Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-15 / 217. szám
6 [ZETUnU NÓGRÁDI VÁLLALKOZÓK 1990. DECEMBER 15.. SZOMBAT NÓGRÁDI VÁLLALKOZÓK L ______________________________________> P árbeszédre hív a hivatal Tolmácsi Ferenc: a város csak magára számíthat Ingyenes infrastruktúra kezdő vállalkozóknak Kezdhetnénk ezúttal is azzal: vállakozásharát Salgótarján polgármestere. Igazat is mondanálak, de minek szaporítsuk a közhelyeket? Akad tán valaki is ebben az országban, aki fennen hirdeti. hogy márpedig ó esküdt ellensége a vállalkozásnak? Mondani lehet bármit, a magatartást úgyis a tettek minősítik. A szavak amúgy is inflálódnak, mi magunk különben is kiábrándultak vagyunk, azt nézzük, miből tudunk élni. —Ez a város semmi másra nem számíthat, csak saját magára — tesz pontot a borongás gondolatokra Tolmácsi Ferenc. — Az államkassza felé hiába tekintge- tiink. az önkormányzati vagyon sem Dárius kincse, az a miénk, amit megcsinálunk magunknak. Kezdetid mindjárt a vállalkozó-. kát szólítja meg a polgármesteri hivatal: ők hogyan látják saját lehetőségeiket, milyen támogatást várnak a hivataltól? Több mint száz meghívót postáztak szét a fórumra abban a reményben, hogy nem elsősorban panasznap lesz az összejövetelből, hanem egy új kapcsolat kezdőtőkéje. Persze ez még mindig csak szó, amiből már annyi volt. De az már nem, hogy a városházán megtalálják a váltakozók segítésének intézményes formáját is. Méghozzá igen egyszerű módon, és roppant gyakorlatias segítséget kínálva az ezernyi gonddal viaskodó kezdő vállalkozóknak. — Berendezünk a házban vagy két szobát, ahol a vállalkozásukat most indító kispénzű emberek használhatják a telefont, a faxot, a másológépet, a számítógépet. Lesz ott egy pénzügyi szakemberünk is, aki viszont már szakmai tanácsokat is ad. — Mibe kerül a szolgáltatás? — A kezdőknek semmibe. Később. amikor a felpörgő vállalkozás már jövedelmez, progresszívat emelkedik a díj, hiszen a haszonból a vállakozó már maga is kiépítheti infrastruktúráját. Napokon belül megnyitjuk az irodákat, de legkésőbb januárban. Következő lépésként adatbázist hoznak létre a váltakozóknak, a város ellátottságáról, igényeiről, magyarán összehozzák az ajánlatokat a szükségletekkel. Efféle adatbázis megteremtésén persze más is töri a fejét, hasonló ötlete van az ipartestületnek, a kamarának, az adattárolás párhuzamosságainak kiküszöbölésére, tehát érdemes ezekkel is megismerkedni. Mit tehet még az önkormányzat a vállakózásokért? Természetesen a lassacskán hagyományosnak számító módokon is segítheti. \ állalkozasba való üzemeltetésre kínálja fel a kényszervágóhidat, a majdani parkológarázst, a városi szeméttelep kezelését. Azután itt van a hovatovább szívhatatlan levegő, amin egyetlen ötlet kivitelezésével is észrevehetően javítani lehet. — Egy amerikai berendezésről van szó, amely átmossa a dízel- és benzinüzemű autóikat, jelehtősen csökkentve ezzel a kibocsátott égéstermékeket. A technika ára nem elérhetetlen, akár az önkormányzat is megvehetne. Működtetésében viszont vállalkozási alapon már számítanánk a szállításban leginkább érdekeltekre. A procedúra persze nem ingyenes az autó tulajdonosának, de a: átmosatás ára megtérül az azt követő kisebb benzinfogyasztásban. Most ennyit, a sort pedig folytassák maguk a vállalkozók! Sz. M. (Bíró Olga felv.) Kisvállalkozási dömping Magyarországon Az utóbbi hónapokban hazánkban eddig soha nenHátott kisvállalkozás-alapítási hullám tanúi lehettünk. A kisszervezetek, egyéni és társas vállalkozások számának gyarapodása minden várakozást felülmúlt. 1991 első kilenc hónapjában közel 12 ezer (havi átlagban több mint 1300) új jogi személyiségű szevezetet je gyeztek be, többségükben viszonylag kis tőkével rendelkező, néhány fős kft.-t. Emelkedett a részvénytársaságok és a gazdasági munkaközösségek száma is. 1990 közepén több mint 11 ezerrel több kisiparos működött az országban, mint az év elején (a legtöbben személy-, illetve teherfuvarozásba kezdtek) és további, közel 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő családtagjainak, valamit szakmunkástanulóinak létszáma is. Első a függetlenség A KSH 1990 októberében reprezentatív felmérést végzett annak vizsgálatára, hogy a kisvállalkozások teljesítménye várhatóan kompenzálja-e a nagyvállalati kör teljesítményének az év első felében tapasztalható visszaesését. Ehhez kapcsolódóan a Gazdaság- kutató Intézet érdeklődött a vállalkozók motivációja és egyéb vállalkozásokkal kapcsolatos kérdések felől. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az újonnan alapított szervezetek, elsősorban a kft.-k számottevő része korábban más szervezeti formában (vgmk, pjt, kisszövetkezet) működött. A vállalkozásba kezdés fő motivációja a válaszadók nagyobb részénél a függetlenség megteremtése, az önmegvalósítás és az új dolgok létrehozása volt, s csak ezt követte a nagyobb jövedelem elérése. A válaszadók az indulás infrastrukturális és pénzügyi feltételeit meglehetősen rossznak minősítették, a gazdaságpolitikát nem tartják eléggé vállalkozásbarátnak, az elvonások nagyságát túlzottnak érzik és megpróbálják kijátszani. Tőkéstárs külföldről A külföldi befektetők Magyar- ország iránti érdeklődése fokozódott, ami abbban is megnyilvánult, hogy az első három negyedévben alakult, jogi személyiségű gazdasági szervezetek mintegy 20 százalékában külföldi (főként osztrák és német) tőkéstárs is részt vett, s az így bevont külföldi működőtőke közel 2 s.) A reprezentatív megfigyelés alapján végzett becslés azt mutatja, hogy ipari kisvállalkozások teljesítménye az ipar egészén belül az 1989. évi 6 százalékról 1990. l.fél évében 9 százalékra nőtt, és 1990 egészében várhatóan 10—12 százalékra fog emelkedni. (Az első fél évben az 51 fő alatti jogi személyiségű gazdasági szervezetek 4 százalékkal, a jogi személyiségekkel nem rendelkezők 2 százalékkal, a kisiparosok 3 százalékkal. míg a nagyvállalati kör 91 százalékkal részesedett a teljes ipari termelésből.) Az építőiparban ennél jelentősebb a kisvállalkozások szerepe. Részesedésük a népgazdasági ág árbevételéből 1990. I. fél évében mintegy 40 százalékos volt. (Az 51 fő alatti jogi személyiségű szervezetek 10 százalékkal, a jogi személyiség nélküliek 6 százalékkal, az építőkisiparosok 26 százalékkal az építőipari összes árbevételből.) Az ipari és építőipari kisvállalkozások teljesítménye a felmérés szerint dinamikusan bővül, bár még nem érte el azt a kritikus tömeget, amellyel képes lenne a gazdasági recessziót megállítani. Várható azonban, hogy a kisvállalkozásoknak a gazdaság dinamizálásában betöltött szerepe — termelésük felfutásával — egyre jelentősebb lesz. Munkát adnak A kisvállalkozások mun- kaerő-felszívó hatása jelen- . tős. Súlyuk az ipari és építőipari foglalkoztatott létszámon belül meghaladja a termelésen belül elfoglalt arányukat. Fél évkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma (a kisiparosokkal, azok alkalmazottaival és segítő családtagjaival együtt) az ipari kisvállalkozásokban 209 ezer fő (az ipari létszám 14 százaléka), az építőiparban 122 ezer fő (az építőipari létszám 38 százaléka) volt. Cserényi autós-motoros iskola A tanár úr váltott lovakkal oktat Ötletért nem mennek a szomszédba a kisvállalkozók. Az 50 éves salgótarjáni Cserényi János például ázt találta ki, hogy szerelmével, hobbijával, életének hallgatag társával, az autóval együtt önállósítja'magát. Magán autós iskolát nyitott. Ilyesmiből nincsen még minden bokor alatt, a dolog nem nélkülözi tehát a rizikót. Viszont a logikát sem, hiszen nem mindegy, hogy a sofőrködést tanuló kezdettől egy oktató irányításával tanulhat. Cserény János tanítja az elméletet is, hiszen a tanulót indulásától fogva kíséri addig, míg a hőn óhajtott jogosítvány a kezébe nem kerül. Cserényi János úgy számítja. eddig másfél millió kilométert vezetett le balesetmentesen. Legény korától autóval kereste a kenyerét. A Volánnál tehergépkocsi kormányát forgatta, a szolgáltató vállalatnál boyszolgálatos volt, az Autóközlekedési Tanintézetnél oktatásvezető. Mostani egyszemélyes, vállalkozásában mindent maga csinál. — Amit magam is meg tudok oldani, azért nem fizetek—mondja. — Ezzel a tanuló is jól jár, hiszen olcsóbban jut hozzá a vezetői engedélyéhez, s miután az időmmel magam gazdálkodom, figyelembe tudom venni a tanuló elfoglaltságát, ha kell, szombaton, vasárnap is tanítok. A Cserényi autós-motoros iskola egy Skodával, egy Ladával és egy Avia kocsival működik, a tanár úr tehát váltott lovakkal oktat. Vállalkozik motorkerékpár-vezetés tanítására is, ehhez viszont a járművet a hallgató hozza. Ami a szolgáltatás iránti keresletet illeti, a tapasztalat még kevés. Annyi viszont máris látszik, hogy a családok a jogosítványon is kénytelenek takarékoskodni. Hajdan általános volt, hogy egy családból ketten, hárman is rástartoltak a jogosira, ma a szülők közül legfeljebb az egyik iratkozik be. — Imádom az autót, szinte összenőttem vele. Szeretnék megélni ebből. Ha nem válnak be számításaim, legfeljebb átváltok fuvarozásba. Nem félek a kockázattód, szeretek vállalkozni. Nekem hiába mondják, hogy az ilyesmi inkább a fiataloknak való. Ha van fantázia és mersz, sosincs későn! — sz. m. — (R. Tóth Sándor felv.i A fogyókúrások jobban teszik, ha elfordítják a fejüket az KV I II. üzletház előtt a Godó cukrászda előtt. Az esztétikusán berendezett, tényleg cuki cukrászdában ugyanis nem kunszt elcsábulni a sütemények, na és a különleges főzött fagyi jóvoltából.. (Gvurián Tibor felv.)
