Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-27 / 175. szám
1990. OKTÓBER 27.. SZOMBAT Lélektől létekig IZEFUnU 7 Református egyház A kálvini reformáció talaján létrejött keresztény vallási közösség. A nemzeti alapon szervezett református egyházak legtöbbje az ún. Heidelbergi káté (1563) és a Második helvét hitvallás alapján áll, amelyet 1566-ban Zwingli és Kálvin szellemében Buliinger készített el. Ennek alaptételei a megigazulásról szóló tan (..egyedül a hit üdvözít”) és a Bibliáról, mint a hit egyedüli forrásáról szóló tanítás. A református egyház elveti az egyházi tanító hivatalt, a misét, a szentek tiszteletét. Két szentséget ismer el, a keresztséget és az úrvacsorát (oltáriszent- ség). A szentségekben azonban csak a választottak kapnak kegyelmet. Az úrvacsorában a hívő Jézus Krisztust veszi magához azon erő által, amely Jézusnak a mennyországban lévő testéből kiárad. A református egyház legjellemzőbb tanítása az abszolút predestinációról szól, amely szerint Isten, tekin- ' tét nélkül az ember érdemeire vagy bűneire, egyeseket eleve az üdvösségre, másokat eleve a kárhozatra rendelt. A református egyház arra törekszik, hogy az államtól független legyen. Az egyes egyházközségek élén a presbitérium áll. Templomait és istentiszteleteit a puritánság jellemzi. Az istentisztelet imádságból, (zsoltár-)éneklésböl, prédikációból és úrvacsoraosztásból áll. A református egyházak közös szervezete a Református Világszövetség. Szügy harangja a török időkből A szügyi evangélikus templom tornyában függő három harang közül a legkisebb megkülönböztetett figyelmet érdemel. Régisége, másrészt pedig regényes körülmények között történt előkerülése miatt, miután 300 évig rejtőzött elásva a földben! Megtalálásának körülményeit a lelkészségen őrzött „Szügyi Canonica Visi- tacio 1928” fedőlappal ellátott jegyzőkönyv örökítette meg és idevonatkozó szövegét érdemes megismerni. Ekkor a szügyi lelkész Zema Mihály volt. „Ehhez a kis haranghoz csodás körülmények között jutott az egyház. 1920-ban egy forró nyári du. hatalmas vihar tört ki. Az ég csatornái megeredtek, az egész község víz alatt volt. A vihar elmúltával a lelkészlakásra siettek a hívek és jelezték, hogy Sindler Dénes háza mögötti kis utcában egy szép harangot mosott ki az ár. A harangot Koczur Mihály és ifj. Matus János találták meg. Mire a lelkész az udvarból kilépett, a két egvháztag már hozta is a teljesen ép harangot a vállán. Isten különös kegyelméből ígv jutott a szügyi egyház egy haranghoz, melyet valószínűség szerint 1620-ban a törökök előli menekülés alkalmával rejtettek el. Mivel a régi Szügv helyén 44 éven keresztül élet nem volt. az 1664-ben visszavándorolt lakosság az elrejtett harangot a természetben történt változás következtében megtalálni nem tudta." Eddig a történeti leírás. A harangot új nyelvvel látták el, felszerelték és ma is használatos. Súlya kb. 50—60 kg lehet, alsó legszélesebb átmérője 42,5 cm. A harang felső részén körbe kétszer ismétlődő minuSzkulás (kisbetűs) felirat: O REX GLORIE VENI CUM PACE, azaz „Ó, dicsőség királya, jöjj el békességgel". Sajnos sem a harangöntés évszáma, sem pedig a mester neve nem szerepel rajta. így csak a történelmi tényre támaszkodva lehet kb. meghatározni, hogy még valamikor azt a XVI. században önthették. Kétségkívül a megye középkori harangjainak — a kevesek közül — egyik képviselője, mely több évszázadot átvészelve hangjával napjainkban is hirdeti Isten dicsőségét és buzgóságra szólítja a község lakóit. R. L. Anglikán egyház Az angliai reformáció által kialakított nemzeti egyház, amely közbenső helyet foglal el a protestáns egyházak és a katolikus egyház között. Angliában a reformáció Vili. Henrik uralkodása (1509—1547) alatt kezdődött. Henrik uralkodása kezdetén jó viszonyban állt a pápasággal, és szembefordult a reformációval. Ezért X. Leo pápa a „Defensor Fidei" („Hitvédő”) címmel tüntette ki, amely címet ma is használják az angol királyok. Anglia azonban el akarta szakítani a Rómától való függés láncait, s erre alkalmat szolgáltatott az, hogy VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó megsemmisíteni Vili. Henriknek első feleségével, Aragóniái Katalinnal kötött házasságát. Ekkor Vili. Henrik elszakította az országot Rómától. 1534. november 3-án parlamenti határozatot hozatott, amely a pápa helyett őt nyilvánította az angol egyház fejének. Ugyanakkor sem a tanításban, sem a liturgiában, sem pedig az egyházszervezetben nem engedett meg változtatásokat. 1. Erzsébet (1558—1603) készítette el a 39 cikkelyből álló anglikán hitvallás végleges szövegét (1571). A 39 hitcikkely, amelyben a katolikus és a kálvini tanítás keveredik, az anglikán egyház tanításának az alapja. Katolikus mintára megtartják a püspökök hatalmát, a papok és a diakónusok rendjét és azok fölszentelését. Protestáns mintára csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadják el, elutasítják az átlényegülésről szóló katolikus tanítást, elvetik a misét, a tisztítótűz dogmáját, a szentek és az ereklyék tiszteletét. Vallják a lutheri megigazulási tant, amely szerint egyedül a hit üdvözít, elvetik a pápa primátusát, a királyt jelentve ki az anglikán egyház fejének. A Bibliát tekintik egyedüli hitforrásnak. Mit jelent Luther az adventista egyháznak? 1 517. október 31-én, déli 13 órakor Luther Márton kiszögezte 95 — a búcsúra vonatkozó — tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezek a kalapácsütések törték az első maradandó rést a középkor vallásos felfogásán. Luther a legkiemelkedőbb reformátorok egyike, akinek munkássága továbbmutat saját korán. A reformáció egy folyamat, amely az elő- reformációval kezdődött, s folytatódott —, ha szakaszosan is — századokon át. Ebben a folyamatban egy lépcsőfok a lutheri reformáció. Mint protestáns egyház, ebbe a folyamatba illesztjük be magunkat, s így későbbi folytatójának tekintjük egyházunk történetét annak, amit Luther megkezdett. Legjelentősebb könyvünk — E. G. White: Nagy küzdelem — az egyháztörténet sajátosan dolgozza fel; több fejezetet szentel Luther Márton életének és munkásságának bemutatására. így minden egyháztagunk megismerheti a reformátor életének főbb eseményeit, s küzdelmét a bibliai világosság védelmében. A legtöbb adventista így ismeri, s példaképének is tekinti ezt a bátor embert. Példakép abban, hogy az egyszerű környezetben született és nevelkedett ember kiemelkedhet szorgalmával. A hátrányos helyzetből is eljuthat valaki akár az egyetemi katedráig. Komoly, istenfélő lelkűiét, érzékeny lelkiismeret — olyan tulajdonságok, amelyek szükségesek ma is. Csodálatra méltó, hogy milyen szorgalmasan kereste az Istennel való kibékülés útját. Az ima embere volt, naponta három órát imádkozott. Komoly tanulság számunkra. Korunk rohanó világában ez a példa komoly, állhatatos imaéletre tanít. A 95 tétel a megvásárolt üdvösség tanítása ellen lép fel. szembeállítva a bibliai tanítást, amely szerint az üdvösséget Istentől ingyen, kegyelemből kapjuk, amiben a mi részünk csupán az elfogadás. Egyházunk ezt a tanítást pontosan így képviseli. L uther Márton a Biblia kinyilatkoztatását tekinti egyedül biztos és csalhatatlan útmutatónak. Ezt a drága örökséget is átvettük, s hitünk, életünk és szolgálatunk alapjának tekintjük. Csodálatra méltó az egyensúlyérzéke, hogy nem lő túl a célon, s felveszi a harcot a fanatizmussal. Józansága, helyzetfelismerő készsége ugyancsak példaképpé emeli őt. Udvariassága, amelyet ellenfeleivel szemben tanúsít, megmutatja, hogy a keresztény hogyan viselkedjen, ha hitéért küzd. Bátorsága, hogy életét sem kíméli az igazságért, megszégyeníti korunkat. Példaadása arra bátorít, hogy a nehézségek idején is álljunk ki meggyőződésünk, hitünk mellett. Istenben való bizalma ugyancsak értékes örökség, amellyel szeretnénk rendelkezni. A Bibliát lefordította német nyelvre. Hallatlan tempóban, tíz hét alatt fordította le az Űjtestamentumot, ami akkor is komoly teljesítmény, ha csupán le kellett volna írni. Biblia-fordítói munkássága arra késztet bennünket, hogy törekedjünk minél szélesebb körben terjeszteni a Bibliát, hogy mindenki saját maga olvashassa. Luther felismerte, hogy a tanítást úgy lehet terjeszteni, ha leírják és kinyomtatják. Ezt az örökséget is. átvettük, s iratainkkal, könyveinkkel törekszünk segítségül lenni azoknak, akiknek örömet és megnyugvást hoznak. Felvette a harcot az elmaradottság és a tudatlanság ellen. Kivizsgálta és felmérte az állapotokat, s arra törekedett, hogy a különböző szolgálatokba megfelelően képzett emberek kerüljenek. Diákjai rajongtak érte. Közösségünkben mi is igyekszünk minden egyes tagot megtanítani az alapvető bibliai tanításokra, s minden egyháztagunk folyamatos tanulása a Biblia-ismeret területén biztosítva van. L uther, amit tanított, azt gyakorolta, bemutatta a hétköznapi életben is. Fel mert lépni a papi nőtlenség ellen, s ■ tettével meg is pecsételte tanítását, elvette feleségül Bóra Katalint. Példamutató volt családi életük és tiszteletre méltó vendégszeretetük. Ma, amikor a házasság válságáról beszélnek, igyekszünk kiegyensúlyozott házaséletre, vallásos gyermeknevelésre, és a család szeretetét kiterjeszteni azokra, akiknek egy kis melegségre, együttérzésre van szükségük. Egyházunk átvette az egyszerű istentisztelet formáját, amelynek központi helyén az igehirdetés áll. Az istentiszteletek céljára szolgáló helyiségek egyszerűségét szintén re- formátori elődeinktől örököltük. Teljességre törekedni annak számbavételét illetően, hogy milyen örökséget hagyott ránk a lutheri reformáció, szinte lehetetlen. Dióhéjban ennyit szerettem volna megemlíteni. Befejezésképpen megjegyzem, hogy az október 31-i évfordulóra való emlékezés céltévesztett volna, ha az pusztán a reformátor életére és munkájára terjedne ki. Az sem adna teljes képet, ha Luther munkatársaira, segítőire is gondolnánk. Nem mutatná meg a lényeget, ha a reformációt, mint haladó eszmét gondolnánk át. A reformációban meg kell látnunk a cselekvő, a történelemben jelenlevő Istent. Azt az Istent, aki nemcsak a bibliai időkben cselekedett, hanem a hozzánk közelebb eső lutheri korban is. S cselekszik azóta is, napjainkban is! E mlékezésünk akkor válik teljessé, ha az közelebb visz Istenhez, aki nem csak az egyházat, hanem engem is meg akar reformálni. Gyűrűs István Kossuth Lajos és a sámsonházi egyházközség Valószínűleg a megye legrégibb egyházai közé tartozik a sámsonházi evangélikus egyházközség. Múltjából kevés emlék maradt ránk; az 1808. évi tűzvész elhamvasztotta az egyházi épületekkel a jegyzőkönyveket is. A feljegyzések szerint Michaleczky Adóm helybeli lelkész könyörögte ki Mária Teréziától a templom építési engedélyét. írott emlékei az egyháznak 1809-től vannak. Felépült a többi épületekkel a templom is, de torony nélkül, és a harangokat a papiak előtt fekvő térre épített haranglábon helyezték el. 1849-ben újra leégett a falu fele része, a papiakkal és á templom mellék- épületeivel együtt, ezért majdnem 1870-ig épületek javításával, és újak emelésével volt elfoglalva az egyházközség. Az egyház 1871-ben Kossuth Lajost választotta felügyelőjévé. Másodfelügyelője, aki tulajdonképpen az ügyeket intézte, Thomka Ferenc volt. A templom falába erősített márványtábla őrzi Kossuth főfelügyelőségének emlékét. (dudellai - rigó)
