Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-05 / 208. szám
1990. DECEMBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP nunniiu3 Mindenki belátta az átképzés szükségességét — Romhány. Ha ebben a beosztásban meg akar maradni, akkor kötelező részt- venni a szakmunkásképzőtanfolyamon — idézi az idei év történéseinek, változásainak, követelményeinek egyik lényeges mondatát Hortobágyi Zoltán, gépészmérnök a Csiszolókorong és Kőedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyárának megbízott üzemvezetőj.e. — A kötelező jelleg a csoportvezetőket és a gépbeállítókat érintette. Rajtuk kívül még sikeres vizsgát tettek a köszörűsök és a szerszám- gyártók is. — Miként fogadták az intézkedést az érdekeltek? — Többen ódzkodtak, de később tudomásul vették. A sikeres vizsga után kapott bérkiegészítést: „érdemes volt” kifejezéssel nyugtázták. — A jót esetenként rá kell kényszeríteni az emberekre, a velejáró kötelezettséggel, közreadva a számukra biztosított előnyöket is. — Véleményem szerint az érdekek találkoztak. Bár termelésünk döntő részét a hazai piacon értékesítjük, az idei százezer dollárnak megfelelő külföldi megrendelés teljesítése csak azért válik lehetővé, mert a nyugati szabványnak megfelelően*, közmegelégedésres állítjuk elő az általuk is elismert, nehezen gyártható termékeket. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a magasabb szakmai tudás. Ez utóbbit szolgálta a központi szervezésben, valamint a helyben lebonyolított, korszerű ismereteket adó tanfolyam, amelyen huszonnégyen vettek részt, s kötelező jelleggel először fordult ilyen elő a gyár. életében. A képzés nyáron fejeződött be. — Vajon az érdekeltek gondolata, véleménye, miként erősíti meg az előbbieket? — Harmincöt évvel ezelőtt hagytam el az iskola padjait. Képzelheti, ennyi idő után mit jelentett nekem újra iskolásnak lenni, a könyvek fölé hajolni — említi a néhány hónappal ezelőtti időszakot Dianovszki Jánosné csoportvezető. — Utólag úgy látom, hogy mindannyiunk érdekét szolgálta. mert eddigi tudásunk új ismeretekkel gyarapodott. Ha nincs ez a tanfolyam, akkor nem ismerném szakmánk azon újdonságait, az új technológiákat, amelyeket az utóbbi két évben Budapesten, a központban már meghonosítottak. — Ebben a beosztásban eddig is sok mindent tudtam, mert már hoszabb ideje gyakorlom. Be kellett látnom, hogy számomra ez kevés, mert máshol már korszerűbb a munkafolyamat, magasabbak a követelmények — kapcsolódik a beszélgetésbe Zombori István gépbeállító, aki a lakatosmunka mellett a hegesztésben is otthonosan mozog. — Amikor a budapesti központban látott és hallott sok újat elmondtam á feleségemnek, akkor ő is belátta, hogy jelenlegi beosztásom megtartásához feltétlenül szükség volt erre a tanfolyamra. — Nem örültem a kötelezően előírt részvételnek — folytatja a korábbi gondolatot Dénes János csoportvezető. — Ami új volt számomra, az a korszerű nyersgyártás és az égetés megismerése. A tanfolyam révén, egy idő után, mostmár nemcsak a saját, hanem más területen is jól megbirkózók az ottani feladatokkal. • — A piac türelmetlen, gyorsan, jó minőségben és rugalmasan kéri kívánságainak teljesítését. Ez pedig nem tűri el a megszokottat, új, gyors megoldásokat kíván. Egyelőre még nyugodtak vagyunk, mert erre az évre van megrendelésünk. Sőt, anyagellátási problémák miatt a meglévő kívánságoknak sem tudunk mindenben eleget tenni. De azt is látjuk, hogy a jövőben mindinkább rugalmas és sikeres átcsoportosításokra lesz szükség. Hogy ez minél kisebb termeléskieséssel járjon, ne csökkenjen a hatékonyság, növekedjen a gazdaságosság, ebbe foglalnám össze a kötelező tanfolyam előnyeit — hangsúlyozza Hortobágyi Zoltán. — Ha már az, előbbi gondolatával az idei esztendőt