Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-22 / 197. szám

1990. NOVEMBER 22.. CSÜTÖRTÖK ' GAZDASÁG [iEFunn 3 Mibe kerül a T. Ház? Éhes emberrel... — Kommentár Kisinasok Nem ismeretlen a je­lenség: számos vállalat idegenkedik a szakmun­kásképzéstől. Pedig a hi­ányszakmák pótlásán túl, - ha nem is egetrengető —. anyagi juttatást kap­nak a leendő szakmunká­sok képzéséért. Ahol ezt nem használják ki, onnan a pénz visszavándorol a „nagy kalapba". Hogy ki­nek jó ez, és miért él sok helyen ez a szemlélet, az megér egy külön dolgo­zatot. Szerencsére nem min­den vállalatvezető gon­dolkodik így. Például, Nagy István, a Bátonyte- renyei Városgazdálkodási Vállalat menedzsertípusú igazgatója sem. ök több szakmában képeznek fi­atalokat. A vállalat pro­filját tartják szem előtt, így kőművesek, festők, víz-, gázszerelők képzését szorgalmazzák. Tanulójuk is van szép számmal, ki­válóan képzett oktatók­kal is rendelkezik a vál­lalat, így semmi akadá­lya, hogy az utolsó fillé­rig felhasználják a ka­pott képzési támogatást. No, meg természetesen megpótolják a sajátjuk­ból. Az eredmény? Jól­eső érzéssel mesélte a minap az igazgató, hogy a lakásfelújításoknál, al­kalmi javításoknál, kisebb hibák korrigálásánál, festéseknél a lakók ki­mondottan a kisinasokat kérik. Mondják, udva­riasak és szépen, jól dol­goznak. (sólymos) A tavaszi választások után a parlament munkája lénye­gesen megváltozott. A kép­viselők folyamatosan, heti négy-öt napot dolgoznak, s ez a Ház gazdasági osztá­lyát is új feladatok elé ál­lította. Bolonyai Jenőt, az Országgyűlét Hivatalának fő­könyvelőjét elsőként a meg­változott helyzetről kérdez­tük. — Feladatunk az Ország- gyűlés zavartalan működé­sének biztosítása volt és ma­radt. A választások után a képviselők nehéz helyzetbe kerültek, mert sem a jogál­lásukat, sem az anyagi hely­zetüket nem tisztázták. Ameddig nem rendezték a képviselők fizetését, addig végleges költségvetés sem készülhetett. — ön egy olyan intéz­ménynél gazdasági vezető, amilyenből egyetlen egy van az országban. — Megtiszteltetésnek tar­tom, hogy itt dolgozhatom. Azt hiszem mindenki, aki átlépi a Ház küszöbét, va­lami hasonlót érezhet. Ezt különösen akkor tapaszta­lom, amikor vidékről vagy külföldről érkező csoporto­kat fogadunk. — Kérem, hasonlítsa össze a tavalyi és az idei parla­menti költségvetés számait. — 1990-ben a működési költségek nagyságrenddel magasabbak. Ennek elsődle­ges oka az, hogy főállású képviselőink vannak. Tavaly a költségvetés végösszege 640 millió forint volt. Az idén ennek majdnem duplája — 1 milliárd 135 millió forint lesz. De, például a bizottsá­gi üléseken a képviselők na­pi ellátására 65 forint jut, ami már évek óta változat­lan. — Nyilván önöket is el­lenőrzik. Ilyenkor részesül­nek valamilyen előnyben? — Természetesen semmi könnyítést sem kapunk. Ha hibázunk vagy késünk, ugyan úgy kivetik ránk a büntetést, mint más gazdál­kodókra. Egyéb területeken sem feltétlenül előny, hogy az Országházat képviseljük. Nyugaton a szállítók sorban állnak azért, hogy megren­delést kaphassanak a parla­menttől, amit később refe­renciaként használhatnak. Ez nálunk ismeretlen dolog, bár én remélem, hogy előbb- utóbb itt is így lesz. — Vannak olyan előirány­zataik, amelyek más intíz- 77» ínyek költségvetéséből nem szerepelnek? — Amióta a Köztársaság Elnökének Hivatala' is hoz­zánk tartozik, a mi felada­tunk a Kossuth- és a Szé- chenyi-díj előkészítése és a velük járó pénzösszeg