Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-20 / 170. szám

1990. OKTÓBER 20.. SZOMBAT GAZDASAG iínnnnu 3 Kommentár Precizitás Precíz ember a japán. S ha már ö ilyen, miért lenne más a szigetország egy-egy vállalata? Náluk valóban érvényes József Attila néhány gondolata: ,,Dolgozni csak ponto­san, szépen, Ahogy a csil­log megy az égen, úgy érdemes." Japánban dolgoznak is. Pontoson, szépen, precí­zen. Ehhez persze köve­telményrendszert is felál­lítanak. A Suzuki Swift tipusú személygépkocsik magyarországi — vegyes vállalati keretek közötti- gyártásánál például a minőségre vonatkozó ké­réseik - követelményeik- a következők: A beszállítóvállalat­nak a megkövetelt minő­séget 100 százalékig biz­tosítania kell. A közös vállalatnál úgynevezett idegenáru-átvétel nincs. A beszállító a vevőnél, vagy a gyártósornál a minősé­gi kifogásból eredő ká­rokért 100 százalékig fe­lelős. Késedelmes szállítás esetén a beszállítót terhel minden felelősség, ösz- szegezve a legfontosabb követelmények: minőség, mennyiség és szállítás (Just in Time), költségek. A költségekre vonatko­zó alapelv: előállítási költség = előállítási ár - profit. Ugye mennyire más. mint nálunk? Ezek után nem is csodálkozom, mi­ért tartanak ott a japá­nok, ahol tartanak. . . (vaskor) Az „emberfaló” A FAO figyelmeztet: ve­szélyes parazita fenyegeti Afrika, a Közel-Kelet és Dél-Európa állatállományát, azon keresztül pedig az emberek egészségét is. Ez a Cochliomya hominivorax, kékeszöld légy, a szeme sár­gás, valamivel nagyobb, mint a közönséges légyé. A nős­tény minden három-négy nap alatt négyszáz petét rak le. Biológiai ciklusa nem haladja meg a három hetet. Az „emberfaló” (ez a latin név fordítása!) már megjelent Líbiában — Ame­rikából került oda. Kiirtásá­nak egyetlen módja: meddő­vé tett hímeket kell repülő­gépről leszórni a fertőzött területre. A világon egye­dül a mexikói Chipasban állítanak elő ilyen steril le­gyeket. Természetes biológiai hatóanyag Izraeli és amerikai kuta­tók olyan természetes bio­lógiai hatóanyagot tudtak előállítani, melyet gyü­mölcsnél és zöldségnél a betakarítást követően fellé­pő betegségek ellen lehet alkalmazni. Az áttörést a kutatók egy felismeréssel érték el: egy citrom felületéről élesztő­szerű anyagot különítettek el, amely hatékony szer­nek bizonyult a betakarítás után fellépő betegségek el­len citrusféléknél, almánál és a szőlőnél. A kutatók ar­ra következtetnek, hogy ez a biológiai szer minden an­tibiotikumnál hatásosabb az említett növényi betegségek , ellen. Gyepgyomirtó A Budapesti Vegyiművek­ben befejeződött az első magyar gyepgyomirtó kí­sérleti gyártása; a Calcu- rea nevű készítmény üzem­szerű készítését rövidesen megkezdik. A kiskerttula j - donosok hasonló készítmé­nyeket eddig jobbára csak Ausztriában szerezhettek be, lévén, hogy a hazai vegy­ipar fűgyomirtók előállítá­sával mindeddig nem fog­lalkozott. (Nagyüzemekben használtak hasonló célra készítményeket, ezek azon­ban a kiskertekben nem jöhettek szóba.) A Calcurea 70—80 dekás adagokban kerül forgalom­ba, nagyobb tételben a jö­vő év elején kerül az üz­letekbe, így hát a kisker­tekben a tavaszi szezon kez­detén felhasználhatják. A készítmény érdekessége, hogy tápanyagokat is tartalmaz, ennélfogva nemcsak a gyomnövényeket távolítja el a gyepszőnyegből, hanem a fű növekedését, erősödését is segíti. A kísérletek sze­rint a magról kelő kétszikű gyomok irtására kiváltkép­pen alkalmas, ám — ha valamivel nehezebben is —, megbirkózik az évelőkkel is. Egyebek között a gyepnek olyan veszélyes gyomjait, mint a pásztortáska, útifű, százszorszép, gyermeklánc­fű stb. pusztíthatják el ve­le. A készítmény — úgy­nevezett vivőanyagként — természetes anyagokat tartalmaz, ezek tápanyag­ként is jó szolgálatot tesz­nek a kiskerti gyepkultúra „egészségvédelmében”. Hatszáz tonna búza = egy kombájn Mennyivel kerül többe a magyar földművesnek a kombájn, mint az NSZK- belinek? A Claas-Dominá- tor 105 típusú arató-csép­lő gép ára például az NSZK-ban az elmúlt évti­zed alatt 25 százalékkal nőtt, Magyarországon pe­dig 38 százalékkal. Ezt a kombájnt 1980-ban a német termelők 314.5 tonna bú­záért, a magyarok 622.0 tonna búzáért vehették meg. 1988-ban. az NSZK-beli pa­raszt 470,1 tonna, a ma­gyar szövetkezetek, álla­mi gazdaságok 632,2 tonna búzáért juthattak hozzá. Jeges kané dobozban Az italgyártók — New York Express Iced Coffee néven — e nyáron új ter­méket dobtak piacra: a jegelt dobozos kávét. Az új italt a japán Pok- ka üdítőital-konszern és a kaliforniai központú Origi­nal New York Seitzer közös gyártmánya, Japánban ké­szül, de különböző fajtái (cukros-tejes dél-amerikai kávékeverékből készült, ka- puciner) az amerikai ízlés­nek felelnek meg. lízing lízing lízing lízing lízing lízingszorzók a törlesztés és a futamidő függvényében 0.92%-tól. Alkotó Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. 1183-823 fSg&k Lábó József 1187-466 MUe Szalókiné Szombati Erzsébet Budapest V., Régiposta u. 19. (1492. Sz) \ «»»■—iis....in >i r i ír ...tit1.................—* A japánok elégedettek a síküveggyárral A Suzuki és a Salgglas A japán Suzuki céggel több mint öt éve folytatott tárgyalások 1989. elején vet­tek új lendületet, amikor is döntés született arról, hogy a Magyarországra tervezett vegyes vállalat a Swift tí­pusú gépkocsikat gyártja majd. Az ehhez szükséges töke megszerzésére 1990. elején alakult meg az Autókonszern Rt., mely­nek 62 tagja van, köztük a Salgótarjáni Síküveggyár. Október 17-én, Budapes­ten rendkívüli közgyűlést tartott a részvénytársaság, melyen beszámoltak a Suzu- kival folytatott tárgyalások­ról, a legújabb fejlemények­ről. A síküveggyár képvise­letében a közgyűlésen Bu- lyovszky Dezső, a biztonsá- giüveg-termelő gyáregység igazgatója vett részt. Vele beszélgettünk a Suzuki ter­vezett gyártásáról, ebben gyáruk szerepéről. — Mikor került pont a Suzuki magyarországi gyár­tására? — Idén, január 13-án ír­ták alá azt a megállapodást, mely a megalakítandó ve­gyes vállalat céljait és lét­rehozásának legfontosabb feltételeit tartalmazta. Az alapmegállapodást a kor­mány különböző kedvezmé­nyekkel támogatja. — Januártól sok víz lefolyt a Dunán. Azóta konkretizá- Iódtak-e az elképzelések? — Többségükben igen. Először is jelentkezni kellett a gyártásban való részvétel­re. A Suzuki cég 367 jelent­Bulyovszky Dezső: „Teljes átképzésre van szükség...” kezőt vizsgált meg, mint úgynevezett beszállítókat, köztük a mi gyárunkat is. Szakembereik kedvezően ítélték meg jelenlegi helyze­tünket, fejlesztési elképzelé­seinket-. Ügy nyilatkoztak, hogy megfelelünk — az egyébként általuk támasz­tott — szigorú minőségi kö­vetelményeknek, s amennyi­ben fejlesztési elképzelése­ink megvalósulnak, mi is beszállítók leszünk. — S vajon, lesznek-e? — Szándékaink, terveink szerint igen, már csak azért is, mert a mai piaci hely­zet is erre kényszerít ben­nünket. Ehhez szükséges fej­lesztéseink mielőbbi megva­lósítása, mert a japán part­ner 1991 végére már kéri a kész termékeket. ’92 elején megkezdődik a gépkocsik gyártása, azok összeszerelé­se Esztergomban. — Hol tartanak ma a sík­üveggyár! fejlesztésekkel? — A tervezett négy ütem­ből az első és második, vagy­is az előkészítő gépek ter­melésbe állítása és a Glass- tech-kemence üzembe helye­zése jövő márciusra befeje­ződik. A ragasztott biztonsá­gi üveg-gyártást — az utolsó két ütemben — 1991 végéig szintén megvalósítjuk. Ezál­tal kapcsolódhatunk modern technológiájú autóüveg-gyár- tással a vegyes vállalat te­vékenységéhez. — A technikai fejlesztés humán fejlesztéssel páro­sul. Mit terveznek e terüle­ten? — Alapelvünk: „a szürke- állomány működtesse az egész mechanizmust!” Teljes átképzésre van szükség a termelésszervezésben, szál­lításszervezésben, a minőség biztosításában, az üzemi rend és biztonság kialakításában, az ügyvitel-információ mű­ködtetésében. — Véleménye szerint mindehhez a munkához lesz-e energia, szellemi és anyagi fedezet? — Nézze, erre úgy vála­szolhatok, hogy mindent meg kell oldanunk, még esetle­ges nehézségek árán is. A talpon maradáshoz ez szük­séges, a későbbi jövőt te­kintve, pedig alapokat adhat újabb üzletek megkötéséhez. V. I. 800 millió dolláros aktívum A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak gyorsjelentése sze­rint szeptemberben a kon­vertibilis export és import egyaránt tovább növeke­dett; a külkereskedelmi áru­forgalmi mérleg aktívuma elérte a 800 millió dollárt. A kedvezőtlen körülmé­nyek — a szovjet kőolaj- szállítások csökkenése, az Öböl-válság és az idei aszály' — hatása eddig csak kismértékben jelentkezett, az azonban már látható, hogy az egyensúly javulásának üteme az esztendő hátralévő részében lelassul. A jelentés megállapítja: az aszály a konvertibilis áru­forgalmi mérleget várhatóan mintegy 150 millió dollárral rontja, mivel egyrészt 60 millió dollár értékű búza- és konzervexport meghiúsul, másrészt 90 millió dollárért takarmánygabonát és vető­kukoricát kell importál­nunk. A szovjet olajszállí­tások elmaradásának rész­beni pótlására eddig 900 ezer tonna olajat vásárol­tunk, ez 220—240 millió dollár többletkiadást jelent. A veszteséget növeli, hogy 20—25 millió dollár érté­kű kőolajtermékkel keve­sebbet tudunk exportálni a tervezettnél, s mintegy 20— 40 millió dollárra tehető az Öböl-válság miatti export- kiesés. Válaszol az exvezető (Folytatás az 1. oldalról) Hogyan meri Hídvégi úr ennek a kollektívának ke­mény, fáradtságos, ered­ményes munkáját megkérdő­jelezni? Azt állítani, hogy az a szövetkezet, amelynek eredménye évente elérte a húsz-, harmincmillió forin­tot, kis híján megbukott, il­letve, hogy a számadások csak papíron stimmelnek? Ügy gondolja, az áfésznél nem volt pénzügyi revízió, vagy büntetlenül lehetett mérleget hamisítani? Ha ön, vagy a szövetkezetnél bárki más ennek ellenkező­jét tapasztalta, akkor nem féligazságokat tartalmazó in­terjút kell adni az elnöknek, hanem büntető feljelentést kell tenni. ön nyilatkozatában, hogy magát mentse, az elkövetett hibáit igyekszik másokra át­címkézni. Megkérdezem, hogy ön, vagy a szövetkezet vezetése vezényelte-e a „nagyházból” az állampárti kereskedelmi politikát, ame­lyet most olyannyira kifogá­sol? Vajon melyikünk dol­gozott az úgynevezett Fehér Házban ? Emlékeztetem önt, hogy mit is akartak a szö­vetkezet vezetésére ráerősza­kolni : kereskedelmi egységek építése helyett csillagvizsgá­lót a Tepke-tetőre, parko­kat, tereket építeni, vételre ajánlották a milliós vesztesé­geket okozó Cserhát csár­dát. Én szerény képességeimhez képest csak egy dologhoz ér­tettem; a szövetkezeti mun­kához. Negyvenegy évig ez volt az első és utolsó mun­kahelyem. Harminchárom évig álltam a szövetkezet élén. Igaz, ezen időszak alatt legalább harminc alkalom­mal — többek között ön is — igyekeztek félreállítani, okkal, vagy ok nélkül kikez­deni, mert merészeltem ön­állóan gondolkodni, mert nem voltam „fegyelmezett janicsár”, nem respektáltam kellően pártvezetőim ajánlá­sait. ön, elnök úr, mint a párt­apparátus tagja, valóban szorgalmazta leváltásomat. Azért buzgólkodott az ügy­ben, mert már ekkor ki­nézte magának az elnöki széket. Teljesen megdöbbentett nyilatkozatának az a része, amikor azt állítja, hogy ön nem a pártbizottságot, ha­nem a tagságot képviselte az igazgatóságban, ön igen­is a pártbizottságot képvi­selte! Pártbizottsági döntés volt, hogy egy munkatárs­nak az igazgatóságban he­lyet kell biztosítani. Az a megállapítása sem fedi a valóságot, hogy elnökké való megválasztása ellen sokan dolgoztak. Semmivel sem többen, mint a többi jelölt ellen. Abban az esetben, ha a megválasztásom utolsó egy évét letöltőm, ön —, mint volt pártmunkás — nem érkezett volna a szövetkezet elnöki székébe! Ezt éppen az bizo­nyítja, hogy szinte teljes I párt- és állami támogatás­sal — segédlettel — lett megválasztva és önnel együtt az igazgatóságba és fel­ügyelőbizottságba azóta be­kerültek harcostársai! Én már akkor megkérdőjeleztem az ön alkalmasságát. Kifogá­soltam, hogy nincs vezetői tapasztalata, szövetkezeti gyakorlata. Tettem azt azért, mert féltettem a szövetkeze­tét. Sajnos, most már tény, hogy nem ok nélkül! Azt, hogy milyen öröksé­get kapott, mindketten más­ként ítéljük meg. Én szerin­tem gazdag az az örökség, amelyet önre hagytam! A szövetkezet könyv szerinti saját vagyona álló- és for­góeszközökben 138 millió fo­rint. A valóságos érték 400 millió, tehát a könyv sze­rinti érték többszöröse, ön­re maradt egy jól kiépített kereskedelmi hálózat (a fo­tókon is ez az örökség ke­rül bemutatásra). Kapott egy szakmailag jól képzett, fia­tal, tehetséges közép- és háló­zati vezetést. Végső soron, egy olyan vállalatot, amely olyan kritikus gazdasági év- / ben is, mint amilyen az 1988- as év volt, több mint 10 millió forint nyereséget pro­dukált. Ami pedig a 18 millió forintos kintlevőséget illeti: önnek tudnia kell, hogy ez a vállalkozás koc­kázata. Ez nem elveszett pénz, ezeket bírósági és egyéb törvényes eljárás ke­retében a szövetkezetnek be kell hajtania, erről tehát nem mondhat le. Remélem, nem engem akar felelőssé tenni az országban kialakult kaotikus állapotokért. Végezetül, elnök úr! ön, működésének több mint öt­száz napja alatt elkövetett több jóvá nem tehető, alap­vető hibát. Nem elemezte, nem mérte fel — felhívá­som ellenére — az áfész gazdasági helyzetét (pénz­ügyi, készlet, létszám, bér), nem készített egy átfogó, minden részletre kiterjedő programot. Ez még a mai napig sincs meg, ezzel a szövetkezet a mai napig nem rendelkezik! Ahogy elfigyel­tem, valóban csak a homok­zsákokkal szaladgált egyik buzgártól a másikig, s ezzel idézte elő a gátszakadást. Márpedig, ha ön csak ehhez értett, akkor gátőrnek kel­lett volna mennie, nem szö­vetkezeti elnöknek! A szö­vetkezet eltartóképességét meghaladó központi lét­számleépítést csak most kezdte el. A munkateljesít­ményekkel nem arányos, ezt lényegesen meghaladó, nagy­arányú megalapozatlan bé­rezést hajtott végre! Ebben benne van az ön 100 szá­zalékos béremelése is, 27 ezerről 50 ezerre! Egyszó­val: a gyeplőt a lovak közé dobta, nem az alapvető kér­dések megoldásával foglal­kozott, nem a gazdasággal, hanem a kapcsolatai épí­tésével. Ne csodálkozzék ezek után, ha a szövetkezet tagjainak, dolgozóinak bizalma megin­gott ön és vezetése iránt, hogy a szövetkezet tagjai ezrével lépnek ki. A tizen­egyezer tagból nyolc-kilenc ezer tag hagyta el a szövet­kezetei, több mint 25 millió forintot kitevő alap- és cél­részjegyet vettek ki, amire most szükség volna. De nem bíznak önben és az ön által nem vezetett szövetkezetben. Ilyen körülmények között nincs, nem lehet kibontako­zás, csak csőd. ön másfél év alatt szétverte mindazt, amit a szövetkezet tagjai, dolgo­zói hosszú éveken keresztül felépítettek. Én azért mondtam le egy évvel korábban, mint ahogy a mandátumom lejárt, mert nem tudtam úgy szolgálni, ahogy azt elvárták tőlem. Ám önben is csalódni kel­lett, megítélésem szerint képtelen a felvállalt felada­tainak az ellátására. Ezért jóindulattal azt tudom taná­csolni —, ha csak egy csöp­pet is tiszteli a szövetkeze­tei, annak tagjait és dolgozó­it —, hogy levonja működé­se ötszáz napjának tapaszta­latait. Átértékeli helyzetét — belátja, hogy képtelen e nehéz, bonyolult feladat el­látására —, s nem csinál az ' ügyből presztízskérdést és lemond. Átadja a helyét olyan embernek, aki nem visszafelé tekintget, hanem a jövőbe néz. Mezővári József exelnők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents