Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-24 / 199. szám

Lélektől lélekig

AZ tmmzzj MELLÉKLETE 1990. 7 SZÁM

Árpád-házi Szent Erzsébet példaértékű élete

Szent Erzsébet, hallgass meg, énekszóval kérünk, Piros rózsánk, gyönyörű, magyar vérünk.

Irgalmas szent asszonyunk, nézz le ránk,

Este, reggel Téged áhít hő imánk.

Magyar földön sarjadtál, óh mi édes vérünk. Árpád fáján hajtottál, reménységünk.

Gyermekfővel vittek el kezedért,

Kérd az Istent minden magyar gyermekért. Wartburg vára lett hazád, áldó testvér kézzel. Jártad azt a szent hegyet sok kenyérrel. Kenyeredből rózsa lett szavadért,

Rózsák szentje, könyörögj ma népedért.

Minden nehéz próbákat hősiesen álltái.

Minden bajtól szentebbé, szebbé váltál.

Illat volt az életed, mennybe szállt.

Mindenszentek országára rátalált.

E régi szép ének elmondja röviden Szent Erzsébet

életét, és annak erényeit,

amiből <i ma élő utódok, a

magunk .számára le kell vonni a tanulságokat azért, hogy mi is hasonló módon tudjunk cselekedni. Hiszen a mai idő kínálja mindazokat a lehetőségeket, amelyek

szentünk idejében is megvoltak.

Étekből rózsa

Férje korán meghalt, s kidobták a palotából, de bízik a jó Istenben. Nem hagyott fel az Istennek és az emberek jó részének tetsző cselekedeteivel. Szeretettel fogadta a rászorulókat. „Szolga módjára hordod az élelmet” — mondta neki a férje, s mikor korholta, rózsa lett az étekből; ekkor férje bocsánatot kért tőle. mert átlátta: ,.ez tetszik a jó Istennek".

Itt foghatjuk meg életének lényegét, hogy mindig Isten és embertársai kedvében akart jutni.

Megkérdezhetjük miben?

Mint hajadon, mint hitves, mint özvegy mintaképe a keresztény tökéletességnek, ami abban áll, hogy állapotbeli kötelességünknek mindenkor maradéktalanul tegyünk eleget. Igaz, hogy ő szent volt, de szentté a földi élet tette, ö is ugyanazzal a természettel rendelkezett, mint mi, valamennyien, ezért semmiféle kifogást nem keres- 'hetünk magunknak. Törekednünk kell, és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy „nekünk is segít az Isten”, csak kérnünk kell. Hiszen századokon át övé e

földnek minden „rögje”. Ezért segít nekünk az Isten, ha kérjük öt, akár házasság előtt áll valaki, vagy házasságban él, vagy már özvegyen. Gondolni kell arra is, hogy igenis az Istennek szüksége van rám.

Ma is élnek rászorulók

Sokan úgy gondolkodnak, hogy apai. anyai ágon királyok és szentek vére folyt ereiben; de nem csak ez, hanem főként a szeretet tette szentté, a szeretet cselekedetei.

Szegényeknek szívesen osztott alamizsnát. Ezt már gyermekkorában megtanulta, amikor lemondott szeretett, ínyenc ételeiről, és odaadta azoknak a gyerekeknek, akikkel együtt játszadozott, imádkozott, tanult.

Mi tanítjuk-e ilyenekre gyermekeinket, mert ezáltal is elérhetjük a szép és szent életet? Törekszünk erre? Elhagyott, nyomorék gyermekek nem csak akkor éltek, hanem ma is. vannak rászorulók.

Sok jót tett: megszívlelte az evangélium tanítását, és megtartbtta. Segítette a betegeket, személyesen mosdatta őket, kötözte fekély es sebeiket. A palotát, azaz a házát kórháznak rendezte be.

Mi hányszor elmegyünk sérült embertársaink mellett, akik csak talán egy gyógyító szót várnak tőlünk, vagy esetleg többet is. Megnyílik-e ilyenkor a mi szívünk-ke- zünk a segítségre, nekünk is, mint Szent Erzsébetnek?

Megvádolták, s férje a pok- los férfi helyett magát Krisztust találta az ágyban. Vannak ármánykodók, vannak, akik keresztbe tesznek, ahogyan mondani szoktuk. de ha a szeretet cselekedeteiben megedződik szívünk-lel- künk, akkor ez mindig átsegít bennünket a földi nehézségeken, de né feledkezzünk el Isten kegyelméről sem.

Nagyon szerette férjét és gyermekeit, ezt életrajzírói mindig kiemelik, és figyelmünkbe. követendőnek állítják számunkra az ö példáját.

Ne késlekedjünk a jóval!

Korán meghalt: 24 évesen!

Élete mutatja, hogy jó tetteinkkel nem szabad késlekedni. Nap mint nap számtalan alkalom nyílik valakivel jót tenni.

Lel kiismeret-vizsgálatot kell tartanunk! Mennyi jót teszek: férjem, feleségem, szüleim, gyermekeim, munkatársaim, szomszédaim, a szegények és a rászorulók körében? Esténként feltétlenül kérdezzem meg magamtól: hol; mikor, milyen jót tettem vagy mulasztottam? És főként ne felejtsem el Istenem segítségét, illetve bocsánatát kérni, akihez Szent Erzsébet minden körülmény között ragaszkodott.

B Csorba József cserhát- szentiváni plébános

Árpád-házi

Széni Erzsébcf

Szt. Erzsébet 1207-ben született Pozsonyban (má> forrás szerint Sárospatakon) II. András király leányaként, 1211-től Wartburg várában nevelkedett Hermann türingiai tartományi gróf, Lajos fiának menyasszonyaként, akihez 1221-ben ment feleségül.

Mély hatást tett rá a találkozás az első ferences szerzetesekkel, akik Assisi Szt. Ferenc tanait terjesz- - tették német földön. Ettől kezdve a szegények és betegek ápolásának szentelte magát. A legenda szerint egyszer egy ünnepség előtt elajándékozta a köpenyét és egy angyal hozott neki helyette mennyei köntöst.

Az 1226. évi nagy éhínség idején csodálatos módon megsokszorozódott a kenyér és a sör, amit kiosztott.

A kenyér, amit titokban vitt el a szegényeknek, ró- | zsákká változott, amikor Lajos felelősségre vonta, és a hitvesi ágyba fektetett leprás helyett is rózsákat, vagy keresztet látott a férj. Az ábrázolásokon néha máskor is Krisztus lép Szt. Erzsébet betegei, vagy szegényei helyére.

1227-ben Lajos csatlakozott II. Frigyes keresztes hadjáratához, de még ugyanebben az évben Brindi- siben meghalt. A Szt. Erzsébet életét ábrázoló ciklusokon látható, amint egy követ meghozza neki a jegygyűrűjét és férje földi maradványait.

özvegysége idején Marburgban élt: a legenda szerint sógora három gyermekével együtt elűzte Wartburg várából, egy koldusasszony is kigúnyolta, akit pedig korábban megajándékozott. Marburgban belér pett a ferences harmadrendbe, ferences ispotályt alapított, és nagy önfeláldozással ápolta a betegeket. 1231-ben halt meg, é$ a kórház kápolnájában temették el. Sírja azonnal vonzani kezdte a zarándokokat, akik a csodás gyógyulások hírére egyre többen jöttek Marburgba. Szt. Erzsébet gyóntatóatyja, Mur- burgi Konrád nagyobb kápolnát építtetett. 1234-ben a német lovagrend vette át a templomot és az ispotályt. Erzsébetet már 1235-ben szentté avatták.

(A keresztény művészet lexikonából)

Id. Lucas Cranach: Szent Katalin eljegyzése (1516—I51í. körül készült, a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található.)

A XV—XVI. századi velencei festészet egyik jelet mestere volt Vittora Carpaeoio, akinek művészetében kiemelkedő helyet foglal el a Mária ét Erzsébet találkozása című műve.

Üjra elérkezett az a titokzatosan szép időszaka az évnek, melyet adventnek nevezünk. Vasárnapról vasárnapra újabb és újabb gyertyát gyújtunk az adventi koszorún, jelezve karácsony közeledtét, a világ világosságának ragyogását. Az adventi csillag, a kedves énekek mind-mind a készülődést jelzik. Hiszen adventben valamit, vagy inkább úgy mondanám, valakit várunk. A várakozás, ha be nem teljesül, akkor a legfeszítőbb, legborzalmasabb érzések egyike. Amikor azonban beteljesedik, akkor szinte leírhatatlan az öröm.

Az adventi időszak Jézust nem mint a már megérkezettet, hanem mint az érkezőt hirdeti, ö jön akkor is, ha tudomást nem veszünk róla, akkor is, ha nem várjuk. Nem függvénye az 6 érkezése emberi várakozásunknak. Nem azért jön el, hogy hiányokat pótoljon, hanem azért, hogy gyökeresen megváltoztassa életünket. Eljön, hogy ahol gyűlölet volt, ott megbocsátás legyen, ahol szeretetlenség, ott szeretet, ahol halál, ott élet támadjon.

A legtöbbel ajándékoz meg minket azzal, hogy sokszor mindennek ellenére, emberi ésszel már-már megoldhatatlan helyzetekben mégis tudjunk reménykedni. Nem múló hangulat ez, nem1 egy fölfokozott érzés, hanem a mindenkori lehetőség arra, hogy tovább tudjunk lépni.

Advent emlékeztet az első karácsonyra. Jézus születésére, a Megváltó érkezésére. ö abba a világba jött el, mely az övé, ahová nagyon és mégis máshogy várták. Nem földi hatalommal jött el, nem fegyverek erejével, hanem a szeretetével, az alázatéval.

Adventi örömhír az, hogy mindnyájunk életébe eljön a Megváltó. Es ez nem emberi erőfeszítésünk eredménye, nem is nagyszerűségünk jutalma. Ady Endre csodálatosan fogalmaz, amikor a terhek alatt roskadozó emberi csöndesen és váratlanul átölelő Istenről ' beszél. Remé- nyik Sándor a kegyelem csodájaként fogalmazza meg ezt az érzést.

Adventnek van azonban egy harmadik üzenete is. Ez az. amiről sokszor megfeledkezünk, bár hitvallásunkban újra és újra vallunk: Jézus visszajön, hogy ítéljen élők és holtak fölött. Készülődés, izgalom, múló adventi időszakok jellemzik az ember életét. Pedig Jézus örök adventról szól. Az órát és a napot nem tudjuk, ez Isten kezében van. De azt Jézus szavaiból , pontosán érezhetjük, hogy mit is jelent a készülődés ebben az összefüggésben. Az éhezőnek adott ételt, a szomjazónak adott italt, a jelenlétet a rászoruló, beteg, elesett, mélyponton lévő ember mellett. Nem különleges dolgok, látszólag nem is ünnepiek ezek. Mégis az életnek alapjai, feltételei.

Hát ilyen keveset jelent a várakozás? Vigyázzunk! Mert éppen ezt a „keveset” felejtjük el egyéb készülődések mellett. Éppen a legfontosabbról feledkezünk meg az adventi várakozásban.

Titokzatos, ünnepi ez az időszaka az évnek. Engedjük hát. hogy a fény minden sötétségen átragyogjor.

Nagy László evangélikus le'M;::

A DV ENT