kifi­zetése. Eltérés az is, hogy az általunk összeállított terve­ket a Parlament Házbizott­sága tárgyalja meg, és hagyja jóvá. Talán ez az a két dolog, amiben különbö­zünk a többi költségvetési intézménytől. Olyannyira „átlagosak” vagyunk, hogy munkaerőgondokkal küz­dünk. Látogatásokból, film- forgatásból jutunk saját be­vételekhez, ám ezek a költ­ségvetés főösszegéhez képest jelentéktelenek, évente csu­pán néhány milliót tesznek ki. A. I. .. .még szót váltani is ne­héz, nem még politizálni. Szerencsére jórészt, a kü­lönböző jogtalan és érdem­telen elmarasztalások elle­nére, megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei, a szoro­san hozzájuk kapcsolódó háztáji gazdaságok, a hét végi hobbikertek tulajdo­nosai hozzájárultak ahhoz, hogy mind a mai napig nyugodtan fekhetünk, kel­hetünk, mert az üzletben megkaphatjuk a napi lét- fenntartáshoz szükséges élelmiszereket, — mégha egyre borsosabb áron is. Vajon meddig számít­hatunk ilyen ellátásra? Ugyanis a mezőgazdasá­gi nagyüzemeket sújtó el­vonások: a különböző in­díttatású adók, a műtrágya és az energiaárak draszti­kus emelése —, amelyhez az idén párosult az aszály­kár, a csőd közelébe jut­tatja a termelőszövetkeze­teket. Ezt támasztották alá tényekkel a Magyarnán- dorbaní tartott eszmecserén résztvevő termelőszövetke­zeti elnökök, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének tájékozta­tásán is. Olyankor kerül sor az egy­re drasztikusabb szigorí­tásokra, amikor a kormány kijelenti, hogy a korábbi szinten kívánja tartani az ágazat exportorientáltságát. Ezzel szemben a gyakorlat épp az ellenkezőjét bizo­nyítja. A szakemberek a többi között ezt azzal ma­gyarázzák, hogy 'egy-két kivételtől eltekintve a kor­mány tagjai nem érzik en­nek az ágazatnak a súlyát, s akkor döbbennek majd rá, hogy mit vétettek, amikor zsákutcába jutottak... De jobb erre nem gondolni... Bizonyára megyénkben sem kívánja senki sem a jegy rendszeres időszak be­vezetését. Pedig, ha tovább­ra is mostohagyerek marad az ágazat, akkor nemcsak a veszélye él ennek, hanem számolni is lehet vele. De csak abban az esetben, ha a kormány kizárólag pénz­ügyi szempontokból ítéli meg az ágazat jelenét és jö­vőjét. Amennyiben erre az útra lép, olyan ingoványba kerül, amely beláthatatlan következményekkel jár. Tilalomfaként figyelmez­tet a fejlett tőkés országok gyakorlata. Ezekben a me­zőgazdaság támogatását — 20—40 százalékig — termé­szetesnek tartják, mért meg­győződtek arról, hogy a köz­hangulat, a közérzet előnyös befolyásolásában fontos po­litikai tényezőnek számít. Most még nincs késő, igaz sohasem tudhatjuk, hogy az események mikor, és mi­lyen irányban gyorsulnak fel, milyen lesz a hatásuk? Bizonyára a pénzügyi szak­emberek nem kívánják mezőgazdaságban dolgozó társaiktól, hogy örömujjon­gásban törjenek ki, azon bejelentés kapcsán, hogy a kormány jövőre is négymil- liárddal támogatja a ked­vezőtlen termőhelyű adott­ságú termelőszövetkezete­ket, azzal a megkötéssel, hogy kötelezővé teszik szá­mukra a rendelkezésükre álló összes földterület meg­művelését. A jelenlegi, kevés bizta­tást jelentő szituációban, az ágazatban dolgozók az első fél évben egymilliárd-ki­lencszázmillió dollárt hoz­tak a nemzetgazdaságnak. Figyelembe véve a kiürülő raktárakat, várhatóan az év végéig egymilliárd-kilenc- százmillió dollárral járul­nak a gazdaság működőké­pességének fenntartásához. Ezt a biztos devizaszerző forrást elkótyavetyélni, ne­tán