Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-28 / 226. szám
\ 1990. DECEMBER 28., PÉNTEK BALASSAGYARMA T ÉS KÖRZETE unrnzzj Ilyen csomagot még nem kaptunk... Zsazsa Julianna, igazgató aláírásával az alábbi levelet kapta szerkesztőségünk azzal a kívánsággal, hogy adjuk közre. Ennek teszünk most örömmel eleget. ,,1990 májusában a SZETA bált rendezett. Ennek bevételét a Balassagyarmati Logopédiai Állomás ,,Multidys — 2 RD” nevű műszerének megvásárlásához, az Ady Endre úti iskolának adományozta. Az említett gép végre megérkezett. Használata nem csak a logopédusok munkáját, hanem elsősorban az enyhe hallássérült, valamint a fauxos gyerekek fejlesztését segíti. Köszönjük a Szegényeket Támogató Alap balassagyarmati fiókjának e nemes gesztust, a húszezer forint anyagi segítséget, mellyel lehetővé tették a gép megvásárlását, és segítettek a sérült gyermekeket fejlesztő munkában. Köszönjük továbbá a Szvetlik csatádnak azt a nem kis anyagi áldozatát, amellyel az Ady úti — kise- gítő — iskola hetven tanulójának örömet szereztek. Szvetlik Lajos, magánkereskedő Mikulás napján egy-egy csomaggal ajándékozta meg tanulóinkat. Gyermekeink ezt meglepődve és örömmel fogadták. Ilyen csomagot még sohasem kaptunk — foglalták össze véleményüket. Örömmel nyugtázzuk, hogy vannak még emberek és szervezetek, akik a sérültekkel is törődnek." Ady Úti Általános Iskola tantestülete Örökzöldek társaságában Erősen kopó optimizmus A bérgazdálkodási korlátok nem engedték meg... Képtelenek vagyunk ellensúlyozni A kevés jóval biztató idei esztendő nem várt fordulataival, konfliktusaival, a kiszolgáltatottság és a félelemérzet fokozásával, a különböző indíttatású változások kikényszerítésével, pár nap múlva befejeződik. Mára a megye vállalataiban, gyáraiban, üzemeiben már fellelhető az 1990-t jellemző összkép. Ennél sokkal nagyobb gondot jelent a jövő év tengernyi kérdőjele, az optimizmust erősen koptató vagy megkérdőjelező kilátástalansá- ga. E gondolatok jegyében kértem meg dr. Balogh Endrét, a Balassagyarmati Finomkötöttárugyár Részvénytársaság főkönyvelőjét — aki közgazdász doktori címét „Az egészségügyi intézetek számvitelének gazdasági elemzése" című disszertációjának sikeres megvédésével szerezte meg —, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre. — Milyen érzéssel tekint vissza 1990-re? — Ahogy haladt az idő, úgy kopott az optimizmusom is. A kormány gazdasági átalakulását célzó programja nem valósult meg, ugyanakkor felgyorsult a veszteséges vállalatok száma. Az infláció felerősödése ugyanúgy sújtja vállalatunkat, mint a dolgozókat. Az arányok eltolódtak, a termelési költségek annyira megnövekedtek, hogy képtelenek vágunk befolyásolni, ellensúlyozni. Nincs olyan vevőnk, amelyiknél érvényesíteni lehetne, amelyik elfogadná a sorozatos, máshonnan érkező termelői áremeléseket. Nálunk nemrég még az anyaghányad 55 százalékot képviselt a költségen belül, ma pedig 65 százalékot jelez. Rezsire akidéit 45'Milliótköltöttünk. Az emelkedés az energia, a vízdíj és egyéb szolgáltatások árainak gyakori és mértéktelen emelkedése miatt következett be. Ha az utóbbiak nem terhelik a vállalat kasszáját, akkor ma 3 millióval lenne több a nyereségünk. Az előbbiek miatt az idén nem sikerült megteremteni a 13. havi fizetéshez szükséges anyagi feltételeket. — Gondolom nemcsak önből váltanak ki kellemetlen érzést, gondolatot az előbb közöltek? — A dolgozók hangulata is romlott, bár a normálkeresetet 30 százalékkal emeltük. Ennek ellenére a dolgozók úgy érzik, hogy reálkeresetük csökkent. A bérek növelését, akár a nyereség terhére is felvállalta volna a részvénytársaság vezetése, de nem tehettük meg, mert a kormány által számunkra előírt bérgazdálkodási követelményrendszer áthághatatlan tilalomfát állított. A feszültséget, a hangulat rosszabbodását tovább növelte, hogy a korábbi 4100 forintos minimálbért a kormány felemelte 5800 forintra. Ez azt jelentette, hogy a bérfejlesztésnél elsősorban a kezdők bérét emeltük fel a követelt szintre, emiatt a jól dolgozó közép- és idősebb korosztályhoz tartozóknak nem tudtunk szándékunknak, és az őket megillető megbecsülésnek megfelelő bért adni. — A viszonylag néhány helyen tapasztalható kedvező jövő évi elképzelései mellett, az üzemeket