Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-15 / 217. szám

1990. DECEMBER 15.. SZOMBAT NÓGRÁDI VÁLLALKOZÓK tnnmnu A KAMARA SARKA Használt, bontott akatrészeket kínál a 21-es út melletti üzletében a Bázis Kft. Tekintettel a küszöbön lévő karácsonyra, no és a jövő évi, várhatóan igen tetemes áremelkedésre, most engedménnyel lehet az áruval jól feltöltött üzletben vásárolni. (Gvurián Tibor felv.) TIVADAR TÚRSZ Napjaink jobbrafordulását sokan a vállalkozások beindulásá­tól várjuk. A szolgáltatók udvariasabb, megbízhatóbb munkája valamennyiünk számára előnyt jelenthetne. Jelenthetne, mon­dom, ha nem tűnnének fel köztük teljesen megbízhatatlan szemé­lyek mint például a kisterenyei illetőségű Csurgai Tivadar sze­mélyszállító kisiparos, aki TIVADAR TOURS néven hirdeti önmagát. „Átvágásának” egyik tanulságos története, amely velünk tör­tént meg, a következő: November elején isztambuli útra határoztuk el magunkat és remélt kényelmi szempontok alapján Csurgai „Úr” Volkswagen inikrobuszával szándékoztunk utazni. O erre igen készségesen vállalkozott, olyannyira, hogy az előre kikövetelt teljes részvételi díj gyanút sem ébresztett bennünk. Sőt még az sem, hogy az indulás után arra sem emlékezett, hogy indoklásul előzőleg mit mondott. Gyanútlanságunknak az lett a következménye, hog> három család november 10-én hajnali 4 órakor indulásra készen várakozott. Jött is a Csurgai „Úr”, csak éppen nem a Volkswa­gennel, hanem ígéretekkel. Mondván, hogy a mikrobusz oldala ki van vágva, mert a fűtést szerelteti, de sebaj, mert megy a sógorá­hoz és egy óra múlva itt lesz az ő Pegaut mikrobuszával. Majd másfél-két óránként újabb „kitűnő megoldásokkal" jelentke­zett. Délben az utolsó, jó megoldás az volt, hogy az egy óra múlva hazaérkező síküveggyári niikrobuszt fogja elkérni és azzal uta­zunk. Kerek nyolcórai hitegetés és várakozás után természetesen ezt már nem kértük. Kértük viszont a harmincezer forintot meghaladó részvételi díjat. Indult is érte Csurgai „Úr” azonnal, de feltehetően újabb műszaki probléma akadhatott, mert 26 napon belül nem ért vissza. Végül is számtalan telefoni, távirati sürgetés után közel eg\ hónap múlva kaptuk vissza a pénzt a feleségétől. Hát ez a TIVA­DAR TÚRSZ. Jézus után szabadon: „a kufároktól óvakodj”. Név és cím a szerkesztőségben Tudja már? ...hpgy megyénkben is dolgozik már a Magyar Gazdasági Kamara Kárbiztosok Testületének két tagja? A megnövekedett külkereskedélem sajnos szükségszerűen maga után vonja azt, hogy a külföldről érkező külföldön biztosított áruban valamilyen kár kelet­kezik, netán azt megrongálják, vagy el­lopják. Mit tehet ilyenkor a kárvallott? Mivel a külföldi biztosító csak a Ma­gyar Gazdasági Kamara által felvett jegyzőkönyvet fogadja el a kárrendezés alapjául, haladéktalanul jelentse azt be megyei képviseletünkön. (Salgótarján; Tanácsköztársaság tér 1. II. em. Tel.: 16- 476). A kamara által hitelesített jegyző­könyvet öt munkanapon belül megkapja és a biztosítási kötvény, fuvarlevél, a számla, a konszignáció csatolásával kár­igényét érvényesítheti. Ha nincs megfelelő szakembere, vagy ideje erre. megbízhatja kamaránkat az­zal, hogy járjon el a kár megtérítése érde­kében. így kaphatja meg a külföldön biztosí­tott, kárt szenvedett importszállítmá­nyáért a kártérítést és a felmerült költsé­geket. Mindezt devizában. Hol van a finn, az olasz és a holland hitel? Figyelje a kapcsolatbörzét! Van kedve Modenába menni? Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy gazdasági lapjainkban ne fedezhet­nénk fel egy-egy — á kis- és középvál- lalakozóknak külföldiek által felaján­lott — hitellehetőséget. A jövő év kez­detét ezek.nyomában szegődve, a vál­lalkozó közelébe hozásának szentel­jük. Első alkalommal a három évre szóló százmillió dolláros finn kormányhitel­lel ismertetjük meg az érdeklődőt. A ja­nuárra tervezett rendezvényünkön a finn—magyar együttműködési lehető­ségekről is szó esik majd. Februárban az olasz importfinanszí­rozás célját szolgáló kettőszázmilliárd lírás kormányhitel felvételéről és olasz kapcsolatfelvételi lehetőségekről tar­tunk konzultációs összejövetelt. Elképzeléseink között szerepel a ma­gánvállalkozóknak nyújtandó holland támogatás és az általuk felajánlott, spe­ciális vállakózást segítő egyéb támoga­tások megismertetése is. A külföldi lehetőségek feltárása mellett azonban nem feledkezhetünk meg a belföldi, de különösen nem a megyei adottságok, értékek hasznosí­tásáról sem. A piacgazdasághoz való gyors alkalmazkodás bizony ma még nagy nehézségek elé állítja vállalko­zóinkat. A termelést olykor olyan té­nyezők befolyásolják, amelyek a nagyvállalatok és kisvállalkozások kooperációjával — távlatokban egy nyugati típusú bedolgozói rendszer kialakításával — áthidalhatóak lenné­nek. Ehhez szeretnénk Önöknek segít­séget adni KAPCSOLATBÖRZÉNK- kel, ahol felajánlhatják munkaerő-ka­pacitásukat, ötleteiket, feleslegessé vált eszközeiket, befektetésre szánt tő­kéjüket, résztechnológiájukat stb... és megkereshetik azokat a partnereket, akikkel együttműködve termelésüket a piaci igényekhez rugalmasan igazít­hatják. És még egy kis meglepetés! Az Észak-magyarországi Gazdasági Ka­mara meghívást kapott az olaszorszá­gi Modenái Kereskedelmi és Iparka­marától üzletember-találkozóra. Vár­juk az érdeklődők jelentkezését! Ha sikerült felkeltenünk érdeklődé­sét kamaránk iránt, rendezvényeink­kel kapcsolatos további információk­kal várjuk képviseletünkön. Címünk: Észak-magyarországi Gazdasági Ka­mara Nógrád megyei képviselete, Sal­gótarján, Tanácsköztársaság tér 1. A telefonunk száma. 16-476, 17-244/ 164, 165. Faxunk: a 16-476-os szá­mon működik. Dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet képviseletvezető Mit ajánl a HID Alapítvány? A közel fél éve működő HID Nógrádi Vállalközásszervezési Alapítvány (Salgótarján, Rákóczi út 192. sz.) a foglalkoztatási és a struktűrapolitikai eszközrendszer sajátos formája. Az alapítvány a Nógrád megyei vállalko­zási infrastruktúra megteremtésének egyik eleme kíván lenni azáltal, hogy — szerény lehetőségeivel — szolgáltatásai révén elősegíti a munkahelyte­remtő vállalkozások szélesebb körű elterjedését, új vállalkozások megjele­nését. Mivel áll az. alapítvány a vállalkozók szolgálatában? — Olyan vállalkozói ismeretelsajátítási — képzési, átképzési — rendszer kialakításán munkálkodik, amely a vállalkozások megkezdéséhez és ered­ményes folytatásához szükséges ismereteket tud az érdeklődőknek nyújta­ni. — Ingyenes tanácsadást biztosít az új vállalkozások megindításához, min­denekelőtt üzleti, jogi, marketing, adózási és könyvviteli területeken. — Igény szerint vállalja gazdasági társaságok — közkereseti, betéti társa­ságok, gmk-k kfti-k és részvénytársaságok — megalakítását, cégbírósági bejegyeztetését. — Vállalkozások indításához, tevékenységük kibővítéséhez — korláto­zott mértékben—anyagi hozzájárulást is nyújt, mindenek előtt törzstőke és kölcsöntőke, valamint lízingkihelyezés formájában. — Vállalja külső tőketársak keresését. — A gazdálkodó szervezetek átalakításával, vagyonuk társaságba törté­nő bevitelével elősegíti, hogy azok mielőbb tényleges vállalkozásokká válja­nak. —Teljes körű vagyonértékelést, vagyonmérleg-készítést, illetve részleges apportértékelést végez könyvvizsgálói auditálással, számítógépes program felhasználásával a megbízó igényei szerint. — Vállalja a privatizációs folyamatok bonyolítását. — Készségfejlesztő tréningeket szervez vállalati stratégia kialakítására, struktúraátalakításra, vezetési teamok összehangolására, területi regioná­lis feszültségek megoldásának elősegítésére, önkormányzatok tervezési, cselekvési egységének erősítésére. A HID Alapítvány segítségével és közreműködésével létrejött tucatnál ' több kft. és fél tucat betéti társaság az alapítvány referenciájaként is értékel­hető. Tevékenységük nemcsak új elemként van jelen a lassan meginduló szerke­zetátalakításban, hanem több mint 170 munkahely megteremtésével emberi sorsok rendeződéséhez is hozzájárulnak. Balázs Miklós Alapítványi Iroda ügyvezető EVI II. üzletház — a vállalkozók sorával (Rigó Tibor felv. AZ ÜGYVÉD ROVATA A vegyes vállalat előnyei Dr. Berente Tibor T tlán nem mindenki tudja, mi is az a vegyes vállalat? Nem önálló társasági forma, több- v nyíre nem is vállalat, hanem olyan társasági forma, amelyben a ma­gyar partner mellett legalább egy külföldi társ is részt vesz. A kül­földi társ lehet akár természetes személy, akár bejegyzett cég is. Leggyakrabban betéti társaság, kft., illetőleg részvénytársaság működik vegyes vállalati formá­ban. (A külföldi ugyanis nem na­gyon kedveli az olyan társasági formákat, ahol a felelősség korlát­lan.) A külföldiek magyarországi be­fektetéseiről szóló — 1988. évi XXIV. sz. törvény —az a jogsza­bály, amely a vegyes vállalatokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza. Mik a vegyes vállalat előnyei? 1. pénzhez, vagy apporthoz, esetleg mindkettőhöz hozzájuthat a magyar vállalkozó. Tőkeínsé­ges, beruházásszegény idősza­kunkban ez már önmagában is je­lentős szempont. 2. a vállalkozás külpiaci helyze­te erősen javulhat a külföldi part­nerrel. 3. idehaza jelentős kedvezmé­nyekhez, előnyökhöz juthat kis cégünk. , Manapság még nem tartozik az egyszerű ügyletek közé a külföldi többségű vegyes vállalat alapítá­sa, mivel két minisztérium út­vesztőit kell végigjárni ahhoz, hogy az engedély a zsebünkbe kerüljön. Várhatóan jövő évtől kezdve ez a bürokratikus akadály is csak egy. könnyen feledhető rossz emlék lesz. (Áz 50 százalék alatti külföldi esetén ma sem kell külön engedélyeztetés.) Hogy örömünk azért ne legyen felhőtlen, jövőre a legáltaláno­sabb adókedvezmény eltörlését tervezik. Mi is ez? A ma még ér­vényben lévő szabályozás szerint „ha az alapítói vagyonban a kül­földi részesedése elérte a 20 szá­zalékot, a társaságot 20 százalék nyereségadó-kedvezmény illeti meg.” Nagy a valószínűsége an­nak, hogy ezt a rendelkezést 1991. január 1 -jét követően hiába keres­sük a törvényben. Fogadjanak el tőlem egy jó ta­nácsot. Az év hátralévő részét ne •csak esedékes karácsonyi bevá­sárlásaikra fordítsák, hanem, ha tehetik alapítsák meg legalább 20 százalékos külföldi részesedésű vegyes vállalatukat, mert a szil­veszteri pezsgődurranásig létre­hozott ilyen vállalkozás még to­vábbi 5 évig élvezheti a 20 száza­lékos kedvezményt. Ennél lényegesen nagyobb adó- kedvezményekhez lehet hozzá­jutni termék-előállítás, illetve sa­ját építésű szálloda üzemeltetése, továbbá a törvényben részletesen felsorolt, úgynevezett különlege­sen fontos tevékenységek gyakor­lása esetén. Ezek a szabályok még a szakem­ber számára is enyhén szólva bo­nyolultak, nem az átlag vállalko­zásokat érintik, és egyébként is nagy valószínűséggel változni fognak. Ennél talán izgalmasabb kérdés, hogy kell-e vámot, illetve adót (áfát) fizetni a külföldi által behozott apport (pl. híradástech­nikai gépek, berendezések, gép­kocsi stb.) után. A válasz egyértel­mű: nem kell — sem ma, sem a jö­vőben. A jövőre tervezett változtatások viszont el akarnak tüntetni egy kis joghézagot. Ma még minden kü­lönösebb akadály nélkül értéke­síthetek az apportként behozott tárgyak. Ha sikerül meggyőzni törvényalkotó honatyáinkat, hogy ez a szabályozatlanság súlyosan sérti a versenysemlegességet, ak­kor várhatóan hároméves morató­riumot vezetnek be az apportérté­kesítésre. Amennyiben a külföldi partner az őt megillető nyereséget nem viszi ki külföldre, hanem vissza­forgatja a vállakózásba, úgy a tár­saság adókedvezményt kap, a magyar partner pedig további fej­lesztési lehetőséget. Dr. Berente Tibor Tanuljon halászni, aki halat akar! Multiplikátorok Nógrádból is Nemrégiben Budapesten járt és az IPOSZ elnökségével folytatott tárgya­lásokat Klaus Schloesser úr, az Észak- Rajna-westfáliai Kézműipari Kamarák ügyvezetője. A megbeszélések egyik lémája az a tervezet volt, melynek kere­tében magyar iparosok vesznek részt németországi képzést, illeve tovább­képzést nyújtó tanfolyamokon. Nevezetesen multiplikátor-képzés- ről van szó. Aki odakinn elvégzi a kur­zust, az hazajőve továbbadja tudását. A program 1993. végéig tart, összértéke eléri a 8 millió márkát. A németek köz­tudottan célratörőek, nem hajítanak ki ekkora summát a bizonytalanért az ab­lakon. Ezúttal is ellenőrzik, eredmé- nyes-e a fáradozás. Egy év múlva ná­lunk tekintik majd meg, hogyan műkö­dik a program, az odakinn kiképzett multiplikátorok átadják-e a magyar iparosoknak a vállalkozáshoz szüksé­ges ismereteket, és milyen hatásfokkal teszik azt. Ha úgy találják, hogy az eredmények nem kielégítőek, még fél­idő előtt leállítják a programot. A 2—4 hetes tanfolyamra eddig tíz turnust kötöttek le. A vállalkozók az ipartestületen át pályázhatják meg a le­hetőséget, a döntés joga az IPOSZ el­nökségé. Nógrád megyéből ez ideig ketten adtak be pályázatot, közülük az első, Krasznai László az Ipartestületek Területi Szövetségétől már odakinn ta­nul a tanfolyamon. Az oktatás egyéb­ként a vállalkozónak egyetlen petákjá­ba sem kerül. A vállalkozóknak felajánlott német segítség igen értékesnek ígérkezik, s nemcsak a költségekre szánt tekinté­lyes összeg okából. Régi igazság ugya­nis, hogy aki éhes, annak kétféle mó­don lehet segíteni: halat tálalni az aszta­lára, vagy megtanítani halászni. Ez utóbbi persze macerásabb is, hossza­dalmasabb is. Viszont annak, aki egy­szer megtanulja a halászatot, nem kell többé éhkoppot látnia. VÁLLALKOZÓKÉ A JÖVŐ! LATJA? NEM LÁTJA? - NA LÁTJA!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents