Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-06 / 209. szám

1990. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP iiEFnnu 3 A zsíros hústól a híg kávéig (Folytatás az 1. oldalról) Az alapvető élelmiszerek közül a húsra, a tejre, a sü­tőipari termékekre, vala­mint a zöldség- és gyü­mölcsféleségekre vonatko­zott a vizsgálat. E cikkek­ből biztosított volt az ellá­tás, de a választék a na­gyobb forgalmú üzletekben is szegényesnek bizonyult. A PENOMAH balassa­gyarmati gyárából származó ellenőrzött sertéshúsnak még a fele sem felelt meg a követelményeknek. A szakemberek többnyire a húsok lazaságát, léereszté- sét, a visszamaradt roncsolt részeket, a hiányos zsírta- lanítást kifogásolták. A vá­sárlók megkárosításához ve­zetett, hogy a rövidkaraj részaránya a szükségesnél kevesebb volt. A vizsgált pá­rizsi, virsli és krinolin kö­zel háromnegyedénél nem jól készítették elő az alapanya­got. A hurka és a kenősáruk végei zsírosak, szétesőek, morzsalékosak voltak. A többségében Palóc házi jellegű és a kisebb tételek­ben árusított Alföldi és Er­zsébet kenyereknek a há­romnegyedét kifogástalan nak ítélték az ellenőrök, de súlyhiányosakat is találtak A fakó héjú, sűrű, rugal­matlan tésztájú kiflik csak közepes minősítést kaptak, míg a zsemlék csaknem egé­sze jó rendűséget érdemelt ki. A kifogásolt egy tétel zsemlét azonban kis térfo­gatuk és égett héjuk miatt kellett kivonni a forgalom­ból. A zöldség-gyümölcs bol­tokban azt tapasztalták az ellenőrök, hogy nem meg­Ide kell hoznunk Európát — Rétság. Bánszkv György Rétság város pol­gármestere Németország­ban és Hollandiában járt tanulmányúton az elmúlt héten, hogy megismerje a polgári demokráciák mű­ködését. ■ Hazaérkezése után meg­kértem. foglalja össze ta­pasztalatait. — A Nyugaton, szerzett benyomásaim alapján elő­ször is azt szeretném el­mondani, hogy nincs okunk szégyenkezni. Bár. Ma­gyarországon éppen csak .születőben van a demokrá­cia. Németországban és Hollandiában pedig bejá­ratott rendszer működik, sok területen azonos szín­vonalú a közigazgatási munka, ügyintézőink fel- készültsége. • szakmai hoz­záértése semmivel sem ma­rad el a külföldi kollégá­kétól.. kivéve az idegen nyelvek ismeretét, mert ott legalább egy vagy két ide­gen nyelvet beszélnek a hivatal dolgozói. Érdekes tapasztalatom az is. hogy a lakosság számá­hoz viszonyítva. ezekben az országokban jóval na- gvobb apparátus dolgozik, mint nálunk, annak elle­nére, hogy az-adminisztrá­ciós feladatok elvégzésére sokkal több irodagépet, számítógépet, használnak. Ma Magyarországon a kisebb települések önálló­sodási törekvései felerő­södtek. Hollandiában az el­múlt évtizedben kezdődött egv ezzel ellentétes folya­mat a nagyobb közigazga­tási egységek létrehozása, amely a mai napig is tart. Nálunk a meglévő egysé­gek szétverése zajlik, ami véleményem szerint, lehe­tetlen helyzetbe hozza az. apró falvakat, községeket, hiszen a szétválásnak sem politikai, sem gazdasági indokai nincsenek. A kivívott önállóság ha­talmas összegeket emészt fel. Elfolyik a pénz, s ta­lán csak később döbbennek rá az emberek, hogy ez az út nem járható. Ugyanis, nem a települési koncep­ció volt rossz, hanem a ta­nácsi vezetők követtek el hibákat, az ő helytelen döntéseik mérgezték meg a társközségek közötti vi­szonyt. Ezt a kérdést azért tar­tom nagyon fontosnak, mert a településszerkezet kialakítása döntően befo­lyásolja a községek fejlő­dését. s félő. hogy helyre­hozhatatlan hibákat köve­tünk el. Nekünk kell meg­tennünk azt. amit előde­ink elmulasztottak: felkel! készítenünk a lakosságot arra, hogy megtanuljanak együtt élni különböző nem­zetiségű. vallású. pártállású embertársaikkal. Utazásom megerősítette bennem, azt a meggyőző­désemet. hogy nem bejut­nunk kell az európai ház­ba. hanem ide kell hoznunk Európát. —ozsvárt— felelő a vásárlók tájékoz­tatása. Az ömlesztetten áru­sított termékeknél például hiányzott a minőségi igazo­lás. A vizsgált burgonya és zöldpaprika négyötödében romlottak is előfordultak, míg a vöröskáposztának mar száraz volt a külső levele. A vendéglátóipari egysé­gekben