Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

1991. JANUÁR 19., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP im-rnzj 3 Iff a biztos r»c>pfi Hogyan lehet hatmilliót nyerni? Jöhetnek holmi express moneyk, mehetnek szánnivaló borítékos sorsjegyek, a lottó verhetetlen. Szent, örök és sért­hetetlen, a legnépszerűbb hazai szerencsejáték. Hetente százezrek vásárolnak szelvényt a trafikokban, hírlapárusoknál, postahivatalokban, pályaudvarokon vagy akár az utcasarkon. Egy ország ikszel lázasan, majd dobja a levélládákba „A Nagy Reményt”, hogy aztán a sorsolás­kor templomi csendben ott gubbasszon a televízió vagy rá­dió előtt. Fortuna istenasszonya keveseket csókol homlokon, hi­szen nem sokan ismerik a nyerés biztos receptjét. Lapunk jóvoltából, most már önök is ezen kevés- szerencsések közé tartoznak! Szandán, egy hattagú ba­ráti társaság a napokban vette fel azt az összesen hat­milliónyolc vankétezer-né- hányszáz forintot, amit az elmúlt esztendő ötvenedik hetén produkált hibátlan tippjeikkel érdemeltek ki. —Hatmillió forint! Nincs olyan ember e széles világon — hát még hazánkban — ki­nek meg nem fordult volna a fejében: hogyan lehet hat­milliót nyerni? Nem ámítás, nem varázslat, még csak nem is boszorkányság. Egyszerű a dolog: nem kell mást tenni, mint követni a szandai pél­dát. A szandai polgárok másfél éve játszanak együtt, egyet­len hetet sem hagynak ki. Rendszeresen kettőszáz szel­vényt töltenek ki, méghozzá a legtöbbször kihúzott szá­mok variációjával. Ennek kö­szönhetően először kisebb, két-három találatos nyere­mények ütötték a markukat, majd négyezer forintos vá­sárlási utalvány a tárgynye- remény-sorsoláson. A nagy fogást egy héttel korábban megérezték, hiszen eltalál­ták mind az öt számot — csak éppen más és más szel­vényen. A felbuzduláson kí­vül azért kellett a véletlen • is a nyeréshez, tudniillik egyetlen sort, valahogyan el­tévesztettek a kitöltéskor és mást ikszeltek helyette. Mon­dani sem kell: így lett teli- találatos a szelvényük! Ez tehát a nyerés biztos receptje! A szerencsés nyer­teseket ne is keressék eset­leges további információkért, hiszen nevüket és címüket nem közölhetjük. Nem járul­tak hozzá. Ugyanis mióta nyertek, s a faluban ennek híre ment, valahányszor ki­lépnek az utcára, mindenki tőlük kér kölcsön. Nem tud­ják, hogy a hatmilliósok az OTP és egyéb tartozásaikat rendezték nyereményükből. Olvasóink most már re­ménykedhetnek a nyerésben, a biztos tipp birtokában. Hi­szen aki ezek alapján kitölt egy telitalálatos lottószel­vényt, az igazán megérdemli a milliókat... — szilágyi — Vallatósxékbon a nyomozó Recept nélküli a rendőri munka „Tartson ki továbbra is Kovács gazda...” Gábor gazda, dijai egy részével A éter hullámain keresz­tül érkező buzdítást még az ötvenes évek végén kapta a fiata't héhalmi parasztgaz­da, Kovács Gábor. Pedig abban az időben egyáltalán nem vetett jó fényt az em­berre. ha az ..imperializmus egyik fészkéből”, a Szabad Európa Rádiótól kapott üze­netet. Kovács Gábor szinte ál­landó belépőt váltott az Or­szágos Mezőgazdasági Ki­állításra. Tenyészállatai, az üszők és a tenyészbikák sor­ra nyerték az előkelő helye­zéseket, s az országos tej- termelési versenyben is Gá­bor gazda tehenei