Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

1991. JANUÁR 4., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP imnnsn 3 Vasütmodellek, matchbox- gyűjtemény a könyvtárban Kerti tábortüzek a Mezei utcában Nem tiszta szemétügy Akit érdekel egy kis mozdony­tan és szívesen megtekintené a vasút és tartozékai kicsinyített mását, január tízig látogasson el a Balassi Bálint Megyei Könyv­tár emeleti kiállítótermébe. Kü­lönleges élményben lehet része, ugyanis az itt megrendezett vas- űtmodell-bemutatón, ahol rend­kívüli „panorámában” gyö­nyörködhet: miniatűrök, autók, házmodellek. matchboxok, diorá­mák láthatók itt — modellezők gyűjteményéből. S ha valaki nem csupán megnézni, hanem ellesni is kíván, a helyszínen belelapozhat és meg is vásárol­hatja a szakismereteket nyújtó kiadványokat, könyveket. Fotó: R. Tóth Sándor Zsákutcába hajtott a képviselő-testület? (Folytatás az 1. oldalról) már vitázni se tud. Nyel- vészkedni annál inkább. Igen, a legnagyobb kor­mánypárt kudarcait nehéz elviselni. Az igazi nyugodt erő — hatfős. Ok azok, akiket po­kolba kívántak korábban. Es ők a nagy meglepetés — hallani sokaktól. Fegyelme­zett, szakértői csapat. Nyu­godt, mindig találó, időben érkező véleményük, kérdé­sük, interpellációjuk — iga­zán vonzó. Azt is hallani, hogy van még meglepetés, méghozzá a két alpolgár­mester. Sokan akármelyikü- ket el tudnák képzelni el­ső emberként. Na és a pol­gármester? Egyáltalán nem meglepetés. De róla majd később! Hölgyeim, uraim! Hát meddig ez a cirkusz? Mi­kor győznek meg minket arról, hogy Önök profik7 Nem látják, hogy ez a tár­sadalom gyomorrontást ka­pott az efféle politizálástól, a zavaros össze-vissza vi­tatkozásoktól? Ébresztő, még nem késő! Lássuk végre a beígért programokat, majd a cse­lekvést! Elnézést kérek, hogy ano­nim maradtam, de én még nem bízok a testületben. Lehet, hogy a testület sem bízik bennem?” Eddig a levél. Írójának kilétét, az ő érdekében nem kívánjuk felfedni. Végtére is nem az a fontos, ki mond­ja, sokkal inkább az, mit kíván tudtunkra adni. Az úgynevezett „tanács­testületben” sem kifejezet­ten szakértők ültek. Velük együtt, illetve helyettük a szakapparátus vitte az ügye­ket, méghozzá egy megha­tározott politikai cél szel­lemének megfelelően. Most mintha ez hiányozna. Ha mégsem, akkor mi a vezér­fonal, a vivő eszme? Az bi­zonyára nem lehet, hogy nőjjön a szegények tábora, csökkenjen az életszínvona­luk, és a „szegény” gazda­gok tovább zsírosodjanak, a tömegek kárára! A fenti olvasói levelet azért hozzuk nyilvánosság­ra, mérlegeljen ki-ki saját maga, tapasztalatai alapján mondjon véleményt. Az ön-' kormányzati ülések nyilvá­nosak, bárki meggyőződhet arról, a testület tagjai kö­zül, ki milyen álláspontot képvisel. Néhány alkalom után feltétlen leszűrhető, jó irányba halad-e a szekér? Az ötös fogat egyformán húzre? Nem viszik-e kátyú­ba a szekerünket? Jó ke­zekben van-e a gyeplő? A kocsi, melyben mi vagyunk az utasok, nem szenved-e tengelytörést? Lesz-e miből előteremtenünk a betevő falatra valót, vagy koldus­kenyérre szorulunk? (sánta) — Salgótarján. Az élet út­jai kifürkészhetetlenek. A Salgótarjánban — a Gyur* tyános közelében — lévő Me­zei út pedig olykor járhatat­lan. Bosszantja is ez az ott- lakókat, ám kis problémáik között számunkra égetőbb gond is akad. Nevezetesen a szemétügy. Az, ami nem tisz­ta az itt lakóknak. Az elmúlt esztendőkben szépen kiépült az utca. So­rakoznak a családi házak. A szemeteskukák ellenben hiányoznak — ha egy-kettő látható —, de minek is len­nének? A szemeteskocsi olyan itt, mint a fehér holló. A Mezei úton lakók pana­szát Zubó László mondta el. A fiatalember, aki egyéb­ként hosszú ideig a városgaz­dálkodási vállalatnál dolgo­zott — jelenleg az adófel­ügyelőség munkatársa — nem kertelt, amikor előve­zette bánatát. — A napokban betelt a pohár — kezdte. — Igaz, hogy 1990. május 17-i kelte­zéssel, de mégiscsak kézhez kaptam egy levelet, benne egy számlával és egy csek­kel. Feladója a városgazdál­kodás, s felszólítanak: fi­zessem be a múlt évre ese­dékes 523 forint szemétszállí­tási díjat! Kérdem én: mi­ért? Mert a szemetet azt nem szállítják sosem. — Mióta? — Jómagam '88. októbe­rében költöztem a Mezei út­ra. Házam előtt el is helyez­tem a kukát, de azt azóta a VGV emberei egyszer sem fogták meg, azaz errefelé nem jártak kocsijukkal! — Hová tűnik akkor, il­letve hová szállítják az ut­cában lakók a szemetet? — Én például nylonzacs­kókba, papírtasakokba gyűj­töm, s amikor összegyűlik, valamennyi, szüleim kocsijá­val Mátraszelére szállítjuk. Aztán az egyik szomszédom például kis kézikocsijával to­logatja gyakran az össze­gyűlt hulladékot, a kereszt­utcában található kukákhoz. Odáig ugyanis eljönnek a szemetesautók. Csak a Mezei út nem tetszik nekik... — Miért, talán járhatat­lan? — Hát azt nem mondhat­nám, hogy elsőosztályú, de gépkocsival, főleg nagy sú­lyú teherautóval járható. Ezért is tartom érdekesnek, hogy a valóban „erős” sze­meteskocsik a hírek szerint nem tudnak egy harminc­méteres szakaszán felkapasz­kodni. — Mi lehet a megoldás? — Csak az, hogy a város- gazdálkodás egy héten, vagy legalább tíznaponta elviszi a mi szemetünket is. Amed­dig pedig nem így történik, addig számlát se küldje­nek! Jöjjön először a szol­gáltatás, aztán a követelés. Ha pedig nem oldódik meg a kérdéskör, maradnak to­vábbra is a környéken a kerti tábortüzek, azaz a szemétégetés. Ez viszont kör­Mindenkor gazdag az áruválaszték a mátraalmási vegyes­boltban. Köszönhető ezt Stork Ferencné boltvezetőnek. Fotó: Rigó nyezetünknek nem használ egy cseppet sem... O O O O Kadlót Vilmost, a város­gazdálkodási vállalat szállí­tásvezetőjét is sikerült meg­szólaltatnunk az ügyben. — Tudok Zubó úr pana­száról, — mondta. — Ehhez csak annyit fűzhetek hozzá, hogy rajta kívül senki sem reklamált nálunk, illetve nem élt a panasz jogával. — Ez annyit jelent, hogy önök rendszeresen elszállít-, ják a szemetet a Mezei út­ról? — Pontosan. Kimarad eset­leg egy-két hét, de folyama­tosan és rendszeresen végez­zük ott is munkánkat. Más kérdés, hogy a Mezei út számunkra egy tizenhatod rendű