Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-09 / 186. szám
1990. NOVEMBER 9„ PÉNTEK GAZDASAG unnnmi 3 Privatizáció kispénzű tulajdonosokkal Mátraterenyén nem hitetlenkednek Angyal Béla: „Minden dolgozó tulajdonos lehet”. Kommentár Van, de külföldi! Szeretek beszélgetni a problémákat jól meglátó, azokat a gyakorlati megoldás lehetőségei felől megközelítő emberekkel. A kenyerét vállalkozóként kereső ismerősöm is ebbe a „kategóriába" tartozik, aki a minap árutermelésünk és piacpolitikánk jó néhány visszásságára hívta fel a figyelmet. Mosdókagylót keresett budapesti árubeszerző útján, ám hiába nyitott be a számba jöhető üzletekbe, mindenhol ezt a választ kapta: nincs, hiánycikk. Valaki Egerbe irányította, de „szólóban" ott sem tudta megvásárolni a portékát. Teljes fürdőszoba-garnitúrát azonban vehetett volna több mint 18 ezer forintért. Továbbá csicsás olasz mosdókagylót is kínáltak, potom 40 ezerért, üres kézzel tért haza . . . Más alkalmakkor jugoszláv válaszfaltéglát akartak „rásózni", darabonként 24 forintért, mert magyar nem volt. Ugyanígy felkínálták neki nyugati importból származó ujjnyi vastag acélcsövet méterenként 400 forint körüli áron, krómozott villáskulcsot 12 eperért, fűrészgépet 40 ezerért, üt- veforgatva működő fúrógépet röpke 80 ezerért. Merthogy, magyar gyártmányúak nem voltak raktáron! Miért kell nekünk ezeket a termékeket külföldről behoznunk és horribilis áron árusítanunk? Miért nem gyártjuk mi mindahányat, amikor képesek volnánk rá? Miért gazdaságtalan hazánkban olyan áruk előállítása, amelyek országhatárainkon túl nyereségesek? Az ismerősöm által megfogalmazott, elgondolkodtató, kérdésekre meg sem próbálok teljes értékű választ adni, mivel nem is tudnék. Gazdasági vezetőinknek azonban nemcsak a feleletet volna kötelességük megadni, hanem mielőbb cselekedniük is. Hogy kilábaljon gaz óságunk a mély gödörből ! kolaj Egyedülálló kezdeményezés hazánkban Magánzó szállítók megyénk tejüzemeiben Bátran vállalkozó, az új iránt fogékony vezető Széplaki Zoltán, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Nógrád Megyei Üzemek igazgatója. Többek között az ő névéhez fűződik az a hazánkban egyedülálló kezdeményezés, amely a szállítás privatizálására vonatkozik. Ez év márciusától vezették be a szécsényi és a pásztói üzemben a gépjárművek költségtérítéses üzemeltetését, s az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A sikerben jelentős része van a szállí- tásvezetőnek, aki megértette a gépkocsivezetőkkel, hogy az ötlet megvalósításával legtöbben csak nyerhetnek. Mégpedig úgy gyarapodhat, akár 10—15 ezer forinttal is a havi jövedelmük, ha gondos gazda módjára bánnak a rájuk bízott kocsikkal. Vigyázzák a nélkülözhetetlen munkaeszközöket, ügyelnek a műszaki állapotukra, s saját kezűleg javítják ki a hibákat. Az sem mindégé, mennyi az üzemanyag-fogyasztás, tehát érdemes azzal takarékoskodni. Ez esetben a jó sofőrök zsebében marad a bérrel együtt nagyjából kilométerenkénti 15 forint ráfordítási költség megspórolt hányada, gondatlanabb társaik viszont elesnek a szép summától. Nos, a volán mögött ülők nagyobb hányada igyekszik megfogni az ezreseket, amelyek után adót sem kell fizetni. Az üzemek is megtalálták a számításukat, hiszen javul a menetbiztonság, elmarad a túlköltekezés, egyáltalán: lehet tervezni. Nagy szó ez, hiszen fegyelmezett munka nélkül nincs előrelépés, K. L. Japán az első Tavaly 9,66 millió japán utazott külföldre. Számuk 14,7 százalékkal, míg az általuk elköltött pénz 20,4 százalékkal nőtt. Becslések szerint, az idén a külföldre utazók száma túllépi a 10 milliót és költekezésük alapján Japán átveszi az NSZK- tól a vezető szerepet. Míg a felkelő nap országába csak 2.83 millióan látogattak és fejenként átlagosan 1109 dollárt adtak ki utazásukra a világ legdrágább országába. addig a japánok átlag 2328 dollárt költöttek. — Mielőtt bárki is félreértené, szeretném hangsúlyozni, amikor az önállóvá válásunkat szorgalmazzuk, abból indulunk ki, hogy minden érdekeltnek megfelelő kenyeret biztosítsunk, ugyanakkor be kívánjuk mutatni, hogy a privatizálás révén sikerül külföldi tőkét is bevonnunk, mert partnerünk tudja, ki a tulajdonos — foglalja tömören össze önállóvá válásuk, privatizációjuk lényegét Angyal Béla, a PÁVA Ruhagyár 2-es számú mátrate- renyei, petőfibányai, bükk- szentkereszti üzemekből álló egység idén október 1-én kinevezett igazgatója. — A folyamatot beindítottam, az ezzel kapcsolatos beadványt elküldtem a vállalati tanácshoz. Ott elutasították. Nem hagytam abba! A most készülő, újabb beadványomat — közben mutatja a számításokkal és táblázatokkal alátámasztott bizonyítékokat • — az alapítóhoz, az Inari és Kereskedelmi Minisztériumba juttattam el. — Mégis hogy képzelik el az indulást? — Munkatársaimmal úgy foglaltunk állást, hogy több lépcsőben valósítjuk meg, úgy, hogy az egységek kispénzű dolgozói legyenek a tulajdonosok, olyanok, akik bíznak saját képességeikben. Az önállósodási kérelmet Mátraterenyén a jogi létszám 96,5, Petőfibányán Az Egyesült Németország a világgazdaság hajtómotorjának szerepét játssza, miközben más vezető tőkés országok gazdasága a lelassulás jeleit mutatja — jelentette ki Karl Otto Pöhl. a német jegybank elnöke. Míg például az amerikai vagy a brit gazdaság a recesszióhoz közeli állapotban lebeg, addig a német gazdaság. részint az egyesítés teremtette keresletnövekedés hatására, idén is a tavalyihoz hasonló 4 százalékos növekedést mutat fel. ★ A General Motors legújabb kiskocsijától, a Satumtól a világ legnagyobb 98 százaléka írta alá. Folyamatban van a bükkszentkereszti dolgozók csatlakozása. A kollektíva a versenyben maradás, a fejlesztés, az inflációval verseny- képes dolgozói jövedelem biztosítása céljából igényt tart a megtermelt tiszta jövedelemre. — Minden dolgozó lehel tulajdonos? autókonszernje nem kevesebbet vár, mint hogy visz- szaszorítsa a japán gépkocsikat az amerikai piacon. A GM szerint a Satum legalább olyan jó, mint japán vetélytársai. Nyolcéves munkával vadonatúj üzemet építettek fel. Tennessee államban és 16 000 jelentkező közül választották ki a gyár 3000 munkását. A Satum négyhengeres. 1,9 literes, 8 és 16 szelepes. 85 vagy 123 lóerős korszerű motorral kerül forgalomba. 9000—12 000 dollár közötti áron. * A világ leggyorsabb kisméretű repülőgépének meg— Ha akar, akkor igen. Utána sincs lezárva az út, azok előtt, akik később akarnak azzá válni. A szükséges tőkeemelések után lesz módjuk a bekapcsolódásra. —• Folytassuk azzal, miként kívánnak tulajdonosokká válni? — Az önállósodást követően, illetve azzal egyidőépítését ígéri az amerikai Cessna cég. Az új modell csúcssebessége csupán egy- tizeddel marad el a hangétól. A New York—Los Angeles távolságot 4. a New York—London közöttit 6 és fél óra alatt lesz képes megtenni. Egyszerre tíz fő utazhat a gépen. utasterében parányi iroda is van. továbbá háromcsatornás videorendszer, s még mikrohullámú sütővel is felszerelték.. Az első repülést 1993-ra tervezik, s a Cessna öt 'évre előre veszi fel a megrendeléseket. A gép ára 11,85 millió dollár lenne, ami - elég borsos, ám a cég ígérete szerint a repülő üzemanyag-fogyasztása nagyon takarékos. A világgazdaság hírei Az idei évnél csak jobb jöhet Bizakodnak Érsekuadkerten Örök igazság a mezőgazdaságban: ember tervez, természet végez! Sajnos, az idén meglehetősen mostohán bánt velünk a „mindenható", hiszen- olyan mérvű szárazsággal köszöntött" hazánkra. melyhez foghatóra csak az idősebbek emlékezhetnek. — Nálunk is 32 millió forintra rúg az aszálykár — mondja Gyimesi János, az Érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Ez alapvetően befolyásolja gazdasági mérlegünket. Súlyosbítja a gondokat, hogy ipari üzemeink legtöbbje megrendelést! iány- nval küzd. sok embernek nincs munkája. Mindent egybevetve az ez évre várt 8 milliós fedezeti eredmény helyett mindössze 2 millió forint lesz a bevétel és a kiadás közti különbség. — Vegyük sorra az ágazatokat! Kérem szóljon először az alaptevékenységről! Gyimesi János optimista Fotó: R. Tóth Sándor — A múlt évi eredmény szinten tartása volt a célkitűzés. Mégpedig úgy, hogy feltárjuk és hasznosítjuk az állattenyésztés és az erdészet tartalékait. A növény- termesztésben javult a technológiai munka, piacorientálttá vált a termelési szerkezet, ám a már említett aszálykár alaposan áthúzta a számításunkat. Az állattenyésztésben már kamatozik a szarvasmarhatelep tavalyelőtti rekonstrukciója. növekszik a jövedelmezőség. Takarmányozási nehézségeink sem voltak ez- idáig. hiszen a múlt évről maradtak készletek. Az erdészet is jobb esztendőt zár, annak köszönhetően, hogy prögramszerűbb a fakitermelés. A háztáji tevékenység felemás képet mutat, tudniillik csökkent a termékforgalmazás vesztesége, de kevesebb a nyúl. a sertés. — Mit reméltek az ipari üzemektől és mi jött be az elképzelésekből ? —■ A kiegészítő tevékenységben úgyszintén a múlt évi eredmény megtartását irányoztuk elő, de számottevő a lemaradás. Megrendeléshiány miatt felszámoltuk a kamilla-, a doboz- és az autóvillamossági üzemet. Nincs munkája a hulladékfeldolgozó üzemnek. Erőteljesen visszaesett a lámpaernyő-, a csemperagasztó, valamint a fehér cementet és gipszet kiszerelő üzem termelése. A konzervipari üzem külön kategória. hiszen 70 millió forint volt a tervezett árbevétele, de az alapanyagárak drágasága miatt csak a 60 százalékát teljesíti, hiszen így még nyereséges. A ceruzaüzem stabilan tartja magát. A textilgyűjtő részleggel sincs baj, de miután jövőre megszűnik az átalánydíj. megfelelő belső vállalkozási formát kell találnunk számára. Újdonságként említem a Salgótarjáni Üveggyapot Rt.-vei kötött megállapodást, melynek értelmében a csőhéjakra rákasírozzuk a fóliát, tároljuk, majd forgalmazzuk a terméket. — Ennyi negatívum felsorolásakor az volna természetes, ha elkeseredett lenne, de korántsem látszik szomorúnak, sőt jókedvű. Miért? — A csüggedés nem oldja meg a problémákat, inkább csak növelheti azokat. Gondolkodni kell, új ötleteket kiagyalni és keményen dolgozni a megvalósításért. Én mindig optimista voltam, ezt igyekszem a munkatársaimba is átplántálni. Hiszem, hogy az idei évnél már csak jobb jöhet. A jövő esztendőben bevezetjük a belső-vállalkozási formát, minden egyes ágazatnak önállóan kell megállnia a talpán. Különben elbukik, megszűnik létezni. A konzervipari üzemet vegyes vállalattá kívánjuk átalakítani, s ennek érdekében tárgyalunk tőkés partnerekkel. örülnék neki, ha a tsz tagjai is vállalkoznának, például bérbe vennénék földet, bekapcsolódnának az uborka, vagy paradicsom termesztésébe. Élesedik a gazdasági verseny, nehezebb körülmények között kell élnünk és dolgoznunk, de remélem: képesek leszünk igazodni a piac követelményeihez. \ Kolaj László ben olyan társasággá kívánunk átalakulni, amelynek első fázisában szeretnénk, ha az alkalmazotti résztulajdonlás minimum 26 százalék lenne. Ezután, vagy ezzel egyidőben társulnánk a külföldi tőkével. Orosz, ukrán és mongol cégekkel folytatott egyezkedés eredményeként egy ukrán és egy orosz céggel társasági szerződést írtunk alá, közös vállalat létrehozására. Ezzel kívánjuk kiváltani az államközi szerződéseken nyugvó exportkapcsolatot. Biztatóak a számlavezető bankunkkal folytatott előzetes tárgyalások, a hiteligénybevételi lehetőségekről. Jelentősebb tőkés partnereink pedig jelezték, hogy a havi szállításokhoz kapcsolódva, esetenként előleget is hajlandók fizetni. Pénzügyi helyzetünk stabilitása, fizetőképességünk megtartása, megkívánja, hogy induló vagyonunk tizenkét hónapra garantálja zavartalan működésünket. — Amennyiben az ön által vázolt kispénzű tulajdonosok privatizációja megvalósul, milyen változások következnek be? — Azzal számolunk, hogy az adózott nyereség után versenyképes osztalékot fizetünk. Mivel a kormány által kijelölt adókedvezményezett térségben tevékenykedünk, célunk, hogy hosz- szabb távon biztosítsunk munkalehetőséget, a télje- sítményhez kötődő bérezéssel pedig lépést tartsunk az inflációval. Belső átszervezést, összevonást valósítunk meg. A külker.-jog megszerzésével kedvezőbb szállítási feltételekhez jutunk. A központtól való függetlenedés eredményeként megszűnnek időveszteségeink. — A jövőben mi lesz a központ szerepe? — Az egységek dolgozói aláírásukkal megerősítették a vállalat központjával történő szerződéses vállalkozói igényüket a gyártás-előkészítési, szabászati, varrodai kooperációkban, és a piacon megméretett szellemi szolgáltatásokban. Venesz Károly Nagyüzem Százhalombattán A százhalombattai kőolaj-finomítóban üdvözlik. a benzinár-liberalizáció és a fix termelői ár bevezetésének valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szervezeti átalakításának tervét, de értetlenül fogadják, hogy korábbi jelzéseiket figyelmen kívül hagyva a költségvetés továbbra is tőlük várja az évi 40 milliárd forintot kitevő fogyasztási adó befizetését. Bármilyen furcsa is, de jelenleg a fogyasztási adót a kőolaj-finomító hitelezi meg az Áfor-nak és a költségvetésnek. A pénzt a fogyasztás időpontjától függetlenül, tizenöt naponta, másfél milliárd forintos tételekben fizeti be az államkasszába. Ez a gyakorlat a korábbi terv- gazdaságban nem okozott gondot, mert a tröszti elszámolásban a kiadás a „nggy kalapon belül" maradt. Ezzel a megoldással a kőolajfinomító befizetései a költségvetés számára a pjnz folyamatos és biztos beérkezését jelentették, és jelentik ma is. A piacgazdaság kialakuló körülményei között azonban ez a hitelezés nem tartható, hiszen a benzinkereskedelem és ár liberalizációja kapcsán piaci kínálatban és versenyben a DKV így egyértelműen hátrányos helyzetbe kerül. Ezt a kérdést is a liberalizáció logikájához illeszkedően rendezni kell — vallják Százhalombattán.