az elsők között szerepeltek. Verseny ide. kiállítási eredmények oda, az ille­tékesek szerették volna, há' munkáját a közösben foly­tatja! Ment is a ..puhítása”. Ünnepi sötétben, fehérasz­tal mellett, máskor meg a szőnyeg szélére állították, úgy ordítottak vele. Kérlel­ték. könyörögtek. zsarol­ták. Mindhiába. Mondták neki: ha maga belép, min­denki aláírja. Hasztalan Kovács Gábor nem lépett be a termelőszövetkezetbe. Talán ezért is buzdította Héhalomba küldött üzeneté­ben a Szabad Európa Rádió: tartson ki továbbra is Ko­vács gazda . . Héhalomban a Kossuth úti porta még a régi. bár azóta bővült, terebélyese­dett. Kovács Gábor nyolc­vanhatodik évét tapossa, de még tanácsaival segíti a fiát. ifjabb Kovács Gábort, aki maga is túl van már a nyugdíjkorhatáron. A kony­hában a viaszosvászonnal leterített asztalnál nézeget­jük a megsárgult újságokat. Kiabálnak a régi címek: „Megyénk büszkesége”, „A héhalmi remete”. — Ügv volt ez akkoriban, hogy egyszer hideg víz, aztán meleg zuhany az ember nya­kába: egyszer dicsértek, más­kor meg szidtak. Sose tud­tam hányadán állok. — Emlékszik a rádiómű­sorra, amelyben magának üzentek? — Fenébe! Inkább ne üzentek volna semmit. Én nem hallottam, de az útka­paró elmesélte, amikor az árokparton a tenyészbikát legeltettem. Tömérdek bajt zúdítottak akaratlanul a nyakamba. Hívogattak is gyakran a rendőrségre. Kétszer jól meg is ver­tek. Csak a dühüket és a tehetetlenségüket verték le rajtam azért, mert nem lép­tem be a közösbe. Igaz. én is konok voltam. Tudtam, ha aláírok. nem lehetek soha a magam gaz­dája. Benézünk a tisztaszobába. A falat beborítják az ok­levelek. A vitrinekben ser­legek, érmek az ötvenes­hatvanas évekből. Megannyi Asztalán magasodó doku­mentumhalmaz. Bűnügyek iratai: vallomások, idézések, fotók, kihallgatási jegyző­könyvek. A látvány kissé riasztó. A jelek azt mutatják, a bűnö­zés emelkedik. Ezt mondja Valkó Gyula százados, a Rét- ság Városi Rendőrkapitány­ság bűnügyi csoportjának nyomozója is, amikor meg­keresem. Igaz, jövetelem célját megismerve megle­pődik, ugyanis azzal kez­dem, nem is annyira a bűn­esetek, hanem egy rendőr pályafutása. mindennapjai érdekelnének. o o o o Gyors családi leltárt ké­szít. A negyvenéves száza­dos Bánkon él családjával. Felesége háztartásbeli, s két fiúgyermeküket, Gyulát és Viktort nevelik. Tennivaló mindig akad a ház körül, de a rendőri hivatás mellett ugyancsak kevés ideje jut a családfőnek minderre. A családi háttér döntő té­nyező egy rendőr életében — hangsúlyozza Valkó Gyu­la, — Az asszonynak meg­értőnek kell lennie, mert itt nincs szombat, vasárnap, ün­nep és hétköznap. Amikor ügy akad, azonnal menni kell, legyen karácsony vagy hús­vét, éjszaka vagy nappal. Mielőtt nagyon belemé­lyednénk a rendőri munka követelményeibe, arról fag­gatom a századost, hogyan, elismerése egy parasztgazda munkájának. A múltból a jelenbe. Szét­nézünk a tágas udvaron. Ha tenyészállatok már nincse­nek is, vannak gyönyörű malacok. Vagy negyven. — Az a lényeg, hogy szé­les pofájút vegyen az em­ber, abból tud nevelni ha­talmas disznót. A hegyes orrú az röszmös — árul el egy keveset tudományából az idősebb Kovács. — Szép nagy a kert — bökök a ház végén kezdődő, szépen művelt terület felé. — A többi a falu hatá­rában van. összesen 10 hek­táron gazdálkodunk. Búzát, árpát, kukoricát, naprafor­gót, mákot vetettünk. Nagy­ban foglalkozunk borsóval. Szezonban a Bosnyák téren piacozunk. A termény nagy részét ezek a disznók, ma­miként jutott el eddig, ho­gyan alakult pályafutása? oooo Nem vagyok vallatótiszt, de kérdésem talál. Valkó Gyulából árad a szó. Azzal kezdi, hogy Piliscsabán szer­zett mezőgazdasági gépsze­relőszakma után nyomban leszolgálta katonaidejét, s ezt követően került Rétság- ra. Rendőrjárőrként kezdte, aztán körzeti megbízott lett, közben pedig levelező ta­gozaton érettségizett. Ezt követően jelentkezett rendőr- tiszti főiskolára, ahol pályá­zatát elfogadták. 1980—83 között volt az intézmény nappali tagozatos hallgatója, majd diplomaszerzése után Vácra került. Itt a vizsgá­lati osztályon dolgozott — mivel Rétságon nem akadt üres státus —, négy év múlva viszont visszatért.. '87 óta dolgozik újra itt, a bűnügyi csoportnál. . . oooo Miután újra a jelenhez ér­kezünk, „lépést váltok”, s kihasználva, hogy én valla­tom a nyomozót, teszem is fel a következő kérdést: — Lehet-e rendőri típus­tervet kidolgozni? Mosolyogva válaszolja, hogy ezt semmiképp. Mint az élet számos más terüle­tén, az itt dolgozók sem egy­forma munkabírásúak. Ám néhány megjegyzése azért akad munkájukról, az alap­vető elvárásokról. Elsőként lacok eszik meg. Rájuk magunknak is levágunk szerződésünk van. Aztán minden évben egy-két disz­nót — mondja a fia, s az­tán még csöndben hozzá­teszi : — hogy az öreg ne hallja. — Iparos ember voltam. Néhány éve ragadtam az apám mellett. Nem bírja már, de nyugalma, bölcses­sége még mindig pótolha­tatlan. Fel kellett volna szá­molnunk mindent, így in­kább átvettem tőle a kapa­nyelet. Csinálom, amíg bí­rom. A gyerekeimre — egyik technikus, a másik tanárnő — már nem szá­míthatok. Esetleg „hét végi gazda” lesz belőlük. Szabó Gy. Sándor Mikuska István képösszeállítása azt jegyzi meg, hogy egy rendőr mindenképp köztisz­teletnek örvendő személy legyen, semmilyen támadási felületet nem adva önmaga ellen. Aztán azzal folytatja, fontos az alkalmazkodó­készség, mert bizony min­den szituáció — a munká­ban — más és más. Recept persze erre sincs — mondja jókedvűen. oooo Még napjaink bűnözésé­vel foglalkozunk, s ő emlí­ti, bizony a sok ügy közben egyre nehezebb a felderítő munka. Ráadásul a legtöbb esetben nagyon nehéz hely­zetben vannak a rendőrök, s olykor még nekik kell ma­gyarázkodniuk. Valkó száza­dos saját példájával rukkol elő a problémakör kapcsán. Mondja, tavaly év elején egy erőszakos nemi közösü­lést elkövető tettest sikerült megcsípniük, ám végül a nyomozónak kellett magya­rázkodnia a bűnöző vádjai­val szemben. Szabadon is engedték az elkövetőt, aki azzal hálálta meg a bizalmat, hogy hat hónap elteltével megismétel­te az erőszakot, igaz másutt próbálkozott. . . Végül abban maradunk, hogy magam is hiszem: ne­héz a dolga a rendőrnek. Igaz, hogy a Bikini együttes népszerű slágere csak a ka­tonákat emlegette. A jelen, a valóság pedig — sajnos — jól kiegészíti a dal szövegét. V. I. Q névtelen levél nyomában Alaptalan bejelentések Az Üj Nógrád szerkesztő­sége Balassagyarmatról ka­pott névtelen levelet, mely­ben írója a többi