tönkretenni, enyhén szólva vétkes könnyelmű­ség. Ahhoz, hogy az „éhes emberrel nehéz szót válta­ni” időszak ne következzen be, súlyának megfelelően kell a kormányzati munká­ban szerepelnie. Megyénk nagyüzemeinek vezetői szükségesnek tart­ják, a tőkepótló-pályázat fenntartását, a beérkező ké­relmek gyors elbírálását, egyértelmű választ kérnek a háztáji sorsával kapcsolatban. Elvárják, hogy a kormány ígéretének megfelelően szün­tesse meg a sorbanállást, sürgősen rendezze az aszály­károkat, döntsön az áta­lánydíjas, illetve költség- térítéses rendszer fenntar­tásáról, oldja meg a tartó­san eladósodott gazdaságok sorsát, vagyis teremtsen megfelelő feltételeket az eredményes működéshez. A műtrágya, a gépek, al­katrészek és az energia­árak repülőgép gyorsaságú emelkedése ugyanis azzal jár, hogy — akár tetszik, akár nem —, jelentősen emelkednek majd a mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékek árai. Nem lehet elvárni, hogy a költségnö­vekedést saját zsebükből fi­zessék meg, már csak azért sem, mert zsebükben alig cincog a forint. Elég csak arra utalni, hogy az első három negyedévben itt dol­gozók átlagkeresete a ke­reskedelem után a második legalacsonyabb helyen áll. V. K. Hyundai Nógrádban? Koreai üzletemberek Salgótariánban A József Attila Művelődé­si Központ földszinti klub­termében tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött az a diave­títés, amelyen mintegy het­ven felvételen igyekeztek szűk keresztmetszetet adni a Koreai Köztársaság ipari­kereskedelmi életéről. A vetítést követően Lee Chin-Hyu a Koreai Keres­kedelmi Központ (KOTRA) igazgatója, valamint Lee Bum-Ki a Gold-Star igazga­tója, valamint Korea legna­gyobb vállalatának a Hyun­dai konszern igazgatója Yang Seung Joo ismertette válla­lata tevékenységét. Magyar vásárlói körökben ugyan nem ismeretlen az elektronikai háztartási berendezéseket, illetve számítógép- és fél­vezető termékeket gyártó ko­reai Gold-Star cég neve. Az igazgató most tulajdonkép­pen piackutatásra jött Nóg- rád megyébe, hogy számító­gépek gyártásához, forgal­mazásához partnereket ke­ressen. Hasonló a szándéka, a Hyundai konszern igaz­gatójának is, aki, mint el­mondta, a hajótól az autóig, minden közlekedési eszköz gyártásával foglalkoznak. Amiben csak lehet önellátó­ak: termékeikhez maguk gyártják az acélt és Ők ké­szítik a gépkocsi-összeszere­lő ipari robotokat is. Most javaslatot tett arra Yang Seung Joo, hogy alakítsanak ki Salgótarján környékén gépkocsi-összeszerelő üzemet. Az ismertető után a jelen­lévők, gazdasági szakembe­rek kötetlen eszmecserét folytattak a vendégekkel. An­gyal János sportmenedzser reklámtevékenység ügyében szólt, az Elektrometál képvi­selője villamos motorok szervizelését vállalja. Krei- csi László a VIDEOTECH­NIKA igazgatója elektro­technikai berendezések ösz- szeszerelésére lenne partner, Győriné Űj Mária a Salgó- Commpass menedzsere szin­tén több területen lát együtt­működési lehetőséget a ma­gyar és a koreai partnerek között. Sólymos László Engedményes bútorvásár Salgótarjánban a LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZBAN november 22-től. Fn„c szekrénysorok, tB’es kárpitozott garnitúrák nagy árengedménnyel! Különleges ajánlatunk: valódibőr-garnitúra 83 280. — Ft helyett 79 000. —■ Ft 96 300. — Ft helyett 89 100. — Ft VASÄR AMÍG A KÉSZLET TART! wuwa»w«aw«WMMiwwwwuwwwM«uwapwwu»MWiiiii«i»wiiii7:iiiiiii»«iiii» Kommunista miniszterből tőkés A Rizskov-kormány ha­jójáról menekülnek a mi­niszterek. Az „első fecske” az 55 éves pénzügyminisz­ter, Valentyin Pavlov volt, aki ugyan körömszakadtá­ig védelmezi a kormány gazdaságpolitikáját, de ugyanakkor „biztos, ami biz­tos” alapon elfoglalta az Üzleti Élet újság és kiadói konzorcium igazgatótaná­csának elnöki székét — a miniszteri bársonyszék mel­lett. A Szovjetunióban nincs olyan törvény, amely tilta­ná a minisztereknek, hogy kormánytevékenységük mel­lett vezető posztokat fog­laljanak el különféle cé­geknél és részvénytársasá­goknál. Csak az oroszorszá­gi parlament tiltja a köz­társaság minisztereinek, hogy a kormányzati munka mellett „másodállást” vál­laljanak. Minőségi fehérneműt, ezen belül például pizsamákat, bébiingeket, más gyermekruhá­zati cikkeket készítenek a Nőtincsi Naszályvölgye Mgtsz-ben, melléküzemi tevékeny­ségben. Éves árbevételük 17 millió forint. A varroda három gyártószalagán jelenleg negyvenen dolgoznak. Fotó: R. Tóth Sándor Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben : 1990. november 21. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11881,30 11893,19 11905,08 Ausztrál .dollár 4654,26 4658,92 4663,58 Belga frank 197,84 198.04 198,24 Dán korona 1065,16 1066,23 1067,30 Finn márka 1699,05 1700,75 1702,45 Francia frank 1211,88 1213,09 1214,30 Holland forint 3620,79 3624,41 3628,03 ír font 10927,95 10938.89 10949,83 Japán y"(1000) 468,86 469.33 469,80 Kanadai dollár 5191,29 5196,49 5201,69 KuvaitPdinár árfolyamjegyzés szünetel. Német márka 4084,02 4088,11 4092,20 Norvég korona 1044,18 1045,23 1046,28 Olasz líra (1000) 54,27 54,32 54,37 Osztrák schilling 580,55 581,13 581,71 Portugál escudo 46.35 46,40 46,45 Spanyol peseta 64.46 64.52 64,58 Svájci frank 4834,39 4839,23 4844,07 Svéd korona 1088,26 1089,35 1090,44 Tr. és Cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6033,32 6039,36 6045,40 ECU (Közös Piac). 8417,02 8425,45 8433,88 Csökkent a betétállomány Az Országos Takarék- pénztártól kapott tájékoz­tatás szerint a lakossági be­tétállomány októbér 31-én 207,2 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal ke­vesebbet, mint január 1-jén. A lakáscélú megtakarítások összege valamivel megha­ladta a 16,1 miiiárd forin­tot, ez 2,1 milliárddal ma­radt alatta az év eleji ösz- szegnek. Az egyéb betétfor­mákban elhelyezett mintegy 191 milliárd forint is 19,3 milliárddal csökkent 10 hó­nap alatt. Az értékpapírok forgalma viszont jelentősen nőtt; jelenleg mór 13 mil­liárd forint értékű letéti jegy és 3,5 milliárd forint értékű pénztárjegy van a lakosság birtokában. A forgalmazott letéti jegyek értéke az év eleje óta csaknem duplájá­ra növekedett. Pénztárje­gyet ebben az esztendőben adtak ki először. Ugyancsak duplájára nö­vekedett a devizabetétek ál­lománya, s jelenleg már megközelíti a 60 milliárd forintot. A növekménye ja­nuár óta 25,3 milliárd fo­rint. A változó — jelenleg 24,5 százalékos <— kamatozású hitelállomány az QTP-nél október 31-én meghaladta a 49 milliárd forintot, ez 20,4 milliárd forinttal több mint az év elején volt. A kedvezményes kamato­zású hitelek állománya je­lentősen csökkent, az októ­ber 31-én nyilvántartott ösz- szeg mintegy 216 milliárd forint, 17,2 milliárddal ke­vesebb, mint január else­jén. Ennek a fajta hitelnek a folyósítását az OTP meg­szüntette. Mivel jelentős en­gedményeket ad azoknak az ügyfeleknek, akik egyösz- szegben törlesztenek, sokan éltek is ezzel a lehetőség­gel az év eleje óta.

Next

/
Thumbnails
Contents