járva nagyon sok helyen eléggé lehangoló véleményeket hallottam, áz ajtónkon kopogtató új esztendő kilátásaival kapcsolatban.' ' ol — Az első negyedévi kapacitásunkat bérmunkával lekötöttük. Termékeink iránt továbbra is érdeklődnek külföldön. Ilyen szempontból a textiliparon belül, és más vállalatokhoz képest valamivel kedvezőbb az indulási helyzetünk. Ugyanakkor nem mondhatom el ezt a gazdálkodással kapcsolatban. A beharangozott nagymértékű infláció miatt képtelenek vagyunk előre megtervezni az elérhető nyereséget. Örülünk, ha az első negyedévben nullszaldósak leszünk. Bárhogy is takarékoskodunk a költségekkel, azok kedvező alakításába az előbbiek miatt nem tudunk előnyösen beavatkozni. Abban is reménykedünk, hogy lesz szovjet megrendelésünk, mert az idén is 130 millióval „bent voltunk” az ő piacukon. Jövőre, ha jól dolgozunk — beleszámítva a szovjet dolláros exportot is —-, akkor termelésünk száz százalékban devizát hoz. Figyelembe véve az előbbieket, minimális célként a talpon maradást tűztük ki, oly módon, hogy a dolgozók bérét az inflációval arányosan, nem egyszerre, hanem ahhoz igazodva, folyamatosan emeljük. Egyébként az a véleményem, hogy az inflációhoz kötött bérgazdálkodást a jövőben nem szabad fenntartani abban az esetben, ha a teljesítményhez kötött tevékenységek elbírják a magasabb költségeket. Nekünk úgy kell gazdálkodnunk, hogy a béremelésen kívül Még Osztalékra is gyűjtsünk a részvényeseknek. — Ne Vegye tolakodásnak, ha megkérdem: milyennek látja saját életének alakulását? — Rosszabbodásra, életszínvonalcsökkenésre számítok, mert az Országgyűlés elé terjesztett gazdaságpolitikai javaslatok ezt egyértelműsítik. Igaz lesz ez akkor is, ha akár a szakmában, akár azon kívül, jövedelemtermelő pluszmunkát vállalok. Ezen belül vállalkozás is szóba jöhet —- fejezte be gondolatait a tájékoztatásra mindig szívesen kész, szakmájában igen otthonosan mozgó sokirányú szakember. Venesz Károly Balassagyarmat A Balassagyarmati Fémipari Vállalat karácsony és újév között, öt konténerben, 20 ezer alumí- niumradiátor-tagot szállít a Szovjetunióba, megfelelő ellentétélezés mellett. A barterüzletet az Aluterv a Fejlesztési Kutató Intézet közreműködésével hozta létre. Cserhátsurány A Galgamenti Afész vezetősége anyagi lehetőségeinek figyelembevételével nem sajnálja a pénzt a bolt- és a vendéglátó-hálózat felújítására, korszerűsítésére, otthonosabbá tételére. Ennek megfelelően a cserhátsurányi italboltot például 300 ezer forintból „megfiatalították”. Kisebb összeget emésztett fel a vegyesboltban végrehajtott víz bevezetése, a helyiség festése és mázolása. Iliny Ilinyben, a népművelési házhoz csatlakozó épületben kettő szoba átalakításával és rendbetételével, valamint bebútorozásával kialakították a polgármesteri hivatal helyiségeit. A munkálatokra 150 ezer forintot költöttek. Magyarnándor Különböző mértékben, a nyugdíj összegének figyelembevételével a magyamándori polgármesteri hivatal szociális étkeztetési térítési díjban részesíti az arra rászorulókat. A több mint tíz nyugdíjas részére adott térítési díj összege 15 és 29 forint között váltakozik, étkezésenként. n Orhalom Őrhalomban elkészült a körzeti rendőri megbízott szolgálati lakása. A kivitelezéshez szükséges pénzt a helyi tanács teremtette elő a megyei rendőrkapitányság anyagi hozzájárulásával. Nyitott kapuval várja Drégelvpalánkon, nem messze a gyógyszer- tártól az érdeklődőket, a kíváncsiskodókat, a vásárlókat Pálmai István, aki tavasz óta — mellékállásban — vállalkozóként is dolgozik. A portáján, közvetlenül a bejárattól jobbra, majd a hátul lévő kertjének egy részében tuják, fenyők, örökzöldek és évelők kínálják magukat az ide betérőknek, vásárolni szándékozóknak. A kínált dísz- és egyéb növényeket nem ő maga termeli, hanem vásárolja és szabad idejében gondozza. A kész növényekkel rendszeresen felkeresi a környékbeli piacokat, köztük Vácot is. A képen a vállalkozó látható kedvelt növényei között. Fotó: Rigó Hugyagon jegyző is van Hugyagon a volt tanácsi pénzmaradványból megteremtették a feltételeket az önkormányzat eredményes működéséhez. A községháza belső helyiségeit felújították, alkalmassá tették a lakosság fogadására. A tiszteletdíjas pblgármester mellett jegyzője is van a községnek, dr. Kovács Istvánná személyében. A közigazgatásban jártas szakember korábban a balassagyarmati tanács hatósági osztályán dolgozott gyámügyi előadóként. Rajta kívül még egy függetlenített munkatárs szolgálja a község lakosságának érdekeit. Holland tanulmányút A demokráciát tanulni kell... Elvi segítség igen, pénz nem Dombai Gábor, drégelypalánki polgármester is tagja volt annak a negyventagú küldöttségnek, amelyet a holland kereszténydemokrata párt hívott meg, azzal a céllal, hogy Hollandiában, a helyszínen segítsenek az önkormányzati munka hazai eredményes megszervezésében, a helyes gyakorlat megtalálásában. Ennek megfelelően állították össze az egyhetes programot. Ebből "kitűnt, hogy nem sétautazásról, kellemes időtöltésről, kirándulásról, vagy egyébről van szó. Ugyanis az előadások reggel 8—9-től este 11 óráig tartottak, megfelelő közös eszmecserével, amikor nem szerepelt a programban a városok, községek meglátogatása. — Az egyhetes kinntartózko- dás során felkerestünk városi, községi önkormányzatokat, megismertük szervezeti felépítésüket, intézkedési jog- és hatáskörüket, valamint az állami apparátusba való beépülésüket — mondja Dombai Gábor. — A mi és az ő fejlődésüket nem lehet, de nem is szabad összehasonlítani, mert ők, hozzánk képest már jelentős tapasztalatokat szereztek a demokratikus önkormányzatok működtetésében. Hangsúlyozták, hogy a demokratizmust is tanulni kell. Nyomatékosan felhívták a figyelmünket az ezzel kapcsolatos általános elvekre. Az általunk felvetett hazai, konkrét esetekre vonatkozó megoldást kérő kérdéseinkre mindig azzal válaszoltak, hogy a legcélravezetőbb megoldást, a leghatékonyabb választ csak helyben találhatjuk meg. — Nálunk most a községek különválása a jellemző. Miként ítélik meg holland szemmel ezt a folyamatot? — Többször nyomatékosan felhívták a figyelmünket, hogy az eredményes önkormányzati tevékenység megvalósítása hosszú időt és végtelen sok türelmet kíván. Ami pedig a mi jelenlegi gyakorlatunkat illeti érthetetlenül álltak előtte. Szerintük a szétválás nem válik be majd mindenütt, egy idő után a lakosság rájön, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket csak közösen lehet megoldani. Például az ivóvíz bevezetését, a szennyvízhálózat kiépítését. Egyébként az önkormányzati törvény előírja, hogy négy év múlva mindenütt egészséges ivóvíznek kell lenni. — Megjelöli a forrásokat is? — Nem! — Az előbbieken kívül mi van még a tarsolyában? — Testvérvárosi kapcsolatok létrehozására kaptunk ajánlatokat. Nem csak ez alkalommal, hanem máskor is érzékeltették velünk, hogy ezek a kapcsolatok egyúttal nem jelentik azt, hogy pénzbeli segítséget is tudnak adni. Végül útravalóul gondolataimba vésték annak fontosságát, hogy csak eredményes tudati átformálás után számíthatunk sikeres önkormányzati tevékenységre. Népszerű a dejtári könyvtár A dejtári könyvtár egyik kedvelt helye a helybéli fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. Nemcsak szépirodalmi műveket találnak meg a látogatók a polcokon, hanem szakkönyveket is, a kertészkedéshez, állattartáshoz, a ház körüli barkácsoláshoz. A könyvtárban lehetőség van zenehallgatásra is. Ehhez fejhallgatókkal ellátott zenesarok áll rendelkezésre, ahol egyidejűleg lemezjátszót, magnetofont, vagy rádiót hallgathatnak. Az Ausztriába és Németországba készülő vendégmunkások jó hasznát vehetik a könyvtár német nyelvű hanganyagának, de ugyanez a lehetőség az angolul tanulók számára is rendelkezésre áll. Létrehozzák az egyesült szociális bizottságot Egyre gyorsabban emelkedik az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők száma az őrhalmi közjegyzőség- hez tartozó —- Csitár, Nógrádgárdony, Iliny—községekben. Ebben a kedvezményben rendszeresen azok részesülnek, akiket alanyi jogon rokkantnak minősítettek, illetve azok, akik az egyes vagy kettes kategóriába tartoznak. A reális felmérés, az igények jogosságának megítélése, az igazságos döntés céljából létrehozzák az egyesült szociális bizottságot, amely minden segélyezési formában felvállalja az esetleges változtatásokat, kialakítja a támogatás alapvető, egyértelmű, az életkörülményeket figyelembe vevő követelményrendszerét. Az oldalt készítették: Soós Géza, Szilágyi Norbert, Venesz Károly
