Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-03 / 155. szám
1990. OKTÓBER 3.. SZERDA UHFmu Üvegolvasztó kemencékhez szükséges csigáskeverék-adagoló- kat készítenek az Üvegipari Gép- és Szerszámgyárban Pasztán. A húsz darab adagolót a hó végéig szállítják le a Tungsram Rt. részére, melyeket a Szovjetunióba exportálnak. —RT— Az állattartó kistermelőkért Kommentár Életkilátások Nehezedik o gazdasági helyzet hazánkban. Pontosabban: tovább nehezedik. Ezzel párhuzamosan kortól, nemtől, foglalkozástól függetlenül romlanak életkilátásaink. Nyugodtan használható a fejedelmi többes, mert mór a vízcsapból is ez folyik. A köztudottan nem túl jó egészségnek örvendő nyugdíjasok elvesztették életkilátásaikat, mert havi 600—800 forint közötti összegeket emészt fel az alapvető életfunkcióikat biztosító gyógyszereik beszerzése - de mindez mit sem ér, ha tablettákra futja ugyan - de élelemre mór nem. . . A fiataloknak „köny- nyebb" a helyzetük: nekik nincs mit elveszíteniük. Ugyanis még tiz éve fenyegetőleg hatott, a „tanulj tovább, mert az érettségivel mit sem érsz!" szülői intelem, mára azonban mindez feledendő. Ugyanis szép számmal vannak diplomás munka- nélküliek megyénkben is. Ez szintén nem életkilátás! És akkor még nem szóltunk az albérletekben nyomorgó egyéb korosztályokról, a gyermeket nem eltartani, de anyagiak híján vállalni sem tudó házaspárokról, s kihagytuk a bérnek és fizetésnek gúnyolt alamizsnából tengődök százezreit is. .. Még kijátszatlan a „kormányzati atomtöltet", az 500 forintos hús, a 30 forintos tej. A másik oldal, „a nép" még csak választási bojkottal mutatta meg magát — szerencsére. Apropó, életkilátások. Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiaknál 1988-ban 66,16 év volt Albániában 70,4 év. . .- balázs j. Az álattartó kistermelők takarmányellátásának javítása érdekében együttműködési megállapodást írt alá Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára és Lacii Dániel, a Gabonakereskedelmi Kft. vezérigazgatója. A megállapodás rövid távon elsősorban az aszály sújtotta parasztgazdaságok takarmányhiányának megszüntetését szolgálja, de ugyanakkor a hosszabb távra szóló közös tennivalókat is meghatározza. Az a cél, hogy olcsóbb abraktakarmányok előteremtésével elősegítsék az állatállomány fenntartását, illetve azt, hogy a gazdák ne kényszerüljenek a jövő évi szaporulatot biztosító anyakocák levágására. A szerződés aláírói szerint ugyanis napjainkban a la- kosság folyamatos élelmiszer-ellátásának egyik legfontosabb feltétele az, hogy inkább növekedjen, s ne, ahogy az már tapasztalható, csökkenjen a mezőgazdasági kistermelők és a háztáji kocatartók sertéseinek száma. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből viszont már e követelménnyel éppen ellentétesen az derül ki, hogy a nagyüzemekben, a múlt év hasonló időszakához képest. 118 ezerrel csökkent a sertések száma. A kistermelők állománya ugyan több mint félmillióval gyarapodott ebben az időszakban, csakhogy a takarmányárak, egyebek közt az aszállyal magyarázható emelkedése, alaposan veszélyezteti az állománynak ezt a részét is. A Gatoonaforgalmi Kft. e kedvezőtlen helyzet enyhítése, felszámolása érdekében hamarosan 25—30 ezer tonna árpát importál viszonylag kedvező áron, és ezt a bekerülési, valamint a szűk forgalmazási költség felszámolásával, az árpa jelenlegi tonnánkénti áránál semmiképpen sem drágábban juttatja el a tél beálltáig az egyéni termelőkhöz. Mint azt Lacfi Dániel elmondotta: az akcióban számítanak a cégüket alapító megyei gabonaforgalmi vállalatokra. Nekik ugyanis érdekük a parasztság sertésállományának „átmentése”, hiszen a takarmány- forgalmazás jelenlegi, e vállalatok' létét biztosító szintje is csak így „átmenthető” a következő évekre. Gerbovits Jenő árra mutatott rá: a parasztszövetség megyei szervezetei a helyi gabonaforgalmi cégekkel együttműködésben elősegítik, hogy a szemestakarmányt valóban a leginkább rászoruló kistermelők kapják. Kelendő a vadháló A Salgótarjáni Kohászati Üzemek kisterenyei II. számú feldolgozó gyáregységében másodiki éve gyártják a vadhálót. A gépi berendezést a távoli Ausztráliáiból szerezték be, míg alapanyagból önellátó a vállalat. A múlt esztendőben 300 tonnát adtak el a többféle méretben, minimum 80 centiméter és maximum 2 méter magassággal, a földtől felfelé növekvő szemnagysággal készülő fonatból, az idén. viszont mór mintegy 500 tonnát értékesítenek belőle. Vadgazdaságok, vadásztársaságok, mezőgazdasági üzemek a legjelentősebb vásárlók, de sokfelé az autópályák járműforgalmát is vadhálóval óvják a vadakkal szemben. Felvételeink az üzemben készültek. Fotó: Míkuska István Gyorsuló infláció Hol legyen a pénz: a bankban, vagy a vállalatoknál? Az árnyalt és sokféle vélemény között helyet kér magának olyan is, hogy a vállalatok pénze a bankban legyen, csak jóval több, mint amennyi a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges, azaz ne legyenek kiszolgáltatva. Alapjában véve azonban 'két egymásnak feszülő megnyilvánulás csap össze egymással. Az egyik szerint a pénz a bankban legyen, a másik szerint a vállalatoknál, ahol a gazdasági folyamatok zajlanak, ahol új értékeket állítanak elő. Valóban, hol legyen a pénz? — kérdeztem dr. Ins- titórisz Andrástól, a Nóg- rádker igazgatójától és Di- vékj Lászlótól, a Nógrádker kereskedelmi igazgatóhelyettesétől. Dr. Institórisz András: — Az lenne a célszerű, ha a vállalatok normális működéséhez elégséges pénz állna rendelkezésre, vagyis ne lennének kiszolgáltatva a mindenkori magas bankkamatnak, illetve a restíciós politikának. Manapság még a jó vállalatok sem rendelkeznek a működésükhöz szükséges pénzzel, mert olyan nagyok az elvonások, hogy képtelenek azt követni. Divéki László: — A vállalkozás élénkítése csak akkor lehetséges, ha a kamatlábak nem gátolják, hanem ösztönzik a kezdeményezést. Jelenleg nálunk erről szó sincs. — Önök nyugati országokban jártak szakmai delegációkkal, ugyanakkor helyszínen, mint a vállalat vezetői külföldi partnereikkel üzleti tárgyalásokat folytattak. Kérem, avassanak be az eddig szerzett tapasztalataikba. Dr. Institórisz András: — A nyugati világban a bankkamat alacsonyabb, mint a profit. Osztrák—spanyol utamon szerzett tapasztalatok alapján elmondhatom, a dolgozókat ott arra Ösztönzik, hogy ne a bankba tegyék a pénzüket, hanem vállalkozásokba fektessék. Az El Corte Inres spanyol kereskedelmi részvénytársaságnál, a dolgozóknak pénzváltó automata áll renEgyre több gyógyszert és természetes gyógyászati készítményt vásárolhatnak állatorvosi vény nélkül az agrártermelők. A Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi és élelmezésellenőrzési főosztálya — főként a kistermelők tájékoztatására — közleményben ismertette a készítmények hivatalos listáját. A szóban delkezésükre. Segítségével fizetésükből csak annyit vesznek ki, amennyi a napi életvitelükhöz szükséges. A bent- hagyott összeg után a cég vezetése maximális kamatot garantál, a nyereségtől függően pedig osztalékot kapnak. A kis befektetésekre a bankok 9—10 százalék helyett csupán 3,5 százalékos kamatot ajánlanak és fizetnek. hogy a dolgozókat a vállalkozások irányába fordítsák. Ily módon megteremtik a- közvetlen érdekeltséget az eredményesebb munkához. Divéki László: — Ott a pénz a legjobban hasznosuló vállalkozásokba áramlik. Ezzel szemben nálunk, a jelentős infláció miatt a tőke menekül a gazdaságból, a termelőágazatokból, és a bankok által kibocsátott értékpapírokba vándorol. Ez a gyakorlat felerősíti a recessziós folyamatot, tovább gerjeszti az inflációt. Emiatt igen kevés az olyan hazai vállalkozó, amelyik képes kitermelni a hitelkamat ösz- szegét — 26—40 százalék — és még nyereséget is elérni. Mivel hosszabb távon ez nem járható út, gyökeres változtatásokra van szükség, hogy a mostani tőkemenekülés a vállalatok felé, és jó irányba forduljon Ehhez azonban az is szükséges, hogy a túlköltekező, pazarló költségvetési gyakorlat mielőbb és gyorsan megszűnjön. — Ez utóbbi gyakorlathoz kapcsolódva, mi az önök véleménye arról, hogy valójában ki gerjeszti az inflációt; a bankok, vagy az állam? forgó, takarmányokba keverhető anyagok használata nem sérti a nemzetközi előírásokat, növeli a hozamokat, javíthatja az állattartás teljesítményét. Négy, kizárólag természetes hatóanyagokat tartalmazó készítmény is szerepel a listán. Ezeket az egységesen a Biostrong elnevezésű biotermékeket számokkal, illetve Divéki László: — Szerintem a kormány, mert nem a jó gazda módjára gazdálkodik. Amíg a nyugati országokban a pénz a gazdaságban van. ott fiadzik, addig nálunk ellenkezőleg: a kormány a különböző régi, és új adók, továbbá a magas kamatláb érvényesítésével kiszivattyúzza a pénzt a gazdaságból. Mivel nálunk nincs a piacgazdaságra jellemző árubőség, a vállalatok áremeléssel tudják csak ellensúlyozni az állam kielégíthetetlen, erőteljesen fokozódó, pénzelvonó étvágyát. Emiatt nincs fejlődés, hanem csak visszafejlődés. A fejlesztés hiánya, visszatükröződik az alacsony számú korszerű, versenyképes termékekben. Ugyanis a gyárak nem tudnak olyan technológiát vásárolni, amivel jobb pozícióhoz juthatnának. Végső soron nem tudják megakadályozni a Nyugattól való leszakadást sem A vezetők pedig arra törekednek, hogy a dolgozók jövedelmét az inflációval arányosan növeljék. — Amennyiben a jelenlegi állapot fennmarad, akkor mivel számoljon a megye lakossága? Divéki László: — Felgyorsul az infláció, az összeomlás felé halad az ország. Még jobban ellehetetlenülünk a nemzetközi piacokon, mert versenyképességünk tovább romlik, ezáltal még kiszolgáltatottabbakká válunk. Az adósságállomány miatti exportkényszer tovább növeli az ország veszteségét. Az előbbiek miatt katasztrofális helyzetbe kerülhet a belföldi ellátás is Dr. Institórisz András: — Késnek azok a szükséges és kívánatos gazdasági intézkedések, amelyek a sokat ígért, de eddig ellenkezőiképpen megvalósított felgyorsuló inflációt megállítják. Máskülönben az ország teljesen leépülhet, amely összeomláshoz vezethet. Venesz Károly betűvel jelölik. Kettő közülük a sertéstenyésztésben használható föl gyulladásos betegségek megelőzésére, az elhullás csökkentésére. A baromfitenyésztésben szintén két biokészítmény áll a gazdák rendelkezésére, az egyikkel a légúti betegségek kezelhetők, a másik pedig az állomány általános ellenálló képességét javítja. Gyógyszerek — állatorvosi vény nélkül Félmillió munkanélküli Vaszilij Sulga, a moszkvai városi tervbizottság első elnökhelyettese úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a fővárosban a közeli napokban bevezetik a hús-, vaj- és egyéb élelmiszerjegyeket, s piacgazdaságra való áttérés következtében várhatóan félmillióan veszítik el munkahelyüket. A munkanélküliek fele a szövetkezeti szektorban és az újonnan alakuló vállalatoknál találhat munkát. A többiek megélhetésének biztosítása érdekében támogatni kívánják a családi vállalkozásokat és a bedolgozói tevékenységet. Szervezés alatt áll a munkaerő- börze, amelynek feladata lesz az átképzés megszervezése, a munkanélküliek nyilvántartása és a munkalehetőségek felderítése országos szinten. Foglalkozni kívánnak a külföldi munkavállalások szervezésével és lebonyolításával is. Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. okt. 1—5-ig Pénznem vételi eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11318,65 12018,77 Ausztrál dollár 4993,72 5302,60 Belga frank 187,40 199,00 Dán korona 1010,26 1072,76 Finn márka 1624,60 1725,10 Francia frank 1153,15 1224,47 Görög drachma a) 38,96 41,36 Holland forint 3424,14 3635,94 Ír font 10361,69 11002,61 Japán yen (1000) 437,50 464,56 Kanadai dollár 5222,94 5546,00 Kuvaiti dinár árf.-jegyzés szünetel Német márka 3860.64 4099,44 Norvég korona 996,35 1057,99 Olasz lira (1000) 51,57 54,77 Osztrák schilling 548,59 582,53 Portugál escudo 43,43 46,11 Spanyol peseta 61,68 65,50 Svájci frank 4650,47 4938,13 Svéd korona 1048,31 1113,15 USA-dollár 6041,90 6415,62 ECU (Közös Piae) 7963,49 8456,07 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 40,12 40,20