útvonal, mely ráadá­sul nem fedett burkolatú. Esőzés után, havazáskor csú­szós, s nem tudunk ezen köz­lekedni. Volt egyébként olyan telünk, amikor éppen a rossz útviszonyok miatt egyálta­lán nem közelítettük meg ezt az útszakaszt. — Tehát mégsem egyértel­mű a Mezei úti szemétügy? Mi hát a megoldás? — Hangsúlyozom, a ma­gunk részéről nem érzünk hiányosságot ebben az ügy­ben. Ha Zubó úr bizonyítani tudja, hogy nem járnak ko­csijaink arrafelé, akkor haj­landók leszünk mérsékelni a számára kiküldött számla végösszegét. (vaskor) jubileum és versenyláz — Mihálygerge. Tizenötö­dik születésnapját ünnepli idén a helyi József Attila Művelődési Ház Ipoly nép­táncegyüttese. A különleges alkalom megünneplésére új koreográfiával készült mű­sorral készül a csoport. A hagyományőrző együttes és a szájharmónika-zenekar szintén jelentős fellépés előtt áll: februárban részt vesznek a Nádudvaron meg­rendezésre kerülő szövetke­zeti népzenei együttesek és pávakörök minősítő verse­nyén. II sátán közelében 3. A tarjáni sátánista fiatal­lal folytatott beszélgetés har­madik része így kezdődik: — Ha olyan zenére, amit szeretsz, kitombolod magad, az olyan érzés, mintha egy macskát megölnél? — Persze. — Akkor nem lenne elég, hogyha mindenki csak zenét hallgatna és nem ölnének anyákat, testvéreket? — Van akinek a zenehall­gatás nem elég. Hogy így ki­tombolja magát, nem vezeti le benne a feszültségeket. — Tehát, marad benne egy tudat alatti kielégületlenség? — Igen. Az. hogy ő testi­leg elfárad, neki nem elég. — Mindenáron kell vala­mi, ahol levezeti a feszült­séget. — Én például valamikor a munkámmal vezetem le. — Olvastam újságban, hogy aki régebben megölte a testvérét, annak a szemé­lyi igazolványában benne volt a sátánnak a 13 pontja. Ez ugyanúgy nektek is ben­ne van? — Nem alapfokú követel­mény. hogy benne legyen. Az sem, hogy hatodikán szü­less. — Hogy lehet ilyen cso­portba bekerülni? — Ez egy olyan dolog, hogy mondjuk én nem a ba­rátaimmal, hanem így is­mertem meg ezt a-sátániz­must. Azt nem tudom, cso­portba. hogy lehet bekerül­ni. :— Hogyan jön az elő ben­ned, hogy sátánista vagy? Mit jelent az számodra, hogy sátánista vagy? — Eléggé ingerelhető va­gyok. könnyen felkapom a cukrot mindenre. Ha mond­juk, nekem egy üzletet aján­lanak. akkor tuti, hogy a rossz oldalát nézem, annyi­ra már ismerem magam. Vagy, például mégy az úton. látod, hogy valakit vernek, hát szóval, kielégülést érzel magadban, hogy na. hülye hát elkaptalak, vagy valami. — Benned belül hogyan él a sátán, veled mindennap ott van, mint például hí­vőkkel az Isten? — Ez olyan dolog, hogy eleve már benned él. Szóval, ha te mégy valahova, min­denhol csak a rosszat kere­sed. a veszélyt, szóval nem azt, hogy kinek lehet árta­ni, vagy hogy lehetne árta­ni, de azért megnézed, hogy ezt meg lehetne verni, vagy fiasonló. — Ha látsz egy csinos lányt az utcán, akkor nem az jut eszedbe, hogy mi egye­bet lehetne tenni vele? — Az természetes dolog, hogy arra is, de látsz vala­hol egy lányt és elgondolod, hogy tudna az kínlódni! — Van