus nevében rej­lik. Az e névben r-ejlő ha­talom által gyógyulnak és szabadulnak meg emberek napjainkban is. A szigorúan igei alapo­kon nyugvó .tanítás vilá­gossága megújulást jelent­het a már régóta keresz­tény hitben élőknek, de új világot tárhat a Jézust még nem ismerők elé is. Különösen a mezőkovács­házi testvérgyilkosság , óta élénken foglalkoztatják a közvéleményt a különböző szektákról elterjedt hírek. Közülük nem egyben a sá­táni erőt látják és vélik, hogy fanatizmusukkal újabb áldozatokat követelnek. Ezért a lakosság körében fé­lelem uralkodik, tartva at­tól, hogy Nógrád megyében is bekövetkezik hasonló. A szülők fokozott gonddal ügyelnek gyermekükre, óva intik minden idegentől. RÉMÍSZTGETÉS INKOGNITÖBAN Utánajártunk hát, hogy megyénkben léteznek-e sátá­ni szekták, vannak-e jlyen irányzatot képviselő csopor­tok, s ha igen, kik is ők igazából? Tettük ezt azért is, mert az elmúlt hónapokban a la­kosság részéről több bejelen­tés érkezett, hogy itt me­gyénkben is megjelentek a sátánizmust hirdető ifjú ti­tánok, akik áldozatokat kö­vetelnek. Ez abban nyilvá­nult meg, hogy több sze­mélyt — főként fiatal lá­nyokat — telefonon, vagy levélben megfenyegettek az­zal, hogy feláldozzák a sá­tánnak, de voltak olyanok, akikkel személyes találko­záskor tették ugyanezt. Fo­kozta az izgalmakat az Üj Nógrádban megjelent. riport- sorozat. A bejelentők többsége konkrét személyt nem tu­dott megnevezni. Jelzéseik hallomáson alapultak, így a rendőrség nem tudott hoz­zájuk közelebb kerülni. Futótűzként terjedt viszont a nír, hogy a sátánisták gyü­lekezőhelye Salgótarján főté­rén van, de olyan hírek is eljutottak a rendőrségre, hogy az igazi bázisuk Zagy- vapáifalván, a Gorkij-tele- pen található. Ezért mindkét területet ellenőrzés alá von­ták, melynek eredményei ar­ról tanúskodtak, hogy Sal­gótarjánban szervezetszerű sátánista csoport nem mű­ködik — de ugyanez mond­ható el a megye területére is —, és a vélt személyek­ről sem állapítottak meg ha­sonlót. Lényegében- a fekete bőrdzsekiben jáfó és fordí­tott keresztet viselő fiúk ma­guk sem tudják mi is iga­zából a sátánizmus, de ne­kik teljesen mindegy, hogy mit fognak rájuk, ők vallják, hogy a fenyegetések nem tő­lük származnak. A sértettek többsége háttérben maradt, azok félelmükben, vagy más okból nem tettek tanúvallo­mást. FÉLREÉRTÉSEK A HIT KÖRÜL Mint említettem, a szekta bázishelyeként többen Zagy- vapálfalván az ifjúsági há­zat jelölték meg, mert az utóbbi hónapokban a fiata­lok csapatostól mennek a házba. Némi nehézség árán — mert a rendezvények zártkörűek — sikerült meg­tudnunk, hogy itt tartja is­tentiszteleteit a Hit Gyüle­kezet, amely természetesen nem azonos a sátáni szektá­val. A gyülekezet tagjai tá­vol tartják magukat minden erőszaktól. Szinte hihetetlen, hogy ez a vallási irányzat mennyi fiatalt megmozga­tott. Szervezésből talán má­sok is tanulhatnának tőlük. Csupán az nem tetszik az egészben, hbgy rendezvé­nyeik zártkörűek, és tagjai­kat nem mindig a legkiío- gástalanabb módszerekkel szervezik. Amennyiben nyi­tottabbá teszik magukat, ta­lán mások is nagyobb biza­lommal lesznek irántuk, és nem az ellenséget látják bennük. Napjainkban szemtanúi le­hetünk a szekták csatározár sainak, és úgy látszik a fia­talok is vonzódnak feléjük. Divat lett vallásosnak lenni. Országunkban szabad vallás­gyakorlat van, mindenki ér­zelmeinek és hitének meg­felelően csatlakozhat bár­mely felekezethez mindad­dig, amíg tevékenységeikkel a közösséget nem sértik, vagy cselekményük jogsza­bályba nem ütközik. sAtánista bélyeg A legnagyobb veszélyt to­vábbra is a sátánizmusban látom, melynek megfékezé­sére valamennyien többet lehetnénk. Különösen a szü­lők, akiknek elsődleges fel­adatuk lenne, hogy figyelje­nek gyermekükre, azok szo­kásaira, baráti körére, amelyből következtetni le­hetne a gyermek lelkivilá­gára. Jól tudjuk, hogy a pá­nikkeltés komoly veszélyek­kel jár, de hol vannak ilyenkor a szülők, egyálta­lán tudnak-e róla, hogy mi­be keveredett a gyermekük? És többet tehetne itt a pedagógus, vagy a gyermek- védelem területén dolgozó személy, de mások is, akik felelősséget éreznek a gyer­mekek sorsa iránt. Ne le­gyünk csupán csendes szem­lélői egy pár, magáról meg­feledkezett fiatal fékezhetet- lennek tűnő indulatainak. Nem tartom helyesnek vi­szont, ha olyan személyek­ről terjesztjük a sátáni híre­ket, akiknek ehhez igazán semmi közük. Nemrégen sír­va keresett meg az egyik szülő, hogy a fiáról azt ál­lítják, hogy a sátáni szekta tagja, csupán azért, mert keresztet viselt a nyakában. A fiút azóta üldözik, aki már-már az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Azt hiszem, helytelen len­ne visszamenni a középkor­ba, amikor a boszorkányül­dözés volt a sláger, és nem egy személy esett áldozatul a fanatizmusnak. Ne ítéljünk könnyelműen, ne bélyegez­zünk meg senkit, mert ezzel árthatunk. ALKOHOLÁLDOZATOK Tisztán kell látni, hogy a fiatalok helyzete ma sem könnyebb, mint régen volt, csaK a problémák jelentkez­nek masabb formában. A fiatalok érzékenyebben rea­gálnak a változó események­re, s hogy helyüket megta­lálják, nem mindig a tisz­tességes utat választják. De igazából ki is törődik velük, vagy helyesebben, ki­nek lenne a feladata a ve­lük való törődés? Ügy gondolom, hogy tő­lünk, felnőttektől várják, ne csak akkor figyeljen rájuk, amikor probléma van ve­lük. Tegyük ezt akkor is, amikor .magatartásukban nem látunk kivetnivalót. Ha nem ezt tesszük, ők hívják fel magukra a figyelmet, nem egyszer drasztikus mód­szerekkel. Gondolkodjunk sl azon is, hogy szabad idejük hasznos eltöltése érdekében, mit tet­tünk? Többségében marad­tak az italboltok és a ven­déglők, és az ott megtartott diszkók, ahol viszont egyre több áldozatot követel az al­kohol. NE TŰZOLTÓMUNKÁT Nyomaszt bennünket az egyre növekvő munkanélkü­liség. az elszegényesedés amelynek törvényszerű ve­lejárója a deviancia. Ezért új alapokra kell helyeznünk a gyermek- és ifjúságvéde­lem általános rendszerét. Arra kell törekednünk, • hogy a gyermekvédelem ne csak „tűzoltószerepet” vál­laljon, ne csak a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal foglalkozzon, ha­nem a problémamentesekkel is. Tegyük ezt azért is, mert tapasztalhatjuk, hogy a jók­ból lesznek a rosszak, és ha időben nem figyelünk fel rájuk, a rossz válik gyakor­lattá. Király Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents