Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-26 / 200. szám
4 un-mu KULTÚRA 1990. NOVEMBER 26.. HÉTFŐ Ahol a polgármestereket képzik Egyetem lesz az Államigazgatási Főiskola Az önkormányzatok első emberei az ország számos pontján úgy láttak munkához, hogy nem rendelkeznek a szükséges köz- igazgatási ismeretekkel, ezért érthetően az ilyen szakemberekből már óriási hiány van. Mikorra várható a helyzet javulása? - erről kérdeztük dr. Baka Andrást, az Államigazgatási Főiskola főigazgatóját.- A magyar közigazgatás rendszere átalakult. A tanácsok megszűnésével és az önkormányzatok megalakulásával új helyzet állt elő - mondja a főigazgató. - A korábbival ellentétben ma a „gazda”-szerep került előtérbe. Ez pedig új kihívásokat jelent az ott dolgozók számára. Persze nemcsak erről van szó: a kormányzati rendszer változása, a bővülő nemzetközi kapcsolatok és a magánvállalkozások terjedése, mind-mind merőben új feladat. Azt mondhatom, mi idejekorán „léptünk”: a közigazgatási szakemberképzés egyetemi modelljeit már kidolgoztuk.- Miért érzik szükségét ennek, s hol tart ma ez az ügy?- Az elmúlt évtizedekben a közigazgatás meglehetősen lejáratott szakma volt Magyarországon, ez pedig ellentétben áll a fejlett világ gyakorlatával. Tudomásul kell venni itthon is: a köz- igazgatás külön szakma, amely speciális felkészülést követel. A képzésnek is meg kell felelnie az I követelményeknek, ezért tartik szükségesnek az oktatás ■ .’vetetni szintre emelését. A '/letesen kidolgozott modell ú- elkészült, a képzés 1991 ptemberében indítható, ám • a parlament jóváhagyása t főiskolával szemben támasztott igények azonban nemcsak minőségiek, hanem mennyiségiek is. Van-e információjuk arról, hogy az önkormányzatokban most pozícióba került emberek közül mennyit kell továbbképezniük?- Pontos számot még nem tudok mondani. Annyi bizonyos, hogy csak a vezetőképzés négy-öt ezer embert érinthet. Az már nyilvánvaló, hogy óriási szakemberhiánnyal küzd a magyar köz- igazgatás. A korábbi „kényszer- házasságok” felbomlottak, a települések önállósodásából következően is jelentősen megnőtt a szakemberigény.- Kiket várnak a főiskolára?- Jó képességű érettségizett fiatalokat - a nappali tagozatra, rajtuk kívül a közigazgatásban már dolgozó szakembereket várjuk továbbképzésre, illetve adott esetben az állásban lévő vezetőket különböző szakosítókra.- A háromezernél több önkormányzat tisztviselőit -sitt elsősorban a jegyzőkről és a polgármesterekről van szó -, minél hamarabb fel kellene készíteni feladataikra. Nem kell-e attól tartani, hogy az idő sürgetése és a nagy létszám miatt a képzés a régi „gyorstalpaló" tanfolyamok nívójára süly- lyed?- Semmiképpen. Bármenynyire sürgető, ezeket az igényeket kielégíteni, ennek nem szabad a képzési színvonal csökkenésével járnia. Sőt, említettem már, hogy az oktatás nívójának jelentős emelésére készülünk. Intézményünk csak korlátozott számban tud hallgatókat fogadni, ezért megengedhetjük magunknak, hogy a legkiválóbbakból válogassunk.- Eddig csak a tárgyi feltételekről esett szó, de legalább ilyen fontos: van-e az új feladatokhoz alkalmas oktatói gárda?- Nálunk valamivel magasabbak a fizetések, mint a felsőoktatásban általában. Tehát az itteni jobb feltételek és a relatíve magasabb bérek a tanárokat is versenyre késztetik. Hangsúlyozom: oktatóink többsége megfelelő felkészültségű, ám a mércét nekik is magasabbra kell állítanunk.- Lehetséges, hogy az új feladatokhoz új emberek kellenek? Nem következik ebből egyfajtu tisztogatás az oktatói gárdában?- Ezt mindenképpen szeretném elkerülni. Márcsak azért is, mert a hangsúly a szakmai tudáson van. Az oktatók ugyan tanítják, hogyan kell érteni a politikát és az állam mechanizmusait, de itt nem politizálunk... Ez oktatási intézmény. Ezért nem kívánom vizsgálni az oktatók politikai előéletét és hovatartozását. Számomra az a fontos: megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezzenek. Gy.K. Szlovák nyelvtörvényvita Tudatlanságra, elfogultságra és gyűlöletre nem lehet új államot alapítani - állapította meg a Csehországban élő magyarok szövetségének a szlovák nyelv- törvénnyel kapcsolatos nyilatkozata. Az Új Szó pozsonyi lap szombati számában megjelent nyilatkozat szerzői úgy értékelik az október 25-én elfogadott nyelvtörvényt, hogy abban a szlovák törvényhozás európaiságra törekvő többségének akarata tükröződik. Az utóbbi napokban ismét föllángolt Szlovákiában a nyelvtörvényvita, miután Jan Carno- gursky kereszténydemokratapárti miniszterelnök-helyettes homályos ígéreteket tett a szélsőséges nacionalistáknak a törvény újratárgyalásának eshetőségéről. A szombati Új Szó nem csupán a csehországi magyarok nyilatkozatát ismertette e kérdéskörben, hanem a csehszlovákiai magyarok anyanyelvi társaságának élén álló választmány és a társaság nyelvész szakembereinek állás- foglalását is. Eszerint a kisebbségi anyanyelvhasználat hivatali korlátozása felgyorsíthatja az anyanyelv elhalásának folyamatát, bár a szlovákiai magyarság néprajzi és települési viszonyai kedvezőek a kétnyelvű közéleti- ség számára. JOE COCKER Becsülni kell a régi slágereket Furcsa, hogy megváltozhatnak a dolgok egy olyan rocker életében, mint Joe Cocker, akinek karrierje java - mondjuk meg őszintén - már lefutott. Öt évvel ezelőtt lehet, hogy általános közöny fogadta volna „Live” (hangversenyen készült) albumát. Most azonban, lám, egyöntetű és őszinte tetszés fogadja, olyan érzésünk (is) lehet - noha nem ez az egyetlen LP, ami hiányzott a hanglemezboltok kínálatából mintha régen vártuk volna az énekes jelentkezését - valahol egész bent, ám halvány sejtésképp sem megfogalmazva.- Az utolsó olyan koncertlemez, amit magam is igazán akartam, a „Live in L. A.”, azaz a Los Angeles-i hangverseny, húsz éve jelent meg - kezdi feleletét az angol énekes egy francia újságíró azon zseniális kérdésére, hogy mit is akar a „Live” című lemezzel?- A Veszett Kutyák és Angolok (Mad Dogs and Englishmen) című albumon kívül az összes többi élő lemezt én nem adtam volna ki. És most valahogy kedvem kerekedett rá, hogy megajándékozzam a közönségem, hadd hallják, lássák, milyen vagyok ma, 46 évesen, amikor nem dolgozom a stúdióban. Azt hiszem, nem is olyan rossz ez. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy európai rajongóim kérték már a koncertfelvételeket, különösen az olaszok és a németek. Az idén ugyanis csak Amerikában léptem fel. Remek zenekarral dolgoztam a turnén, és úgy gondoltam, jó, akkor most csinálok egy Live-ot. Nem volt könnyű. Nem is hittem volna! Massachussettsben négy napra kibéreltünk egy termet, és az első három nap semmi sem sikerült jól. Először is a hangom volt katasztrofális. Aztán, csodák csodája, a negyedik nap minden klappolt. Ez nem több hangverseny felvételeiből összevágott anyag: amit itt hallanak, egy és ugyanaz a fellépés.- Feltűnik, hogy szinte csak régi sikerek sorakoznak a két lemezen.- Igen - mondja Cocker. - Szerénynek és becsületesnek kell lenni a régi slágerekkel, mert végül is elő kell őket venni. Részint, mert - valljuk be - ezek a legjobb nóták, részint - s ezt megint valljuk be - a közönség igazán a régi nagy sikereket várja. En azt mondom, nem kell mindenáron megújulásra törekedni. Ez képmutatás is, mert tulajdonképpen (a) régi áru van az új csomagolásban. Ott vanBowie és a Tin Machine. Na és? Evek óta azok a koncertjei a legrajongottabbak, ahol a régi számait hallják tőle. Nem vállalni a legendát - felelőtlenség.- Talán sértő, de meg kell kérdezni: mi történt, hogy-hogy eny- nyire az élre tudott törni ilyen hosszú idő után? Mégis változni kellett?- Nehéz ezt megmagyarázni. Ott volt pár éve a film, a „Kilenc és fél hét” és nem túl régen a „A kalapodat fönnhagyhatod” sikere. Talán ennek köszönhetek sokat itt Európában. De az USA- ban nem! Még csak Kim Basingerrel sem találkoztam. Hiszem, hogy nagyon fontos az is, hogy most már más vagyok, változott az életem, a viselkedésem. Alig szívok el pár cigarettát egy nap, már nem iszom feltűnően sört a színpadon. Az ilyesmi kikezdi az embert, mert azt mondják, aki ilyet csinál, az biztos kábítózik is - példul -, pedig ez nem igaz. A hetvenes években mikor népszerűbb volt az ember, sok minden előfordult - sok rossz: a nők, aztán a pia, aztán a drog. Ki nem esendő? Nem tudtam nemet mondani. Nem is a valóságban éltem, nem tudtam, mi van körülöttem, el voltam ájulva, nem törődtem a dolgaimmal, a zenémmel, semmivel. Aztán elsősorban azok, akik behúztak a csőbe, elkezdték mondogatni, hogy nekem végem, roncs vagyok, kész vagyok. Hát így volt. Es nemcsak élnem kellett, hanem túlélnem és átélnem is. Például azt az időszakot, mikor állandóan azt hallja az ember, hogy arra túl fiatal (még), hogy meghaljon, de arra (már) túl öreg, hogy a rockban labdába rúghasson. Ebben az évtizedben kaptam újra levegőt. Kedvez-e nekem a fejlődés? A rock állandóan mozog: kilendülhet a különböző szélsőségekbe, de aztán visszatér a forráshoz, a gyökerekhez. Most éppen visszatérőben van a gyökerekhez és - ez nagyon fontos! - az emberhez, aki megundorodott az elektronikus, számítógépes marháskodá- soktól és újra a tiszta (rhythm and) blues-t akarja hallani. Ez az én kedvenc zeném. És az ember úgy látszik észrevette, hogy én még megvagyok. Vass Imre Zsebnaptár Hogyan szeretett Madách? Beköltözik hát lassan a genius loci, a hely szelleme a balassagyarmati új nevű Fráter Erzsébet Leánykollégiumba. Rokonszenves fővárosi matematikus fiatalember járt a minap éppen ott és tartott előadást (vitát) a lányoknak Madách Imre, a költő, politikus szerelmeiről. Andor Csaba talán elsősorban Radó György irodalomtörténész, műfordító és Kerényi Ferenc Madách-kutató, irodalomtörténész, színháztudományi, történelmi, szellemi munkás közvetlen közeléből érkezett (képletesen persze). Főként Ke- rényinek voltak és vannak is maitegnapi tanítványai, akik megraKevés a tanterem Varsányban Szívesen megszabadulnának már a váltótanítás rendszerétől a varsányi diákok és tanárok. Ám egyelőre nem tehetnek egyebet, mint türelmesen várnak és bíznak az önkormányzat megerősödésében és tehetségében. Mert amíg a szomszéd község - Nőgrádsipek - felsősei is itt kényszerülnek befejezni az általános iskolai tanulmányaikat, nem remélhetnek változást. Több tanteremre lenne szükség, ugyanis a rendelkezésükre álló kilenc helyiség kevés a 14 tanuló- csoportnak. A felszereltségre nincs különösebb panaszuk, ami viszont nagyon elkelne az a vizesblokk. A felújítások szintén időszerűek lennének már. A legkisebbek itt is kevesebben vannak, mint tavaly, de osztályfőnökük - Deák Tétemé - elégedett a teljesítményükkel. Hangerőben egymást túllicitálva bizonyítják melyik óra a legkedvesebb számukra? A „listavezető'' a matematika, ezután következik a technika és a testnevelés - holtversenyben. gadnak egy-egy szeletet a nógrádi irodalmi múltból. A költő ifjúkori szerelmeiről eddig is tudtunk valamennyit, de hogy korántsem eleget, azt éppen Andor Csaba nagyon szerényen előadott, Rendhagyó irodalomórája bizonyította számunkra. Hogyan szeretett Madách? Milyen ifjonti szerelmei voltak, kiket érzett magához közel, mi lehetett közös vonása szerelmeinek? Olyan kérdések ezek, amelyek az örökké csak Fráter Erzsébet (Madáchné) idézgetéssel sokkal inkább kerültek a homályos részekre, mintsem a megvilágítás középpontjába. Jó, hogy erre a szeletre is van „vevő”, aki, mint a fiatal kutató, az ifjúkori szerelmek nyomába járva maga is Ma- dách-értővé válik. Különösen jó, hogy fiatal lányok érdeklődését fel lehet kelteni ma a téma iránt, ami persze nem nehéz, ha magát a tárgyat vesszük szemügyre. Madách Imre újabb vonásokkal lesz ismerős sokunk előtt. Ami igazán érdekes és új volt, az így összegezhető: a költőnek nem Lányai Etelka volt az első szerelme, mint az köztudott volt eddig, hanem bizonyíthatóan - versek, verses beszámolók, levelek a bizonyítékok, anyakönyvek, levéltári dokumentumok - Cserny Mária. Emlékezés az első szerelemre című írása vall erről (Alsósztregova), Lónyai Etelka a második volt, akibe beleszeretett. Gyürky Amália volt a következő, majd a Hont megyei Dacsó Lujza következett és így sorban ötödiknek Matkovics Ida kisasszony. Madách szerelmeire jellemző, hogy örökké tartottak! Nem feledett. Nála nem volt „végérvényesen vége” egy kapcsolatnak, ha jött is új helyzet, új szerelem, új alkalom. Később előfordult, hogy ugyanabba a lányba újra beleszeretett. Elég volt egy újabb találkozás, egy különös alkalom. Általában a bálok és - milyen különös! - a temetés voltak azok az alkalmak, amikor a költő érzékenyebben látott-hallott mindent. A síron átlépő ifjú lány és más verssorok árulkodnak erről. Még élete vége felé is újra beleszeretett a sok évtizede nem látott és régen asszonnyá lett Gyürki Amáliába. Szerelmei voltak tehát, de azoknak vége sohasem. Éppen ezért több Éva-modell is felfedezhető Az ember tragédiájában, mint az untig emlegetett Fráter Érzsébet, s nem igaz, hogy a prágai színben Kepler maga Madách és pénzt követelő felesége Fráter Erzsébet... Andor Csaba a csillagászokkal együtt vallja: Keplert és feleségét írta meg ott! így igaz lehet, hogy Erzsit is örökké szerette az állhatatos Madách. (T. Pataki) Román freskófestők Méhkeréken A varsányi első osztály. Hátsó sor (balról jobbra): Horváth Zoltán, Bárány Krisztián, Kadics András, Varga Béla, Baranyi Lóránt, Király Éva, Markó Anita, Herczeg Renáta. Első sor: Horváth Zoltán, Szép Norbert, Lehoczki Melinda, Szép Melinda, LJnyi Szilárd, Bozsó Tibor, Rácz Mária. Osztályfőnök: Deák Péterné. Holnapi számunkban a nógrádsipeki elsősökről olvashatnak. __ ,. ....... „ aae\ ütiiz... .... ___ •_____________i............... J ól halad Méhkeréken a román freskófestők munkája, s a tervek szerint az esztendő végére elkészülnek a görögkeleti templom belső felületeit díszítő képek, jövőre pedig sor kerülhet a romániai ortodox egyház részvételével való közös templomszentelésre. Méhkeréken 1987-ben láttak munkához a romániai szakemberek, ám a két ország közötti rossz viszony miatt a decemberi forradalom után jöhettek csak újra Békés-Biharba. A nyolc bukaresti restaurátor Cristian Samoi- lának, a román történelmi restaurátorok szervezete művészeti vezetőjének irányításával végzi a munkálatokat: mind a mennyezetet, mind az oldalfalakat freskókkal borítják. A tölgyfából faragott ikonosztázt, melynek képei csak ezután készülnek el, a romániai ortodox egyház ajándékozta a méhkeréki görögkeleti templomnak. A méhkeréki román templom 1848-"ban épült. A klasszicista részleteket őrző, barokk stílusú istenháza szép példája a falusi görögkeleti templomok pompás egyszerűségének. A korábbi díszítés 1952-ből való, Márton László békéscsabai festő munkája volt.