magunk mögött hagytuk, szinte kikívánkozik belőlem a jövőre vonatkozó kérdés: optimista-e ön? — Abban igen, hogy később, önállóan is talpon maradtunk. Pillanatnyilag a jövő év első negyedévére szólnak az újabb megbízatások Venesz Károly Teremre lenne szükségük Reménykedik a szécsényi cigányszervezet Egyenesen a megyei tanácsról jönnek, s keresnek a szerkesztőségben. Oláh Lajos (22 éves), a Szécsényi Cigányok Demokratikus Társasága elnöke, valamint Oláh Tibor (27) a budapesti székhelyű Magyarországi Cigányok Igazság Pártja szécsényi szervezője elkeseredetten huppannak le a székbe, amikor hely- lyel kínálom őket. No, nem arról van szó, hogy elküldték őket a „megyéről”, csupán a gondjuk sok. Szécsénybpl érkeztek. Mondják, hetek óta szaladgálnak fűhöz-fához. eleddig kevés eredménnyel. ígéretek, javaslatok mindenütt akadnak, csak ügyük nem jut egy jottányit sem előre. Hol is kezdjük? — teszik fel önmaguknak a kérdést, májd nyomban válaszolnak is. Szóval, ’90 júniusában alakították meg helyi szervezetüket, azzal a céllal, hogy — elsősorban — a szécsényi fiatalkorú cigányságnak szervezett keretek között találkozási, beszélgetési és szabadidős tevékenységet szervezzenek. Ez mind szép és jó, ám ha nincs hol (?????), csak kellene egy helyiség, amely cigányklubként funkcionálna. Ezért keresték fel a napokban Varga Tibort, a város polgármesterét, aki ígéretet tett kérésük mielőbbi teljesítésére. Igen ám, de Oláh Lajos és Tibor úgy véli, hogy miután konkrét ígéretet kaptak már sokat, ám még semmi sem valósult meg, aligha van okuk a bizakodásra. . . Nos, mint említik, ezért látogattak el a megyei tanácsra, a cigányügyi szak- referenshez, akinél alaposan kibeszélhették magukat. Mintegy kétórás diskurzusukon új információkat, méghozzá reményt keltőket kaptak. S miket? Elképzelésük egyetértésre Oláh Tibor (balra) és Oláh Lajos: „Szüntelenül bizakodunk” — Bíró Olga felvétele — talált. Megtudták azt is, hogy külön kéréssel — működésük anyagi támogatására — a Nemzetiségi és Kisebbségi Alapítványhoz, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzetiségi önálló Osztályához, valamint a Phralipe salgótarjáni szervezetéhez fordulhatnak. Persze ez sem készpénz, csupán egy lehetőség, s ezt jól tudják Oláh Lajosék. Miként azt is ismerik, hogy cigányklubjuk beindulása esetén valamit adniuk is kellene. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően. Egy „tutti” tervük már Van. Szervezik és működtetni szeretnék a városi ci- gánytánccsoportot, úgy, hogy fellépéseket is vállalnának, nemkülönben hasznos időtöltést is nyújtanának az érdeklődő fiataloknak. De, mint mondják, hiába is-sorolnák tovább elképzeléseiket, míg legfőbb problémájukra, a teremügyre nem kerül pont. Mindketten reménykednek. Mikor elköszönünk, örömmel újságolják — ugyanis majdnem elfelejtették —, hogy ígéretük van1 napokon belül sor kerülhet arra a megbeszélésre, melyen a város polgármestere, a megyei cigányügyi szak- referens, néhány érintett és önkormányzati képviselő- testületi tag, s' a cigány- szervezet képviselői vesznek részt. Amikor a két Oláh eltávozik, nyomban eszembe jut: vajon ez a randevú is ígéret marad? V. I. 0 helyi adók elkerülhetetlenek! — Salgótarján. Meddig sanyargatni egy népet? Ez olyan kérdés, melyre konkrét naptári időpont megjelölésével aligha lehet válaszolni. Sokkal inkább döntő a tűrőképesség határainak elérése. Ez is első hallásra elég tág fogalomnak tűnik. Elnagyolt a felvázolt közeli jövőnk. Emelkednek egyéni kiadásaink (energia, élelem, ruházkodás ,.. .), melyeket újabb terhekkel kíván a kormány a helyi ön- kormányzatokon keresztül növelni. Gyászünnepség december 8-án Levél a csehszlovák köztársasági elnöknek — Salgótarján. Steigerwald Ottó, az 1956-os Nógrád Megyei Munkástanács elnökhelyettese felkereste szerkesztőségünket, és az alábbi hírt közölte: az 1956, december 8-i salgótarjáni sortűz kapcsán levelet írt Václav Havelnak. a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökének. Az 1958-ban Salgótarjánból elüldözött, egykori szociáldemokrata ifjúmunkás. acélgyári esztergályos jelenleg Pécelen él, tagja a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak, az ’56-os Szövetségnek és a Politikai Foglyok Szövetségének. — Mi célból fordult a csehszlovák köztársasági elnökhöz? — November 23-án adtam át levelemet a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetség egyik munkatársának, és kértem a továbbítását. Václav Havel olyan tiszteletre méltó politikus a mi, 1956-os forradalmárok szemében, hogy nyugodtan lehethetem neki gondolatomat, miszerint jó volna, ha országuk diplomáciai testületének képviselői is részt vennének a december 8-i salgótarjáni gyászünnepségen, és néma főhajtással, koszorúzással fejeznék ki sajnálatukat és együttérzésüket a mártírjainkra emlékeztető márványtábla előtt. — Mivel indokolta ezt a kívánságát? — A történelmi eseményekkel. Az 1968-as csehszlovákiai „bevonulásunk” közismerten szovjet parancsra történt, a Kádárféle bábkormány statisztá- lásával. s ezért a szégyenletes katonai akcióért mi megkövettük északi szomszédainkat. 1956-ban a szlovákiai kommunisták nyújtottak segítséget a hozzájuk átmenekült, illetve itthon maradt Nógrád megyei kommunistáknak, akik ezt — a kézifegyvereket, röplapokat és más eszközöket — a magyar nép forradalmának és szabadság- harcának a leverésére használták lel. Salgótarjánban mindenféle véráldozat nélkül zajlottak le az októberi események, mígnem a pufajkások — az uralmon lévők karhatalrhistáknak nevezték — szovjet és csehszlovák segítséggel megszerveződtek és megerősödtek. 1956. december 8-án iszonyatos vérfürdőt, valódi népirtást végeztek. Lövöldözésüknek — a fegyvertelen tömegre — 131 ártatlan férfi, nő és gyermek esett áldozatul. Ezt soha nem felejthetjük el. — Mire számít: Václav Havel méltányolni fogja kérését ? — Erre a kérdésre ma nem tudok válaszolni. Ha a forradalmár Václav Havel fogadja a levelemet, akkor bizton hiszem, lesz szlovák koszorú az emléktáblánk alatt, amit nagyon szeretnénk: ha viszont a diplomata államelnök kapja soraimat, csüggedek reményeimben. bizalmam feladása nélkül. / (ok) Elkerülhetetlennel: látszik a helyi adók kivetése. Ennek mértéke képezi legfeljebb a vita tárgyát. Ma még az érzelmek dominálnak a salgótarjáni képviselő-testület tagjai között is. Ha a választók érdekeit tartják szem előtt, aligha vitatható döntésük. Újabb és ily nagy mértékű terheket nem rakhatnak polgártársaik vállára (házadó, telekadó,...). Ha igen. minden városlakót maguk ellen hangolnak, ugyanis ezek behajtásáról is nekik kell gondoskodni majd! Ha nemmel szavaznak, az állami támogatás csökken, vagy apad el. Saját magukat fojtják így meg. Most még megszavazták a 30 milliós áthidaló hitel felvételét. de miként alakul a jövő évi költségvetés, azt aligha tudni? Mindenesetre egyre erőteljesebbek azok a hangok, melyek a jó gazda tulajdonosi szemléletét sürgetik mindinkább a városatyák által folytatott gazdálkodás terén is. Ez alapot adhat arra, elkerülhetők legyenek az olyan kifizetések mint például a Tarján-pa- tak belvárosi szakaszának lefedési munkálatai mellett kifizetett hárommilliós találmányi díj felmarkolása. Csak megváltozott tulajdonosi szemlélettel faraghatok le, szüntethetők meg azok a nagyvonalú, pénzszóró gazdasági, pénzügyi ügyletek. melyek legtöbbünket bosszantanak. (sánta) Vetélkedő Bátonyban A Bátonyterenyei Településvédő és/Szépítő Egyesület, a helyi Bartók Béla Általános Iskola lelkes biológia