Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-13 / 215. szám

1990. DECEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP IaUPUHU Nagymaros helyett Szíria Megszűnt a Ganz bizonytalansága Mátranovákon Tűzre, vízre vigyázzatok! Ellátásunkról gondoskodik az önkormányzat A nagymarosi vízlépcső építése közel két és fél éves biztos munkát jelentett a Ganz-MÁVAG Acélszerkezeti Gyár mátranováki gyáregy­ségének. Érthető, hogy ér­zékenyen érintette őket az építkezés leállítása. — Annak ellenére, hogy hatalmas bizonytalanság uralkodott el a gyár kollek­tíváján. fegyelmezetten vet­ték tudomásul a realitást — mondja dr. Máté László, a gyáregység igazgatója. — Az élet persze nem állt meg. Milyen új piacokat ta­láltak? — Felmértük az acélszer­kezeti termékek iránti igényt, az országon kívül is. Ennek eredményeként tet­tük fel a kapcsolatot egy an­gol vállalattal, akik először nagyméretű kikötői darut rendeltek meg tőlünk. Ebben az évben már a harmadikat gyártjuk számukra. A NI- KEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül találkoz­tunk az Orenstein-Koppel. földmunkagépeket gyártó céggel, az ő részükre a mun­kagépek részegységeit állít­juk elő. Az idén még csak 20 darab gyártását rendelték meg. de ez a jövö évben már 200-ra ugrik. — Hogyan érintette önöket a szovjet piac beszűkülése? — Vasúti járművek futó­művét gyártottuk. amikor egyik hónapról a másikra megszűnt a piac. Már 1980­tól azt halljuk, erre a ter­mékre hatalmas lesz az igény. Ugyanakkor a ma­gyar vasút nem rendelkezik olyan fejlesztési pénzeszkö­zökkel. mint amire számítot­tunk: 1991-re lő darab vil­lamosmozdonv alvázának gyártásával számolhatunk. — A külföldi megrendelé­sek nem kényszerítettek a gyár dolgozóira egyfajta szemléletváltást? — Fordulópont volt az életünkben a 89-es év, kény­telenek voltunk nyugati megrendelők irányába for­dulni. Tudomásul kellett vennünk, ez nagyon fegyel­mezett munkát követel mind gyártástechnológiában, mind határidőben és árban. Ma, 1990 végén már kezdünk Lábravalók Sámsonházáról Az idén várhatóan 3 millió 500 ezer harisnya és ha­risnyanadrág hagyja el a sámsonházi harisnyaüzemet. Egyelőre csak belföldön értékesítik a jó minőségű, közepes árfekvésű lábra valókat, de a közeljövő tervei között szerepel a nyugati export megszervezése. Fel­vételeink az üzemben készültek. Fotó: R. Tóth Sándor megfelelni ennek. Nem állí­tom, hogy nem vitatkozunk önmagunkkal, különösen a kiszállítási határidő miatt, de kezdjük megérteni, ezt nemcsak a megrendelő dik­tálja. Ahhoz, hogy a gyár gazdálkodni tudjon, ne le­gyenek pénzügyi zavarai, a következő munkáinkhoz anyagot tudjunk venni — ezek a mi határideink is. — Milyen tervekkel kez­dik az új évet? — Haladja meg az árbevé­telünk a 400 milliót, ezt tűz­tük ki célul magunk elé 1990-re. Ha elkészülünk a betervezett munkákkal (Szí­riába vízszabályozó-, Egyip­tomba szivattyútelep-tisztí­tó berendezés. az említett német és angol megrendelé­sek). akkor a jövő év ele­jén foglalkozhatunk azzal, mennyi lehet a bérfejlesz­tés. Nem várhatjuk, hogy ter­mékeink iránt országon be­lül lesz fizetőképes kereslet. Ezért meg kell tartanunk a jelenlegi kapcsolatainkat és új piacokat kell feltárnunk. Az angolok jövőre már újabb két darut rendeltek, kilátás­ban forgóvázgyártás Török­országba, de a megkötött szerződések már jövő év au­gusztus végéig munkát biz­tosítanak a gyárnak. Dudellai Ildikó Fotó: Mikuska István Jánossy­képek Posztumusz ítélte oda a Horváth Endre-alapítvány ez évi díját Jánossy Ferenc festőművésznek a balassa­gyarmati önkormányzati