valamilyen imá­tok? — Nekem például nincsen. — Szoktatok beszélgetni a sátánnal? — Meséltek már nekem ilyen dolgokat, hogy mint egy látomás előjön nekik, de szerencsére velem még ilyen nem fordult elő. —- Ez az ima, ez olyan dolog, hogy van akinél van. van akinél nincs, vagy csak bizonyos csoportoknál? — Bizonyos csoportok tar­tanak ilyen gyűlést, szektá­ba tömörülnek és akkor imádják a sátánt, macskát áldoznak, vagy kutyát, meg hasonló. — Embert is? — Előfordult olyan is. — És az várható, hogy bármikor itt Salgótarjánban összejön egy ilyen csoport, vagy valahol Nógrád megyé­ben? — Ezt nem tudom. ez akárhol előfordulhat. — Mitől függ, hogy eset­leg egy kutyát, macskát, vagy embert áldoznak fel? — A felgyülemlett indu­latoktól függ. meg az. hogy mit tudnak megfogni. ez Cgy ilyen dolog . . . — Az első járókelő, vagy egy macska .. . — Az nem biztos, hogy úgy alakul ki, hogy az első járókelő. Attól függ, hogy az ember milyen 'mértékben veszti el a józan eszét, gon­dolkodását. — Nem tudom, mennyit tudsz a sátáni istentisztele­tekről, ha lehet ezt így mon­dani. ezek alkoholos, vagy egyéb kábítószeres befolyá­soltság, esetleg egész egysze­rűen fanatikus elvakultság- ból következnek? — Szerintem ebben az al­kohol is közrejátszik, a fa­natikus elvakultsag is. ez majdnem olyan, mint a ká­bítószer, elkezded, folytatod, utána egyre több kell belő­le, aztán a végén paff. kész. — Mennyire veszélyes sá­tánistának lenni? A sátánis­ták egymás ellen is fordul­nak, vagy csak a nem sátá­nisták ellen? Lehet az, hogy a sátánista megöli a mási­kat? — Lehetséges az is pél­dául. Te nem vagy sátánis­ta, de összekapsz valakivel, netalántán, úgy ütöd meg. hogy meghal. — Ha van a szektának összejövetele és valaki annyira elvakult, hogy meg­öli a társát, akkor ez min­denféle szankciók nélküli do­log? Nem von maga után semmit? — Ilyesmiről én nem tu­dok. —■ Ha Salgótarjánban len­ne egy szekta és a szekta el­kezdene dühöngeni, mekko­ra veszélyt jelentene a vá­rosra ? — Ha teljesen elvakult emberek, szerintem képesek lennének a járókelőket meg­támadni éjszakánként, vagy azt, aki egyedül sétál az ut­cán. Vagy valami ilyesmi. — Ha lenne ilyen szekta, te beletartoznál? — Nem szívesen, őszintén megmondom. — Milyen kötelezettséged van, mint sátánistának? — Kötelezettségek nincse­nek. — Ha akarsz, mész a gyü­lekezetekre, ha nem akarsz, nem? — Ez a benned lévő sátán parancsára töfténik. Ha úgy érzed, hogy nagyon felgyü­lemlett benned ez, akkor el­mész. — Ha ránézek egy sátá­nista emberre, honnan tu­dom, hogy nála bekövetke­zett az az állapot, hogy most. azt le kell neki valahogy vezetnie? — Kívülről nem lehet megítélni. A visszafojtott in­dulat olyan, mintha álarcot hordana. — Csak belül létezik a sátán, kívülről soha nem mutatja magát? — Igen. — És mit tehetnek azok, akik nem sátánisták és na­gyon félnek tőle, és meg­próbálnának valamit tenni? — A dühöngő elmebeteg elől hova menekülsz? — Mindenki így véleke­dik? Hűen. viszonylag józa­nul.'mint te? — Nem mindenki. — morc/.os — -

Next

/
Thumbnails
Contents