között úgy vélekedik, hogy ......ocsmány d olog névtelenül megrágal­mazni valakit, mégis ezt te­szem, mert most úgyis amit teszek, meggyőződésem, hogy nem rágalom”,.. Ezt köve­tően bejelentéseket tesz a balassagyarmati Autóipari Szolgáltató Kisvállalat ve­zetője ellen. Levelében azt is jelzi, hogy ilyen tartal­mú írást juttatott el a me­gyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályá­hoz. Az innen kapott informá­ció szerint a rendőrség a vizsgálatot lefolytatta, a be­jelentésben foglaltakat alap­talannak találta. A rendőr­séghez eljuttatott levélben a szerző Ígéretet tett arra. hogy a vizsgálat lezárása után felfedi kilétét. Mivel ennek eljött az ideje, vár­ják jelentkezését. Az ügy kapcsán a főkapitányság gazdaságvédelmi osztályá­nak beosztottja megjegyzi, hogy a névtelenségben való maradás a rendőrség mun­kájának eredményességét jelentősen csökkenti. Ugyan­is az előbbi gyakorlat miatt személyi bizony it ékoktól esik el. Bibliaérák a nevelőotthonban Bótonyterenye. Az Adóm Zsigmond Nevelőotthonban is bevezették a bibliaórákat evangélikus hitoktató, illetve katolikus lelkészek közremű­ködésével. A heti egy alka­lommal megtartott, kötetlen beszélgetéssel, énekléssel egy­bekötött foglalkozásokon ál­talában tízen-tizenöten vesz­nek részt. Bioképek bemutatója Salgótarján. Hidvégi Judit képeiből nyílik kiállítás janu­ár 22-én ez egészségügyi szakiskolában A tárlatot 10 óra 30-kor Erdei Sándor ipar­művész nyitja meg. A bemu­tatott műveket három hétig láthatják az érdeklődők. Hollandiába utazhatnak a főiskolások Salgótarján. Holland vendé­gek látoaattak a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára. A de- venteri főiskola közgazdasági fakultásának három oktatója kedden és szerdán tartózko­dott az intézményben. A ta­lálkozás célja a kölcsönös is­merkedés volt, tájékoztatták egymást oktatási rendszerük­ről. Aláírták az együttműkö­désükről szóló szándéknyilat­kozatot, amelynek értelmében hallgatókat cserélnek, szak­mai gyakorlatra. Ez a későb­biekben majd a képzésre is vonatkozik. Szintén távo­labbi elképzelés az oktató­csere és a tananyagok kicse­rélése is. A látogatás és a megbe­szélés konkrét eredménye, hogy már ez év szeptemberé­ben tíz hallgató utazhat 10 napos szakmai gyakorlatra Hollandiába. Erre majd pá­lyázatot írnak ki, elnyerésének egyik feltétele az angol-, il­letve németnyelv-tudás lesz. Hivatal a kastélyban Ságújfalu. Befejezéséhez közeledik a polgármesteri hi­vatal kialakítása, a 220 éves Kubinyi-kastélyban. Az épü­let eredeti állapotának meg­felelően három helyiséget ál­lítottak helyre erre a célra. A murkólotokból kivette a részét. Szentes Attila polgármester is, aki azt tervezi, hogy idei llő, régi bútorokkal rendezi be az irodákat. Mindezek megvaló­sításához a Faluszépítő és Művelődő Egyesület harminc­ezer forinttal járult hozzá. Alapítvány a községért Magyarnándor. ötezer fo­rintos alaptőkével a község képviselő-testülete a napok­ban hozta létre a „Magyar- nándorért Alapítványt". Az alapítvány a község fejlődé­sét. szellemi, kulturális és egyéb értékeinek gyarapítását kívánja elősegíteni. Az ala­pítvány politikai célzatú te­vékenységet nem támogathat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents