Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-27 / 175. szám

2 /iV>T>77^/ HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1990. OKTÓBER 27 . SZOMBAT Kora délután már szállítottak Salgótarján, 1990. október 26., deli 12 óra. Emberek, teherautók és személygépkocsik a fő­úton. Az utak a kilátástalanságha vezetnek Pénteken már reggel 9 óra felé jelezték az élelmi­szer boltok, hogy kifogyó­ban a kenyér. Vásárlási pá­nik tört ki, négyesével, ötö­sével vitték a kenyeret. Dél körül, már egyáltalán nem lehetett ezt kapni, üresek vollak a polcok. Sarló Bélá­tól, a sütőipari vállalat igazgatójától kérdeztük: mit tudnak tenni? — Az üzem dolgozik, a pékek folyamatosan sütnek. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a déle­lőttös műszak rendben le­zajlott. Délután viszont a sze­reidében már nem tudták megkezdeni a munkát. A zo- máncozóban és a sajtolóban a megszokottnál jóval keve­sebben dolgoztak. Az öntö­débe nem is terveztek pén­tekre munkát. A gyár veze­tése úgy döntött, hogy a pén­Gyalogolhattak tegnap Sal­gótarjánban az emberek: le­hetetlenné vált az autóbusz­utazás, ami Salgótarjánban különösen jelentős, hisz a hosszan elnyúló városban Mindent elkövetünk, hogy a kenyér az üzletekbe kerül­jön. Vannak olyan dolgozó­ink, akik nem tudtak bejön­ni, a bentlévők viszont vál­lalták a túlmunkát, folyama­tosan sütjük a kenyeret. Si­került megegyezésre jut­nunk a taxisokkal: a ke­kenvérszállító kocsikat át­engedték a „záron”. Biza­kodunk, hogy szombaton is el tudjuk látni a boltokat friss áruval. teki éjszakás műszakokat nem is indítják az üzem­ben. Szombaton céltúlórára hívták a munkásokat: aki be megy. annak lesz felada­ta. Az SVT két autója Pes­ten rekedt, kettőt vissza­küldték, viszont két kami­onnak sikerült útrakelnie. A számítások szerint, jó né­hány milliós a kár. nagyok a távolságok. Huszák Artúr elmondta, hogy a Nógrád Volán nem csatla­kozott a sztrájkhoz, de az utak lezárásával ők is tehe­tetlenné váltak. Ami a ben­Megpróbáljuk szombaton is Páldi Károly, a SALGÓ- KER élelmiszertelep igaz­gatója: — Hanalban tizennyolc kocsit indítottunk ■ útnak. Három kocsink nem jutott el rendeltetési helyére. Ne­künk nagyon rosszkor jött ez a közlekedési bénúltság, majd a velejáró élelmiszer- felvásárlási hullám. Többek között azért is, mert szom­baton túlórára rendeltük be az embereket, ugyanis új számítógépes rendszerre sze­retnénk áttérni. Budapest­ről viszont nem tudtak ki­jönni a szakemberek. Lit- kére, Mátranovákra még a rhai napon elindítjuk a ko­csikat. Szombaton is szállí­tani szeretnénk, hisz a bol­tok egv része kiürült. Attól tartunk, hogy magánfuvaro­zóink cserben hagynak min­ket. csatlakozva a sztrájko- lókhoz. zináremelést illeti, ez vas­tagon érinti a Volánt. Hiva­talos értesítést még nem kaptak, várják az ezzel kap­csolatos kormánynyilatko­zatot. (Folytatás az l. oldalról) A bejelentés mégis sokko- lóan hatott. Hiszen még fél­órával az első, tényt rögzítő híradás előtt is váltig tagad­ták az illetékesek, hogy bár­mit is tudnának az egészről. Amikor azonban nyilvános­ságra hozták a minden el­képzelést felülmúló mértékű konkrét adatokat, egyetlen pillanat alatt sikerült orszá­gos pánikhangulatot terem­tenie az illetékes szakminisz­tériumnak. Irdatlanul hosz- szú autókonvojok indultak el a töltőállomások irányába. Mert közeledett az éjfél... A Csokonai úti ÁFOR-kút mindennap 20 órakor zár. Ezúttal jóval csütörtök este kilenc után is nyolcvannál több autós remélte: neki még jut az egyre fogyó kész~- letből. — Ki engedélyezte a túl­órázást ? — kérdeztem a kút­kezelők vezetőjét, aki gyor­san ..lerendezett” a bankó- kötegekkel való foglalatosság közepette: „Igazgatói engedély van rá, amíg a készlet tart, mara­dunk!” S miközben egyik irányból sem akart szűnni a csak tankba tölthető üzem­anyagra várók sora, tehetet­len dühvei szidták, átkozták a kormányt, az átgondolat­lan intézkedésért. — Elképesztő! Ezt a szem­től szembe hazudozást, amit az elmúlt napokban művel­tek, egyetlen elődjük sem merte megtenni! — vélte Nádasdi Csaba, salgótarjáni autós. A vele várakozók buzgón helyeseltek, s puszta kampányfogásként értékel­ték. hogy választások utánra időzítették az árbombát. Csak az (autós) ember nem fe­lejt. . . Csaknem éjfélig tartott a kút benzinkészlete. Furcsa­ságokban bővelkedett az in­vázió: amikor már csak 98- as. extra benzin volt. még Trabantba is tettek, csak le­gyen olcsó benzin. Bármi áron. . . A városszéli. zagyvapál- falvai kútnál sorozatos tu­multuózus jelenetek .játszód­tak le. Itt mehetett boldog­boldogtalan kannával, hor­dóval, ami éppen volt. Alit is a sor szépen. A Szécsény felé vezetői22-es úton 1200 méteres volt az oszlop — es­te tizenegykor. A tűz „epi­centrumában" egy fuvaros éppen hektószámra töltöget­te a „naftát" a platón lévő kannákba, hordókba. Így for­dulhatott elő, hogy 0 óra 2 perckor iszonyatos átkozó- dásban tört ki. aki előtt le­zárták a kutat. Fél hat óta várt sorára. . . Közben a város főterén az intézkedéssel teljesen kilá­tástalan helyzetbe sodort ta­xisok úgy döntenek: csatla­koznak a fővárosból kiin­dult demonstrációhoz. Per­cek alatt autók torlaszolják el a városközpontot. Egyelő­re nincs döntés, Tarjánban. vagy a fővárosban tüntesse- nek-e? Aztán határoznak: maradnak. Az elvágott továbbhaladási lehetőséget úgy péntek haj­nali 1 óra körül vegyes ér­zelmekkel fogadták: egyesek rögtön visszafordultak, má­sok haboznak, megkockáz­tassák-e a taxik összetörését — s továbbmenni akkor sem tudnak. A gépkocsivezetők pedig' hallgatják a szaporodó listát. Mely várost zárták körbe legutóbb? Hajnali kettőkor a Gábrie- lesek és a szabadúszók eg.v- egy küldöttje. Ferencz Zol­tán és Kohut Károly vette fel a kapcsolatot Tóth Zol­tán alezredessel, a városi rendőrkapitány helyettesé­vel és Gégén.v István alez­redessel. a megyei közleke­dési alosztály vezetőjével, ők próbálták meg közelíteni az álláspontokat. A rendőrség érvei: A gyü­lekezésre vonatkozó III. tör­vény nem teszi lehetővé, hogy mellőzve a 72 órával korábbi bejelentési kötele­zettséget. megbénítsák a for­galmat. Továbbá: a buszok, kamionok el terelgetése szűk utcákra katasztrófá­val fenyeget. És meg kell várni a minisztériumi állás- foglalást. A taxisérvek: Ha egy két­milliós Budapestet körbe le­het zárni, it( sem elég a félpályás útlezárás! A de­monstráció legyen igazi, fel­tűnést keltő! Csak a megkü­lönböztetett jelzéssel ellátott gépjármüveket engednék át. Azt viszont feltétlenül. Ha a pestiek úgy döntenek: le­gyen teljes a blokád. előre bejelentik, hogy felkészül­hessenek rá. Hetven perc múlva fel­száll a füst: a belső két sá­vot zárják 500 méter hosz- szan, a városközpontban, lesz blokád. A két kocsisor között „vészkijárat” men­tők. rendőrök, tűzoltók szá­mára. Lassan hajnali négy. Elkezdődött a blokád. . . G<iaIonosait . , . Ne feszítsük túl a húrt! Aligha gondolta volna bár­ki, még csütörtökön este sem. hogy másnap délelőttre megbénul az ország. Ugyan kérem, megint néhány taxis csinálja a feltűnést, dudál- gat. rel'lektorozik; volt már ilyen, nem is olyan régen, amikor a kormány emelte az üzemanyagárakat. Igen ám, csakhogy ez az áremelés hozzá sem hasonlít­ható ahhoz; most körülbelül kétharmadnyival emelkedtek az árak. és a taxisok meg más fuvarozók — családtag­jaikkal együtt — megélheté­se került elemi veszélybe. De nem csak az övék. Az üzem­anyag ugyanis alapvető fon­tosságú az élet számára: az embereket el kell szállítani a munkahelyeikre, az élelmi­szereket és egyéb közhasz­nálati cikkeket, a postai kül­deményeket (sorolhatnám to­vább) ki kell szállítani a boltokba, a címzettekhez. Ha nincs munka, ha nincs enni­való, akkor — a tartalékok felélése után — nincs sem­mi. A semmi pedig a halállal egyenlő. Ki akarhatja ezt ép, józan ésszel ebben a sokat szen­vedett, felfokozott érzelmek­re hajlamos hazában? A kormány, amelyik valóban nehéz örökséget vett át, de néhány hónapos működése alatt — mindenféle ígéretek ellenére — nem javított a helyzeten, és alapvető hibá­kat is elkövetett? A taxisok, a fuvarozók és a hozzájuk csatlakozó, szolidáris tö­megek akarhatják, akik egyre nagyobb anyagi ne­hézségek közepette, tele ki- látástalansággal és szoron­gással élnek, és éppen az életért, a megélhetés nevében tiltakoznak? Bízom abban, hogy senki sem akarja a bajt, a felfor­dulást, hiszen mindannyiunk­nak óriási lehet a vesztesé­ge. A kormány egyszerűen eleget kíván tenni a felada­tának: betartani a Nemzet­közi Valutaalap által meg­határozott költségvetési de­ficit mértékét, nem átüte­meztetni külföldi tartozása­inkat. Ezért áremelésekre is kényszerül. Csakhogy mind­ezt nagyon rosszul csinálja. Előzetesen nem tárgyalja meg széles körben (vagy leg­alább a szakszervezetekkel), nem készíti fel a lakosságot a várható intézkedésekre — amely aztán teljesen értet­lenül áll a történtek előtt, és jogos ingerültséggel fo­gadja. Egy önmagát demok­ratikusnak tartó, legitim kor­mány nem cselekedhet így, még akkor sem, ha olyannyi­ra szorítja a cipő, mint a mi mostani kormányunkat. A taxisok (ne vitassuk, mennyire a törvények által meghatározottan) értünk lép­tek akcióba: sok millió sze­gény, vagy szegényedő hon­fitársainkért! Mert azt min- •denki pontosan tudja, hogy az üzemanyag árának eme­lése további áremeléseket eredményez, és növeli az amúgyis magas inflációt. Pe­dig ez a társadalom már nem igen képes eltűrni, elvi­selni további lényeges emel­kedést. Emiatt van ez a mos­tani taxissztrájk és ország­úti közlekedést megbénító megmozdulás is. F.z into jel és figyelmezte­tés: már ne feszítsük tovább a húrt! A kormányzat vessen jobban, reálisabban számot a lehetőségekkel és a szüksé­gességekkel. Ne rontsa to­vább az állampolgárok köz­hangulatát. ne mélyítse a szakadékot önmaga és a tár­sadalom egy széles rétege ko­zott. Nagyon remélem — mert teljes szívemből ezt kívánom —. nem feszítik túl a húrt a taxisok, a csatlakozók, a szimpatizánsok sem. és a bé­kés demonstráció nem csap ki medréből. Fájó és bor­zasztó lenne, ha nem tanul­tunk volna semmit sem a történelmünkből, ha indula­tainkat nem tudná megfé­kezni a ráció, és az új Ma­gyarország alig elindult ha­jója a meggondolatlanságo­kon, a hirtelenkedéseken és önkényeskedéseken megfe- neklene. Gondolkozzunk, és keres­sünk kölcsönösen kielégítő megoldást, alkotmányos esz­közökkel, jogszerűen. Ne árt­sunk önmagunknak. S ha nem vagyunk már és még teljesen „egészséges" nem­zet, legalább öngyilkos nem­zet ne legyünk! Sulyok László Délután folyamatos volt a tej- és a kenyérszállítás Salgó­tarján üzleteibe. Néhány milliós kár A Volán nem tud semmit

Next

/
Thumbnails
Contents