a próbavásárláskor kiszolgált presszókávék fele volt híg, s röviditaloknak úgyszintén a fele nem érte el a kifizetett mennyiséget. A szakembereknek az is feltűnt, hogy a kisebb tele­püléseken alig létezik ven • déglátóipari egység, ám an­nál több a palackozott ita­lok boltja. A végére maradt az el­lenőrzés pozitív, megállapí­tása. A zömében a Közép­magyarországi Tejipari Vál­lalat pásztói üzeméből szár­mazó tej értékesítésénél nem találtak kifogást az el­lenőrző intézet képviselői, s a tejtermékek is jó minő­ségűek voltak. (kolaj) A Salgótarjáni Síküveggyárban a NOVART kivitelezésében befejeződött a GLASSTECH-csai nők szerkezeti építése. Je­lenleg a gyár tmk-részlege szereli az edzőberendezéshez szükséges csöveket. A jövő év elején kezdik el a modern gépek technológiai szerelését. —Rigó— Balassagyarmati bajnok Bodzsár Sándor balassa­gyarmati lakos a salgótarjá­ni Acéltörő klub tagja a kö­zelmúltban a százhalombat­tai rejtvényfejtő országos bajnokságon a haladók kö­zött kitűnő eredménnyel országos bajnokságot szer­zett. Ezzel elnyerte a szak­mában nagyra értékelt \i anyceruza-díjat és jövőre már mesterfokon versenvez­Hodzsar Sándor: Nehéz lesz mesternek lenni.. . Kép: Bíró Olga A 38 éves fiatalember a Nógrád Megyei Nyomdai­pari Vállalat balassagyarma­ti telepének kocsikísérője. Huszonöt éve kutatja a rejt­vényhálók fekete-fehér vi­lágát. A balassagyarmati klub megszűnte után. hogy formáját megőrizze és gya­rapítsa tudását, két éve lé­pett be az Acéltörők tábo­rába. — Milyen érzés bajnoknak lenni? — Nagyon jó. De félek is a mesterfokú versenyzéstől. Lényegesen nehezebb, kaci- fántosabban megszerkesz­tett rejtvényeket kell majd megfejteni. — Hogyan sikerült a szép eredményt elérni? — Sokat Olvasok, érd -köp a történelem, s ami a leg­fontosabb rengeteget gya­korolok. minden . rejtvényt megfejtek, ami a kezembe kerül. Legven az félig ke­vert. kocka vadászat. olasz módra megkevert, vagy rejt- vénysziget. Kihez tartozom? Otthonom, a munkahelyem — Salgótarján. Lopjak raboljak? Én becsületesen szeretnék élni. úgy mint legtöbben e hazában. A pénz nagy úr. Nélküle le­het ugyan vegetálni, de az már nem élet! Ezek a gondolatok azóta motoszkálnak bennem, mi­óta megkeresett a szerkesz­tőségben egy fiatalember azzal a panaszával, hogy hiába van munkahelye, tisz­tességes munkája, állandó lakcíme. 8300 forintos havi bruttó fizetése, mégsem kap­hat személyi kölcsönt, mert a kezese majdnem hasonló cipőben jár. Ideiglenes lak­címmel rendelkezik. A kért összeg nem haladta volna meg nett'ó fizetésének a két­szeresét sem! De hát a tör­vény ilyen zord. és ember­telenül kegyetlen! Mert va­lóban embertelen! Amint megismertem éle­te rövidkére fogott törté­netét. bizony elszorult a szí­vem. Átérzem sorsát ma­gam is. Nem tudom, hason­lóan döntenék-e helyében? Nem segélyt, nem alamizs­nát kért. Tisztes üzletet kí­vánt kötni az OTP-vel. Tá-. maszt keresett a bajban. Egyenrangú partner helvett így vált kiszolgáltatottá. Sajnos, nincs egyedül! Neve. címe, munkahelve természetesen megtalálha­tó szerkesztőségünkben. Ezen írásban mégsem hasz­nálom fel. őszinteségéért nem akarok neki kellemet­lenséget okozni. Már csak azért sem, hisz sorsa soka­kéval azonos. Hogy mégse maradjon személytelen, ne­vezzük egyszerűen Adóm­nak. Adóm 28 napos kora óta intézetben élt. Sokan gon­dozták. nevelték, anyáskod­tak. apáskodtak felette. Az igazi anyával és apával nem találkozott. A tiszadobi gyer­mekvárosban élte meg fel­nőtt korúvá válását. Szak­mát adtak a kezébe. Köz­pontifűtés- és , csőhálózat- szerelő lett. Szakmájában helyezkedett el. Nem csava­rog. Becsülettel helytáll, ami nagvon nehéz! Nekem a kérés nagy szégyen, mon­daná Nagy László sorait kölcsönvéve. „— Huszonnégy éves le­szek. Mire nősüljek? Hol lakjak a leendő családom­mal? Pedig de nagyon sze­retnék már feleséget, gye­rekeket! El tudnám-e tarta­ni őket? Lenne-e pénzem tüzelőre? Ki tudnám-e fi­zetni az orvost, ha a gye­rek megbetegszik? .Jön a tél. Ezt a nyári cipőt sze­rettem volna télivel feli'ál- tani, melegebb kabátot ven­ni. Ezért kértem a személyi kölcsönt. De számomra nincs Kérjek talán segélyt a vá­rosi önkormányzattól? Má­soktól vegyem el. azoktól, akiknek még munkájuk sincs? Itt a Mikulás, jön a karácsony. Már előre félek. Hol vannak a szeretteim? Kihez tartozom? Tiszadob- ra visszajárok. Ott szeretet­tel fogqdnak. De hát az uta­zás egy vagyont emészt fel. Bármennyire jók. rendesek a munkahelyi barátok. Va­lahová csak kell tartoznom! Becsületesen szeretnék élni! Tessék nekem megmondani, meddig bírom?" A választ önre bízom, kedves Olvasó. Én is to­vább kérdezek. Jól van ez így? Rátalál-e Adámunk az ő Évájára? A földi paradi­csom számára. számunkra eljön-e. s főleg mikor? Sánta János Herencsényben elkezdték Megalakult Herencsény község polgármesteri hivata­la Magyar Sándor polgár- mester irányításával. Decem­ber-első napjáiban Fazekas János személyében a jegyzői állást is betöltötték. A képviselő lemondott a költségátalányról — Salgótarján. A képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sen M. Szabó Gyula. Salgó- oánya. Somoskő és Somos­kőújfalu önkormányzati kép­viselője lemondott a testü­let tagjait 1991 januárjától törvényileg megölető havi költségátalányról. Ez havi 3000 forintos összeget jelent, melynek jótékony célú fel- használására a későbbiekben tesz javaslatot. Nagycsaládosok a kis Petőfiben — Salgótarján. December 9-én. vasárnap délután 2 órakor, a volt megyei mun- kásőr-parancsokság Mali­novszkij úti épületében — a is Petőfi Általános Iskolá­ban — tartja tisztújító köz­gyűlését a Nagycsaládosok Nógrád Megyei Egyesülete. A rendezők nemcsak a szülő­ket várják a közgyűlésre, hanem a gyerekeket is, hi­szen a Mikulás délután há­rom órára jelezte érkezését. Társadalmi munka Nagylócon A rendelkezésre álló he­lyi pénzeszközökből. vala­mint jelentős lakossági ösz- 's/.efngással megoldódott a községi sportpálya vízprob­lémája. A munka végeztével a központi vezetékes rend­szerből jut el a víz jv/. itt található öltözőépületbe, so­kat javítva ezzel a higiéniai feltételeken. Másfél évtizedes lemaradás ? Elmulasztott továbbképzések a távközlésbeo A fizikai állomány lelemé­nyes. Nem esnek kétségbe, ha addig soha nem látott be­rendezést kell beépíteniük, mondja a Nógrád Megyei Távközlési Dolgozók Szabad Szakszervezetének (TDSZSZ) egyik képviselője. Csakhogy erre mégsem büszkék. Ne­kik. de talán nekünk tele- fonálóknak is jobb lenne, ha ezek a derék hálózatszere­lők továbbképzések során tehetnék magukévá az al­kalmazásra kerülő új isme­reteket. — Tizenöt éve nem vet­tünk részt ilyen jellegű tan­folyamokon. Ha tanulunk, önszorgalomból tesszük. Mint­ha nem is tartanák fontos­nak a cégünknél (Távközlé­si Vállalat) a mi munkán­kat — mondja másikuk. A kiszivárogtatott infor­mációk szerint 1991-től rész­vénytársasággá alakul a Távközlési Vállalat. Félő, a tervezett létszámcsökken­tést úgy kívánják majd vég­rehajtani, hogy föntről lefe­lé görgetve az embereket, legvégül a „fölöslegesek" az eddig is alul lévők közül fognak kikerülni. Könnyen rójuk süthető a bélyeg: nem haladtak a korral, nem ren­delkeznek kellő szaktudás­sal ! Csak ők tehetnek róla? A fehér köpenyesek között a maga szakterületén minden­ki a kívánalmaknak meg­felelően megállja a helyét? Szól-e a fonákságok, igazság­talan ítéletek ellen a régi (a hagyományos) szakszerve­zet? Ezek a tisztségviselők talán féltik meglévő előke­lő pozíciójukat? A kérdések pillanatnyi­lag még megválaszolatla­nok. A nyilvánosságtól sem félve, sőt kifejezetten kérve azt, a Nógrád Megyei Táv­közlési Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetői az ő szemüvegükön keresz­tül, a szervezetükbe tömö­rült dolgozók érdekeit szem előtt tartva világítottak rá bizonyos furcsaságokra. Ter­mészetesen örömmel adunk helyt a másik fél vélemé- nvének is. (sánta) — Salgótarján. Három szalagon folyik a termelés a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár nagy üzemcsarnokában. Képünkön a Karancs 4P típusú gázkészülék összeszerelését végzik a szakemberek. E készülékek mind a magyar, mind a külföldi piacokra eljutnak. R. Tóth Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents