Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-29 / 227. szám
1990. DECEMBER 29.. SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ' f‘k 3 Kamatozik a higgadt politizálás Beszélgetés az MSZP frakcióvezetőjével Dr. Gál Zoltán parlamenti képviselő a minap Pász- tón találkozott a szocialista párt önkormányzati képviselőivel, az MSZP által támogatott független polgár- mesterekkel. — Hogyan érzi magát a Pozsgay Imre távoztával elárvult székben? — kérdeztük a szocialista frakció vezetőjét. — Nem vagyok teljes jogú utódja, hisz csak megbízottként látom el ezt a funkciót. Ez azonban nem befolyásolja közérzetemet. Annál inkább jó érzéssel tölt el — noha nem az én érdemem —, hogy a frakció egyre inkább magára talál, s kezdeményezően, konstruktívan képviseli a párt politikáját az Országgyűlésben. Ma lényegesen könnyebb szocialista képviselőnek lenni, mint május táján volt. Megszűnőben van az irántunk korábban tapasztalt gyűlölet, közömbösség. Más párti képviselőtársaink kezdik értékelni korrektségünket, kiszámíthatóságunkat, szakmailag megalapozott, következetes állásfoglalásainkat. Egy fél évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy olyan sajtótájékoztató, melyet a közelmúltban az ellenzéki pártokkal közösen tartottunk. Érdekes, hogy magatartásunknak éppen azok a vonásai kamatoznak most, melyek alapján saját párttagságunk szürkének, visszafogottnak jellemezte a frakciót. Szerintem a parlament munkájára, hangulatára gyakorolt befolyásunk nagyobb tényleges létszám- arányunknál. — Egy alkalommal valakinek úgy fogalmazott, hogy manapság többet dolgozik, mint minisztersége idején. Hogyan kell ezt érteni? — Arra gondoltam — és jelenleg is úgy érzem —, hogy a történelmi átalakulás időszaka szükségszerűen nagyobb erőfeszítést kíván mindenkitől, mint egy bejáratott rendszer. A parlament plenáris ülésein, a két bizottságban végzett munkám valóban sok időt vesz igénybe és sokkal inkább kényszerpályán mozog az elfoglaltságom, mint más — akár miniszteri beosztásomban. Ez az állandó készenlét komoly megterheléssel jár, nem is beszélve arról, hogy a távoliét — bármelyik ülésről — nem pótolható. — Közeledünk az év végéhez, a leltárkészítés idejét éljük, ön hogyan minősíti 1990-et saját élete, pártja és az ország helyzete szempontjából? Mit vár az ú) esztendőtől? — Ügy hozta a történelem, meg a véletlen, hogy egyéni sorsomban — talán másokénál is — közvetlenebbül jelent meg a rendszer- váltás. A választásokat követően egy bizonyos funkcióból kerültem egy kis ellenzéki párt képviselői pozíciójába és most sok más honfitársammal együtt tanulom ezt az új szituációt. Ezzel függnek össze 1991. évi terveim is. Meg kell tanulnunk az új rendszert tisztességesebben működtetni. Ügy gondolom, hogy mindenkinek —, aki a politika színpadán maradt, vagy odakerült — ez az érdeke. Az ország valós helyzetéhez igazodó cselekvés szolgálhatja népünk, nemzetünk javát. Pártunk jövője nagymértékben attól függ, hogy mit tudnak produkálni képviselőink az önkormányzatokban. Hisz’ alapvetően a? ő tevékenységük alapján ítélik meg az emberek a szocialistákat. Mi arra törekszünk, hogy a települések életképesek legyenek, működjön az alapellátás (iskola, óvoda stb.) valamennyi fontos intézménye. A szükségszerű piacgazdaság ugyanis nem mehet az emberek rovására — fejezte be nyilatkozatát dr. Gál Zoltán. Cs. B. Karácsonyi „meglepetések” után A szeretet ünnepének első napja a legtöbb családban otthon telik el. A második napon viszont sokan szánják rá magukat, hogy rokonságot, barátokat látogassanak, s meglepetésekkel szerezzenek örömöt szeretteiknek. Igv tesznek, ha a szomszéd utcában, de akkor is, ha több száz kilométernyire élnek egymástól. Akik kedd reggel a fővárosból indultak a tarjáni gyorsvonattal, a MÁV „meglepetéseként” jéghideg fülkékben utazhattak. Igényesebbek első osztályú pótdíjjal. Egyetlen derűsebb időszak az a negyedóra volt, amíg Hatvanban ácsorgott a szerelvény, és a Nap az ablakon keresztül szépen melegített. Ezenkívül legfeljebb az államvasúti állapotok kórusban szidása szította — no nem a hőséget, hanem a hangulatot. Ettől pedig még csontkeményre fagyhat aggastyán, meglett felnőtt és kisgyermek egyaránt. Hálát adván a természetnek, vagy' az Egek Urának, hogy ezúttal a menet- rendszerű késés meglepetésében nem részesültek, átfagyott tagokkal a főtéri megállóhelyen kibotorkálhattak végre a fülkékből. Szerencsésebbek el is csíphették a néhány ott árválkodó taxit. Mások botor szándéktól vezérelve telefonálni is óhajtottak, bejelentve megérkezésüket, s titkon helyi „felmentő sereg” segítségükre küldésében bízva. Ám a Posta is gondoskodott meglepetésekről. Az első három fülkében „süket” a készülék, és a negyedik „étvágya” csillapíthatatlan. Vonalat se könyörgésre, se ráolvasásra sem ad, viszont a kétforintosokat számolatla- nul nyeli. Az ötödik — minő szerencse?! — legalább a pénzt visszapengeti, igaz. vonal nélkül. A hatodiknál — ez egyben az utolsó — már végre minden stimmel, feltéve ha a hívó és a hívott egyaránt kiváló tüdővel rendelkezik. Mert csak az üvöltő mondatok jutnak el a város túlsó végébe. A delikvensek utóbb már sajnálják is, mert a főtéri piacéról talán ugyanezt ingyen is lebonyolíthatták volna. Persze így sem volt hiábavaló az ordítozás, mert közben az emberi test fel- hevült, s így majdnem elegendő energiatartalék keletkezett a következő 48 perchez. Ugyanis a helybéli tömegközlekedési vállalat meglepetéseként a pálfalvai 63-as járatra ennyit kellett várakozniuk, az időközben tömeggé formálódott, s végképp mirelitté vált utasoknak. A zsúfolt buszon azután a tolakodástól kinek-kinek „kiengedtek” a csontjai, s a langymelegben még , az elgémberedett gondolatok is szárnyra keltek. A szemek előtt a minapi bejelentések lebegtek. Mármint azok az 50—100 százalékos áremelési előrejelzések, melyeket az előbbiekben említett mélyen tisztelt — vagy rettegett?! — közüzemi vállalatok terveznek. Döntésük minden ‘ jel szerint megfellebbezhetetlen. Legfeljebb pár hónap eltérés lehetséges. A szürke honpolgár pedig nem tehet mást. mint beletörődik. Tiltakozna bár. de mindhiába. Szava pusztába kiáltott szóval egyenértékű. Ezért csak nagyon halkan rebeg — zörgő tagokkal és feszített idegekkel! — egv kérést: legalább a jövő karácsonykor hasonló ..meglepetésekben” ne részesítsék! sz — ó Önerőből, illetve helyi támogatással Lakásépítések Bátonyterenyén Minden ember leghőbb vágya, hogy saját otthonnal rendelkezzen. Sajnos, az igények Bátonyterenyén is felülmúlják a lehetőségeket, ezért alig csökken a lakásellátás területén tapasztalható feszültség. Az önkormányzatnál nyilvántartott lakásigénylők száma jelenleg is meghaladja a 220- at. Az utóbbi két évben nem építettek állami lakást a településen, ám az ezt megelőző három esztendőben is a tervezettnek csak az egy- harmadát. Egészen egyszerűen nincs rá pénz. Az OTP-ér- tékesítésű lakások iránti kereslet is mérséklődik, egyfelől a fizetőképes kereslet hiánya, másfelől az árak ugrásszerű növekedése miatt. Az idén átlagosan 26 ezer 800 forintba került e lakások négyzetmétere, szemben a három évvel ezelőtti 17 ezer 500 forinttal, s mondjuk egy 60 négyzetméteres otthon megvásárlásához szükséges 1,6 milliót kevesen képesek előteremteni. Bátonyterenyén is előtérbe került a magánerős építkezés, bár az árak emelkedése és a jövedelmek mérséklődése következményeként csökken az erre vállalkozók száma. Az elmúlt öt évben 401 hagyományos és 12 csoportos családi házba költöztek be a boldog tulajdonosok, s további 101 lakóház van félkész állapotban. Az egyedi lakásépítés elengedhetetlen feltétele a telek. Jelenleg 57 telek áll rendelkezésre, ezek közművesítettségi foka különböző, s így az áruk is eltérő. Például a teljes közművesí- tettségű Klapka György úti telkek 300, míg a csak részlegesen közművesített Rózsa úti telkek 25—45 forintért vásárolhatók meg négyzetméterenként. Magántulajdonban 68 telket tartanak nyilván. A tanács, illetve most már az önkormányzat 1985- től nyújt anyagi támogatást az otthonteremtéshez. Korábban legfeljebb 150 ezer forintot lehetett adni, kél évvel ezelőtt a duplájára emelték ezt az összeget. Az utóbbi öt esztendőben 241- en kaptak pénzügyi segítséget, összesen csaknem 36,3 millió forintot. (kolaj) Telepítés világbanki hitelből — Szügy. A termelőszövetkezet vezetősége hosszabb távon való gondolkodását, és a tagság jogos érdekeinek védelmét bizonyította azzal, hogy a szügyi, nógrádmarca- li és a csesztvei területen, 20 hektáron, a földtani vizsgálatok birtokában fekete ribizlit telepített. A döntés meghozatalakor meghatározó szerepe volt annak, hogy erre a feladatra, bérleti formában eredetileg 26 vállalkozó jelentkezett. Mire azonban eljött a cselekvés ideje, addigra a vállalkozók száma 10-re csökkent. A megfogyatkozott csapat csupán egy hektárnyi terület telepítésére vállalkozott. A fennmaradó tizenkilenc hektár feladatainak elvégzése a termelőszövetkezetre hárult. A tagság — beleértve a vezetőket is — négy nap alatt a kijelölt területen földbe helyezte a vesszőket. A munkálatokra 3,5 milliót költöttek, világbanki hitelből. A lebonyolítást a Mezőbank vállalta. A hitel után 31 százalékos kamatot kell fizetni. Erre akkor kerül sor, ha az ültetvény három év múlva termőre fordul. Az esedékes részletet a kamatokkal együtt kell befizetni. JOBBÁGYI. A közlekedésbiztonsági nap keretében hasznos szolgáltatásokkal várták a minap az érdeklődő autósokat az üzemi klub előtti parkolóban. CO-mérést, -beállítást, fényszóró-beállítást, fagyállómérést végeztek a Salgótarjáni Autóklub szakemberei. Fotó: Mikuska I. Kishartyáni rodeó Az Űj Nógrád segítségét kéri Perényi Tamás, a CB 35—37-es rendszámú Polski Fiat 126-os típusú gépkocsi tulajdonosa. Elmondása szerint túlélte a halálát, ám ezt saját vakszerencséjének köszönheti: — December 27-én, csütörtökön délután fél négy után járhattam Kishar- tyánban. Tarjánba jöttem. Még világos volt. A település kellős közepén az egyik autóbuszmegálló-bódénál haladtam, amikor szembe jött velem egy lovas kocsi. Nem volt semmi gond, elfértünk egymás mellett az úton. Lassan mentem, alig negyven kilométerrel, mert a délelőtti olvadás után akkor már fagyott a havas latyak. Ekkor, szembe jön velem egy csukott Barkas gépkocsi, amelynek a vezetője, mintha nem látta volna, hogy előtte van egy lovas kocsi és egy kis Polski! Közénk vágódott! Hárman voltunk egymás mellett az úttesten. A lovas kocsis nem látott semmit, ő párhuzamosan haladt a Barkóssal. Én oldalra csavartam a kormányt, belecsúsztam az átszeli félig már fagyott latyakba, a buszmegállóban egy fiatalember elugrott, az út szélén jöttek páran, azok is szétugráltak. Én a kocsival megperdültem, átvágódtam a túloldalra, ott a járdasziget dobott meg, forogtam még vagy harminc métert. A kocsimon kb. 25 ezer forint a kár. de szerencsére egyedül voltam benne. A járókelők közül sem sérült meg senki. A Barkas továbbhajtott. Állítólag világoskék volt. Kérem, aki látta, értesítse a szerkesztőséget. Köszönöm. (Lejegyezte: — sólymos —) Képviselő-testületi ülések Január elsejétől az alábbi időpontban lesznek képviselő-testületi ülések: Hugyagon minden hónap első hetében, örhalomban minden hónap második, Csitá- ron és Nógrádgárdonyban felváltva a hónap harmadik, míg Ilinyben minden hónap utolsó hetében kerül sor az esti órákban. Vásárcsarnoki árak Salgótarján, december 29. Burgonya 20 Ft/kg Tojás 5—6,40 Ft’db Sárgarépa 25 Ft kg Petrezselyem 50 Ft/kg Vöröshagyma 30 Ft kg Fokhagyma 80 Ft 'kg Sampinyongomba 140—170 Ft kg Téli alma 30 Ft kg Körte 30—40 Ft/kg Szárazbab 90 Ft/kg Savanyú káposzta 50 Ft/kg Ne feledkezzünk meg a kocsonyánakvalóról sem: Első csülök: 80 Ft/kg, Hátsó csülök: 120 Ft/kg. Farok 30—70 Ft/kg. Csülök, csont nélkül 130 Ft/kg. Autópiaci árak December 29. Salgótarján: Mercedes 300-as dízel 10 éves 400 000 Ft Toyota Corolla Limousin 9 éves 180 000 Ft Toyota Corolla Liftback 8 éves 170 000 Ft Dacia 1300 3 éves 170 flÖO Ft Polski Fiat 126 6 éves 100 000 Ft Balassagyarmat: Toyota Carina 1 éves 1 150 000 Ft Lada 2107 4 éves 228 000 Ft Lada 1200 S 10 éves 57 000 Ft Skoda 105 3 éves 190 000 Ft Trabant 601 4 éves 77 000 Ft Barkas (dobozos) 4 éves 215 000 Ft Lengyel piaci árak Salgótarjánban Szőrmekalap női 2000 Ft Melegítő 800 Ft Nyaksál 160 Ft Bundacipő 950 Ft Szőrmekabát Farmerkabát 5000 Ft 2300 Ft Bakancs 400 Ft Női csizma 1500 Ft Harisnya 50 Ft Hócsizma 100 Ft Papírtrombita 70 Ft