képviselő-testület. Az ala­pítványt a városban élő művészek támogatására öt éve hozta létre a festő nő­vére, Horváth Valéria. Hor­váth Endre hajdan a Pénz­jegynyomda művészeti ve­zetőjeként dolgozott, a két legnagyobb címlet kivéte­lével valamennyi papírpén­zünket ö tervezte. Festői életművének legértékesebb része balassagyarmati évei­ben született, a város te­metőjében áll síremléke is. Az alapítvány alapszabá­lyának értelmében a belőle támogatott művészek a kapott összeg fejében al­kotásaikból ajándékoznak a városnak. A család be­leegyezésével most már te­hát Jánossy Ferenc port­réi, linómetszetei, akvarell- jei is gyarapítják azt a mintegy 160 képből álló balassagyarmati közgyűjte­ményt, mely a várhatóan jövö év őszén megnyíló vá­rosi képtár állandó kiállí­tásán látható majd. Mint hírül adtuk, elkészült Salgótarján önkormányzati testületének az ,,alkotmánya”. Ebben meghatározták a kép­viselő-testület feladatait. Ha­tásköröket tisztáztak. Az ön- kormányzathoz tartozó szervek tevékenységét és azok műkö­dési normáit is szabályozták. Döntöttek az ügyfélfogadás rendjéről. Természetesen mind­ez kiegészül rpajd az ezután megszületendő központi tör­vények érvénybe lépését köve­tően. Az önkormányzat hatáskö­rébe tartozik a településfej­lesztés, illetve -rendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, vízrendezés, csapadékvíz-el­vezetés, csatornázás. Ök gon­doskodnak a köztemető fenn­________________________•­ta rtásáról, a helyi közutak és közterületek karbantartásáról. A helyi tömegközlekedés, va­lamint a település tisztaságá­nak biztosításáról, a tűzvéde­lemről, a közbiztonság helyi feladatairól. Közreműködnek a helyi ener­giaszolgáltatásban, a foglal­koztatás megoldásában. Teljes egészében az önkor­mányzat feladatai közé tartoz­nak az óvodák, az alapfokú nevelés, oktatás, az egészség- ügyi és szociális ellátás, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása. Biztosítaniuk kell a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, azok érvényesítését. Nem fe­ledkezhetnek meg az egészsé­ges, életmód közösségi felté­teleinek elősegítéséről sem. Az általánosnak tűnő fel­adatok közül kiemelt helyet kap, és kötelességszinten ha­tározta meg a testület saját maga számára az egészséges ivóvízről való gondoskodást, mint ahogy nem ruházható át másra a város alapfokú okta­tásának biztosítása sem, akár­csak az egészségügyi és szo­ciális alapellátás, a közvilágí­tás, a helyi közutak fenntar­tása. A szervezeti és működési szabályzatban körvonalazott feladatok, hatáskörök gyakor­lati megvalósításáról igyek­szünk majd tárgyilagosan tá­jékoztatni olvasóinkat. (sánta) galma/.ott Szabó József, majd a különböző nevelési mód­szerekről ejtett szót. — Biztatjuk és ösztönöz­zük a cserkészeket az önne­velésre, a céltudatosságra. Ezt szolgálja például a nö­vendékek ^ fogadalomtétele, mely egyben az elhivatottság érzetét is erősíti. A kiscso­portos foglalkozások pedig azért előnyösek, mert ott .jobban megismerhetik ön­magukat és egymást a tagok, s szinte mindenkinek vállal- ' nia kell valamilyen tisztsé­get. S végül, de nem utolsó­sorban : a cserkészek nem csupán felfedeznek, megis­mernek értékeket, hanem át is adják azokat. A Szent Györgv-cserkész- csapat parancsnoka egy iga­zán örvendetes hírrel toldot­ta meg beszámolóját, mely méltán tarthat számot érdek­lődésre: a Magyar Cserkész- szövetség és a Magyar Cser­készcsapatok közös elnöksé­ge nemrégiben bekerült a világszövetségbe. , (Mihalik) Hódít a cserkészet Mindig jobb állapotban hagyjuk ott a dolgokat, mint ahogy találtuk — Dominique Bemard, a Világ Cserkészet Európa Régiójának vezetője mondta ezt a Csillebércen nemrégiben lezajlott egyhe­tes tanfolyamon, amit az af­rikai, amerikai, arab, ázsiai és a magyar cserkészmozga­lom vezetőinek részvételével rendeztek meg. Nógrád me­gyét Szabó József karancs- keszi plébános, a Szent Gvörgy-cserkészcsapat pa­rancsnoka, a megyei régió megbízott elnöke képviselte a továbbképzésen, melynek programjáról, a cserkészet fejlesztéséről, lehetőségeiről a következőket mondta el: — Miként tehetjük von­zóvá a cserkészetet, kik le­hetnek a vezetőik, milyen írott és íratlan szabályokat kell betartaniuk felnőttek­nek és ifjaknak ahhoz, hogy ez a mozgalom kiszélesed­hessen —, ezekre a kérdé­sekre kerestük a választ Csillebércen. Nagy László, a kurzus egyik vezetője például azt hangsúlyozta, hogy ez egy önkéntes, de nem politikai nevelőmozgalom, amely min­denki számára nyitott. A hatalomért folyó harcban nem vesz részt, viszont van­nak politikai tettei, hiszen az ifjúságvédelem és a környe­zetvédelem szen esen hozzá­tartozik. — Cserkészközösségek se­gítséget kívánnak nyújtani ahhoz, hogy a fiatalok testi és szellemi képességeiket tel­jes egészében kifejthessék. S mindig a mások iránti, és az önmagukkal szembeni kö­telesség legyen ehhez az alapelv. A lelkiséghez való kötődés, a vallás gyakorlá­sa mindezt elősegíti — fo­Naponta ezerötszáz darab Erzsébet kenyeret készítenek a Nógrád Megyei Sütőipari Vál­lalat 3. számú üzemében. A kilencvendekás kenyeret Salgótarjánba és környékére szál­lítják. —RT— RÁCSON INNEN RÁCSON. TÚL Sláger a betöréses lopás Megyeszerte egyre többen és többen dalolják el napja­ink bűntényslágerét: a be­töréses lopást. Nemhogy egy hét, lassan már egy nap sem telik el enélkül. Ezút­tal is terjedelmes a felso­rolás. Magyarnándorban az egyik helybeli vállalkozó palac­kozott italokat árusító bolt­jába törtek be ismeretlen tet­tesek. Az éjszakai akció so­rán felfeszítették az üzlet ajtaját és tízezer forint kész­pénzzel, valamint jó néhány teli italosrekesszel távoztak az elkövetők. Nándorban az általános iskolába is betör­tek és nyolcezer forinttal károsították meg az intéz­ményt. Szandaváralján a vegyes­bolt esett a bűnözők marta­lékául. Különböző élelmi­szerek, cigaretták és ital­féleségek tűntek el, mint­egy harmincezer forint ér­tékben. Balassagyarmaton ismé­telten a piac egyik üzlete lett az áldozat. Ezúttal egy butikot látogattak meg az ismeretlen elkövetők, s tá­voztak ruhaneműkkel gaz­dagon megrakodva. Gyarma­ton még a diszkontáruházát is kifosztották az ismeretlen és hívatlan vendégek. A „legérdekesebb” eset kétséget kizáróan Dimitrov- pusztán történt. Egy jóhisze­mű állampolgár lerobbant Zsiguli személygépkocsiját hagyta gyanútlanul a telepü­lésen. Mire reggel megérke­zett a segítséggel, már csak az alaposan „kibelezett” au­tóját látta viszont... — szilágyi — Munkahelyteremtés A magyarnándori polgár- mesteri hivatal tárgyaláso­kat folytat a régi iskola hasznosítására, amely két­száz négyzetméternyi terü­letet foglal magába, s ahol varrodai tevékenységet le­het végezni, illetve elektro­mos alkatrészeket gyártani. A létesítmény igénybevéte­lére eddig még sem helybe­li, sem pedig külső vállal­kozó nem jelentkezett, pe­dig a polgármesteri hivatal megfelelő infrastruktúrát kí­nál az épületben. Folya­matban van viszont egy kft-vel való olyan egyesség, amely nyolc fő számára, konténergyártással kapcso­latos elfoglaltságot biztosí­tana. A vállalkozó, magán­épületben kívánja kialakíta­ni az új üzemrészt.

Next

/
Thumbnails
Contents