Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-29 / 176. szám

4 tin-nun KULTÚRA 1990. OKTOBER 29.. HÉTFŐ Dustin Hoffman-sorozat a televízióban Naná, majd pont a Magyar Te­levízió műsorszerkesztőségének nincs annyi sütnivalója, hogy vi­lágszerte - nálunk is - oly nép­szerű filmszínésznek, Dustin Hoffmannak a filmjeiből soroza­tot indítson! Gondolom a legtöbb olvasó megérti a „naná”! kez­dést. Ezt a nem éppen elegáns kiszólást ő, illetve az Esőember című remek filmjének telibe ta­láló magyar fordítója hozta újra divatba széles e hazában. A soro­zat november 3-án kezdődik az 1-es programban, az Éjféli cow­boy vetítésével. A filmek további sorrendje még nem dóit el, de az biztos, hogy a következő alkotá­sokat láthatjuk: Diploma előtt, Alfredo, Alfredo, John és Mary, Kramer kontra Kramer, Ara­nyoskám, Marathon életre-halál- ru. A válogatás markánsan bizo­nyítani fogja, milyen sokoldalú művész Hoffman, mennyire ott­honosan mozog a legkülönbö­zőbb figurák bőrében. Hogy va­lójában milyen? Egy amerikai lap írta róla: „Kicsi, mindössze 168 centiméter. A haja mint egy kam­bodzsai házikó szalmateteje. Az álla és az orra: egy 1948-as Chev­rolet alkatrészei. A szeme kitö­mött sólyomra emlékeztet. Mind­ez bizony zavaró - az első pilla­natban. Aztán játszani kezd, és elemi erővel keríti bűvkörébe a közönséget." Hogyan lehet vala­kiről ilyeneket írni? Vagy olyan­ról szabad, akiért nem kár, ha ki is nevetik, vagy olyanról, akit annyira szeretünk, hogy semmi sem árthat neki. A gátlásos, a nőket imádó, de társaságukban félszeg fiatalem­bernek , mire elvégezte Lee Stras- berg híres színészképző iskoláját, a pszichológusok megnövelték önbizalmát. Olyannyira, hogy si­kerrel játszotta meg a nőfalót. 1958-ben kapta meg a diplomá­ját, és a Broadway-n játszott sze­repeivel hamarosan felhívta ma­gára a figyelmet. Jöttek a film­ajánlatok, először kisebb szere­pekre, majd Jack Nicholson neki adta a Diploma előtt főszerepét. Két évre rá elnyerte az Oscar-dí- jat a Kramer kontra Kramer fő­szerepéért. Azóta évente átlag egy filmet forgatott, a mostani sorozatban szereplőkön kívül a többi között idetartozik A kis nagy ember, Az elnök emberei, az Agatha, a Pillangó, az Esőember. Karrierje tehát, mondhatni, zökkenőmentesen ívelt felfelé. Magánélete kevésbé volt zavarta­lan, 1969-ben vette feleségül Anne Byrne balett-táncosnőt, akitől Jennifer Celia nevű lánya született. Tíz évig tartott ez a házasság. Hoffmant egy ideig gyakran lehetett együtt látni Charlie egyik angyalával, Kate Jacksonnal. Aztán megismerke­dett a 25 éves Lisa Gottsegennel. A világsztár nyomban beleszere­tett a nála 18 évvel fiatalabb, frissen diplomázott jogásznőbe. A következő nyáron összeháza­sodtak, egy évvel később szüle­tett Rebecca lányuk. A művész ki-kirándul a szín­padra. Nagy sikerrel játszotta például Az ügynök halála Willy Lomanjét. ,. Kezdő színész koromban foly­ton azt hallottam, hogy »született kamasz« vagyok. Meg azt, hogy ha majd beérek, betöltőm a negy­venet, akkor kapok igazi karak­terszerepeket. Most pedig szeret­ném megőrizni a fiatalságomat, ameddig csak lehetséges"- nyilat­kozta. Nos: a karakterszerepek sorát eljátszotta már az idén 53 esztendős művész. De kamaszos báját is jórészt sikerült megőriz­nie. Ma már az élvonalban van, a legjelentősebb filmszínészek kö­zött. Hogy méltán, arról meggyő­ződhetünk a filmjeiből készült so­rozatból is. Erdős Márta „Az iraki invázió megmentett bennünket attól, hogy a hazai problémákkal foglalkozzunk. Nevezetesen a korrupcióval és a rossz kormányzással.” (Wall Street Journal) „Figyeljék meg, minden adu annak a kezében van, aki nagy hangon követeli, hogy nyílt la­pokkal játszanak. A politikában is.” (Graham Greene, író) // Ok mondtak „Kevésbé lényeges, hogy az ecuadori maffia kokaint termel. Ennél fontosabb, hogy mindezért nem fizet adót. És ez hazafiatlan tett.” (Az ecuadori elnök szöve­ge) „Akiket kormányra segített a parlament bizalma, azoknak cse­lekedniük kell, ha tűz van. Az ellenzék nyugodtan szavalhat a tűzoltóság átszervezéséről.” (Pa­ris Match) „Amikor nincs cement, rend­szerint sor kerül a gipsz átképzé­sére.” (Jaroslav Simek, publicis­ta) Földi Péter: Kakaskórus Kéri László: Bikavér Várnagy Ildikó: Zarathustra Vili. A szurdokpüspöki első osztályosok: felső sor (halról jobbra) Valus Andrea, Juhász Ildikó, Molnár Enikő, Reviczki Renáta, Balogh Hajnalka, Komjáti Bernadett, Bacskó Imola, Czinkóc/.i Tamás, Berta Nelli. Középső sor: Oroszi Gábor, Holecz Zsolt, Honti Anita, Molnár Krisztina, Csuhák Bernadett, Molnár Zsótla, Pintér Nikoletta, Kosik Tibor, Pintér Ildikó, Halász Szabolcs. Alsó sor: Pusztai Attila, Kosik Sándor, Bürüs Péter, Bartus Katalin, Virág Tibor, Galó Tamás, Köröm Árpád, Kvácsány Arnold, Kovács Zsanett, Vizoviczki Gábor. Osztályfőnök: Kovács Józsefné. fotó: Bíró O. Két iskola Szurdokpüspökiben Már újonnan is kicsinek bizo­nyult a Szurdokpüspöki Általá­nos Iskola épülete, így kénytele­nek ma is használni a régit, ahol az első és a második osztály tanul. A tantestület teljes, szinte nincs fluktuáció, a tanulólét­szám alig változott az elmúlt néhány év alatt. Idén még oroszt tanulnak a gyerekek, a tervek szerint az angol nyelvet jövőre sorolhatják be a tantárgyak közé. Kisebbek és nagyobbak egyaránt kedvelik a különböző szakköröket, me­lyek közül talán a színjátszó és a számítástechnikai a legnépsze­rűbb. A legkisebbek osztálya igen népes: 29 főt számlál. Őket az úgynevezett „Globális módszer­rel'' tanítják, melynek lényege. hogy az önálló ismeretszerzésre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Szeretettel néz az osztályára Kovács Józsefné, az osztályfő­nök. Gondolatban megsimo­gatja a buksi fejeket, de monda­nivalóját keserűség hatja át:- Úgy tűnik, mindent meg­kapnak otthon ezek a gyerekek. De egy valami nagyon hiányzik az életükből, keveset vannak együtt a szüleikkel. Nem a tan­könyv mellett, hanem általában. Pedig az apja, anyja körül „lá- batlankodó" gyermek mindig elles valamit, ami nagyon fontos ahhoz, hogy felnőtté váljon. Holnapi számunkban a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskoláról olvashatnak. Jobbágyvilág Nógrádban Tájékoztató a levéltárban őrzött XVII-XIX. századi feudális kori összeírásokról Az Adatok és források a Nóg- rád Megyei Levéltárból című so­rozat tizenkettedik köteteként lá­tott napvilágot Salgótarjánban a legutóbbi levéltári kiadvány, a Jobbágyvilág Nógrádban - Tájé­koztató a levéltárban őrzött XVII-XIX. századi feudális kori összeírásokról. Összeállította Szomszéd András, szerkesztette néhai Schneider Miklós és A. Varga László. Miként azt a kötet bevezetője is hangsúlyozza, a Nógrád Me­gyei Levéltár eddigi forrásközlő kiadványaitól merőben eltérő tartalmú és szerkezetű publikáci­óról van szó. Többéves feltáró- és rendezőmunka eredményeként a nemesi vármegye közgyűlési ira­tai közül dr. Schneider Miklós levéltár-igazgató kezdeményező és irányító közreműködésével ki­gyűjtött és elkülönített irategyüt- tessé alakították a szerkesztők azokat az iratfajtákat - összefog­laló néven összeírásokat -, ame­lyek vagy az egész megyére, vagy annak csak egy részére, például egy járásra, esetleg csak egyetlen település népességére, vagyoni állapotára vonatkozó számszerű adatokat tartalmaztak a XVII. századtól a XIX. század közepé­ig. A cél ezzel az volt, hogy segít­sék a kutatókat abban, ne kelljen több folyóméternyi iratot hosszú és fáradságos munkával átnéz­niük _ egy-egy speciális témára, vagy településre vonatkozó adat, adatsor feltárásához. A kiadvány előkészítése még 1981-ben megindult. Közben dr. Schneider Miklós 1981. június 16- án váratlanul elhunyt, így a kötet összeállításánál már csak ötleteit, elképzeléseit tudták megvalósíta­ni. A feltárt anyagot lelőhelyük és tartalmuk szerint több irategyüt­tesbe csoportosították a kutatók számára. Az összeírásfajták leg­jellemzőbb rovatait, az iratfajták ismertetését a Függelékben köz­ük a szerkesztők. Ugyancsak itt találhatók a katonai terhekkel kapcsolatos összeírások - Tran- sennae, Vecturae, Excessus, Sta- tutio militum, Computus és De- falcatio elnevezésűek - év- és számköre. Községsoros kigyűjté­süket a más elrendezés, illetve a községek nevének hiánya nem tette lehetővé. A kötet végén helynévmutató szerepel. Ez a levéltári kiadvány aligha kerülhető meg a kutatók részé­ről, munkájukat jelentős mérték­ben könnyíti meg. Velekei József Lajos: Délidő (tus, toll) ''jV ™t ' r<.^nWii' f-

Next

/
Thumbnails
Contents