szakos tanáraival közösen a „Környezetismeret— velem” címmel vetélkedőre hívták a környékbeli gyermekintézmények ötödik osztályos tanulóit. A napokban megtartott rendezvényen indult csapatok feladata elsősorban a szűkebb környezet bemutatása és megismerése volt. A hangulatos, látványos és sok új ismeretet nyújtó vetélkedőt a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Iskola csapata nyerte. Új utcanevek Pásztán A történeti múltra visszatekintve, a képviselő-testület felülvizsgálta a városban lévő utcák elnevezését. Számos javaslat hangzott el a régi utcanevek visszaadására, ezek közül most csak néhányat fogadtak' el. Ennek megfelelően a Szabadság út Fő út lesz, a Marx ütea Szentlélek utca. a Mező Imre tér. Szent Imre tér, a Lenin utca Deák Ferenc, és a Baross Gábor útról nyíló szakasza Vasút utca. A Tanácsköztársaság teret megszüntette a testület. mert itt sohasem volt tér. Cseh elismerés a tarjáni üvegnek A német államhatár közvetlen közelében található a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyik jelentős üveggyára, a' sokolovi. A gyár igazgatójának, Eduard Cserninek, a vezetésével a Salgótarjáni Síküveggyárban járt az a szakmai delegáció, amely nem kis irigységgel ugyan, de elismerte, hogy bár ők is hasonló termékeket készítenek, de a szomszédos német partnerek szerint, a salgótarjáni két milliméteres síküveg sokkal jobb minőségű. A sokolovi üvegipari szakemberek — helyzeti előnyük révén — napi kapcsolatban állnak a német felhasználókkal, így elismerő szavaik nem pusztán udvariassági gesztusnak számítanak, ök is a piacról élnek. Idejétmúlt a GAMESZ Önállósodnak a bátonyterenyei intézmények (Folytatás az 1. oldalról) vitákat vált ki a tantestületekben. Sürgős változtatásra van szükség a rendszerben, különben az elért tartalmi-szakmai színvonal is veszélybe kerül. Márpedig a nevelés-oktatás hosz- szú távú folyamat, az alapellátásra áldozni kell. hogy később legyen mire építkezni. Az intézmények Jelentős részének vezetése olyan kérelemmel fordult a polgár- mesteri hivatalhoz., hogy kollektívájuk önálló életet élhessen. Ez pedig azt jelenti, hogy szakítani kívánnak a szakfeladatok végrehajtására létrehozott gazdasági-műszaki ellátó- és szolgáltatószervezettel. Ehhez nemcsak joguk van. hanem az oktatási törvény kifejezetten inspirálja az intézményeket az önállóságra, kihangsúlyozva ennek feltételeként a gazdasági önállóságot. A jelenlegi felállásban a GAMESZ nem a szolgáltatói, hanem a gazdálkodói magatartást részesíti előnyben. Az intézmények nem érdekeltek például a megtakarításban. hiszen nem biztos, hogy a megspórolt pénzt saját maguk hasznosíthatják. Pedig áz intézmények kapcsolataikon keresztül számos gazdasági feladatot ésszerűbben, gyorsabban, olcsóbban tudnak megoldani. Az is az önállóság mellett szól. hogy az adott területen minden téren egyértelművé váljon a felelősség kérdése. A legutóbbi önkormányzati képviselő-testületi ülésen sok kritika érte a GAMESZ tevékenységét. Túl szövevényes a pénzügyi vonal. az egyik képviselő szerint: káosz jellemzi. Idejétmúlt a szervezet, nem segít, hanem gátol, ennélfogva felesleges, legalább is a jelenlegi formájában. Érzi ezt a GAMESZ vezetője is, aki -vállalkozó jellegűnek túdná elképzelni a szervezetet. A döntés értelmében január elsejétől önállóvá válik az 1. és 2. számú integrált óvodai igazgatóság, a városi könyvtár, a központi műhely, az állami zeneiskola, továbbá a Bartók Béla, az Erkel Ferenc és a 3. Számú Általános Iskola. Az önálló gazdálkodási joggal felruházott intézmények december 15-ig kötelesek elkészíteni a jövő évre szóló költségvetési tervezetüket. A biztonságos működéshez szükséges pénzügyi feltételeket az önkormányzatnak kell megteremtenie. (kolaj)
